alsoextoll, c. 1400, "to lift up," from Latinextollere"to place on high, raise, elevate," figuratively "to exalt, praise," fromex"up" (seeex-) +tollere"to raise," from PIE*tele-"to bear, carry," "with derivatives referring to measured weights and thence money and payment" [Watkins].
Cognates include Greektalantos"bearing, suffering,"tolman"to carry, bear,"telamon"broad strap for bearing something,"talenton"a balance, pair of scales,"Atlas"the 'Bearer' of Heaven;" Lithuaniantiltas"bridge;" Sanskrittula"balance,"tulayati"lifts up, weighs;" Latintolerare"to bear, support," perhaps alsolatus"borne;" Old Englishþolian"to endure;" Armeniantolum"I allow." Figurative sense of "praise highly" in English is first attested c. 1500.
a nyelvek általában egy fogalom alapján képeznek szavakat (hacsak nem bután átveszik)
és ha szerencséje (és esze) van a nyelvnek, akkor ezen fogalmi összefüggések megmaradnak a nyelvben (egymáshoz tartozó szavak hangalakjai egyezést mutatnak).
felhívnám a figyelmedet arra, h
1. nem vagyok ti, hanem amit mondok azt én mondom. ha megkérhetlek, ne moss össze senkivel
2. a török szavakat zárójelben tettem hozzá. a lényeg az üzbég volt és a latin (a török közvetett összefüggésre utal, ne azzal kezdjél)
3. a latin nyelv feltételezhető eredője (gyöke) kevésbé meggyőző mint az üzbég (vagy nincs eredő, és akkor az egész latin eredeti csak hit)
Igen, így van. Bár a V hang szerepe még nyitott kérdés.
"A BU-ROK szó magában hordozza a BE szót is."
Dehogy hordozza... A BE és a BU különböző gyökök. A BU gyökök szavaiból hiányzik ez a BE jelentés: buci, buga, budi, budoár, bugyog, bulla, stb gyököknek nincs BE értelmezése,
csak a bendő, begy, bél, beltér, stb szavak gyökeiből olvasható ki.
"De a B_R hangkapcsolat jelzi a BUROK dolgot.
Nem a BU..."
Nem a B_R hangkapcsolat, hanem a BUR gyök. Más magánhangzóval alkotott B_R váz jelentései aszerint térnek el, milyen magánhangzó van benne: barom, barát, bárd, bárány, bérc, bérel, bárki, bíró, birok, borjú, borul, börtön, bőr, bürü (pallóhíd).
A B hang egy hangutánzó, mely minden olyan dolog jelölésére (megnevezésére) alkalmas volt, ami ezt a hangot kiadta.
A következő lépésként egy olyan magánhangzó kapcsolódott hozzá, ami pontosította a kiadott hangot így szűkítve azt a kört amire már csak ez a hangpár - mint hangutánzó - vonatkozott, vagy olyan magánhangzó kapcsolódott hozzá, aminek volt önálló jelentése, de ez is szűkítette az értelmezési tartományt. Így a kéthangú gyökök már különböző, de a közös B hang révén rokon jelentést hordoztak.
Ezt követően került a gyökbe a harmadik hang, tovább pontosítva a gyök jelentését.
Majd egy-egy gyökhöz már ismert egy- két- három-hangú gyököket adva (toldalékolás és összetett gyökök) tovább bővült a szókincsünk.
"A BUGY csak hangutánzó, az azt követő BORÉK lesz a burok."
Mindkét gyökben valójában a B, vagy BU a hangutánzó, függetlenül attól, hogy a BUGY egészében is annak tekinthető. A GY hang később kerülhetett a gyökbe, erre utal az a tény hogy csak a BU gyök szerepel azokban a gyökökben/szavakban, melyek azokat a dolgokat jelentik, amelyek alakilag hasonlítanak arra a valamire, ami ezt a hangot kiadja. Történetesen a buborékra, ami akkor adja ki ezt a hangot, mikor szétpukkan, buggyan egyet.
"BUJA: ez a BÚJ igéhez tartozó szó, nem burok ez. meg semmiféle feltörekvő kiteljesedést nem jelent, nem tudom honnan ez a hülyeség."
Így jár az, aki egyetlen jelentést tulajdonít egy gyöknek, s nem tudja elképzelni, hogy nem feltétlenül, (vagy nem csak) összebújásról lehet szó, hanem az a kép köszön vissza ebben a gyökben, ami a feltörekvő, kiteljesedő, majd elpukkanó buborék látványában is megtestesül.
