Egyetértek és nekem is meggyőződésem, hogy a viszonylagos egyszerűsége és a közel 100 %-os eredési mutatók miatt a zöldbe-fás oltás a legjobb és legbiztonságosabb módszer a nemkívánatos fajtájú tőkék átoltására. Legtöbb tőkémet én is ezzel az oltási móddal újítottam meg és teszem a jövőben is, bár voltak sikeres kísérleteim T-szemzés és Chip-szemzés módszerrel végzettoltásmódokkal is.
Ali-bá azon megállapítása, miszerint: A szabadban tavasszal készített fásba-fás oltás nem marad meg. Próbáltam., az én olvasatomban azt jelenti, hogy ez a helyben végzett oltási mód a szőlő biológiai és szövettani tulajdonságai miatt eleve nem lehet eredményes. Ettől eltérő tapasztalatomat kívántam csak megosztani.
Nálam is ugyanez történt, először elszáradtak a friss hajtások, majd júniusban kihajtottak és veszett mód növekedtek/növekednek. Vastagságra és hosszra is lepipálják a zöldbe fás módszerrel oltottakat. Csak épp az a baj, hogy mindez kb. 40 fásba fás oltásból 3 helyen történt meg. A többi kuka lett... :( A zöldbe fás oltásaim viszont 96-97%-ban mind megeredtek és gyönyörűen növekednek is. :)
Igazad van, mindenki magának higgyen. Ismételd meg és oldsd át ezzel az új módszerrel a nemkívánatos szőlőket. Én is maradok a zöldbe-fás oltásnál. Nekem az vált be, bár nem tudom, hogy van-e olyan módszer, amit még nem próbáltam?!
Tisztelt Ali-bá! Attól, hogy Te próbáltad és nem maradt meg a tavasszal készített fásba-fás oltásod, nem jelentheti azt, hogy ezt a kinyilatkozásodat törvényként kell kezelni. Kettő, vagy három éve, mikor még nem követtem a fórumot, áprilisban egy vad alany előző évi vesszőjére angolnyelves párosítással ráoltottam egy vele azonos vastagságú egyrügyes csabagyönygye oltócsapot. Még könnyezett az alanyvessző, ezért hamarosan megindult a rügy, de összeforradás híján a nedvezés elmúltával el is száradt a kis kihajtott rész. Majd május végén-június elején, mikor a kalluszképződés beindult, legnagyobb ámulatomra kihajtott a beszáradt főrügy melletti mellékrügy és a vessző beérett. Azóta gyönyörű, erős tőkévé fejlődött.
Egy módszerrel lehet fásba-fást élő tőkén : tavasszalkibontod a tőkét jó 20 cm mélyen, elfűrészeled a nyakánál, behasítod és a hasítékba teszel 2 ékoltást. Bekötözöd, lekezeled, aztán várod, hogy vagy kihajt, vagy elpusztult a tőkéd. Jó esetben 50-50%.
Köszönöm mindenkinek a felvilágosítást! Azt már tudom, hogy nem jó dolog a fásba fás élő tőkén. Ali-bá írta, hogy nem sikerült. Pontosan mi történt? Nem forrt össze vagy mi volt a gond? Ez már csak szimpla tudás szerzés végett érdekelne! Még annyit, hogy lehet én rontottam el vmit, de nekem a zöldb-e zöldnél az alany szimplán öszeszáradt, nem kezdett el forradni egyáltalán. Valamit biztosan rosszul csinálhattam, csak nem tudom mit. Erről tudtok valami okosságot?
meg nem elfelejteni hogy ha atakarsz oltani egy oreg toket azt tokenyakig vissza kene metszeni a fas oltashoz bevalalnad minimalis vagy semmi gyakorlattal odamegy a toke ha nem sikerul a masik fas oltas amit lattal a videon azzal az a baj hogy nem gyokeres az alany ugyszint nem kezdoknek ajanlott es februarban mikroklimat kell teremteni ezert etetik veled a zoldbe fasat nem masert en is ugy csinaltam sikerult elsore akkoe csak jo
A fásba fás óltást ahogy Ali bá is említette kora tavasszal alkalmazzák főleg az őltványtelepeken. Régen kézi sablonokkal, de napjainkban ez is gépesítve van ime egy kis rövid film
A fásba-fás oltást télen készítik fedett helyen és párás környezetben hajtatják és gyökereztetik a beoltott kb. 50 cm-es alanyvesszőt. A szabadban tavasszal készített fásba-fás oltás nem marad meg. Próbáltam.
