Még egy nagyon fontos tanács a telepítéshez. Az egyes tövek semmiképp ne kerüljenek egymáshoz 2,5-3 m-nél közelebb. Ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz. Az első évben még nem föltétlenül szükséges a végleges támrendszer kiépítése. Most egy nagyon hosszú (kb. 5m-es) egyenes karóra van szükség csupán, ami mentén a növényeket (egy törzsön) minél m a g a s a b b r a kell növeszteni. Ehhez az szükséges, hogy folyamatos rögzítéssel biztosítva legyen, hogy a tenyészcsúcs mindig felfelé álljon. Az első fejlődési fázishoz ezek az optimális körülmények, ez az első lépés ahhoz, hogy a növény nagyon hamar fejletté és termővé váljon. A porzós példány elhelyezkedésének egészen 1:8 arányig nincs jelentősége. Néhány tőből álló lugas úgy is tervezhető, hogy a porzó kisebb teret kap, lévén, hogy ez nem igényel feltétlenül hosszú szálvesszőket a virágos vegyesrügyek differenciálásához, ezért ez "szűkebbre" is vehető.
A fűrészporral történő talajsavanyítás hosszabb távon megvalósítható módszer. A friss fűrészpor az ültetéshez nem ajánlott, már csak azért sem , mert akár gombás fertőzést is bevihetünk vele a gyökerek közelébe, másrészt a savanyító hatás is csak később, bizonyos kémiai folyamatok révén érvényesülne. Az ültetéshez az "A" jelű savas kémhatású zsákos földet ajánlanám, részben a kiásott gödörből származó földdel keverve a visszatemetéskor. Lehetőség szerint minél nagyobb gödröt áss, az jelentősebb részleges talajcserét tesz lehetővé, így a növény jó ideig optimális kémhatású talajban fejlődhet. A továbbiak jó eredményeket érhetsz el Volldünger oldat alkalmazásával.
Ha nem tévedek, akkor a baranyai kiviültetvényről lehet szó, aminek a történetét csak nagy vonalakban ugyan, de ismerem. Az eleve elhibázott termőhely kiválasztási koncepció a szezonnak a fazonnal történő összekeveréséhez hasonlítható. Ha ugyanarról beszélünk, akkor ezt egy volt szőlőterületre telepítették, amelynek a talaja határozottan meszes és olyan rossz vízgazdálkodású, hogy szárazabb nyarakon a szőlő is szenved benne. A terület napos kitettségének a kivi szempontjából csakis hátrányai vannak. Az amúgyis kedvezőtlen talajban tengődő növény párologtatását jelentősen fokozza. Tavasszal a kihajtás előrehozatalával fokozza a tavaszi fagykárosodás veszélyét. Tovább nem is érdemes folytatni, mert ez már eddig is elegendő a sikertelenséghez. Az alapvető tévedés a kivi klímaigényeinek teljesen hibás értelmezéséből fakadt. Nem akarok ismétlésekbe bocsájtkozni, mivel erről már nagyon sokat írtam. Ld. a már tárgyalt meszes talaj problémát, a szőlőétől teljesen eltérő érési fiziológiáját, a korlátozott napsugárzás igényét, stb. Alig túlzok, ha azt mondom, hogy minden vonatkozásban a szinte legalkalmatlanabb helyet sikerült kiválasztaniuk. Azzal vígasztalódhatnak legfeljebb, hogy nem egyedül vannak, akiket a szőlővel szerzett tapasztalatok teljességgel félrevezettek a kivi vonatkozásában. Egyedüli "érdemük" az lehet, hogy sikerült "bizonyítékot" szolgáltatniuk a kivi magyarországi meghonosíthatatlanságáról szóló tévhithez.