Ezt a hülyeséget természetből vettem, amikor a természet ereje teljében van, kiteljesedik, mint egy buborék. Erre mondják: buja természet. De ez nem bújik sehova...
" A BUDI, BUDOÁR, BÚTOR esetén sem jellemző a félgömb forma."
Nem, valóban nem, de a keret sem kerek általában, meg az a mondat sem, amit a tanár kér: "Válaszolj fiam szép kerek mondatban..."
Ide vehetjük a bundát, sőt a bullát is.
Ha nem is azonos az alakjuk a félgömbbel (búrával) funkcionálisan teljes az azonosság. Minden esetben a védelem, a külső világ kizárása a cél, s ebben a tekintetben mindegy, milyen alakja van az erre célra szolgáló eszköznek.
Nyilván más jelentésük van ezeknek a gyököknek, mert nem R hang van bennük, hanem D, N, és T, miközben a rokonságuk is jól kirajzolódik a BU gyök jóvoltából.
"A BENDŐ sem burokértelmű szó, akkor sem ha valóban amúgy egyfajta burkolat."
Persze, hogy nem, hiszen nincs a gyökben sem U, sem R hang. A rokoni kapcsolatot csak a B hang tartja fönn. A buborék hangját utánozva magára a buborékra asszociálunk, s leginkább annak alakjára, ami beburkolja a feltörő gázokat.
"A szavak első 3 hangja a BAN-BEN-BUN pontosan ugyanazok az elemek amiket gyakorta a szóvégeken helyhatározó néven ismerünk."
Nincs BUN végződésünk. Miért nincs? Mert csak a másik kettő fejez ki bennlévőséget.
"És több alakja van, mindnek az a lényege hogy BENNE vagyunk."
Ezen nem is vitatkozom, mert egyetértek veled.
"BÚVÁR: egyáltalán nincs burokban, nem ez a szó alapja. Hanem a BÚJ ige. BÚJÓ-BÚVÓ, láthatjuk ennek is van 2 alakja, nincs köztük érdemi különbség, ugyanazok. A BÚVÁR BÚV-IK, ezért ez a neve, nem kerül be burokba, a vízbe maximum, ahová ő BÚV-BÚJ, azaz BÚVÓ lesz."
A búvárt a víz burokként veszi körül. Aki elbújik, azt is körülveszi valami, hogy ne lássák: egy bokor, egy barlang...
"BÚJ: A fa mögé bújó semmiféle burokba nem kerül be, ne magyarázzuk ezt bele."
Az őseink nem fa mögé bújtak, mert azzal ugyan semmire sem mentek volna a szél, eső, hideg, vadállatok ellen...
"BULLA: BELE teszünk. Bármi többet mondunk ennél, túlmagyarázzuk."
A BULLA =/= BELE. A BULLA egy tok, egy "burok" amibe valamit beleteszünk. - Tehát a BULLA tokot jelent s nem BELE jelentésű. A BULI, BULDOG sem bele jelentésűek.
"Nem hangonként illesztgettük össze a gyököket, hanem megnevezte az ember akár rögtön 3 hanggal: "
Ez biológiai, fizikai és fejlődéstörténeti szempontok (szabályok) szerint eleve lehetetlenség.
Ha falat húzol, mindig egyetlen téglával kezded. Aztán raksz még egyet, majd még egyet, s így tovább. Számolni sem hárommal kezdesz... A kezdet mindig EGY...
"Az ősi megalitok (világszerte hemzsegnek) valódi kora sokkal de sokkal régebbi lehet, mint ma azt a hivatalos állítják."
1. Az ősi megalitok nem tornyok.
2. Utánanézhetnél a hemzseg ige jelentésének, mert nem megfelelő helyen használod.
3. Konkrét, kör alaprajzú, toronyszerű, 5000 évesnél régebbi építészeti példákat várok, lehetőleg a sztyeppeövezetből, amit igazolhatóan a magyarok ősei építettek, hogy végre biztos lehessek abban, hogy a latinok elődeinktől vették át mint az építészeti mintát, mint a nyelvet. Amíg ezt nem hozod, addig maradnék az iskolában tanultaknál.
