Az a filozófia és a tudományos módszartan része. Viszont a tudományos módszertanban nem elégséges része, teljesíteni kell még más feltételeket is. A logika szabályainak a megszegése = vallás, mese, hiedelmek, tudományos tévhitek ....
A világmindenség kiterjedése minden irányban végtelen, tehát nagysága a végtelen és nulla felé nem korlátozható.
A tér nem objektív valóság, hanem az emberiség által alkotott fogalom, melyet úgy kell megalkotni, hogy a benne létező tömegek helyének sorrendjét semmilyen irányban semmilyen okból megváltoztatni ne lehessen.
Az idő nem objektív valóság, hanem ember által alkotott fogalom, melyet úgy kell megalkotni, hogy bármilyen tömegen történő változás sorrendje helytől és távolságtól függően felcserélhető ne legyen, mely egyben az ok és okozat sorrendjét biztosítja."
Továbbá ezt is írja Tamás Jenő:
"Nem fogadtam el fizikai valóságnak a relativitás-elméletet, a tömeg-energia ekvivalenciáját és rámutattam azok levezetési hibáira. "
Mivel az agymosó marxista filozófia is elfogadta a „modern fizikát”, a tanszék előadója és vizsgáztatója sem mert állást foglalni és Dr. Marx György és Dr. Jánossy Lajos akadémikus fizikusokat nevezte meg kompetenseknek, akikhez e tárgyban fordulhatok. Őket megkeresve Dr. Marx György válaszra sem méltatott, Dr. Jánossy Lajos pedig kétértelmű választ adott."
Tamás Jenő több helyes dologra rájött. 2026-ban lenne 100 éves. Nyughatatlan lelke él a síron túl is azok emlékezetében, akik megértették az újszerű gondolatait.
„Tehát Szász joggal használhatná az "új fizika" fogalmat.
JimmyG legfeljebb az új metafizika fogalmat vallhatná magának. „
Ha jól tudom, akkor éppen Szász uramnak hozták létre az Újfizika rovatot, a tudomány rovatból való „kiűzetése” után. Rendes a dolog a véleményszabadság nevében.:-)
Amit Te itt művelsz az nem fizika és nem is új fizika.
"A metafizikának számos különböző meghatározása van forgalomban. A metafizika (1) a végső valóság tudománya, (2) a létezőnek mint létezőnek a tudománya, (3) a valóság mint egész tudománya, (4) az alapvető elvek tudománya, és még sorolhatnám.
E meghatározások homályosak, két dolog azonban világosan kiolvasható belőlük. Egyrészt az, hogy a metafizika a filozófia ama vállalkozása, amely a valóság természetéről kíván mondani valamit, és ez az, ami megkülönbözteti az episztemológiától, ami a filozófia ama vállalkozása, amely a valóságra vonatkozó ismereteink természetét kutatja. Tipikus metafizikai kérdések: „mik a tulajdonságok?", „mik az események?", „mik a fizikai tárgyak?". Tipikus episztemológiai kérdések: „mi a tudás?", „hogyan kell igazolni a hiteinket?", „hol húzódnak a tudásunk határai?". Másrészt az is világos a fentebbi meghatározásokból, hogy - ellentétben a különböző szaktudományokkal, melyek a valóságnak mindig csak valamely részét vagy aspektusát kutatják (a kémia a kémiai folyamatok természetét, a biológia az élettani folyamatok természetét, a pszichológia a lelki/mentális jelenségek természetét stb.) -, a metafizika elvonatkoztatva az egyes részektől és aspektusoktól, a valóság legáltalánosabb szerkezetével és természetével foglalkozik. ..
Az egyik fő különbség a fizika és a metafizika között módszertani: a fizika és a metafizika más módon foglalkozik a tárgyával. Míg a fizika empirikus (tapasztalati) tudomány, empirikus módon vizsgálja a valóságot, addig a metafizika pusztán gondolati (intellektuális) úton. Kicsit pontosabban: míg a különböző fizikai hipotézisek igazolása a posteriori, azaz valamilyen érzéki tapasztalatra való hivatkozással történik, addig a metafizikai hipotézisek igazolása a priori, azaz független az érzéki tapasztalatoktól. A metafizikát - ellentétben a fizikával - „karosszékben ülve" szokás művelni! Egyszóval: míg a fizikai kijelentések a posteriori szintetikusak, addig a metafizikai kijelentések a priori szintetikusak."
Ugye neked az az egyik legfőbb problémád, hogy létezik-e az éter? Meg hasonlóak. Amit karosszék filozofálással próbálsz megoldani.
A metafizika, mindig a végső valóságot az eredetet kutatja. Ez lehet hogy az érzékelhető valóságon túl van, de érzékelni is egyre jobban tudunk, amivel egyszer áttörhetjük a korlátokat.
Amennyiben a logikára is vonatkozik az evolúció, akkor igen.
„Logosz, igen különböző jelentésü szó a görögben, jelenti az észt, de a szót, nyelvet, beszédet általában is; továbbá gondolkodást, bizonyítást, okadatot, kutatást, rendszert, bölcsességet, logikát stb. A görög filozófiában a L. jelenti a világészt, mely a világot áthatja, benne rejlik; még fontosabb szerepe van ”
Azonban itt egy fordított evolúcióról van szó, amikor a világot szétfoszlatja az entrópia.:-(
A kvantummechanika segítségével olyan kísérleteket végeztek, amik igazolják az elméletet. Habár a határozatlansági reláció szerves része annak. Ha a determináltságot helyezzük előtérbe, akkor maradunk a klasszikus fizikánál, ha a índeterminációt, akkor el kell fogadni a valószínűség fogalmát, azt hogy lehet, vagy nem. De a középút lesz a járható, vagyis az is,is. ;-)
