„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
"A Teremtés könyve a XII-V. sz. között keletkezett, legrégebbi részeit Mózes írta,"
Orbitális tévedés!
A Tóra legrégebbi részét Jósiás király utasítására a Jahve-papság írta meg Hilkijjá főpap vezetésével. Még benne is van a Bibliában a "mese" hogy a Templom kitakarításakor hogy "találták meg" a sarokba hajítva egy kupac termékenység-szertartási bőrszerkó alatt. Jósiás és Hilkijjá elbábozták a többistenhitű népnek, hogy itt van a legendafigura Mózes eredeti írása, és mindenki mostantól csakis az egyisten Jahvét imádhatja. (A többi kánaáni isten hitét meg tűzzel-vassal üldözni kezdték.)
Ez volt i.e. 7. században. A Deuteronomium magvát adja ez a legrégebbi szöveg. A Tóra többi részét a Babiloni fogságból hazatérést követően válogatták össze Ezsdrás írástudói. Egyik felhasznált anyag sem idősebb a 7-8. századnál, de egyes "Papi hagyomány" szövegek - például az első teremtésmese - jó eséllyel az i.e. 5. század környékén íródtak.
Mózes könyveit nemhogy nem Mózes írta, de még több mint fél évezreddel később születtek, mint ami a feltételezett kora a "Kivonulásnak".
"A Biblia célja a hitterjesztés, így ez a fontos benne,"
Hát... nem.
A Bibliát őseredetileg azzal a szándékkal írták, hogy összefoglalják mindazt amit a világról, annak történetéről és Istenről "tudunk". Úgyhogy eredetileg nagyon is "tudományos" írás volt. A problémát az okozza, hogy időközben kiderült: amit akkoriban tudni véltek a világról és a történetéről, az hamis. A kérdés ezek után csak annyi: amit Istenről tudni véltek, az miért is lenne igaz a Bibliában?