1: Az ősi megalitok (világszerte hemzsegnek) valódi kora sokkal de sokkal régebbi lehet, mint ma azt a hivatalos állítják.
2: A PIRAMIS az nem kifejezetten egy TORONY. Nem véletlenül más a neve.
3: Sok ősi meg nem határozható korú kőtorony került már feltárásra, KÖR alapra megépítve. Ami logikus olyan esetekben, ha 360 fokos látómező szükséges, többek közt őrtornyok vagy éppen csillagvizsgálók esetében...
Esetleg tudnál segíteni építészettörténeti példákkal. Nekem csak a 4-5 ezer éves piramisok, zikkuratok jutnak eszembe, de ezek négyzetes alaprajzúak. A Stonehenge meg ugye nem torony.
A légtér is TÉR(terület), és bár nem szokás így mondani, de TÚRható. Elég a repülőgépekre gondolni, amelyek közlekedéskor TURbulenciát hoznak létre, emiatt azonos repülési magasságban és egyazon légi folyosón csak megfelelő mennyiségű idő elteltével szabad újra elengedni gépet...
Eredetileg kör alapra húztak fel tornyokat. A hivatalos etimológiát meg inkább hagyjuk, a latin is csak megörökölte ezt, a magyar nyelvnek kiterjedt szóbokra van a TAR-TÁR-TER-TÉR-TOR-TÚR dolgokra, ezek ősnyelvi elemek még egy olyan korból, amikor még csírájában sem létezett olyan fogalom hogy latin nyelv...
az lehet h a németbe és a többi, angol francia stb nyelvekbe a latinból került, de a latinban nincs igazán megmagyarázva honnan jön. (a turris szóalak)
a proto-IE gyökök között a telo- -ra lehetne ráfogni (lat. tollere)
"A TURUL vadászmadárként köröz a levegőben zsákmányt TEREL, keresi azt, TÉRÜL és fordul, majd mikor az elé TÁRUL akkor TAROL. Ezek után ne csodálkozzunk ha TURUL lesz."
"4: A TOR a TÉR egy formája. TORonyt idéző tereké, amelyek alapja egy kör lesz..."
Állítod. Én meg idézek a wiki-ből...
"A torony olyan álló négy- vagy sokszöghasáb-, esetleg henger alakú, alapterületéhez viszonyítva nagy magasságú építmény, melynek funkciója meghatározza építését, berendezését."
...és az etimológia szótárból
"torony – ‘kis alapterületű, magas építmény’. Származékai: tornyos, tornyosodik, tornyosul, tornyoz.A német Turm középfelnémet turn, torn alakjának átvétele a mássalhangzó-torlódás ejtéskönnyítő feloldásával és a szóvég palatalizációjával: torn ⇨ toron ⇨ torony. A német szó végső forrása a latin turris (‘torony’) az ófrancia torn közvetítésével."
1: Tévedés, eredetileg (föld)TERület a TÉR fogalma, azt meg bizony nagyon is TÚRni szokás. Csak mi már külön szót használunk a FÖLD területére. De a fél világ kis túlzással még most is TÉR-nek nevezi a FÖLD bolygót. Aki nem hiszi, járjon utána.))
Nem is a légüres teret nevezték meg először, bár érdekes elképzelés.)) Alapból TERület, földterület. 3 dimenziós kiterjedésű mérhető anyag. Ne csak 1 féleképpen értelmezzük a teret, eleve ez a szó egyszerre ige és főnév is. Egy másik útra TÉRÜNK rá, akkor helyváltoztatást fejezünk ki. Ami persze a TERülettel kapcsolatos.
De van TÚR folyónk is, és nem fogjuk kitalálni de utat TÚR magának, TERet hódít ! Utat TÚR, és utat TÖR, nem hiszem el hogy nem lehet a szavak közt az egyértelmű kapcsolatot észrevenni.
2: A TURUL szó színmagyar készítésű, erről jó pár ugyanilyen módon képzett szavunk a bizonyosság:
TAROL, TÁROL, TÁRUL, TEREL, TÉRÜL, TOROL (torlódó), TÖRÖL, TURUL, ők itt 8-an közeli rokonok, édestestvérek, és azonos módon épültek eme szavak, látszik hogy a magyar nyelv kitagadhatatlan termékei ezek.
Mindegyik szó TER-ület értelmű, és mindegyik szó pontosan ugyanazt a MAGYAR igeképzőt használja fel toldaléknak.
