Egy ültetvény vagy telek területén belül is lehetnek persze fagyzugok, de ez olyan esetben fordulhat elő, ha jelentős szintkülönbségek vannak. Pl. egy meredek domboldal alsóbb és felsőbb szintjei között markáns különbségek lehetnek az éjszakai minimumhőmérsékletek tekintetében. Alul "mindig minden elfagy", fölül "soha semmi".
A fagyzug nem azt jelenti, hogy egy kertnyi területen belül melyek az árnyékos vagy napos pontok. Fagyzugnak minősül pl. egy akár több négyzetkilométer területet is képviselő, szélvédett, mélyfekvésű völgy. A március 23-ai hozzászólásomban, az akkori fagyok apropójából leírtakra hívnám fel a figyelmedet. Ebben azt mondtam el, hogy a levegőnek gáz-halmazállapotából fakadó fizikai tulajdonságai milyen, az éjszakai órákban zajló (a nappali napsugárzástól teljességgel független) folyamatokat eredményeznek és alakítják ki azokat az egymástól jelentősen eltérő hőmérsékletú rétegeket, amelyek egy adott tereppont mikroklímájának a meghatározói.
Tegnap lefotóztam az oltás helyét és a termések pillanatnyi állapotát.Volna egy kérdésem is:minden ágon a legelső-törzshöz közeli- levél elsárgult,de mindenütt csak egy .Leszedegettem őket,a többi levél szép zöld.Mennyire természetes folyamat ez?
Ahhoz, hogy a kérdésre megfelelő választ lehessen adni, szükséges lenne tudni, hogy egy hétéves növényről, vagy egy hét éve ültetett növény télen félig lefagyott éves sarjtömegéről van-e szó. Ha a legutolsó télen, akár sarjként is ilyen károsodás érhette, arra utal, hogy ez a növény ún. fagyzugban van. Leírásod egyéb részletei is ilyen gyanút ébresztenek. Ha ez a helyzet, okoskodni lehet ugyan, de igazán jó tipp nemigen van. Azt jelenti, hogy a környezeti adottságok nagyon távol vannak a faj által igényeltektől. Minden olyan beavatkozás, ami még inkább vegetációra készteti a növényt (metszés), nem kívánatos irányba visz. Úgy gondolom, hogy még ezután fognak majd megjelenni termések ezeken a gyors növekedésű sarjakon, de mint ahogy más években is (ahogy írod), nem lesz idejük beérni. Egyelőre azonban a növekedésért felelős hormonok dominálnak. Ez az az egyensúlytalanság, ami a normálisan telelt, ép növényeknél nem jelentkezik. Ha újra figyelmesen végigolvasod az erről szóló vitát, tulajdonképpen mindenre megtalálod a te növényedre alkalmazható tanulságokat. Mivel ebben különböző nézetek is ütköznek, szabadon választhatsz, hogy melyiknek adsz nagyobb hitelt és az esetleges beavatkozásokat annak függvényében alkalmazod. Vagy netalán, ha módodban áll, egy jó téltűrési tulajdonságokkal bíró fügefajtát egy minél magasabb terepponton lévő (ha rendelkezel ilyennel) helyre telepítesz.
Igen. Ez kifejlődött kivitermés. A gyümölcshullás pedig a kivinél ismeretlen fogalom. Így nyugodtan ihatsz előre a medve bőrére. A közepes jégeső sem érdekli. Az elvirágzás után csak a meg nem termékenyült virágok hullanak le. Ilyen eset pedig csak porzó hiányában fordulhat elő. Normális körülmények között a gyümölcsök száma egyenlő a kinyílt virágok számával. Kell-e ennél hálásabb növény?
Rutinos kiwitermesztőknek nyilván nem nagy szám, de nekem mégiscsak esemény: a két hete kinyílt termős virágok talán termékenyültek, "a történelem során először" megvan a remény a család első kiwitermésére!!!
Régóta olvaslsk benneteket, de most a füge téma különösen érdekel
Nagyon megköszönöm, ha van megoldási javaslata valakinek a köv. problémámra.
