sajnos nemsokat tudok róla. az enyém még kicsi.3 éve vettem Benétől, picike volt épp hogy be volt oltva. télre beföldeltem az oltást, betakartam ugy ahogy a nagykönyvben megvan irva ,de kegyetlen hideg tél volt és elfagyott. a nyár elején kihajtott de nem volt még beérve a hajtás( nem tudom ezt hogy nevezik szaknyelven) amikor a multévi októberi hirtelen egyik napról a másikra minusz 10 fokos fagy végzett vele. most tavasszal kihajtott ugyan de nagyon az oltás környékéről ugyhogy nem tudom hogy a vad vagy a nemes hajt. a levele olyan középzöld szinű, enyhén molyhos. nekem van nagyfába virginiana és lotus is azokra nem hasonlit ugyhogy reménykedem. de valahol olvastam (talán itt a topicban) róla hogy ennek a husa is olyan pirosas nyilván azért lyco...
Tudnál-e valami infót erről a LYCOPERSICUM datolyaszilváról? Fagytűrőség, gyümölcs (szin, nagyság ,magvas..). Én ha beirom a keresőbe mindig valami paradicsom féle jön ki. Előre is kösz.
Ezt csinálom én is, kávé előtt elsők a növénykék. Na, de ez elengedhetetlen, mert ettől az energiától fejlődnek igazán. Állitólag érzik, azt hogyan nézel rájuk.
Arra novenykere meg nagyon kivancsi lettem !!! Na....latod !!! errol beszeltem ,,, a varakozas izgalmarol,,,, mikor reggel felebredsz az lesz az elso hogy megnezed hogy tegnap este ota vajjon mennyit nött)))
mert pirulva bevallom hogy nekem reggel meg pizsamaban az elso utam a novenyeimhez vezet ... egy körut a kertben , es aztan johet BARMI ))))
RAIFF koszonom az infot , legalabb lecsillapodok))) mert ugy felcukkoltam mar magamat , hogy lesz kakiszilvam , helyette , holnap bemegyek a kerteszetbe es szemrevetelezem megegyszer azt a japannaspolyat ,,,,))) mert jol meg kell azt gondolni , mert nekem ,aza jo ha nem csak latom a fat , hanem erzem is a gyumolcs izet))) mert az elvezeteket halmozni kell,, )))))
Na végre egy épkézláb ember!!! Ezt hiányoltam eddig a fórumon. Itt mindenki olyan komoly (komor). Azt hiszem a magyar parlamentben lazábbak az emberek mint itt. Ha már ilyen jól összejöttünk azt is elmondom neked, hogy sosem jártam Benénél, de loptam tőle valamit. A datolyaszilvás konténerbe kikelt valami érdekes növény. A magot felemelte jó magasra aztán a két sziklevele sokáig csak úgy volt összetapadva. Két hónap után végre csinált egy sziv alakú kis levelet. Na ezt még meg se kérdezhetem. Külön tettem úgy el van magával. Azt a naspolyát meg vedd meg, úgysem a gyümölcsért hajtunk. Disznek nagyon jó lesz és nem mindenkinek van ilyen.
Figyelj !!! akkor meg ne görcsölj )))) vard meg mig terem,,,--- datolyszilvarol van szo ugye????--- es az nagyon izgalmas hogy vajjon mi lesz belole ??? Gondozd nagy gonddal, odafigyelessel es biztosan a legjobb es legszebb gyumolcstermo fad lesz pl ha gyereked szuletik , az is izgi hogy fiu vagy lany ?)))))))))) ez ugyan nem igen ide illo hasonlat de csak a pelda kedveert irtam . Egy cedulara ird ra mikor vetted , es adjal neki fantazia nevet es egy szalaggal kosd fel ra es varakozzal )))
Nagyon szépen köszönöm, hogy rám figyeltél. Azokat az oldalakat már többször végigböngésztem. Itt a külömbségek a fajtán belül olyan kicsik, hogy nem lehet megállapitani levélből, szinből.
Irtam neked hogy olvasd el a terebess leirast es akkor be tudod talan azonositani , a novenyedet. De tobb helyen lehet keresgelni . en is ezt a japan naspolyat most kerestem ki es igy azonositottam be csak most arra vagyok kivancsi hogy van e valakinek es milyenek a tapasztalatok vele kapcsolatban .
Jujj de megvennem,,,mert gyonyoru noveny, kivancsi vagyok a gyumolcse mihez hasonlit a legjobban .