A TURUL vadászmadárként köröz a levegőben zsákmányt TEREL, keresi azt, TÉRÜL és fordul, majd mikor az elé TÁRUL akkor TAROL. Ezek után ne csodálkozzunk ha TURUL lesz.
3: A töltényTÁR is a töltényTÉR, ebben a szövegkörnyezetben szinte a jelentésük is azonos. De a TOR is térforma. Amúgy diszkréten figyelmen kívül hagytad a TORONY szóra korábban leírt többféle hangalakot, amelyeket földrajzi neveink és településeink megnevezései mai napig őriznek...
A TALIGA szó kapcsán lehet igazad van. De az egy másik szó, és nem véletlen nem boronáltam össze a TALICSKA szóval őket. Mert máshogy képződtek. A TALICSKA TAL-ja biztosan a TOL ige még TAL-ként is, főleg hogy volt ez TOLICSKA is.
A TÁV gyök jelent távolodást valóban, ezzel egyetértek. És nem a "TA", az még nagyon nem az, ne csapjon be minket hogy van néhány szó/fogalom, amire épp ráillik. Sok másra meg nem, hiszen elég csak a TAP gyökű szavainkat nézni, TAPAD, TAPÉTA, TAPINT, TAPASZ, stb. épp ellentétesek bármiféle távolodástól, vagy terjedéstől. Ilyenkor épp közelítünk, sőt érintünk, EGGYÉ válik ami TAPad és végképp nem távolodik, meg terjed szét, szerintem ez nincs jól átgondolva azok által, akik ilyesmiket írtak le. A TÁM kezdetűek dettó, inkább közelítőek. TÁMasz, TÁMfal, TAMpon, TÁMad, stb...
És ha már feljött a TÁV, épp tervbe volt véve hogy átveszem.)) Azaz TÁV ami megint egy hangvázgyök, mert ami most jön, az ezt fogja megmutatni. A valódi lényege a T_V , itt bizony a magánhangzó változása nem okoz TÁVolodást ettől az értelemtől. Ettől még a magánhangzó is alkothat másik gyököt valamely mássalhangzóval. De a TÁV ott lesz mindegyikben:
TÁV---TÉV -- ez utóbbi ugyanolyan jelentéssel bír a TÉVút szóban is. A TÉVed igében is. Aztán van a TAVALYI év. Az a TÁVOLI év ha úgy vesszük. És stimmel. Akkor van olyan hogy TŐ, ami szerintem eredetileg TÖV lehet. Ami Tövig hatol valamibe, az teljes TÁVig fog, nem ugyanaz ez a szó így már, de van rokonértelem egyértelműen a tÁV-val.
Akkor ott a TEVE, ami azon kívül hogy rá van mindenféle TÉVE, még jókora TÁVÚ vándorlásokra is képes. Nem fix hogy ez az, de azért ami gyanús az gyanús. Aztán ami TOVA száll, az viszont fixen TÁV dolog.
És a TOVÁBB szavunk is a TÁV egyértelmű igénkkel kapcsolódó. TÁVOLABB = TOVÁBB --- Ezek itt minimum ikertesók, és az egypetéjű fajtából.
TAVASZ: Ez a TÁVOZÁS. Mi távozik? Az óév, és érkezik az ÚJÉV. Ez az ősi Szilveszter.)) No de mindezt tavasszal?... Persze, őseink még a tavaszi nap-éj egyenlőséget tekintették az új évnek.
FESZTIVÁL : itt ünneplünk, bulizunk ugye. Ilyenkor a FESZ-TÁVOL van ! Ez alapjáraton egy nemzetközi szó, de MAGYARUL megérthetjük hogy mi ez. Minden világosodik ha a TIVOL dolgot TÁVOL-ra "átírom", egyszerre hirtelen valódi értelme lesz az egésznek. Ez a szó is magyar nyelven épült.
Van még hátra egy TUVALU nevű kis szigetország Polinéziában. Na de annak az elhelyezkedését érdemes nézni, baromira összecseng a hangalak a valósággal, mert tényleg szinte majd mindenkitől TÁVOL vannak, függetlenül attól hogy ez a saját MAI nyelvükön már mást jelent. Ugye ez nehezen bizonyítható így épp könnyű mondani hogy óóó ez csak épp egy véletlen hogy a világ egyik legelszigeteltebb pontja épp majdnem egy hangalak a TÁVOL szavunkkal.)) Jó, de akkor viszont van egy másik ilyen eléggé TÁVoli nép, azok meg a TUVAI névre hallgatnak, és ők is igen TÁVOLIAK odaát Dél-Szibériában. Itt már egyértelmű magyar kapcsolat is lehet, a területükön sok-sok ezer szkíta aranytárgy lett felfedve...
