Kiváncsi lennék, hogy a datolyaszilvafád oltott, szemzett, vagy nincs rajta forradás akkor esetleg a magnemes.A datolyaszilvafa két alkalommal szelektál, közvetlen virágzás után, másodszor pedig amikor dió nagyságuak a gyümölcsök. Szörnyü látvány a sok lehulott virág és gyümölcs. Azonban ez természetes folyamat a fa jobban tudja mennyit bir, de néhány év mulva ugyis alákell támogatni az ágakat mert letörnek az ágak a gyümölcsök sulya alatt. Az én fám kb 12éves 350db-ot termett. A legnagyobb mért termés 38dekás volt. A fajtája: Alberetto, De az Athén fajtának a termése is kiválló 35 dekásak.
Ami a datolyaszilvádat illeti, szerintem az Évi5 hozzászólásait kéne visszanézned. Egy nagyon hasonló termetü fa viselkedését irja le egy éven keresztül. Ha végignézted lehet megérted miért javaslom azt, hogy próbálj valamilyen kiméletes módon megszabadulni a termésektől (lehet a fa is megteszi, de ez már egy kis energiába kerül). Egy néhány termés ugyanis nagyon visszafogja a fa fejlődését. A kiváncsiságodat teljesen megértem. Természetesen ez csak egy vélemény a vadonból.
Egy kis kitérő után térjünk vissza a tárgyhoz. A füge metszéséről akkor folytathatnánk érdemi szakmai vitát, ha Magyarországon meglennének azok az ökológiai feltételek, amelyek biztosítanák eme növényfaj zavartalan vegetációját. A fügével kapcsolatos hozzászólásokból azonban az tűnik ki, hogy ezek a feltételek távolról sincsenek biztosítva, lévén, hogy legtöbben téli elfagyásáról panaszkodnak. A részleges vagy teljes téli visszafagyás tulajdonképpen nem más, mint a fagy által elkövetett mérsékeltebb vagy drasztikusabb metszés. A tövig vagy közel tövig lefagyott növény erőteljes sarjképzéssel válaszol, gyors növekedésű, laza szövetű képződményeket produkálva, amelyek a teljes vegetációs időszakban fejlődésben maradnak és bennük nem indulnak el időben és kellő mértékben azok a hormonok vezérelte folyamatok, amelyek a lignifikációért, azaz fásodásért felelősek. Így a tavasszal föld színéről induló sarjtömeg ismételten rossz kondíciókkal néz az általában a faj túlélési esélyeit még normális fenológiai állapotú egyedek esetében is kockáztató tél elé. Ha egy kivételesen enyhe tél mégis megkegyelmez nekik, akkor könnyen belátható, hogy amit a természet jóvoltából ajándékként kaptunk, azzal ne kövessük el mi azt, amitől a sors kegye egyszer megkímélt bennünket. A teljes előző évi növekmény épen hagyása lehetőséget ad a növénynek egy visszafogottabb, nagyobb őszi fásodási hajlammal bíró új hajtásrendszer fejlesztésére. Ha nem ilyen harcot kéne vívnunk, akkor kezdhetnénk csak vitatkozni a füge metszéséről. Az én fügefáimnak egyszerű titka van. A klímaigényeiket még a legszigorúbb teleken is kielégítő vagy közel kielégítő helyen vannak, ezért a fagy okozta kényszerű metszést nem kell elszenvedniük. Így fejlődhettek többméteres, egyenként félmázsás termést produkálni képes fákká. Mindent elkövetek, hogy olyan nagyobb téltűrésű fajtákat találjak, amelyek az enyéimnél zordabb körülmények között is megközelíthetik ezt az optimumot. Ezek a tények akkor is tények, ha bármely életműben bármely nagynevű ember bármit is írt, bármikor, bárhogyan és bármiért.
Gratulálok a kis fádhoz,valószínű olasz fajta a leveléről ítélve, Vanilia vagy Sharon.Egyenlőre hagyd meg az összes ágát,hogy a törzse erősödjön.Itt bemutatok egy tavalyi oltványt, már egy virág van rajta,metszés nélkül szép szabályos forma.Mivel a gyümölcs az alsó ágán van közel a törzshöz ezért esélye van, hogy talán kineveli.Az ágvégi gyümölcsök általában lepotyognak.Ez a fajta Vanilia.