Úgy láttam, sok ág elfagyott a fügémen, ami 7 éves.Lemetszettem a fagyott ágvégeket.Azt tapasztalom, hogy nagyon lelkesen hozza a hajtásokat, tele van gyönyörű ágakkal, levelekkel, de termés az semmi
Korábban szokott teremni, nem sokat, de terem. Igaz, elég későn.Kell neki a hosszú ősz.Volt hogy nov. elején szedtem a fügét.
De most annyira lombosodik hogy félek, idén nem akar még novemberre se teremni.
Az a gyűrűzés ilyenkor segíthet?Vagy/és ritkítsam meg?
Szevasztok! Tud valaki valamit a pepinóról (ausztrál dinnyebokor). Az idén kaptam bónuszként egy egzótától ( ha agyon vertek, akkor sem mondom meg a nevét), de úgy látom tudott ő is valamit, mint a kurdilaci datolyaszilvája. Tehát beindulnak a hajtások szépen, de egy idő után a fiatal levelek a csúcson besodródnak, hátrafele, törékennyé válnak és leáll minden. Félek, hogy ez egy végzetes betegség.
Nekem is van tabáni zöld fügének nevezett fajtám, legalábbis arra tippelek, hogy az lehet, majd teszek fel képet. Egy öreg pécsi bokorról származik.
A képek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a tiéd is olyan.
A gyümölcse éretten sárgászöld, belül pedig piros, a húsa kocsonyás. Szerintem ez az egyik legjobb fajta, nagyon finom, jól aszalható, és akkor is jó íze van, ha rossz az idő éréskor.
Az első termések nagyobbak, és barnás-sárgás színük is lehet.
Irigyellek a helyi adottságaid miatt. Igaz sokszor szeretnénk lakhelyet változtatni attól függően, hogy épp milyen hobbi szele kapott el benünket. Egy kéréssel fordulok hozzád. Légy szives nézd meg az 1616-os hozzászólásomat, azaz a képeket. A füge fajtámat szeretném beazonositani. Én tabáni zöld fügére tippelek és a azt tudom, hogy ez a fajta Pécs környékén is fellelhető. Temesvávárról szereztem be az ágakat és már egy erdőnyit szaporitottam, de nem tudom, hogy mit. Tulajdonképpen a legjobban az érdekel, hogy milyen szinű a termés, mikor beérik.
Tehát, akkor próbáljunk beszélni a fügéről másképp. A füge egy csoda növény, szerintem azért, mert a meleg hónapok bármelyikében képes termőre fordulni. Azt, hogy mikor fogja ezt csinálni ő dönti el. Ilyenkor több tényezőt figyelembe vesz és dönt. Aztán meggondolja magát, a már beinditott első terméseket ledobja. Ilyenkor azt mondja: kedvezőek a feltételek a fejlődéshez, és az energiát a lombozat, a gyökér fejlődésére forditja. Szándékában van később sokat teremni. Van egy gond itt is. Hozott magával egy naptárt, ami szerint a későn beinditott terméseknek van idejük beérni. Igen, de a mi naptárunk nem ilyen. Nálunk már szeptember végén, októberben hidegek vannak és a füge elszámolja magát sokszor. És most jövünk mi. Az első termésnél azt kell elérjük, hogy a még fejletlen fügebokor ne arra gondoljon, hogy szép az élet fejlődjünk még egy kicsit, hanem arra koncentráljon, hogy jó volna beérlelni ezt a néhány szem gyümölcsöt. A második termésnél, meg el kell dugjuk a naptárját és azt mondjuk neki, hogy például junius végén már ideje lenne termőre fordulni, hisz nincs is olyan sok idő hátra. Mind a két esteben egy kis műtétre van szükség. Ezt a müveletet pedig gyűrűzésnek hivjuk. A klasszikus növénytermesztésben arra használjuk, hogy a gyümölcsfa, szőlő, néhány hajtásán korábban, nagyobb és szebb gyümölcsöt termesszünk. Kiállitásokra is igy elért terméseket szoktak előállitani. Azt, hogy a gyűrűzést megértsük egy néhány alapfogalom tömören. A növény úgy "működik", hogy a gyökér felszivja a szervetlen ásványi sókat, a fás edényeken felviszi a levélbe, itt a levél a nap energiáját felhasználva ( a levél a növény konyhája) szerves anyagokká alakitja át, amiket a növény fel tud használni. A kéregbe levő edényeken ezeket az anyagokat leviszi a gyökérbe, vagy