Bravissimo!!!! A biokémiai leírás tökéletes, már csak a kisujjammal kell rajta billentenem egy kicsit, hogy veled alkottathassam meg az egész választ. Egy nagyon picike kisegítő kérdés után tiéd a fődíj: melyek azok az évszakhoz köthető klímatényezők, amelyek az általad leírt folyamatokat beindítják és földrajzilag hol jelentkeznek hamarabb? Nem tudom, milyen életkorú lehetsz, de közel két évtizedes tanári pályámon mindig ilyen tanítványokról álmodtam. Drukkolok, hogy a jelenleg Pécs felé tartó vihar kárt ne tegyen a növényeidben. ( ha jól emlékszem, azt mondtad, ott laksz.) És köszönöm a lelkesedést.
Ők a kivik. 2005 tavasza óta ekkorára nőtt. Sajnos nem csak a helyet (délre néző kerítés, tűző nap "1000" fok nyáron) hibáztam, hanem a támrendszert is, nem számoltam a növekedésével, sokkal több hely kell neki. Most még nem látok rajta bimbót.
"Senki nem próbált válaszolni az utóérő gyümölcsök érésének "papírformától" eltérő voltára vonatkozó találós kérdésemre."
A csökkenő hőmérséklet hatására vegetációs időszak végén megemelkedik egyes, a lombhulláshoz és a nyugalmi időszak kialakulásához szükséges növényi hormonok (az abszizinsav és az etilén) termelése. Ettől hamarabb aktiválódnak az utóéréshez szükséges enzimek is (poligalakturonáz, amiláz, amilopektináz stb.), miközben a növény még aktívan transzportálja a lombozatból a tápanyagokat az áttelelő hajtás- és gyökérrendszerbe, és a termésbe is.
Hogy igaz-e, nem tudom, de kísérletesen ellenőrizhető hipotézis.
Inkább mond meg a válaszod, ne csigázz minket tovább, mert esetleg még vadabb teóriákkal állok elő! ;)
Lehet pl. úgy értelmezni, hogy egy adott időpontban, mondjuk október 15-én érettebbek a magyar kivik, mint az olaszok. Vagy hogy a maximális gyümölcsnagyság elérése után 2 héttel cukrosabbak.
Ok talán lehet az, hogy nálunk alacsonyabbról süt a nap, és jobban bevilágít a levelek alá, így közvetlenül a gyümölcsöt éri. Vagy hogy a nagy melegben nem érik a kivi, csak fonnyad.
Azt írod, hogy a "kivit", egyes számban. Ez azt jelentené, hogy egyetlen Hayward tövet. Mert ha így lenne, akkor forgass vissza egy kicsit a fórumban és megtalálod a rá vonatkozó tanulságot, ha nem, kérdezz tovább.
2005 tavaszán ültettem a kivit (Hayward típus). Szépen fejlődik, elég nagy felület befutott már, kb. mikor várhatok, hogy virágzik és mikor, hogy lesz termés? Sajnos nálam eléggé meszes a talaj, ha időnként Mg-vel locsolom, akkor javíthatok a helyzeten? Sajnos nem tudtam, hogy nem kell a lehető élegnaposabb helyre tenni, így egy igen forró napos helyen van. Délre néző palakerítés előtt reggel 9-től este 7-ig tűzi a nap. így a homokos talajban ha egy napig nem kap vizet kókadni kezd. Sajnos átülteni már nem lehet ahoz túl nagy és nincs is hova. A minkivit (Actinidia arguta) szintén 2005-ben ültettem tavaly már volt 8-10 szem termés rajta, most rengeteg virág és bimbó van rajta.
Üzemszerűen természetesen minden gyümölcsfaj kizárólag csöpögtető öntözéssel termeszthető, így a kivi is. Ismételten nagyon hálás vagyok a hozzászólásért, amiben ismét az általam leírtak tapasztalati megerősítése foglaltatik, azaz, hogy a kivi nem egy napfényigényes gyümölcs. Jobban szereti a vizet, mint a napot. Íme, egy adalék annak bizonyítására, hogy érési folyamatai a szőlőétől pl. teljesen eltérően zajlanak. Senki nem próbált válaszolni az utóérő gyümölcsök érésének "papírformától" eltérő voltára vonatkozó találós kérdésemre.
Azt én is alá tudom támasztani, hogy a saját kivi finomabb, mint általában a boltban kaphatók - bár idén még csak a 3. kivitermésünk lesz, köszönhetően az "öntermékeny" növényekre pazarolt éveknek.
Érdekes hogy tavalyelőtt, amikor hűvösebb, esősebb év volt, finomabbak és nagyobbak voltak a gyümölcsök, mint a tavalyi melegebb,szárazabb évben. Talán az öntözés nem volt elegendő. Egyébként úgy látom, hogy nálunk csak rendszeres öntözéssel lehet igazán sikeresen termeszteni.
A téli fagykárosodással kapcsolatos kérdések tisztázására elmondanám, hogy az inkriminált télen (2002-2003) a Szatymaz környéki őszibarackosokat közel 100%-os téli rügyfagykár érte, sőt teljes vesszők lefagytak. Az alföldi szőlőültetvények jelentős része kifagyott. Szekszárdon hasonló jelenség volt tapasztalható a domb alsó(!) szintjein. Ezen klímajelenség értelmezéséhez ismét hivatkoznék márc. 23-ai hozzászólásomra.