Jóllehet amatőrök látogatják, ez mégis egy szakmai fórum. Üdvös lenne, ha időnként nem csupán magunkfajta autodidaktákkal, hanem kertészeti ismereteket egyetemi szinten, reguláris oktatási keretek között ismereteket szerzettekkel is találkozhatnánk itt. Egy hasonló olasz fórumnak is rendszeres látogatója vagyok. Az a mienktől eltérő rendszer szerint működik. A szervezői olyan szakemberek, akiknek a moderátori tevékenysége nem valamiféle stiláris vadhajtásnyesegetésben nyilvánul meg, hanem a számtalan topic (bárki egy új témával új topicot nyithat, ami addig él, ameddig van hozzászólás) vitáinak követésével foglalkozik és akkor tesz egy-egy szakszerű s z a k m a i kiigazítást, amikor az amatőrök már túlzottan téves vágányra szaladtak. Ezek a sokat és jól szereplő amatőröket hozzászólásaik száma és érvényessége szempontjából pontozzák, így bárki a "giardinauta" jelöltségtől indulva akár a "guru" fokozatig is eljuthat. Az egyes hozzászólók véleményüket nagyon határozottan kifejtik, de egyetlen esetben sem találkoztam olyannal, amikor egy másik hozzászólót egy, az övétől eltérő nézet bármilyen személyeskedő, szubjektív megnyilvánulás megtételére indított volna. Zotya Papát személyesen ismerem. Amikor először láttam meg a kertjét, elállt a lélegzetem. Amit Ő ott produkált, az magáért beszél. Azonnal megértettem, hogy egy olyan Valakivel állok szemben, aki kivételes tehetséggel van megáldva és joggal nevezhető őstehetségnek. Saját tapasztalatain keresztül el tudott jutni olyan kertészeti technikák megvalósításához a maga zsebkendőnyi területén a néhány tucat növényével, amiket én addig csak Olaszországban láttam és ott is nóvumnak számít. Az általa kialakított "amatőr" nashi- és kákilugas a legkényesebb szakmai igényeket is kielégíti. Számomra mindez azt jelenti, hogy van mit és van Kitől tanulnom. A legeszeveszettebb reakció lenne erre negatívan, vagy irigységből gúnyosan reagálni. Van egy iszonyatos gyanúm. Ötven éven keresztül gazdasági céltalanságban tartott társadalmak szereplői, önhibájukon kívül, olyan szocializációs hatások alá kerültek, amelynek következtében sikerült egy általam "elszubjektivizált" társadalmat alkotniuk. Az ilyen társadalmak fő hibája a tényeknek elsődlegesen szubjektív és nem objektív szempontok szerinti szemlélete. Ez pedig a fejlődésképtelenség abszolút biztosítéka.
Köszönöm a választ.Március végi felvételem van csak a teljes növényről,mert utána már csak a virágok fejlődését fotóztam.A fa kb egy m magas,tényleg vékonyak az ágai,a virágok súlya is lehúzta,ki kellett karózni.A fajtáját nem tudom,Rappaitól vettem,annyit mondott,hogy öntermékenyülő fajta.A levelei nem túl nagyok,kb tiz cm hosszúak,fényes zöldek,kemények,mutatósak.Én nagyon szeretem a datolyaszilvát,a Tescóban télen vadásztam rá,ha olyat teremne,akkor én lennék a legboldogabb ember a világon.Az biztos,hogy az első virágzás bőségéből itélve ez a fa tud valamit.
A fórum azért fórum ,hogy mindenki elmondhassa a véleményét és gyakorlati tapasztalatait.Én a véleményemen nem változtatok.Aki akarja metszi a fügéjét, aki nem az nem.A Jeszeszky Árpád munkásságát én nem vitatom ,erről szó sem volt, nem tudom ,hogy gondoltad. A közeterületről származó és a pillepalackban /ráadásul átlátszó/nevelt fügéidről,mikor elérik a termő kort,szeretném látni ,metszéssel mennyit szüretelsz.Részemről ez a füge kérdés lezárva, erről a továbbiakban nem óhajtok vitát nyitni.Ja és még egy érdekesség, Barátom lánya ,Tokióban él, hozott fügét, isteni disznótök íze volt.
Az eddigi polémia csak arra vonatkozott, hogy kell-e metszeni vagy nem? Eszem ágában sem volt azt mondani neked, hogy úgy metszd meg a fügéidet, ahogy a képeken láttad. A metszést ( ha már elfogadjuk) mindenki másképp csinálja és ez igy jó. Nem is mrenék tippt adni hogy essél neki a fügebokrodnak. A leirás szerint nincs szó vizhiányról. Ezt a füge levelei nagyon feltünően jelzik. A te fügéid most az eddigi elfagyásokat pótolják, és van esélyed rá, hogy a tööbbi termést is leszórják. Ha biztosan akarsz fügét enni, akkor egy néhány terméses hajtáson próbáld ki a gyűrűzést. Ez a módszer hamarabbi érést biztosit és szebb, nagyobb termést a megfelelő ágakon. Ugyanakkor egy ilyen erőteljes növekedésű bokor meg sem fogja érezni.