Nekem is messze a legnagyobb arányban a zöldbe fás oltások sikerültek. Talán az lehet az oka, hogy a zöld vessző lágysága miatt nagyobb valószínűséggel sikerül a kötözéskor "tökéletesen" illeszteni és összeszorítani az alany és a nemes vágási (hasítási) felületét.
Köszönöm a tanácsot, így is teszek. Egy dolog nem tiszta nekem: A zöldbe fást ajánlják sokan. De az oltványok amelyeket lehet venni, azok fásba-fásak. Akkor mért nem javasolt a tőkén a fásba fás oltás? Lehet másnak ez alapvető láma kérdés, de nekem még új!
Azért törtem ki a hónalj hajtásokat, hogy a fő vessző erősödjön. De már belátom, hogy nem kellett volna. Viszont ami jó hír, hogy találtam a szomszéd kerjén még 3 tőke narancs ízűt ,amelyek nincsenek hónaljazva, így azokból is próbálok majd.
Tekintettel arra, hogy a zöldbe-zöld 0 sikerű volt, így most megpróbálnám a zöldbe fásat, de egy merész próba képpen még a fásba fásat is.
De hogy biztosra mennyek, a sima buktatást is megpróbálom, az eddig sikerülni szokott. Ha több mint 15 éven át nem bántotta a filoxfére a buktatott tőkéket, akkor szerintem most se fogja. A szomszéd kapott pár szőlőt sok sok éve (nem tudom, hogy oltvány volt-e, mert akkor én még meg se voltam tervezve), és azokat szaporította dugványozással, és buktatással, és máig is megvannak.
Átoltani a saját, korábban már sokat említett kék szőlő tőkéket akarom, amelynek a fajtája eddig ismeretlen.
Nem tudom elképzelni, hogy a szőlővesszőn végig, a növekvő hegyéig mindenféle szem kihajtott. Ott a vége fele biztosan van még olyan, ami a tavaszt várja. Majd azt használod oltásra. Milyen oltást akarsz csinálni, mikor?
Korábban is szó volt arról, hogy a levéltőben van egy rügy amiből a hónalj hajtás van és van egy ami csak tavasszal kellene hogy kihajtson. Na nekem azok a szemek hajtottak ki, amelyeknek csak tavasszal kellett volna. Ezek a kis zsenge hajtások már nem érnek be. Ha letöröm, akkor tavasszal fog-e még hajtani ugyanott újra? Ezen aggódom. Remélem érthető mi a gondom, ha nem akkor valahogy másképp próbálom megmagyarázni, bár a magyarázkodás nem az erősségem, mint kiderült.
Hagyd békén az a szőlőt. Majd télen szedsz róla oltóvesszőt, elrakod a hűtőbe, tavasszal zöldbe-fás oltást csinálsz és minden rendben lesz. Vagy mást gondoltál?
Úgy érzem ez a szőlő szaporítás nem nagyon akar sikerülni... 3 éves tőke megmentő akció után a szomszéd narancs íző tőkéjén sikerült 2 nagyon vastag szálvesszőt nevelni. Ezeket 2 hete lehónaljaztam és kacs-oztam. Tegnap megnéztem és megindult szinte minden szem kihajtani és termést is hozni. Ezeket a szemeket szaporításra szántam. nem arra hogy idén kihajtsanak. Jövőre érdemes még próbálkozni ezekkel a szemekkel, vagy kuka?
Gondolom, nem ugyanarról a tőkéről való a dugványa és az oltása. A hely is sokat számít ahol nő a szőlő, esetleg az oltvány alanya nagyobb gyökérzetű volt/lett, mint a dugvány gyökérzete. Az évi időjáráson kívül sokmindentől függ, hogy milyen lesz a szőlőfürt.