igen. az évié tuti tipp volt, be is jött:) csak mintegy 230 km-t autóztam oda-vissza. de vettem kivit. még jó hogy volt egy kis dugi pénzem,ha az asszony megtudná kivágna a kivivel együtt:)
Nagyon sajnálom, de úgy látom elértetted a dolgot. Azért irtam a hasonlatot a tuti tippel a lóversenyről, mert azok a tippek is pontosan olyan biztosak mint ezek a kiwisek. Tehát a tuti "tuti". Máskülönben csak a rend kedvéért az utolsó hozzászólásokból ott volt az Évi5-é, Ninovarga (1760 utolsó mondat), aztán te egy több hektáros ültetvényről irsz, ami már nem működik. A "legtutibb" azért az lenne, ha egy kicsit kézbe venné valaki az ügyet. A szivem szakad meg, amikor arra gondolok, hogy a Ninovarga által bemutatott ültevényt tavasszal megmetszik. Itt elképzelésem szerint, hatalmas mennyiségű, ellenőrzött, kipróbált szaporitóanyag keletkezik. Ezt a dugványanyagot kéne valamilyen szinten értékesiteni. Arra hiába várunk, hogy ebben a profitorientációs világban a gyümölcsfa-árúsitó helyek átveszik e ritkaságok terjesztését. Ahhoz kevés az ilyen megszállot, mint mi. Nem tudunk elég profitot termelni nekik. Mi a megfertőzést tudjuk csak vállalni és ez mint tudjuk szájról -szájra, kézről-kézre terjed.
A környéken valaha volt kiviültetvény ügyében folytatott nyomozás eredménye: 5 hektáros ültetvény volt a nyolcvanas évek elején, 10 évig élt kb. Sikertelenségének több oka volt: - ezen a környéken meszes a talaj, ami nem kimondottan kedvező a kivinek, - nagyüzemi művelése nehézkes (sekély gyökérzet, metszés élőmunka-igénye), ill. lehetetlen, - a termés egy részét őrizet ellenére ellopták, - egyes években - részeleges fagykárt szenvedett. Mindösszesen: nagyüzemi (azt hiszem, 5 hektárt már talán lehet igy nevezni) termesztéshez nemcsak megfelelő klimaviszonyok kellenek, hanem megfelelő talaj is (többek között). Nem ismerem az ország különböző részeinek talajminőségét, de lehet, hogy ahol megfelel a talaj, ott a klima nem ideális, és forditva. Szóval azért lehet egy marék oka annak, hogy többnyire vadrózsa nő az árokparton, nem kivi.
Ez valóban két különböző fogalom. Miután sztárok magánéletéről szóló sajtót nem olvasok, őszintén nem tudtam, hogy a nevezettek igazában teljes értékű hím egyedek voltak-e homoszexuális hajlamokkal, vagy netalán organikus problémáik is voltak. Talán ösztönösen is távol tartom magam az ilyen információkhoz történő hozzáféréstől. Így ebben ténylegesen tájékozatlan vagyok. Mindenesetre megköszönöm, hogy kissé heves reakcióddal apropót szolgáltattál egy érdekes növénytani kérdés tisztázásához.
Lehet , hogy én írtam rosszul , de lehet , hogy Te olvastad félre. A baromságot arra írtam , amikor a Mercuryt meg a George M.-t nevezte hermafroditának! A homoszexualitás és a hermafroditizmus ugye nem ugyanaz?