Tisztelt ninovarga és zotya papa, Le vagyok nyűgözve, hogy két ilyen nagy tudású ember mint ti, figyelemmel kiséri a megjegyzéseimet. Az a tudásszomj amit nállatok tapasztalok rendkivüli, a felkarolási szándék meg egyszerüen torokszoritó. A füge metszéséről vagy nem metszéséről még annyit, hogy nem ártana olvasni Dr. Jeszenszky Árpádtól, a füge életmódjának legkiválóbb magyarországi ismerőjétől. Ő egyetemi tanár volt (magyar és nem holmi román) a mezőgazdasági tudományok doktora. A füge metszését megkérdőjelezni annyit jelent, mint megkérdőjelezni e közismert tudós munkásságát. Ninovarga, látva a fügefádat mélyen meghajolok a természet egyik csodája előtt, lenyűgöző. Még mélyebben meghajolnák e csoda gazdája előtt, ha röviden leirná, hogyan jutott ehhez az eredményhez. Sőt metszőolló nélkül.(?) A válaszodban két igazságot találtam. Az egyik, hogy a látott tehnológiában a termesztők lemondanak az első termésről. Úgy látszik nekik elég a néhány "bonszáj" termés is. A másik igazság az, hogy úgy látszik nem őrölünk egy malomban. Itt csak annyi a külömbség, hogy az én malmom ajtaja mindig és mindenkinek nyitva áll.
Szerintem sem jó a szőlős hasonlat. A metszés nálunk általában a gyümölcsszám csökkentésének eszköze, mi által a termés minősége javul. Nekem szerintem azt kellene csinálni, hogy rendszeresen mélyen megásni a környékét, hogy elvagdossan a gyökerek egy részét, ez által gyengíteni a túl erős hajtásokat. Minden növényre jellemző, hogy erős vesszőn kevesebb virágot hoz (és még az is rosszul termékenyül, de ez a fügénél nem számít). De azt is lehetne, hogy visszavágni ilyentájt az összes ágat a felére, így szaporítani az elágazásokat. Csak félek, hogy a maradék tizenvalamennyi füge is leesne a sokktól.
Ezek a metszett fügék ugyanúgy néznek ki, mint mikor az enyém visszafagy. :) De ilyen esetben nincs termésem, az első adag ugye elfagy, a második meg nem érik be. Ezt a Terebess-kertet már láttam korábban.
Szia Arth ur és szia raiff, Kösz a megjegyzéseteket, végre két ember aki nem csak néz, hanem lát is. Az emlitett füge termesztési tehnológiában, tényleg érvényesek a megállapitásaitok. Annyit tennék hozzá, hogy a bizonytalan két termés helyett ezek a "buta" japánok a biztos második termést választották. Még az is lényeges, hogy májustól juliusig leszüretlik a hajtásonkénti 18-20 darab teremést. Aztán a növény energiát gyüjt a jövő évi termés megalapozásához. Nem hiszem, hogy ebbe a nagyüzemi termesztési módba (ezzel a módszerrre ellátják egész Japánt friss gyümölccsel) olyan sok hiba csúszna a számitásba.
Jól látom, hogy ezeken a képeken v.miféle üvegházi/fóliasátras fügenevelést mutatnak?
Ha igen, nem csoda a különbség a takart/védett szabadföldihez képest.
Egyrészt "helyben kell járatni" a növényt hogy ne nője ki az üvegházat, másrészt viszont szinte korlátlan a tenyészidőszak, a levágott első termés helyett van ideje beérni bőséges második termésnek a friss hajtások csúcsán.
Köszönöm. Attól félek egyébként, hogy a viszonylag gyenge ágai nem fogják elbírni a terméseket /már ha megmaradnak/. Van olyan ág amelyen 5 db kis termés is van.
Nagyon jól előnevelted a növényt a kiültetéshez.Esélyed van arra/mivel oltvány/,hogy kinevel 1-2 szem /szerencsés esetben többet is/ha a növényed megfelelő magasságot ért el/ kb 1m/.A gyümölcsöket az ágaknak meg is kell tartani.
Én is készítettem 1 oltványnt ,amely a következő évben 3 virágot hozott és 1-et kinevelt.Folyamatosan öntözd.Milyen fajta datolyaszilvád van?Készits teljes képet a növényedről ,kivácsi vagyok rá.
Sziasztok!Új vagyok ebben a topikban,bár évtizedek óta nevelek többfajta fügét,gránátalmát.Ezekkel nincs is semmi gondom.Viszont tavaly tavasszal vettem a kertészeti kiállitáson kakiszilvát.Egész évben dézsában neveltem,a ház tövében telelt,s február végén kiültettem a végleges helyére.Meglepetésemre 81 virágot hozott,amiből néhány már lepotyogott.Kérdésem:Van-e esélyem arra,hogy legalább egy-két szem megmarad a fán,s késő ősszel megkóstolhatom a saját sharongyümölcsöt?Vagy ez is olyan,mint a vadcitromom,amelyik a virágzás első évében nem kötött gyümölcsöt,azóta viszont egyre több van rajta.
