A ti kiviteknek 8% körüli matematikai esélye van arra, hogy nőivarú legyen. Nem túl nehéz a nemre jellemző jegyek megkülönböztetése abban az esetben, ha azonos ökológiai körülmények között nevelt, vagy egymás közelében tenyésző egyedeket hasonlítunk össze. A hím egyed leveleinek csúcsa nyúltabb, kérgének színe pedig vörösbe hajlóbb színű, míg a nőivarú levele kissé kerekebb, színtónusai pedig enyhén világosabbak mind a levél mind a kéreg vonatkozásában, ami sárgább árnyalatú a híménél. Természetesen mindez Tomuri apa és Hayward anya magvetésből származó utódaira érvényes.
Szóval a levél alakjából meg lehet határozni a kivi nemét? Tudnál erről bővebbet is mondani?
Nekünk is van egy magvetésből származó kivink, de még nem virágzik, valószínűleg jövőre hozza majd az első virágait, érdekelne, hogy termős vagy porzós-e.
Persze gondolom nagy a valószínűsége, hogy porzós.
A Tomuri fürtös jellegű virágzata úgy szokott viselkedni, hogy a fürt csúcsán lévő virágok nagyon hamar kinyílnak, az oldalsók később. Ha átmenetileg közben rövid időre kánikulai hőmérsékletek vannak, éppen a termős virágok nyílása előtt de már a porzós virág nyílása közben és utána lehűlés jön, akkor előfordulhat egy ilyen "szétvirágzási" jelenség. Felnőttkorú növényekből álló ültetvények esetében az ilyen körülmények a kivinél, sajátos módon nem a gyümölcsök számszerű hiányához, hanem minőségi hiányossághoz, kisebb gyümölcsmérethez vezetnek. Az egyes gyümölcs tömege, ugyanis egyenes arányú összefüggést mutat a benne lévő magok számával, ami pedig a beporzás intenzitásától függ. Beporzás nélkül, fogyasztás szempontjából értékelhetetlen partenokarp gyümölcsök képződnek. Ezért a tavasszal virággal rendelkező növények neme a vegetációs időszak bármely részében meghatározható, hiszen a nyomokból (lehullott, vagy mag nélküli, apró termést adó virágok nyoma) rekonstruálható. Ha egy finom kis ecsettel a még létező, minden egyes porzós virágot végigecsetelsz és az összegyűjtött virágport a termősökre "kened", nagyon jó esélyed van rá (sőt, biztos), hogy szép gyümölcsöket produkáltass. Tegnapelőtt látogattam meg egy 79 éves falusi nénit, akinek saját magvetésből származó 4 tőből álló "állománya" van. Tavaly fedeztem fel őt "kivikutató falujárásom" közben. A növények Taxus mostani kivijeire hasonlítottak (több sarj, földközeli hajtások). Elvégeztem rajta mindazon beavatkozásokat, amelyeket legutóbb Taxusnak is ajánlottam. A jó kerti földnek és Linka néni gondoskodásának köszönhetően a kivik nagyra nőttek (egy törzsön) és az idén virágot is hoztak. A tavalyi levélalaktanra alapozott jóslatomat beváltva 3 hím- és egy nőnemű egyed neméről bizonyosodhattunk meg. Mindezzel a megelőző, egy hónappal korábbi látogatásom alkalmával szembesülhettem már bimbó stádiumban az immár általatok is ismert virágalakzat-analízis révén. Nos a tegnapelőtti látogatásomkor fantasztikus dolog fogadott. A porzók virágban, a nőivarú növényen pedig kis gyümölcsök(!!!!!!!!!!). Szinte biztosra vehető, hogy egy új klónról van szó, amely karaktrerisztikájában legalább egyben, a virágzás időpontjában eltér az anyanövénytől. Ha másban is, és a különbségek pozitív előjelűek, akkor azt fogom mondani, hogy egyszer nekem is lehet szerencsém. Tavaly, egyébként, a most ajánlott módszerrel sikeresen poroztam be több "single girl"-t is.
Tegnap kinyílt a két bimbó a kiwinken, tényleg termős virágok!
Viszon a porzós virágok a másikon már hervadnak erősen, gyanítom, hogy már nem porzóképesek. Méhek sem járnak a borús idő miatt, délután megpróbálok én "zümmögni" helyettük, de nem látom rózsásnak az esélyeimet.
Van arra valami tapasztalatod, hogy mennyire pontos összevirágzás kell a sikeres porzáshoz?
Persze a tapasztalat ill. megfelelő leírás hiánya a telepítéskor itt is megbosszúlta magát. Ha tudom, hogy a porzós (Tomuri) kicsit hamarabb nyílik, mint a Hayward, akkor fordítva ültetem őket, így sajnos a porzós került az árnyalatnyival védettebb helyre...