Ma voltam egy kerteszetben es datolyaszilvat akartam venni de nem volt , nem is akarnak tartani , --pedig eleg szinvonalas kerteszet---mert nem keresik , ha megis van nekik alig alig tudjak eladni . Ott felhivta a kertesznö a figyelmemet egy japan datolya nevu gyonyoru novenyre .NAGYONNAGY es eleg draga , 8 ezerft, de kb 180cm magas szeles bokros noveny szinte tenyernyi levelekkel ..
Az a keresem akinek van ilyen szeretnem ha gyakorlati tanaccsal ellatna . A Terebessnel mar elolvastam , a lenyeget ,de mas az elmelet es mas a gyakorlat , kulonosn hazank eghajlatara vonatkozoan .JO lenne...... mert gyonyoru noveny ,,, de kb 60literes kontenerben van))) jelenleg szivfajdalmam targyat kepezi .
Ott vettem ma egy konteneres cegledi orias sargabarackfat , majdbetojtam mig belecügöltem azt is , a kicsi automba ---mert amit osszel ultettem elpusztult, ---Szerintem azt a kinai naspolyat csak utanfutoval lehet elhozni....)))))
Nem mindenhol árulják a kivit párban. Itt a környéken egy kertésznél nemenként annyit veszel, amennyit akarsz. 2004-ben vettem nála 1 porzóst, 2 termőt, tavaly már volt is termés az egyiken (2 db). A pontosság kedvéért: nem személyesen vettem, hanem egy ismerősöm volt szives megvenni nekem, és elképzelhető, hogy volt a növényeken cetli, de szállitás közben elveszett.
Még egy kis logikai kiegészítés. Miután mégiscsak kivit ültettek, így a hely kiválasztását annak igényei szerint kell értékelni. Ez nem s z u b j e k t í v kérdés, a legobjektívebb választ maguk a növények adták meg. Ez alapján pedig tévedtek. Nem is csekélyet, alapvetően. A tévedéshez vezető utat akárhogy is értékeljük, a tényeken nem változtat. A konstruktív előrelépéshez azonban már a leszűrt tanulságokhoz való objektív viszonyulásra van szükség. Semmilyen kimentő magyarázat nem visz a cél felé.Ez érvényes akkor is, ha rokon vagy ismerős érintett, akkor is, ha nem. Még akkor is, ha mi magunk, sőt még csak akkor igazán.
Amint már Bombabának adott válaszomban is kitértem rá, szomorú szakismerethiányról tanúskodik az egy edénybe ültetett két különböző nemű kivitő. Lelki szemeimmel már magam előtt látom azt a sikertelenségre ítélt össze-vissza, egymásra csavarodott szörnyűséget, ami az ilyenből kijöhet. Siralmas, hogy érvényes szaktanács helyett már egy eleve elhibázott lépésre legyen kárhoztatva a gyanútlan amatőr. Egyáltalán nem értem a logikáját ennek az őrültségnek, hacsak nem az, hogy a több termős példányhoz a vevő kényszerűségből felesleges hímivarú egyedeket is vásárol, amit még csak a hajára sem kenhet, mert annak állaga azt nem teszi lehetővé. Bizony, csak azt tudod vele tenni, hogy nagyon óvatosan megpróbálod szétszedni őket úgy, hogy mindkét gyökéren a föld lehetőleg épen maradjon. Azt követően jól beiszapolva elültetni őket.
Szimpatikus a jóhiszeműséged, de én sem azt mondom , hogy a kivihez való negyedszázados hozzá nem értésnek ez volt a kizárólagos és mindent meghatározó esete, csupán egy jó adalék hozzá. Raiffnak mindjárt válaszolok a hajmeresztő módon egy edénybe ültetett kétnemű kivijére is, ami egy újabb kis adalék ugyanebben a sorban és egyben arra is egy apró bizonyíték, hogy a vonatkozó szakismereti szint az utóbbi 25 évben sem emelkedett az inkriminált ültetvény telepítési időszakában meglévő fölé. Látjátok, ösztönösen annyira normának veszitek ezt az állapotot, hogy felháborodás helyett még majdnem meg is véditek. Ha őseink nem honosították volna meg a szőlőt, vajon nem ugyanebben a cipőben járnánk-e vele, ha most ezt hobbikertészként "fagytűrő déligyümölcsnek" aposztrofálva próbálkoznánk megtenni. Növényvédelmi igényei és egyéb búja-bajai miatt annyi esélyünk se lenne vele manapság, mint a kivivel. Ha ezt így átgondoljátok, talán jobban megértitek az én felfogásomat.
amit vettem sajna egybe van ültetve a porzó és a termő. próbáljam meg szétszedni őket? ráadásul két párat vettem hogy legyen két termőm. igy egy porzós feleslegem van
Nem tévedtél, arról van szó. Se rokonom, se ismerősöm nem érintett az emlitett ültetvényben, azért feltenném a kérdést, hogy rendelkezésre állt-e akkoriban több információ a kiviről, minthogy 'ahol a szőlő megél, ott termeszthető'. Nem biztos, hogy a helyet választották ki rosszul, esetleg az adott volt, csak éppen nem kivit kellett volna oda telepiteni. Azért azt merész következtetésnek tartom, hogy ez az egy kisérleti ültetvény szolgált bizonyitékul a kivi itthoni meghonosithatatlanságához.