Növények esetében az önmagukat megtermékenyíteni képes, virágport és bibét is tartalmazó virágú egyedekre vonatkozóan teljesen korrekt a "hermafroditizmus" kifejezés használata. Ez még akkor is igaz, ha létezik emelett a magyar "hímnős" jelző. A kivi nagyon jó példa a fogalmak tisztázásához. A Hayward termős növény is "hermafrodita", mivel rendelkezik hím ivarszervvel is, de a hermafroditizmus insufficiens (öntermékenységhez elégtelen) esetét valósítja meg azzal, hogy portokjaiban nincs megtermékenyítőképes pollen. Ugyanakkor a Tomuri n e m hermafrodita, mert női ivarszerve nem csak funkcionálisan, de alaktani értelemben is hiányzik. A kivivel kapcsolatos óriási szerencsétlenségünk éppen abból ered, hogy az olyan, általában "elégtelenül hermafrodita" fajták esetében, mint a Hayward, magvetésből, rendkívül alacsony statisztikai arányban, kelhetnek öntermékeny, a "sufficiens hermafroditizmus" feltételeit kielégítő példányok. Ez lenne a híres-nevezetes "önporzós kivi". De milyen jót tett volna a természet, ha ilyen csodát nem produkál. Eggyel kevesebb sanszot kaptak volna a szélhámosok. Könnyen belátható ugyanis, hogy az az igen kényes genetikai állapot, ami a hímnősséget eredményezi, a szaporításnak nem minden módszerével tartható fenn. Magvetéssel pedig egyáltalán nem. Humán értelmezésben a hermafroditizmus egyben sterilitást is jelent, de csupán azért mert nem fordul elő öntermékeny vagy egyáltalán termékeny változata. (legalábbis tudomásom szerint).Ebből fakad a vita, amit talán ezzel a magyarázattal le is lehet zárni, anélkül hogy bárki tévedését "baromságnak" minősítettem volna.
Hol látod azt a 'majdnem mindenkinek van egy tuti tipp'-et? Sorold el őket légyszives, hátha okosabb leszek tőle. Évek óta olvasom a fórumot, és valahogy a tuti tippekkel nem találkoztam még. Nekem az eddig olvasottakból és a saját (kb 25 évnyi) tapasztalataimból a források bizonytalansága jött le. Nincs olyan sokaknak termő kivije (legalábbis a fórumon irogatók között), és közöttük is kevesen vannak, akik simán egyszer vettek, és azóta terem. Évi5 által megadott forrásról annyit tudunk, hogy cimkézettek a növényei. Nem áll szándékomban megkérdőjelezni a megbizhatóságát, mielőtt bárki megtámad. Csak még nem virágzott, nem termett a tőle beszerzett növény. Más még nem jelentkezett, hogy neki van ugyanabból a forrásból, már termő növénye. Nem hinném, hogy az sokat lenditene a kivi elterjedésén, hogy a saját, ritkán ismert fajtáju kiviket terjesztenénk egymás között. Ettől még nem lesz széles körben ismert és termesztett gyümölcs. Szerintem igenis a gyümölcsfa-árusitó helyek feladata kell, hogy legyen a megfelelő fajtáju, minőségü szaporitóanyag előállitása és forgalmazása. Az emberek többsége ott kezdi a szaporitóanyag beszerzését, nem az interneten.
Szerintem nem vagy tisztában mit is jelent a hermafroditizmus. Olvass egy kis guglit , meglátod segít , tudod ő a legjobb barátunk! Csak mert szeretem mindkét zenész hangját és dalait is , és mert nincsenek itt , hogy kiérjék maguknak ezt a baromságot. Bocs.
A Jenny mint önporzós?? A drámai feszültség fokozódik! Én tavaly vettem Jenny-t, direkt mert azt olvastam, hogy nővirágú. Amit logikusnak is találtam, mert a Jenny, ugye, női név...
Egy hermafroditát talán Freddy Mercury-nek vagy George Michael-nek kellene nevezni.
Természetesen nem vagyok annyira naiv, hogy semmiféle téritésre ne gondoltam volna. Azonban a fajta tisztaságára való tekintettel és a szélhámosok kiszűrése érdekében, ez volna a járható út. Igy sokkal komolyabb propagandát lehene kifejteni, megcélozván az egzotikumok minél nagyobb elterjedését. És egy fás dugványnak valót például, nagyon egyszerű postázni.
ja. én eddig is mindig szaporitottam mindenből amit lehetett.(15 éve csinálom) és teljesen ingyen osztogattam el mindent . füge, kivi ,datolyaszilva,fidzsoa, citrom és sok egyéb ritka disznövény. de ezentul most már egy kis pént kérek legalább az utiköltséget fussa
részben igazad van ,de csak részben. nem egy cseresznyéről van szó, hogy ugyanmár szomszéd dobjon már át egy vesszőt had oltsam be arról az én fámat olyan jó izű. meg hát ugye a távolság. a mai vonatjegy és benzinárak igencsak megszabják hogy meddig mehet el az ember, főleg ha családos. mennyit ér meg neki a különlegesség. persze biztos lehetne találni közelebb is hasonló érdeklődésű egyént , csak hát fogalma sincs erről a fórumról, vagy nincs is internete . másképp meg nehéz egymást megtalálni.