a lombozatba, vagy a termésbe. A gyürüzés annyiból áll, hogy a kiszemelt hajtást, hajtásokat az elágazás fölött közvetelenül egy éles késsel kétszer körbevágunk kb. fél centiméter távolságra. Arra kell vigyázni, hogy csak a kérget vágjuk át. A két vágás közötti részt aztán eltávolitjuk. Igy megszakitottuk a tápanayag visszaáramlását a gyökérbe. Ha a csúcsrügyet is visszacsipjük megállitjuk a lombozat a levélfejlődést is. Most tehát ezen az hajtáson van egy csomó levelünk amiből a felgyült "energia" nem mehet sem a levélbe, sem a gyökérbe. Mi maradt:- a termés. Ezek a hajtások csak termést tudnak fejleszteni, mert a tápanayag áramlásnak minden más útját elvágtuk. A módszer hátránya, hogy ezzel a növény gyökerét egy kicsit visszafogtuk, de nemrég még az egyik fórumozó körbeásással akarta ezt elérni. A következő évben ezt a hajtást levágjuk, akár fenn is maradhat. Véleményem szerint, ha ezt kipróbáljuk néhány hajtáson junius végén, akkor szeptemberben beérhetnek az igy kikényszeritett termések. FIGYELEM!! Ezt azoknak irtam le akiknek kisebb termetű, rosszul termő fügéjük van. Szerintem egy próbát megér. Elősször csak a hajtások 25-30 százalékán próbáljuk ki és csak akkor, ha látunk benne fantáziát!
Oltott fácska,sajnos túl későn olvastam,hogy az oltásnak a föld alá kellett volna kerülni.Igy én -a többi gyümölcsfához hasonlóan-olyan mélyre ültettem,ahogy a dézsában volt.Elméletileg télálló ,de a biztonság kedvéért télen a tövét takarni fogom.Most 17 elvirágzott virág van még rajta,némelyik szemlátomást elkezdett fejlődni,talán egy-kettő megmarad belőlük.Nem vagyok türelmetlen,de szeretném megkóstolni.Azt már tudom,hogy műtrágyázni nem szabad,de télire komposzt,vagy érett istállótrágya mehet-e a tövére./ültetéskor is nagy adag komposztot kapott./
Szevasztok! Hát nem mondom, teljesen meg vagyok szeppenve. Bejelentkeztem erre a fórumra gondolván, hogy elmondhatok néhány dolgot, megkérdezhetek tapasztalt embereket. Erre mit kapok? A második hozzászólásomra valaki úgy reagált, hogy én már bizony olyat ne mondjak, hogy az a bizonyos eladó akitől hat féle egzotikumot vásároltam, nem irta rá a cimkékre, hogy a fajtán belül milyen változatot küldött el nekem. Tehát egy szóval hazudok. Nagyot nyeltem, de tudd meg kedves "barátom", hogy öt levélváltás után sem tudok többet. Aztán azt mertem leirni, hogy a fügét is kell metszeni, úgy mint a szőlőt, almát... Nem azt irtam, hogy úgy kell metszeni mint a szőlőt. Erre időhiány miatt egy Japánban alkalmazott tehnikát hoztam fel példának. Na erre kaptam hideget, meleget. Egy másik " barát" nagy körbebeszéléssel elmodta, hogy a szocializálódásommal van baj, de hát erről nem tehetek, a társadalom tett ilyenné. Na, tehát ezután felhatalmazva érzem magam, hogy mondjam a hülyeségeimet, mert ezért nem én vagyok a hibás. A füge metszéséről még annyit, hogy nem azoknak ajánlottam a metszést, akiknek minden beavatkozás nélkül jól terem a fájuk.Ezért nem is gondolok arra, hogy meggyőzzem a görögöket, a horvátokat vagy a pécsieket. Érdekes csak az ilyeneknek fájt az ötlet. Azoknak szeretnék segiteni, akik nem ilyen szerencsés helyzetben vannak. Makacs ember vagyok, és egy néhány újitást, vagy találmányt csak ilyen körülmények között tudtam kidolgozni.Mindig akadtak barátok akik jó indulattal bizonygatták, hogy amit elképzeltem az hülyeség. Ezért engedjétek meg nekem, hogy a füge termesztés újitásáról próbáljak néhány sort leirni. Természetesen a pakliban benne van a kudarc is. Sőt minden ilyen estben a sikernek nagyon kis esélye van, de ha nem próbálkozol csak a kitaposott ösvényen csoszogsz tovább, akkor nem ér semmit az egész. Tudom nem mindenki örömére, erről egy kicsit később.