Amellett, hogy sem a Hayward sem egyéb fajták érésével, tapasztalati tényekkel alátámasztva, nem lehet gond, létezik a Haywardnak egy szüreti érettséget rendkívül korán (szeptember végén) elérő olasz klónja. Az én szellemi tőkémmel támogatott faiskolában az idén csináltunk belőle egy kis kísérleti ültetvényt.
Örülök, hogy az ismeretlenség miatt "sokismeretlenes" szituációkban is a kvíztalálatokhoz hasonló visszajelzéseket kapok tőletek. Inspiráló számomra az ilyen megerősítés és hálás vagyok az együttműködésért. Ami a hímbe oltott nő példáját illeti, jómagam állítottam elő ilyen növényt, nem talajprobléma okán, hanem a jól ismert "önporzós" gyanánt vásárolt porzós tipikus esete miatt. Ez is lehet a korrekció egyik módja, de kezdő amatőröknek azért nemigen szoktam ajánlani. mert ez a beavatkozás (ha egyáltalán sikerül és a sok ügyetlenkedés között mondjuk nem egy másik még nem termő de valamilyennek mondott valami mást oltanak rá) profi utógondozást igényel a metszést illetően, lévén az egyébként is indulási túlsúlyban lévő hím genetikusan is nagyobb növekedési erélyű. Köszönöm a téltűrésre vonatkozó megerősítő tapasztalatokat is. A "szakma" a kivit Magyarországon nem termeszthető gyümölcsfajként kezeli, ezért nem is szerepel a telepítésben támogatható fajok listáján. Szegényeim úgy tudják (nem tudom, honnan), hogy téltűrési tulajdonságai és hosszú vegetációs időszak igénye miatt a hazai klíma nem felel meg termesztéséhez. Egy évtizede követem zalai éghajlati és talajviszonyok között több, különböző mikroklímán lévő egyed sorsát. Olyan őrült szerencsém volt, hogy ez az időszak rendkívüli időjárási eseményekben bővelkedett. (Extrém hideg tél, hónapokig tartó forróság egy szem csapadék nélkül, tavaszi fagyok, erős viharok stb.) Anélkül, hogy most részletezném (a könyvben megteszem), a kivi számos fajjal történő összevetésben termésbiztosnak, ha nem egyenesen a legtermésbiztosabbnak mutatkozott. A hőigényét illetően az az organoleptikai ténogy m i n d e n e g y e s é v b e n a saját termesztésű kivi édességi foka és aromája messze felülmúlja a kereskedelemben beszerezhetőjét, végképp eloszlat minden kételyt. Persze a "szakemberek" azt nem tudhatják ( mert hát honnan is tudhatnák), hogy az utóérő gyümölcsöt termő fajoknál az érés fiziológiája már a növényen lévő gyümölcs esetében is eltér a nem utóérőékétől. Anélkül, hogy elárulnám, kiváncsi vagyok kitaláljátok-e, mi lehet az a tényező, ami a kisebb hőösszeget biztosítani képes klímán oda hat, hogy gyakran éppen itt érnek el a még le nem szüretelt gyümölcsök magasabb érettségi fokot, mint pl. Olaszországban.y, h
Köszönöm! Meg fogom próbálni. Tavaly tavasszal fás hajtásokkal próbálkoztam, az nem jött össze, csak 1 maradt meg, az is olyan kicsi volt, hogy letettem, míg mellőle kiástam a mahóniát, aztán nem találtam meg... Miért kell sötétben tartani? Nem elég, ha közvetlen nap nem éri?
Hát ez nem rossz ötlet, felénk elég meszes a talaj. Persze lehet, hogy az erőteljesebb alanyból gyakran előtörnének a hajtások, persze azokat le lehet vágni.
Bár még jó is lenne, mert nem kéne külön porzót ültetni, csak pár ágat kéne meghagyni.
Igen, kapható. Ha jól emlékszem, Te is pécsi vagy? Pécsett a Siklósi úti felüljáró elejénél, távolsági buszpályaudvar melletti mg-boltban biztosan lehet kapni (ha jól emlékszem, 5 kg-os kiszerelésben).
Egyébként az öntözővízbe szoktam keverni, gyorsan feloldódik a vízben.
Nagyon szépek! Merre laksz, hogy nem fagy el? Nekem /Szeged környékén/ is volt szőrös kiwim, de elfagyott a 2002/2003-as télen amikor -20 fok nálunk. Nálam is virágzik a datolyaszilva / http://kep.tar.hu/pammacs/50436148/29964205#2/ és a kopasz kiwi.
Nálam már javában virágzik a datolyaszilva. Az egyik a Zotya papa féle "Athén" nevű fajta - ez már jó nagy fa, és rengeteg lesz rajta -, a másik egy olasz fajta, ez most virágzik először, de tele van virággal.
A kivi is szépen nyílik. Az első képen termős, a másodikon porzós virágok vannak:
Lassan nálam is virágzik a datolyaszilva.Legalább 800 virág van rajta hozzávetőleg.Ha kinyíltak készítek róla fotót .Majd meglátod,milyen érdekes.Kialakítottad-e már a fádat?