Még egy nagyon fontos tanács a telepítéshez. Az egyes tövek semmiképp ne kerüljenek egymáshoz 2,5-3 m-nél közelebb. Ha ennél kisebb teret kapnak, nem lesz elég helyük a normális vegetációhoz. Az első évben még nem föltétlenül szükséges a végleges támrendszer kiépítése. Most egy nagyon hosszú (kb. 5m-es) egyenes karóra van szükség csupán, ami mentén a növényeket (egy törzsön) minél m a g a s a b b r a kell növeszteni. Ehhez az szükséges, hogy folyamatos rögzítéssel biztosítva legyen, hogy a tenyészcsúcs mindig felfelé álljon. Az első fejlődési fázishoz ezek az optimális körülmények, ez az első lépés ahhoz, hogy a növény nagyon hamar fejletté és termővé váljon. A porzós példány elhelyezkedésének egészen 1:8 arányig nincs jelentősége. Néhány tőből álló lugas úgy is tervezhető, hogy a porzó kisebb teret kap, lévén, hogy ez nem igényel feltétlenül hosszú szálvesszőket a virágos vegyesrügyek differenciálásához, ezért ez "szűkebbre" is vehető.
A fűrészporral történő talajsavanyítás hosszabb távon megvalósítható módszer. A friss fűrészpor az ültetéshez nem ajánlott, már csak azért sem , mert akár gombás fertőzést is bevihetünk vele a gyökerek közelébe, másrészt a savanyító hatás is csak később, bizonyos kémiai folyamatok révén érvényesülne. Az ültetéshez az "A" jelű savas kémhatású zsákos földet ajánlanám, részben a kiásott gödörből származó földdel keverve a visszatemetéskor. Lehetőség szerint minél nagyobb gödröt áss, az jelentősebb részleges talajcserét tesz lehetővé, így a növény jó ideig optimális kémhatású talajban fejlődhet. A továbbiak jó eredményeket érhetsz el Volldünger oldat alkalmazásával.
Ha nem tévedek, akkor a baranyai kiviültetvényről lehet szó, aminek a történetét csak nagy vonalakban ugyan, de ismerem. Az eleve elhibázott termőhely kiválasztási koncepció a szezonnak a fazonnal történő összekeveréséhez hasonlítható. Ha ugyanarról beszélünk, akkor ezt egy volt szőlőterületre telepítették, amelynek a talaja határozottan meszes és olyan rossz vízgazdálkodású, hogy szárazabb nyarakon a szőlő is szenved benne. A terület napos kitettségének a kivi szempontjából csakis hátrányai vannak. Az amúgyis kedvezőtlen talajban tengődő növény párologtatását jelentősen fokozza. Tavasszal a kihajtás előrehozatalával fokozza a tavaszi fagykárosodás veszélyét. Tovább nem is érdemes folytatni, mert ez már eddig is elegendő a sikertelenséghez. Az alapvető tévedés a kivi klímaigényeinek teljesen hibás értelmezéséből fakadt. Nem akarok ismétlésekbe bocsájtkozni, mivel erről már nagyon sokat írtam. Ld. a már tárgyalt meszes talaj problémát, a szőlőétől teljesen eltérő érési fiziológiáját, a korlátozott napsugárzás igényét, stb. Alig túlzok, ha azt mondom, hogy minden vonatkozásban a szinte legalkalmatlanabb helyet sikerült kiválasztaniuk. Azzal vígasztalódhatnak legfeljebb, hogy nem egyedül vannak, akiket a szőlővel szerzett tapasztalatok teljességgel félrevezettek a kivi vonatkozásában. Egyedüli "érdemük" az lehet, hogy sikerült "bizonyítékot" szolgáltatniuk a kivi magyarországi meghonosíthatatlanságáról szóló tévhithez.
igen. az évié tuti tipp volt, be is jött:) csak mintegy 230 km-t autóztam oda-vissza. de vettem kivit. még jó hogy volt egy kis dugi pénzem,ha az asszony megtudná kivágna a kivivel együtt:)