Ami a filozofikusabb gondolatokat illeti: minél inkább "tömegoktatás" folyik, annál inkább előtérbe kerül a sekélyes mém-továbbadó funkció, és szorul háttérbe a kreatív és kritikus ismeretátadás...
(Én egyéb fórumokon, ismeretterjesztő előadásokon a géntechnológiával kapcsolatos mémekkel hadakozok: sok frusztrációval, kevés sikerrel, és csak évtizedes távlatban remélek javulást.)
Nem tudtam részt venni a magasröptű eszmecserébe, mert paffra mnet a számítógépem processora és tápegysége.
Kérdésedre : nem tudom ,hogy mi okozhatja ,de valószínű a növények túlélési képessége, hogy sokkal gyorsabban gyökeresednek a dugványok, sötétben vagy szórt fényben mint a napon.A jól kiválasztott dugvány anyag így általában 90 %-ban biztosan meggyökeresedik.Természetesen időnként szellőztetni kell és odafigyelni rájuk.Az üvegházam alsó polcai alatt nincs teljes sötét.Próbálkoztam a kaki fám, alatt is ott is sikerült.
Elnézésedet kérem, amiért mem reagáltam a kérdésemre feltett kérdésedre, de egy kicsit szórakozott vagyok és most, amikor visszanéztem az egész oldalt, vettem csak észre. Úgy gondolom azonban, hogy közben Arth urral folytatott dialógusunkból mindenre kielégítő választ kaptál.
A memetika elméletét még egy gondolattal kiegészítve: a tudat káros mémfertőződésének a megelőzését kellene az oktatásnak szolgálnia. Ezzel szemben, a mai állás szerint a legkártékonyabb mémfertőző faktor. Mindig olyan pedagógiai kisérletről álmodoztam, amelyben egy tanulócsoporttal egyedül foglalkozhattam volna minden "tantárgyból". Ez azt jelentette volna, hogy az egyes diszciplinákat még halvány határok sem választották volna el egymástól. Megpróbálhattam volna a magaméhoz hasonló, könnyen átjárható asszociációs pályákat kiépíteni a gyerekekben. Mivel egy ezzel teljességgel ellentétes rendszerbe voltam kényszerítve, ahol egy fecskeként azért sem csinálhattam nyarat, mert tulajdonképpen már maguk, az elveimtől markánsan eltérő szocializációs hatásoknak kitett tanulók sem voltak kompatibilizálhatóak ehhez a fogalomvilághoz, nem maradt más, mint onnan kilépni és elmenni remetének. Ezek után mindig arra törekedtem, hogy a társadalommal minél kisebb felületen érintkezzem. 16 év után néhány, szintén a kiviről szóló újságcikk után döntöttem úgy, hogy a kivi népszerűsítésével próbálok a publikum előtt megjelenni és általam hazafias misszióként felfogva azt, a köz számára hasznossá válni.
Azt hiszem sokáig kéne kutakodnunk, mire olyat találnánk, amiben nem értünk egyet. A"mém"-nek egy, attitüdre vonatkoztatható jó példája az, amit a Diospyros kaki-hoz való egyetemi viszonyulásról írtam. Érzem én, hogy ez miért alakult így. Ezek a növények a meghonosításra szánt gumipitypanggal, gyapottal, citrusfélékkel együtt kerültek Magyarországra az ötvenes években. Azok meghonosítása természetesen egy szakmai abszurdum volt, ezt akkor is mindenki kellett, hogy tudja. A baj az, hogy az azokkal elszenvedett belátható kudarcok általánosítani tudták az abból kialakult viszonyulási módot olyan növényfajra vonatkozóan is, amellyel szemben ez nem indokolt. A matematikában ez egy hibás halmazképzési művelet lenne. A megdöbbentő az, hogy ezt az átkot 54 év alatt senkinek nem volt bátorsága megtörni. Sajnos, annyira erős a megfelelési kényszer és a kiközösítéstől való félelem, hogy az egyén nem mer kilógni a sorból. Ebből fakad a kollektív ostobaság. A diákjaimnak mindig azt próbáltam sugallni, hogy konstruktív értelemben merjünk kilógni abból a bizonyos sorból. Akkor kezdjünk inkább aggódni, amikor túlzottan a többiekre kezdünk hasonlítani. Ilyenkor azonnal pattanjunk föl és haladéktalanul keressük meg magunkat a sokaságban.
Legyen sok örömed a kreatív autodidaktaságban! Sokszor lehet értékesebb, mint a reguláris oktatásban megszerzett tudás (pláne ha ez utóbbi nem társul az összefüggések felismerésével). A "szakmákon" belül gyakran túl nagy a tekintélytisztelet (a teljes hiánya is legalább ekkora gond lenne), és ezért egy-egy leírt mondat véleményből "tudományosan meglapozott ténnyé" értékelődhet át.