"Egyszerűen a népnyelv gyártott egy ehhez hasonló dolgot, nem hinném hogy a tologatáson felül különösebb más filozófia került volna elő az új szó kapcsán."
A helyzet az, hogy a taliga szót eredetileg két- vagy nagyon egyszerű négykerekű teherhordó járműre értették, amit többnyire állati erővel húztak. Természetesen a kétkerekű változatot olykor tolni is lehetett, de nem ez volt a jellemző.
A talicska szó szerintem ennek kicsinyítő képzővel ellátott kisebb, egy kerekű változata, amit valóban tolni szoktak. Azonban a taliga korábbi szó lehet, (mert csak azt lehet kicsinyíteni, ami már van) így nem valószínű, hogy a taliga TAL gyöke a TOL igéből származna. Hiszen inkább húzták, mint tolták, és a hangsor sem azonos.
C_F így ír: "A "T" bötű egyik jelentése a szótárban: "2) Távolítást, távolodást, terjedést jelentő szók alaphangja, ú. m. ta, honnan taliga, talicska, tasz, taszít, taszigál, tág, tál (patin,patet szótól), tályog (abscessus, apostema), tántor, tántorog, tántorít, tár, tát, távol, távozik, tagad, taval, a régies tahát stb."
Viszont figyelmen kívül hagyták a gyök többi hangját, (a TÁV gyök jelent TÁVolodást, a TALaj, TÁJ, TÖR... nem), és legfőképp a taliga legelső változatát, ami egy kétágú faág volt, amire pakoltak, s ezt bizony a TALajon húzták! Tolni nem is lehetett...
Az -IGA toldalékgyök pedig a helyváltoztatásra (-IG= hazáIG) illetve magára a vontatásra (IGÁS állat) utaló jelentéssel bír.
Összeolvasva a két gyököt: TAL-IGA = talajon vontatott.
A VARJÚ VAR része is hangutánzó lehet. A vége meg volt épp NYÚ meg TYÚ is régen. Most épp JÚ a vége.
A BU-ROK szó magában hordozza a BE szót is. De a B_R hangkapcsolat jelzi a BUROK dolgot.
Nem a BU...
Most itt belebeszéled egy csomó dologba aminek aztán semmi köze a burokhoz.
A BUGY csak hangutánzó, az azt követő BORÉK lesz a burok. Nem tudom miért olyan nehéz ezt elfogadni, mikor még a hangalak is majd ugyanaz: BUROK =BORÉK. Itt a burok, ne a BUGY-BUGY-ban keresd, azok hangutánzó elemek.
BUJA: ez a BÚJ igéhez tartozó szó, nem burok ez. meg semmiféle feltörekvő kiteljesedést nem jelent, nem tudom honnan ez a hülyeség. A BUJA párok összeBÚJnak. A BUJA növényzet is összeBÚJik, ezért ugyanaz a BUJA melléknév meg a BÚJ ige. A BÚJás van megnevezve.
A BUDI, BUDOÁR, BÚTOR esetén sem jellemző a félgömb forma. Elég érdekes volna egy ilyen budi, nem igazán lenne túl népszerű szerintem.)) De lehet szabadalmaztatni kéne.))
BUNDA: éppen belebeszélhetnénk a burkot, de a szó nem ezt teszi. Ugyanúgy képződött mint más társai:
BANDA--BENDŐ--BUNDA. A BENDŐ sem burokértelmű szó, akkor sem ha valóban amúgy egyfajta burkolat.
A szavak első 3 hangja a BAN-BEN-BUN pontosan ugyanazok az elemek amiket gyakorta a szóvégeken helyhatározó néven ismerünk. És több alakja van, mindnek az a lényege hogy BENNE vagyunk. De ezt már lejátszottuk ezen szavakkal, akkor egyetértettél.