A füge metszéséhez én is hozzászólnék. Pécsi vagyok, és itt nagyon gyakori növény a füge, sok innen-onnan származó fajtát ültetnek. Bő 20 éve figyelem a városban a fügéket. Nekünk is van egy hatalmas fügefánk, és még két másik fajta is.
Szerintem nem szabad metszeni a fügét, mert ez amellett, hogy a termés mennyiségét csökkenti, élénkíti a hajtásnövekedést is, és jelentősen késlelteti a termések és a hajtások beérését. Ez pedig a mi éghajlatunkon nem igazán szerencsés.
Sokszor jártam Horvátországban és Görögországban, de sehol nem metszik a fügét, pedig az egyik leggyakrabban ültetett növény. Szvsz a metszést csak a kényszer indokolhatja, pl. ha túl nagy a bokor/fa, vagy az alakját kell formálni. Részleges fagyás esetén viszont érdemes visszavágni a fagykárt szenvedett ágakat, különben elszívják a növény energiáját.
Nem szükséges a kézi válogatás. Ez a fa önmagát szabályozza, ha nem birja a terhet ledobja. Nem szabad permetezni, mert NINCS kártevője és Nem birja a műtrágyát, mert attól meg lelöki a terméseket. Aztán én nem metszem, ha fölösleges ágak nőnek a következő évben egyszerüen leszáritja, a szél meg leveri a fáról és csak össze kell gereblyézni. Természetesen önporzó is. Azért ősszel a terméseket célszerü leszedni, mert a madarak is nagyon szeretik, ha érett.
Szükséges-e a természetes szelekción kivül kézi gyümölcsválogatás vagy a fára lehet bizni, mennyit gyümölcsöt hagy meg? (Egy éve vettem 2 db oltványt, most kb 160-170 cm magasak, mindegyiken van 15-20 db kis gyümölcs.)
Megkérdezhetem, mit jelent az a magnemes? Azt, hogy magról szaporítható, nem kell oltani, és tulajdonságait átörökíti? A magos datolyaszilvák ilyenek? Erről szeretnék egy kicsit többet tudni, ha lehet. (Van egy kicsi magos datolyaszilvám, kíváncsi vagyok, hogy a majdani termés magjaival mit lehet kezdeni, érdemes-e elvetni.)
Oltott fácska,sajnos túl későn olvastam,hogy az oltásnak a föld alá kellett volna kerülni.Igy én -a többi gyümölcsfához hasonlóan-olyan mélyre ültettem,ahogy a dézsában volt.Elméletileg télálló ,de a biztonság kedvéért télen a tövét takarni fogom.Most 17 elvirágzott virág van még rajta,némelyik szemlátomást elkezdett fejlődni,talán egy-kettő megmarad belőlük.Nem vagyok türelmetlen,de szeretném megkóstolni.Azt már tudom,hogy műtrágyázni nem szabad,de télire komposzt,vagy érett istállótrágya mehet-e a tövére./ültetéskor is nagy adag komposztot kapott./
[image