Gratulálok a fügéidhez. Tanácsaidat érdemes megfogadni,mivel a termersztés és a termés önmagáért beszél.
Azért lépett be az ember a fórumba ,hogy a tapasztalt kertbarátoktól tanuljon ill.tanácsokat adjon.Mi Magyarországon élünk és nekünk a elsősorban ez klimát kell figyelembe venni.Nem szerencsés a külföldi példákat felhozni/ Japán, Románia stb/ mert nekünk az itthoni tapasztalatokat és természtesi módokat kell figyelembe venni.Dönthetünk vagy 4-5 szem bonsai füge,vagy 50-60 kg magyar füge.
Az a gyanúm, hogy a füge metszése vonatkozásában külön malomban őrlünk. A képeken bemutatott fügék érzékelhetően a takarhatóság eléréséhez idomított k é n y s z e r m e g o l d á s o k. Itt a szinte bonsaiként kezelt egyes növényen nyilvánvalóan rendkívül csekély termés van. Ez nem egyéb, mint a füge hideg éghajlaton történő takarásos művelésének technológiája. De ez egy óriási kényszerű kompromisszum. Itt egy hektáron lehet talán annyi termés, mint az én néhány nagyméretű fámon. Az ágvégek kényszerű visszametszése miatt pedig eleve lemond az első termésről. A szőlővel való összevetés nem szerencsés. Az egy kúszónövény, ami metszés nélkül kezelhetetlenné válna. A füge ezzel szemben metszés nélkül hatalmas termésre képes, anélkül, hogy a növény vegetációs egyensúlya felborulna. Sőt, pontosan a termés tartja fenn azt. A felnőtt fákon az éves növekmény már rövid, a kis ízközök miatt a gyümölcsök fürtök benyomását keltik. Természetesen, hideg telű klímán a bemutatott minták megoldást nyújthatnak a takarás vonatkozásában. De ez csupán olyan, mint a "magyar narancs". Egy szerény kis termés eléréséhez azonban a hobbikertész számára rendelkezésre álló udvart egy ilyen füge-bonsai ültetvénnyel kéne teletelepíteni. Ráadásul egész télre az egészet szalmával befedni. Járhatatlan út.
Amint eddig olvashattuk több helyen is a füge metszés nélkül is terem. Ez ugyan igy érvényes a szőlőre, az almára..., de ha azt mondanám egy szőlősgazdának, hogy ne metsze meg a szőlőjét, bizony csúnyán nézne rám. Tehát maradjunk abba, hogy ha valami szépet akarunk elérni a fügénktől, akkor elengedhetetlen a metszés. Most időhiány miatt csak azt mutatom meg, hogy a japánok másképp csinálják. Ezért megpróbálok egy néhány linket feltenni, amit először cxsinálok és nem tudom hogy fog sikerülni.Tehát ezeket érdemes megnézni:Ez a mi felénk meghonosodott formaEz már egy kicsit erőltetett forma. Ha ez nem győzött meg akkor ird be a keresőbe, hogy "Antal Attila füge" Itt egy mérges ember reakciójával találkozol és annak következményével. Érdemes elgondokozni rajta, hisz azt is tudjuk, hogy az embert is a szamár tanitotta meg metszeni. Ugyan is lerágott egy felügyelet nélkül hagyott szőlőtőkét. A román nyelvű kiadásokban a füge zöld metszéséről olvastam, ami nagyon hasonlit a pradicsom vagy a szőlő kacsolásához. Egyelőre ennyit.
Ha a füge metszésének a hiánya gyümölcshulláshoz vezetne, akkor a jégfügén nem lehetne már így zölden mázsában mérhető termés. Metszőollót legfeljebb akkor látott, amikor a szőlőt metszették a közelében.
Amig a fügéid potyogtak lefele, addig az ágak, a lombozat szépen fejlődött? Ha igy van légy szives ird meg, mert nagy a gyanúm, hogy nem a viz hiánya, hanem a metszés hiánya okozta a bajt. Ha igy van irok majd részletesebben a metszésről is. Azt hiszem ez is megér egy misét.
Gratulálok a kis fádhoz,valószínű olasz fajta a leveléről ítélve, Vanilia vagy Sharon.Egyenlőre hagyd meg az összes ágát,hogy a törzse erősödjön.Itt bemutatok egy tavalyi oltványt, már egy virág van rajta,metszés nélkül szép szabályos forma.Mivel a gyümölcs az alsó ágán van közel a törzshöz ezért esélye van, hogy talán kineveli.Az ágvégi gyümölcsök általában lepotyognak.Ez a fajta Vanilia.
Ismét diospyros Vanilia lugas közelről
Kardhalnak, kaki virág