BÚVÁR: egyáltalán nincs burokban, nem ez a szó alapja. Hanem a BÚJ ige. BÚJÓ-BÚVÓ, láthatjuk ennek is van 2 alakja, nincs köztük érdemi különbség, ugyanazok. A BÚVÁR BÚV-IK, ezért ez a neve, nem kerül be burokba, a vízbe maximum, ahová ő BÚV-BÚJ, azaz BÚVÓ lesz.
BÚJ: A fa mögé bújó semmiféle burokba nem kerül be, ne magyarázzuk ezt bele.
BULLA: BELE teszünk. Bármi többet mondunk ennél, túlmagyarázzuk.
Nem hangonként illesztgettük össze a gyököket, hanem megnevezte az ember akár rögtön 3 hanggal: CSORR- CSÖRR, CSERR, CSURR. ezek itt vizes jellegű hangok, ezért tud a patak CSERgedezni is és CSÖRgedezni is, meg a vizet ezért tudjuk CSORgatni is és CSURgatni is. Nyilván egyszerre kialakult mindkét verzió ezekre.
Senki nem túrja a TERet, legföljebb a kertet, földet... Azért nem, mert a teret nem lehet túrni... Fölösleges belemagyarázni olyasmit, ami szemmel láthatóan nem igaz.
"Miért más a hangalak?... Hát szándékosan, nem a TEREL igét kívánták használni a madárra, hanem a szó közvetlen kapcsolatából született egy új szó ezáltal. "
A JUHász is TERELi a nyájat mégsincs semmi köze a két gyöknek egymáshoz.
A szó etimológiája szerint sincs semmi köze a TURul gyökének TERELéshez:
"Vámbéry Ármin létező török szóra vezeti vissza a turul kifejezés eredetét: „A szó eredeti alakja tograul, tugraul 'a szétdaraboló, szétmarcangoló' < togra-, tugra- 'szétdarabolni, szétmarcangolni'; vö. oszm. Ertogrul (tulajdonnév) 'az embert-tépő'.” - Írja a Wiki szócikke...
Helyben is vagyunk, ha valamit széttépünk olyan, mintha széttúrnánk. Persze képileg, átvitt értelemben, hiszen a TÉP és a TÚR gyökök nem azonos jelentésűek, de az eredmény - amit széttéptünk, széttúrtunk - az ugyan olyan látványt nyújt.
"2: A TÉR lehet végtelen is, meg nem is. A TETŐ-TÉR a tető TERE, TERÜLETE."
A TETŐ-TÉR már a TÉR szűkebb értelmezése, azt a TERet értjük alatta, ami a tető alatt van. De ezt a TETŐ szóval érjük el, de a TETŐ-ÉR sem túrható.
A térrel semmit nem lehet csinálni, mert az egy háromdimenziós "üres hely".
"Persze mert TÁR-olunk a TÉR-ben. Külön szavak, de egymás közvetlen kapcsolatai."
A kapcsolat nyilvánvaló, de ezt nem lehet a TÉRrel magyarázni, mivel éppúgy lehetne a TÁRral is.
Az igaz, hogy a TÁRban is van TÉR, ahova pakolni lehet ezt-azt, ezzel együtt a TÉR egy sokkal tágabb fogalomkör szemben a TÁRral.
"A TOR a TÉR egy formája. TORonyt idéző tereké, amelyek alapja egy kör lesz..."
A TORONY nem TÉR, hanem egy épület, mely benne van a TÉRben.
Ha konkrétan arról a térrészről beszélünk, amit a torony elfoglal a térből, akkor azt csak egy összetett szóval tudjuk jelölni: a 'torony tere', azaz 'toronytér". Úgy, mint élettér, beltér, játszótér, raktér...
Viszont ahogy az élet-, bel- játszó-, rak- szavak sem azonosíthatók a térrel, úgy a torony szó sem.
"1: A "VAR" ha nem hangutánzó, akkor talán a VÁR-akozással hozható kapcsolatba."
De ez meg a varjúval nem jön össze...
A V hang szerepe nem világos előttem, viszont az AR hangkettős a varjú hangja. A JÚ még kevésbé értelmezhető...
"2: "A BE gyök egy irányt jelent a BU pedig egy alakot" ----- úgy tűnhet néhány szó miatt, de a nagyjára ez nem alkalmazható: "
A BUBORÉK, BUROK, stb esetében valamilyen zárt helyet, itt éppen félgömb alakot jelent (Ennek elpukkanása adja a BU hangot.
