Sarok-sarkallás, váll-vállalás, nap-nép, tény-tan még több ezer ilyen szópárt tudnék kiállítani. Ha van még olyan nyelv, amiben a nap és nép ugyanaz, amiben a vállból indul a vállalás, a sarokból a sarkallás, akkor az lesz a magyar nyelv rokona vagy abból vett át.
És ez nem a német, nem szláv, de nem is a finnugor....
A „vajda” kifejezés az élénk rusz/keleti szláv-bizánci kapcsolatok, a 907, 912, 941 és 945 évek hadjáratén és a békekötések, a kijevi fejedelem druzsinája, fegyveres kísérete bizánci tartózkodása kapcsán válhatott ismertté a görögben.13
A DAI névhasználata talán azzal is magyarázható, hogy a 10. század közepén Erdélyben regnált gyulát szláv alattvalói a „vajda” címmel illethették. A gyula helyét all. század elejétől átvevő királyi ispánok „vajda” címe ennek lehet folytatása.16
„A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem (arkhón) felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az első vajda (prótosz voevodosz) volt...”
nagyon is egybevág azzal amit az onogur jelent : önmaga ura
azaz önálló törzsek, nemzetségekből állt az onogurok törzsszövetsége a hun birodalom szétesése után
először egy i. sz. IX. század eleji esemény kapcsán ungroi formában szerepel egy görög írott forrásban. E névből származik a különböző szláv nyelvek ugor, uhor, uher, vengr stb. szava, s ebből a latin hungarus, német Ungar, olasz ungherese stb. nevek, amelyek mind, kivétel nélkül, 'magyar' jelentésűek (Vékony)
Ja és egéssz véletlenül a Jomon Dogu babák ornamentikája, a legközelebbi a magyar tarsolylemezekéhez... amit ismerek , mert elég egyedi , de aki tud jobbat szólhat
According to Priscus, in 463 the representatives of Ernak's Saraghurs (Oghur. sara, "White Oghurs"), Oghurs and Onoghurs came to the Emperor in Constantinople,[9] and explained they had been driven out of their homeland by the Sabirs, who had been attacked by the Avars in Inner Asia
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Ahogyan az a magyar jelkincs történetének ismerői számára már megszokott lehet, a világ szinte minden táján, így az Indus-völgyi-kultúra jelei között is van húsznál több párhuzama a székely írásjeleknek (pontosabban a magyar hieroglif írás jeleinek, mert nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem egyszótagos szavakat jelölő hieroglifákról lehet szó ebben az esetben).
A Harappa-kultúrához tartozó tál szarvasán több jelet is találunk.
A magyar hieroglif írás, amelynek tankönyvszerű leírása nemrégen jelent meg, az egységesnek tűnő kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki. E jelkép az ősvallás elméleti tételeit illusztrálták, illetve néhány szavát, vagy mondatát fonetikusan rögzítette is. Ennél többre, egy-két mondatnál hosszabb szövegek leírására, feltehetően nem is volt alkalmas ez a kőkori eredetű írás. Ezt a feladatát gyakran az ábrázolási konvenciók alkalmazásával oldotta meg. Ezek egyike a "jel állaton" ábrázolási konvenció, azaz jelekkel látta el az állatábrázolásokat. A különböző állatábrázolások egyezései alapján bepillanthatunk a kőkori eredetű ősvallás elméleti rendszerébe is. Mi magyarok szerencsések vagyunk, mert ezek a jelek fennmaradtak számunkra a magyar hieroglif írásban és modernebb változatában, a székely írásban, ezért kis szerencsével el is tudjuk olvasni ezeket a mai latin írásunkhoz képest szokatlannak tűnő ősvallási szövegeket.
A szép Harappa-szarvason első pillantásra is feltűnik, hogy a szarva is, meg a farka is eltér a természetes szarvasagancstól és -faroktól Ezek inkább jelekre emlékeztetnek. Olyan jelekre, amelynek párhuzamait megtaláljuk a magyar jelek között.
A tál mindegyik jele jól azonosítható és értelmezhető a magyar hieroglif írás jeleivel.
Rao, R. P. N., Yadav, N., Vahia, M. N., Joglekar, H., Adhikari, R., Mahadevan, I. (2009): Entropic Evidence for Linguistic Structure in the Indus Script. Science, 324: 1165.
Figyelsz te szerencsétlen Gelimero??? Hahahahahahahahahahahahahahahahaha Germán mi? Hahahahahahahahahahahahahaha Látod már milyen ökörségeket szajkózol egyfolytában???
Újabb szög a germánista, finnugrista, türkista idióták elméleteinek koporsójába:
A Magyar Tudományos Akadémia meghívására két hétig Budapesten végez kutatásokat Ucsiraltu, a Belső-Mongol Tudományegyetem (Kína) professzora, aki a hun nyelv emlékeivel foglalkozik. Eddigi eredményei azt mutatják, hogy a hunok kutatójának érdemes a magyarok között vizsgálódnia.
Ucsiraltu professzor másfél évtizede kezdett el foglalkozni a hunok emlékeivel, amikor a régi ázsiai eposzokat kezdte tanulmányozni, amelyben sok olyan nyomot vélt felfedezni, amely a hunokhoz köthető. Minderről akkor beszélt, amikor előadást tartott az ELTE Belső-ázsiai Tanszékén.
Hatszáz hun szót talált kínai forrásokban
Ezután döntött úgy, hogy megpróbálja a hun nyelvi emlékeket is összegyűjteni. Eddig közel 20 tudományos szakcikke jelent meg kínai és mongol nyelvű folyóiratokban, és két éven belül napvilágot lát a hun nyelvről szóló monográfiája. Elmondta: a kínai történeti forrásokban közel ezer év alatt (Kr. e. 4. század - Kr. u. 5. század) 600 hun szó, kifejezés maradt fent, amelyből elég sok érdekes adatot lehet megtudni a hun nyelvről.