Kiwisek és fügések! Azt kell mondanom, hogy hozzátok képest a lóverseny gyerekjáték. Azaz mindenki el van foglalva azzal, hogy nincs biztos beszerzési forrás. Közben majdnem mindenkinek van egy tuti tippje. Az, hogy egymáson segitsetek szaporitóanyaggal, meg sem fordul a fejetekbe. Hát ezer bocsánat, de nem értem!!
Nagyképűség lenne tőlem,ha én próbálnék tanácsot adni Neked,hiszen csak most tanulom a datolyaszilvát,ami egy éve van meg nekem.Minden történést fotózok,s kérdést is tettem fel itt a fórumon,amire gyorsan,korrekt választ kaptam Bene Lászlótól.Tehát nem tanács,csak saját tapasztalat a kérdéseddel kapcsolatban:Tavaly,amikor megvettem Rappaitól a datolyaszilvát,halványzöld,sárgás levelei voltak,de úgy gondoltam,hogy ez az üvegházi nevelés következménye.Aztán jöttek az egészséges,jóval nagyobb,sötétzöld levelek.Idén újra világoszöld levelek vannak rajta,de pont itt a fórumon tudtam meg,hogy ez a datolyaszilvánál természetes,évente két hajtásperiódusa van,s a második mutatja a mostani hellyel,tápanyagellátással kapcsolatos megelégedését.A gyep műtrágyázása pedig/nitrogéntartalmú mütrágya/okozhat termésellökődést,de még itt sincs veszve minden,mert a fa kétszer szelektál,s lehet,hogy diónagyságnál már nem lesz gyümölcshullásod.
Köszönöm az általam elmondottak megerősítését. Bizony, amiket meg ahogyan én mondok, azt mind felszabadítható energiáim 99%-ának önmérsékletre fordítása mellett teszem. Valójában olyanokat akaródzana írni, hogy leégne tőle a szerver. Különösen vigyázni kell egy olyan társadalomban, mint a miénk, ahol általában is sikeresebbnek mutatkoznak a hamis handabandázók, mint a határozottan, de "illetlenül" határozottan és logikusan érvelők. Pedig a hivatkozás tárgya itt, a növényforgalmazás magyarországi valósága és a kertészeti oktatás és szakma kritikán aluli hozzáállása és "szakértelme", amit mi valósan érzékelünk. Nem úgy hazudjuk ezeket a dolgokat, keservesen megtapasztaltuk őket. Nincs ebben semmi öncélú zsörtölődés, ennél finomabban már erre nem lehet reagálni (még akkor sem, ha a csendes tűrésben élethossznyi rutinunk van). De hogy előbbre is lépjünk:úgy tudom Csiga tudna segíteni a megbízható kivi beszerzésében, mivel ő már talált.
Egyetértek. (Amennyiben a gödöllői cég által forgalmazott önporzós kivifajta Orienthal Delight, akkor ugyanaz, mint az eddigi, csak az ára mintha megnőtt volna kissé.)
Egy infó kivi beszerzéséhez. Tavalyi hozzászólásomat másolnám be:
"Igaz, hogy nem nekem szólt a kérdés, de lenne egy kis információm: Egy kiállításon találkoztam egy úriemberrel, ki felcimkézett kiwiket árult. Egy dézsában egy termő és egy porzó kiwi van ültetve, illetve öntermékenynél csak egy tő. A kiwi párnál a termő egy piros matricával van megjelölve, plussz még egy műanyag cimke, melyen szerepel a fajtájuk, igényeik piktogrammal, stb.