A hangok/gyökök jelentését a legrégebbi szavainkból, végződésekből lehet kiolvasni.
Az újkori szavaknál (azok megalkotásánál) a gyök eredeti jelentése már csak ritkán marad fenn, mert a fogalmak rendszerint a gyök valamilyen átvitt értelmével hozhatók összefüggésbe, amiről vajmi keveset tudunk:
Ugyanakkor egyikben-másikban még mindig megtalálható az alaki hasonlóság -ha nem is tökéletes mása az eredetinek lásd kerék, keret, kerevet - mint a BUDI, BUDOÁR , BÚTOR,
BUJA: Jelentése feltörekvő, kiteljesedő, erőteljes - mint a buborék - . Lásd buja természet.
BUNDA:Burokszerűen védelmet nyújt (mint a bújik szóban)
BURGONYA:Talán az alakja miatt kapta ezt a nevet...
BÚJ: valaminek a takarásában van, kvázi burokban. Pl bokorban, barlangban, üregben...
BÚVÁR: Aki a víz alá bújik, s ott mintegy burokban van.
BÚG, BUMM: Hangutánzó, aminek sem alakja, sem iránya nincs, csak az utánzott hang hasonló.
BULLA: Az ókorban talizmánt tartó tok (burok) később a pecsétet tartó szelence.
"3: A BUGY-BORÉK BUGY része tisztán hangutánzó, Csak valami bugyogást kell hallgatni, és minden érthető."
Ez a gyök elég egyértelmű, ha minden nem is érthető. Ui. a GY hang nem véletlenül van a végén. Vannak BUZ-og, BUMM, BÚG hangutánzók is, ahol a gyökvégi hangok jelentése is más és más. A Gy sem lehet kivétel, hiszen rengeteg gyök alkotója, így jelentése is kell, hogy legyen.
"5: A B hangnak sincsen ÁLTALÁNOS jelentése. Ez is hangutánzó több esetben mint mindegyik más hangunk is."
Ettől általános, hisz semmilyen konkrét dolog nem kapcsolódik hozzá, illetve minden olyan dogot jelent, ami ilyen hangot ad. Így az ezeket a hangot adó dolgokat lehet vele beazonosítani.
"A valós kiadott hangokat ábrázoljuk ezekkel."
Így van, s ezekkel a hangokkal lehetett beazonosítani azt, ami kiadta. Mármint a B hanggal, mivel eleinte nem voltak - mert nem lehettek - három, vagy többhangú gyökök.
"6: " Meg az U hang, mert más magánhangzóval mást fog jelenteni a gyök" ---- az egyáltalán nem biztos hogy mást fog. A CSORgat és a CSURgat esetén sem jelent mást. "
Most hoztál egy példát, ami nem annullálja a megállapításom, mivel a csörög, csőr, csíra, csirke, csarnok, csárda, cserép, csér, csűr gyökök magánhangzóit nem lehet tetszés szerint csereberélni.
Megjegyzem, csorba, csorda, csortos (csór gyökből) csorva (futóhomok) szavakban sem lehet U hangra cserélni az O-t , csak a csorog gyökében. Ja, és kizárólag csurgással kapcsolatos szavakban fordul elő.
A magyar nyelvben rengeteg kivétel van, ebből nem lehet kiindulni.
A talicskát használat esetén legfőképpen TOLjuk, ezt azért ne vegyük el a kézi járműtől .)) De nem a levegőben tologatjuk, hanem a talajon jó esetben az sem vitás. De itt a TAL az a TOL ige így is inkább, TOLÓSKA, TOLÓCSKA dolog változott a mai hangalakra. Nyilván mert ez már a dolog önálló neve, de látszik miből van.
Egyszerűen a népnyelv gyártott egy ehhez hasonló dolgot, nem hinném hogy a tologatáson felül különösebb más filozófia került volna elő az új szó kapcsán. Amúgy néztem, volt ez TOLICSKA is. Talán csak annyi az egész, hogy folyó beszédben sokkal könnyebb ezt A-val kimondani, de az sem kizárt hogy a szlávoknál változott meg ez a hang, mivel náluk ez pusztán csak egy hangsor, de nálunk van neki jelentése...
