sziasztok! a napokban hallottam eloszor arrol hogy a kivi birja a mi klimankat.A kerdes az hogy hol tudok hajtast venni?? illetve nagyon megtetszett a datolyaszilva is.Ha tudnatok e novenyek beszerzeserol vmi infoval szolgalni annak nagyon orulnek!!
Sajnos ilyen méretű növény, nagyon megsinyli az átültetést,inkább ez az oka a levél sárgulásának,mint a tápanyag hiány. Egyenlőre ne lombtrágyázd, inkább sokat öntözd.Különben szép formás a fád,egyenlőre nem kell metszeni.Különleges technológia a metszésre nincs,ha esetleg igen azt is csak tavasszal.
Nem hiszem, hogy instabil lenne, mert nagyobb fák is vannak, azok meg elég stabilan állnak, úgyhogy ha nem zavarja a víz, akkor remélem nem lesz probléma. Köszönöm a választ!
Amint már említettem, hosszú karógyökeret nevel ,így keresi a vizet, nem hiszem ,hogy gyökérrothadást okozhat,estleg instabil lessz a fa, itt a nagy szelekre gondolok. Esetleg telepítéskor ,ki kellene próbálni, új tapasztalat!
Ja még annyit !Kizárt dolog, hogy a Bene Laci Barátom aki minden növényét tökéletesen ismeri/bizonytalan lenne a növények fajtáival kapcsolatban/ ,hogy felcimkézés nélkül kiadott volna bármit.
Nem csodaszer , természetesen a növekedési ciklusban kell használni,tele gyümölccsel, kifejlett fánál ,nem tudom mi értelme van.Sok lombtrágyát kipróbáltam, de erről van a legjobb tapasztalatom.Lombtrágyázás ne tűző napon, kisebb fánál lekell rázni ,a leveleken megmaradt lombtrágyát.A diospyrosnak van természetes gyümölcshullása, ami nem kóros.
2005 tavaszán lett véve, kiültetve. 150 cm magas volt. Majd a rá következő években (mindegyik tavaszi/nyár eleji felvétel) Az idén egy kicsit arrébb költöztettem. Most látszik csak, hogy milyen sárgás a lombozata. A vasoldat elég neki, vagy más komplett tápoldattal/levéltrágyával kezeljem?
Hurrá!, most legalább tudom, hogy milyen fajta! Köszönöm szépen az infót.
Párommal is beszéltük, hogy miért nem termelnek a gazdák ilyen gyümölcsöt, hiszen sokkal kevesebb gondozást igényel, mint mondjuk a barack, kevésbé érzékeny. Válasza: Nem tudnak róla.
Meg az egyszerű halandókat is meg kéne ismertetni ezzel a gyümölccsel, hiszen ha van kínálat, akkor keresletet is kellene teremteni.
A sok egyetértés mellett ,talán még annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy a datolyaszilva, növekedése folyamán igen hosszú karógyökeret nevel,tehát ha valaki cserépbe ill. kontérbe neveli,amikor eléri az alját a gyökér, gyakorlatilag megáll a növekedése ,ill. igen lassan fejlődik.Ilyenkor e levele kisebb lessz,ágrendszere sűrűbb, szinte bonsai szerű.Én kiültetéskor általában levágom a konténer alján összetekeredett /természetesen nem az egészet/így a növény nagy gyökérzónát fejleszt jobb a tápanyag felvétele.Tápanyag utánpótlást Humix nevő lombtrágyával szoktam pótolni/ ebbe minden tápanyag benn van /2.5-5%-os -ig lehet használni,én 2,5%-sal akár hetente is permetezek./augusztus közepéig/.Mindenkinek ajánlom mivel nem éget.A növényedet legalább 1m-es korban ültesed ki, lehetőleg tavasszal.
Hogy hol lakom? Püspökladány magasságában, keletre, légvonalba kb. 75 km, egy kisvárosban, Margitta a neve. Még sikság, de van egy düledező kis ház déli fekvésű enyhe lejtőn. Ide álmodtam a fügét, a datolyaszilvát ...Igaz már tele van gyümölcsfáfal és szőlővel, de szoritunk helyet valahogy. Ezek közül sokat én oltogattam. Például egy almába négy fajtát, egy nagy körtébe hat fajtát és igy fokozatosan lehet szüretelni. Az idén a legnagyobb sikerem a pille palackban szaporitott fügék, amelyek már 10-11 levelesek. Ha érdekel valakit ez a szaporitási mód (tulajdonképpen dugványozás) szivesen leirom.
Ezt az aránytalan hím-többletet nem tudom, mi okozhatja. Statisztikákból egyértelműen kiderült, hogy a háborúkat követő időszakokban releváns fiúgyermek születésemelkedés következik be. Nem tudom, fel tudták-e göngyölíteni azt a visszajelző mechanizmust, amin keresztül a férfifogyás jelzése eljuthat a reprodukció nemet meghatározó tényezőihez. Ha ismernénk a kivit az eredeti spontán termőhelyén, ahol vadon tenyészik, talán tudnánk erre valamilyen hipotézist állítani, amit még azzal is kiegészítenénk, hogy valamillyen ok miatt vitalitásban is túl kell szárnyalniuk a nőstényeket, mint ahogy tapasztalható, mert talán valami olyan veszély fenyegeti a létüket, amiről mi itt nem tudhatunk. A kérdés minősége jelen esetben meghaladja a válaszét, de ennél okosabbat nem tudok mondani.