A kiállításon vettem tőle egy kiwi párt, Hayward-Tomuri párosítást, nagyjából a földtől számítva 1 m magasak, erős növények, szépen hajt. 2500 Ft-ot fizettem értük.
Remélem, hasznos információkat tudtam adni. "
Most szépen zöldellik, virágozni még nem virágzott, így nem tudom száz százalékra állítani, hogy tényleg azok-e, ami rá van írva. Tavaly tavasszal vettem, akkor ki is ültettem.
Nem tudom, hogy van-e másnak az illetővel kapcsolatban valamilyen tapasztalata, mennyire jók a növényei, de ez is egy lehetséges beszerzési forrás.
Még mindig nem tetszik a datolyaszilvafám. Mégpedig a következők nem nyerik el a tetszésemet: sárgás, kisebb levél, némelyiken megjelenő barnás foltok. Az apró gyümölcsök számolatlanul potyognak.
Kb két hete adtam neki vasoldatot, hátha ez a baja, mintha egy kicsit zöldült volna, de lehet, hogy csak én akarom ezt látni. A barnás foltok azóta erősödtek/jelentkeztek, akkor még nem volt ennyire feltűnő. Visszaemlékezve szerintem tavaly is voltak már ilyen problémák.
Tavalyelőtt vettem a fát, gyönyörű nagy zöld levelei voltak, termése is volt. Tavaly már sárgult a lombozat, virágait/bogyóit ledobálta. Az idén ugyanez a helyzet, kb 150 virág volt rajta, most már két kezemen meg tudom számolni, hány bogyó van még rajta. Az idén odébbültettem, de ez februárban volt. Hatalmas földlabdával emeltem ki (majd belegebedtem), beiszapolva ültettem el szakadó esőben. Nem hiszem, hogy ez idézte volna elő, már tavaly is voltak ilyen tünetek, csak gyengébben.
Mit lehet tenni? Én valamilyen tápanyaghiányra esetleg gombás betegségre gyanakodnék, de ha tippelni kellene, akkor inkább az előbbi. Mivel lehet kezelni?
Mellékelek pár képet.
Még annyi: Füves részen van, a füvet néha tápozom. Árhat ez neki?
nem csak a kivivel kapcsolatban. sajnos addig nem is változik a helyzet hazánkban amig nem kapnak valami hatalmas propagandát ezek a fagytűrők. amig mi hobbikertészek az országban szétszórtan próbáljuk rábeszélni a szomszédokat ismerősöket egy kis különlegességre, több-kevesebb sikerrel az kevés. érthetetlen módon a két nagy hazai növény csomagküldő cég sem meri nagyon bevállalni ezeket. kinálatukban max. a kiviig, fügéig jutottak el. érdekes módon a gödöllői cég még mindig forgalmaz önporzó kivit, vagy ez már megint valami ujfajta nemesités? de ha egy ilyen prop.nak meg is lenne a hatása, akkor az igényeket ki is kéne elégiteni. én pl. 2 hónapja keresek HAYWARD kivit, eltelefonáltam már többezer ft-ot de nincs .árak beszerzési helyek? van aki kiméletlenül kihasználja a helyzetet, tisztelet a kivételnek. én kb. 15 éve próbálkozom ilyen növényekkel. és igazad van a banditisztikus viszonyokkal. '92-ben egy heti fizetésemet adtam egy 10 cm-es jujubáért amit két éve vágtam ki négy méteresen mert nem termett. az önporzós kivim csak porzós lett, a japán egres párból mindkettő porzós lett , a pótlása szintén porzós.és az ilyen dolgok azért rendesen hazavágják az embert, mert csak hosszú évek gondoskodása után derül ki hogy nem ér vele semmit.
Ha sikerül hozzájutnod edényes, előnevelt, bármikor kiültethető, fajtája és ivara azonosságában teljesen megbízható szaporítóanyaghoz, akkor szükségem lenne a rendelkezésre álló hely leírására ahhoz, hogy a tervezésben érdemben segíthetselek.