A kiwinél is ezt figyelhetjük meg szerintem: a szőlőtermesztéshez való - valamilyen fokon azért létező - hasonlóság meglátásából egy megengedhetetlenül leegyszerűsítő, kanonizált aranyszabály lett, ami "mém"-ként (http://hu.wikipedia.org/wiki/Memetika), szinte kiirthatatlanul beépült a kertész köztudatba.
És nem csak a magyarba: pl. az angol Wikipedia kiwiről szóló szócikkében is szerepel... (http://en.wikipedia.org/wiki/Kiwifruit ; "Kiwifruit vines require vigorous pruning, similar to that of grapevines.")
A hőingadozás jelentőségével kapcsolatban még egy adalék:
sok "szobai" dísznövénynél (orchideák, tillandsiák stb.) tapasztalható az, hogy nyárra célszerű kivinni szabadba (akár csak árnyékos helyre, ahol nem kapna több fényt, mint a lakás napos részén), hogy fejlődjön, és jól virágozzon később, benn a szobában. És mindez azért, mert a lakásban nem kapja meg azt a napi hőingadozást (és az ehhez társuló páratartalom-ingadozást), amihez normálisan "szokva" van.
A korrekció első lépéseként MOST, minél hamarabb mindkét tövet meg kéne úgy metszeni, hogy csak egy-egy törzsük maradjon. A törzseken pedig levagdalni a hajtásokat egészen a legfelsőkig. Ezt követően egy masszív, hosszú gyámhoz rögzíteni őket. Ezekkel a beavatkozásokkal már jövőre termőre fordítható, de ekkorra építeni kell hozzájuk egy megfelelő támrendszert, aminek a leírását a továbbiakban meg fogom adni, sőt képet is küldök hozzá. Ha ezt nem teszed meg vele, hosszú évekig nem megy semmire és soha nem lesz olyan, mint amilyennek lennie kéne. Ez már a korrigálhatóság 24. órájában van, de még nem reménytelen.
KIVIvel kapcsolatban kérdezem kb 2 hete van nálam starkl-tól rendelt mini kivi és most a napokban látványosan elszáradtak a levelei. Mi lehet a baja ?? KÉrjek másikat?? Ki van ültetve a földje folyamatosan nedves volt.
Amivel még kiegészíteném: Többször tapasztaltam, hogy ősszel a datolyaszilva gyümölcsei hamarabb kezdtek sárgulni itthon, mint Olaszországban. Az itthoni kivi sokkal zamatosabb volt, mint az Itáliában november második felében szüretelt. Ugyanakkor ott olyan késői szőlőfajták beérnek, amiről mi itthon nem is álmodhatunk. Számomra ez a puding felülbírálhatatlan próbája. Ehhez képest olyan "tudományos" álláspontot képviselni, hogy Magyarországon a kivi éréséhez elegendő hőösszeg nem biztosítható, több mint felületesség. Mentalitásbeli hiányosság.
Nem is tudom , mivel kezdjem. Először is elnézést a figyelmetlenségért, hogy összekevertelek a pécsi topiktárssal. A válasz már majdnem tökéletes, sőt szerintem már teljesen is az lenne, ha megelőlegeztem volna, hogy én a dolgokat folyamatosan olasz-magyar kontrasztivitásban szemlélem, innen a társadalomkritikai megjegyzéseim is. Amivel még kiegészíthető, az az a klímával kapcsolatos tényező, hogy a szárazföldi területeken a nappalok és éjszakák őszi időarány eltolódásával nem csupán a megvilágítási időtartam rövidül le, hanem a napi hőingás is sokkal markánsabbá válik, mint a mediterrán területek tengervíz-hőpuffere mellett. Zuccherelli professzor szerint ez minden gyümölcsérési folyamatot felgyorsít, én úgy gondolom, hogy inkább (vagy kizárólagosan?) az utóérő gyümölcsökét. Én, egyébként abszolút autodidakta vagyok és az olasz szakos nyelvtanári diplomától merészkedtem idáig a bolyongásban. A "tudományos" ismeretekhez is mindig inverz módon, valamely empírikusan megtapasztalt dolog magyarázatát keresve jutok el. Az ilyen "tudomány" természetesen hiátusokkal teli. Egy aspektusban viszont, úgy érzem, mindig a szakma hivatásos művelői előtt tudok járni. Biztosítva van, hogy fennmaradjon gyermeki kíváncsiságom és folytonosan próbára tegyem kreativitásomat. Te, mint éppen a témával határos tudomány hivatásos művelője, biztosra veszem, hogy nagyon jól érted az általam a "szakmára" irányított kritika elemeit. Az a tény pedig, hogy esetleges avverzió helyett egy nagyon szimpatikus, együttműködő attitüdről teszel tanúbizonyságot, arra bátorít engem, hogy ebbéli hallgatásodat egyetértésként értelmezzem.