A káki műtrágyázásával valóban vigyázni kell, ha az ember azt akarja, hogy el ne rugja a termést. Ha viszont egy fa kirívóan rossz kondícióban van, akkor érdemes feláldozni akár egy éves kiszenvedett termését és egy jó komplex, de magas nitrogéntartalmú műtrágyával feljavítani kondícióját. Az azt követő években kamatos kamattal téríti meg. Egyébként érdekes jelenség nála, hogy az egyes ágakon végzett eltérő erősségő metszés vegetatív és generatív jellegében egymástól nagyon eltérő viselkedésű ágakat eredményez. olyannyira, hogy a metszéssel nagy hajtások fejlesztésére kényszerített ág gyümölcseinek nagy részét ledobja, miközben a terméssel túlterhelt, metszetlen ágak nem válnak meg tőle. Ezért van az, hogy üzemi ültetvényeken egy bizonyos kort megért növényeken nagyon sajátos metszési módszert alkalmaznak, a növény hormonegyensúlyának megtartása érdekében. Hogy milyet, ha jók lesztek, a továbbiakban azt is elmesélem.
Amennyire a képről megállapítható, ez az Olaszországban hagyományosnak mondható ún. Kaki Tipo. Bármerre jár az ember, a házikertekben ezt látja, ez "A káki". Ugyanez a fajta volt az uralkodó az üzemi ültetvényekben is, de újabban egy "Rojo brillante" (ejtsd: roho briljánte /ragyogó piros/) nevű spanyol fajta kezd dominálni, azt most gőzerővel telepítik. Tudnotok kell, hogy a kaki az egyike a legjövedelmezőbb gyümölcskultúráknak. Zalai viszonyok között vizsgálva évről- évre termése a rekordok rekordjait dönti meg, elképesztő minőséget produkálva. Ha jól azonosítottam be a fajtádat, akkor az én tízéves fám ugyanilyen. Tavaly pl. 70 kg termést hozott, amelyek átlagsúlya 35 dkg volt. Nagyon jó fajta ez, egy hasonló olasz internetes fórumba be is írtam, hogy az olasz termelőket elragadta a "rojo brillante hév", pedig nem egy utóérleletlenül is édes fajta, mint pl, a japán Hana Fuju. Abban a fórumban egy újabb címmel jejölt témával topicot lehet nyitni, amihez aztán azok szólnak hozzá, akiket speciálisan az a téma érint vagy érdekel. Én a következő címet adtam: Új káki... vagy csak egy trükk csupán? Arra utalok vele, hogy ez az újabban divatba jött spanyol fajta is ugyanúgy utóérlelendő, mint a mi tipo-nk. A spanyolok azonban rájöttek (lehet, hogy véletlenül), hogy hűtőraktárban CO2 alatt tárolva úgy édesedik meg, hogy eredeti kemény állagát megőrzi. Feltettem hát az olaszoknak a kérdést, hogy kipróbálták-e ugyanezt a tárolási eljárást a tipo-val, vagy a régi rutin szerint raktározva továbbra is hagyják, hogy spontán utóérjen, amikor éppen kedve tartja. Vagy netalán az olaszok is olyan ostobák, mint a magyarok, akiknek meg arról, hogy lehet kákit termeszteni, nem bír eszükbe jutni, hogy kákit lehet termeszteni (akár üzemi szinten is.) Mert ha így van, akkor ez a sok fajtaváltó egy trükk áldozata csupán. A kérdésre hónapok óta senki nem tudott válaszolni.... A tárolási kísérletet jövőre megcsinálom én és megírom nekik az eredményt. Bizonyos sejtéseim már vannak...
Elősször is sok-sok boldog házassági évfordulót kivánok Évinek. Öt év az már nem semmi, csak igy tovább. Másodszor, nagyon szépen köszönöm a meleg fogadtatást a fórumon. A datolyaszilvám nem tudom pontosan milyen. Bene Lacitól vásároltam több féle egzotiikus növényt, én sárga magnélkülit kértem. Levélben irtam meg a kivánságomat és aztán a fiamat, aki Budapesten dolgozik küldtem el értük. Meg is kaptam mindent, de aztán már hiába kérdeztem Bene Lacit, hogy a fajtán belül melyik változatot küldte el, nem kaptam kielégitő választ. Igy marad a várakozás. Csak a kiwiről tudom, hogy issai.
Az enyémet is meg tudnád határozni, ha megkérlek? Az enyém Rappai-féle, magnélküli fajta. Pontosabb információt nem tudtak adni. A gyümölcs kerek, a legelső évben három gyümölcs termett, átlagban 25 dekásak voltak. A legnagyobb 27 dekát nyomott.