A professzor elmondta, hogy az elmúlt 150 évben élénkült meg a hun nyelv iránti érdeklődés a nemzetközi tudományban. Akkoriban azonban csak az európai forrásokban található töredékeket vették vizsgálat alá, ez azonban nem hozhatott áttörést. A 20. században többen is foglalkoztak a témával, legtöbbet talán a japán Shiratori érte el, de ő sem rendszer alapján vizsgálta meg a hun szavakat, hanem a megfejteni vélt szavakat a mai (és nem a korabeli) mongol, mandzsu és török szavak alapján próbálta összeilleszteni.
Hiányos mondatokat is összerakott
Sajnálja Ucsiraltu, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent a hunokkal foglalkozó kutatók száma, és hun nyelvészettel nemzetközi szinten szinte alig foglalkoznak. Igaz, ahhoz a régi kínai és néhány altaji nyelv alapos ismerete is szükséges. Ucsiraltu eddig nagyjából 60 szót rekonstruált (vagyis a hatszáz megtalált szó tizedének a jelentését sikerült megfejtenie, illetve eredetüket levezetnie). Ezek között vannak méltóságnevek, törzsnevek, és a hunok által használt kifejezések, sőt hiányos mondatok is.
A szavak szoros kapcsolatot mutatnak a régi belső-ázsiai hitvilággal, amelyet ma többnyire sámánizmusnak emlegetnek. Mongol neve böge (ma: bő), amelyet nyelvészeink a magyar bű szó rokonának tekintenek. Ucsiraltu szerint a hunok nyelve a régi mongol nyelvhez közelebb állt, mint a törökhöz.
Magyar kapcsolat
A professzor kérdésünkre elmondta, hogy saját kutatása, valamint a magyar kutatókkal történt konzultáció alapján azt találta, hogy a magyar nyelvben feltételezhetően nagyon sok mongol szó lehet. A mongolok és a magyarok között közvetlen érintkezés csak 1241-1242 között volt, de egy év alatt nem kerülhetett bele ennyi szó a magyar nyelvbe, ezért ennek a kapcsolatnak nagyon ősinek kell lennie.
Ucsiraltu a 19. századi magyar kutatókhoz - Fogarasi János akadémikushoz és Szentkatolnai Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanárhoz - hasonlóan úgy véli, hogy a magyar-mongol szóegyezések hun kori hatások lehettek. Ucsiraltu szerint a magyar nyelvi emlékeket feltétlenül be kell vonni a hun kutatásba, amellyel számos nyelvészeti kérdés tisztázódhat.
Hun szavak a magyar nyelvben.
Annyit azonban bizonyosnak tart, hogy a magyar nyelvben is lehetnek hun szavak, illetve nyelvtani elemek. Ucsiraltu még tovább akarja tanulmányozni a magyar nyelvet, mert az eddig nála lévő tudományos publikációknál - Kara György, Szentkatolnai Bálint Gábor, Németh Gyula és Ligeti Lajos munkái - többet szeretne tudni rólunk.
Az általa rekonstruált szavaknak is vannak magyar vonatkozásai. A hun nyelvi "hitü" szó a magyar hittel egyeztethető össze, melyet a nyelvészek ismeretlen eredetűnek tartottak. A szó szerinte a régi Földanya kultuszhoz kapcsolható. A hun "picsik" szó pedig a magyar pecsét és a betű szóval tartozhat össze, és vélhetőleg a szlávnak eredetűnek tartott pecsét eredendően a hunok sajátja volt.
Magyarul fog tanulni Ucsiraltu
Ucsiraltu szerint további vizsgálatot igényel a hun "kutugu" méltóságnév európai megfeleltetése. A kínai kutatók ugyanis azt állítotják, hogy a nyugati hunoknál ez a méltóságnév "kada/kata" alakban maradt fent, és ugyanúgy főbírót jelent, mint az Ázsiában maradt részeknél. A magyar történeti forrásokban talált kadar, a hunok főbírája volt, lehet, hogy ennek köze van a hun kutuguhoz.
Mindenesetre Ucsiraltu hozzákezd a magyar nyelv tanulásához, és kutatótársai segítségével a magyarban lévő hun nyomok kigyűjtéséhez. Elképzelése szerint öt éven belül ebből is komoly munka születhet, amely nyelvészetileg tisztázhatja a magyarság belső-ázsiai kapcsolódásait.
Az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenység elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adtak át: Dr Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem
Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át: Dr. NEPARÁCZKI ENDRE DÁVID, a Szegedi Tudományegyetem.
Ők bizonyították a magyarásg hun genetikai eredetét.
Pontosan, így kell történelmet csinálni. A zalavári "romokat" egy filmforgatáshoz építették az 50-es években, majd "ősi romokként" adták el népnek meg a turistáknak....
1. egyetlen egy levezetést nem mutattál (az élni esetében volt egy teóriád, de nagyon gyenge)
2. az h Vámbéry példái léteznek és te ignorálod, nem veszed figyelembe, az maga a tények hamisítása, monopolizálása (ahogy csináltad rengeteg más altai stb párhuzamok esetében)
3. az, h a magyarba az említett "germán" szavak így, (szóbokrokat (újra-)alkotva) belekerüljenek, ahhoz többszáz év együttélés kellett volna, legalább 2000 évvel ezelőtt
4. de még a germán eretiségük se igazolt, sőt, inkább az valószinű, h a germán vette át más nyelvből,