"Egy nagyon picike kisegítő kérdés után tiéd a fődíj: melyek azok az évszakhoz köthető klímatényezők, amelyek az általad leírt folyamatokat beindítják és földrajzilag hol jelentkeznek hamarabb?"
Még egy fontos tényező van szerintem, a fény-sötét periódus váltakozása.
A növény egyrész érzékeli a nappali és éjszakai időszak hosszát, másrészt ennek a hossznak a változását is, mindezt a fitokróm (és talán a kriptokróm) rendszeren keresztül.
Az őszi napforduló körül rövidülnek leggyorsabban a nappalok, és minél magasabb szélességi körnél vagyunk, ez a rövidülés annál intenzívebb, tehát a nyugalmi időszak közeledtét jelző szignál annál erősebb.
"Nem tudom, milyen életkorú lehetsz, de közel két évtizedes tanári pályámon mindig ilyen tanítványokról álmodtam. "
Mondjuk inkább úgy, hogy versenyen kívül indultam (mivel jódarabig nem jött más válasz). Ha a tanítványod lehetnék, az azért lenne jó, mert sokkal fiatalabb lennék.(Gimis éveimre emlékszem vissza legszívesebben.)
Két tucat éve molekuláris növénybiológiát kutatok, főleg alap-, újabban alkalmazott területen is. Kertésznek viszont csak lelkes amatőr vagyok, agráros szakképzettség nélkül.
Szeged környékén lakom (a pécsi topiktárs Grifi - ha jól emlékszem), és a tegnapi vihar nem tett kárt a környékünkön, csak pár napig megint nem kell locsolni. :)
Olyan helyet találtam neki, hogy amíg alacsony, kb 1m-ig, addig csak 10 és 16 között kap fényt. Ha eléri a méteres magasságot, akkor tovább fogja sütni a nap. Remélem jó helye lesz így. Ha szereti a vizet, akkor jó helye lesz :-)
Első évben mindenképp rendszeresen locsold, hogy begyökerezzen és megerősödjön.
Tapasztalatom szerint a füge kifejezetten szereti a sok vizet, persze ősszel már nem kell locsolni. A napot és a meleget is szereti, a hűvös, esős időt viszont már kevésbé, ha éréskor rossz idő van, az nem tesz jót a gyümölcsöknek.
Ha nyáron sokáig kánikula és szárazság van, akkor nem árt öntözni, mert ledobálhatja a termések egy részét.
Fügével lenne kapcsolatos a kérdésem: mindenhol lehet olvasni, hogy talajra igénytelen növényekről van szó, de sehol sincs szó az vízigényéről. Most annyi vizet kap, amennyit a gyep, vagyis meleg napokon szinte mindennap locsolva van, hűvösebb napokon minden harmad, vagy negyed napon. Nem sok neki? Vagy esetleg kevés is? Hajtatott darabot kaptam, ami egyszerűen vízben volt, és onnan ültettük ki tegnap este.
Szerintem ez nem magnéziumhiány, mert akkor a levél széle és az erek köze lenne sárga, a levélerek és környékük pedig zöld. Nem is vashiány, mert akkor az egész levél sárgás lenne. Sajnos nem tudom, hogy mi ez, de valószínűleg valami hiánytünet lehet.
Egyébként felénk a vas- és magnéziumhiány elég gyakori más növényeken is.
Miután zalai talajviszonyok között tesztelem a kivit, szinte minden egyéb dologban sikerült magam kiművelni, a talaj kérdéseit illetően azonban alig érek többet egy lelkes kezdőnél, lévén, hogy itt ideális a talaj és a klorotikus tünetek ismeretlenek. Így ebben a dologban nem nyílt módom tapasztalatot szerezni. Mivel a szakkönyveknek nem hiszek, mert eddig az azokban olvasottak 99,999 %-ának az ellenkezőjét sikerült megtapasztalnom, talajkérdésben inkább én lehetnék a "meszestalajúak" tanítványa.
Megelőztél. Ez rengeteg korrekcióra vár. Forgass vissza és olvasd el minden hozzászólásomat a kiviről. Ha megtetted, mondd el mi nem világos belőle és akkor azt kiegészítjük.
A másik kérdés a várható termésen túl, hogy egyes levelek így néznek ki, bár nem jellemző, ez néz ki a legcsúnyábban. Én a túl meszes talajra gyanakszom. Mit adjak neki? Magnéziumot? Valamilyen táppal, mikroelemmel lehet kompenzélni?
A talajproblémát a végére hagynám. Inkább arról írj valamit, hogy milyen alakzatban próbálod a növényeket kinevelni. Ez ugyanis meghatározó lesz a jövőt illetően.