Éppen most szedtem elő a régi képeket, nézegettem, hogy mennyit fejlődött/változott. Majd holnap is lefényképezem, és akkor megmutatom, hogy az elmúlt két év alatt mennyit nőtt. (Ma van az ötödik házassági évfordulónk, két évvel ezelőtt e jeles nap alkalmából ültettük a fát, így különösen fontos számunkra.)
A képeket nézegetve látom, hogy az első évben sötétzöld volt a levele (kis gyökerei voltak, így a konténerben lévő földből táplálkozhatott), de tavaly és idén már világosabb a levélzete, a gyökérzete már terjeszkedik, gondolom az eredeti földben lévő tápanyagokat már hasznosította. Mivel/hogyan/mikor érdemes tápozni?
A kép alkonyatkor készült, ezért egy kicsit még sötétebbnek tűnik a levélzete. (2005. ősz, ültetés évében)
Kedves Feriba! Összeszorított határainkon kívül élő testvérünkként nagy szeretettel köszöntelek a fórumban. A datolyaszilvád miatt ne aggódj, normális viselkedése, hogy tavasszal nagyon rövid idő alatt nagyot nyúlik. Helyesebben akkorát, amekkorát a télre betárolt , már benne lévő tápanyagok lehetővé tesznek. Ez a növekedés a tavalyi kondíciójáról árulkodik. Nyáron lesz egy új növekedési szakasza, aminek mértékét az fogja meghatározni, hogy mostantól kezdve milyen feltételeket biztosítasz számára. Az erdei föld mindenképpen jó, nincsenek különleges igényei kémhatás tekintetében. Ha meg tudod mondani fajtanevét és ismerem, elképzelhető, hogy ebben a tekintetben is meg tudlak nyugtatni a levél színe felöl, lévén, hogy egyes fajtáknál a sárgás tónusú levélszín fajtajelleg.
Örülök, hogy sikeresen megfertőztünk a szenvedélyünkkel. A datolyaszilva szüretet anno én bénáztam el, a legelső ici-pic fagy közeledtével rohantam a fához, nyugodtan fennhagyhattam volna még őket érni. De milyen szép nagyok voltak! Remélem, az idén sikerül beérlelnem pár darabot. Utána kiszorítom grifit monopolhelyzetéből a datolyaszilvapiacról!
Feléd milyen a hely adottsága? Védett vidéken laksz, vagy jobban meg kell küzdened az elemekkel? Nehogy azt mondd, hogy grifi mediterrán paradicsomához hasonlóak a feltételek!!!
Én is úgy vettem észre, hogy tavasszal ugrásszerűen hajt a fa, majd pihenő, gyümölcsnevelés közben újabb fejlődés.
Ha jól emlékszem, akkor a www.terebess.hu oldalon olvastam, hogy a datolyaszilva előnyben részesíti az enyhén savanyú talajt, de meszesen is megél.
Vasoldatos esővízzel meglocsoltam a fát, remélem pozitívan fogja értékelni. Azt olvastam, hogy a nitrogénes tápoldat gyümölcshullást idézhet elő, úgyhogy ha valaki nagyon belelendülne a tápozásba, akkor fogja vissza magát, vagy számoljon a következményekkel.
Tudtommal vannak itt, akik profik a datolyaszilva terén. Szerintem talán tápanyaghiány lehet az oka, esetleg tápoldatozni kellene.
Én nem tudok róla, hogy savanyú talajt igényelne. Nálunk elég meszes a talaj, de nagyon jól fejlődnek a datolyaszilvák, nyárra egészen sötétzöld levelei lesznek. Ilyenkor még világosabb a színük, de fokozatosan sötétedik. Egyébként nálam általában kétszer szoktak hajtani az év során, úgyhogy biztosan kihajt majd a Tiéd is.
Üdvözlök mindenkit a fórumon! Új fiú vagyok, Romániában élek, és már rég figyelemmel kisérem az itt leirtakat. Mondhatni minden hozzászólást elolvasok és én igy jól ismerlek benneteket. Például valósággal végig izgultam az Évi5 datolyaszilváinak sorsát. Sajnálom, hogy végül is nem voltak olyan finomak. Műszaki végzettségű vagyok, de többek között a növények, méhek, barkácsolás, erdei gombák kötnek le. Mondhatni ti fertőztetek meg az egzotikumokkal. Szereztem is rögtön fügét, datolyaszilvát, pepinót, szamóca guavát, paradicsomfát, két fajta kiwit. Máris egy kérdéssel fordulok hozzátok: Van egy újonc datolyaszivám (Kb: ötven centisen vettem). Átültettem nagyobb edénybe és az első hónapba nagyon vadul nőtt. Öt rügyből öt hajtás 5-6 levéllel. Aztán stop, egy hónapja meg se moccan. Sőt a levelei is elég világos zőldek. Vajon érvényes itt is a szakaszos növekedés? Vagy? Én a savas kémhatású talajt erdei földdel (lombhullató), helyettesitem. Jól teszem vajon? Előre is köszönöm, és örülök, hogy közzétek férkőzhettem.
A kép alkonyatkor készült, ezért egy kicsit még sötétebbnek tűnik a levélzete. (2005. ősz, ültetés évében)