1: A TERet TÚRjuk, egymás kapcsolatai a szavak. A TURUL amúgy meg a TEREL ikertestvére. Két nagyon jó oka is van a hangalaknak: 1 : sok ezer éves története van az őseink solymászatának, a vadászmadarakkal történő vadászatnak. Van hogy a madár TERELI a vadászhoz a zsákmányt, mikor nem ő ragadja el. A második ok, és ez eléggé nyomós, hogy a magyar Turul-monda még el is beszéli azt a történetet hogy a TURUL TERELte őseinket a jó úton Pannóniába.
Miért más a hangalak?... Hát szándékosan, nem a TEREL igét kívánták használni a madárra, hanem a szó közvetlen kapcsolatából született egy új szó ezáltal. A szavaink többsége már ilyen, minél nagyobb a szókészleted, annál inkább egy másikból lesz rokonítva, a magyar nyelv ezt teszi. Nem kell már bajlódni feltétlen atomokból építkezéssel, mert x némi szó és gyökkészlet után ez könnyen megvalósítható, van egy ilyen logika a magyarban. És ez a hangvázakat is megmagyarázza.
2: A TÉR lehet végtelen is, meg nem is. A TETŐ-TÉR a tető TERE, TERÜLETE. Az élésTÁR meg az élelem TERülete. Nincs az TÁRva nyitva, ahogyan a kincsTÁR sincsen. A kincs TERE az a TÁR. Persze mert TÁR-olunk a TÉR-ben. Külön szavak, de egymás közvetlen kapcsolatai.
3: Az összeterelt juhok összetorlódhatnak.
4: A TOR a TÉR egy formája. TORonyt idéző tereké, amelyek alapja egy kör lesz...
1: A "VAR" ha nem hangutánzó, akkor talán a VÁR-akozással hozható kapcsolatba. Egyelőre ötlet szintjén.
2: "A BE gyök egy irányt jelent a BU pedig egy alakot" ----- úgy tűnhet néhány szó miatt, de a nagyjára ez nem alkalmazható: BÚ-CSÚ, BUDI, BUDOÁR, BUGRIS, BÚJ, BÚG, BUJA, BULI, BULLA, BULVÁR, BUMERÁNG, BUMM, BUNDA, BUNKER (KÖR a KER) BUNYÓ, BURGONYA, BUSA, BUTA, BÚTOR, BUZI, BÚZA, BUTIK, BÚS, BÚVÁR, és a többi. Ezeknél is több esetben én inkább a BE értelmet vélem felfedezni.
3: A BUGY-BORÉK BUGY része tisztán hangutánzó, Csak valami bugyogást kell hallgatni, és minden érthető.
4: BUN-KÓ BUN része a BE-N, már az N helyrag is ott van beNNE, mint itt. Ahogyan a BUN-DA szónál is a bennlévőséget fejezi ki. A BUN-ker esetén is ezt.
5: A B hangnak sincsen ÁLTALÁNOS jelentése. Ez is hangutánzó több esetben mint mindegyik más hangunk is. De melléknév fokozásra is használjuk. RoBB-doBB,--loBB--csoBB- ezek és társai hangutánzó gyökök. A valós kiadott hangokat ábrázoljuk ezekkel.
6: " Meg az U hang, mert más magánhangzóval mást fog jelenteni a gyök" ---- az egyáltalán nem biztos hogy mást fog. A CSORgat és a CSURgat esetén sem jelent mást.
7 "nem mindegy hogy milyen magánhangzó van a gyökben" --------- helyzetfüggő ahogy észreveszem. Van amikor szinte tök mindegy, máskor meg nagyon nem mindegy...
"TALICSKA = TOLÓCSKA --- hát toljuk ezt, ez a lényege..."
Első hallásra hibátlan, de ott az a fránya A hang, ami ugye, nem O. Ezt meg kell magyarázni. Mert nem mindegy, hogy talaj, vagy tolat, tarló, vagy torló...
Itt is egy kicsit mélyebbre kell ásni és nem elegendő csal a felszínt kapirgálni.
Abban biztos vagyok, hogy nem a tol, hanem a tal(aj) gyökkel lehet kapcsolata, - hacsak nem tényleg tolicskának nevezték eredetileg...
Egyébként szerintem sem jövevényszó...
"dehogy az, a VÁG ige a szó alapja."
Ez OK, mert az A és Á sok esetben felcserélhető.
És ott a végén a magyar (k)ON(Y) végződés! Lásd: pa-gony, vé-kony, tor-ony, szur-ony... vad-on, zordon, zok-on, folyt-on, bizt-on, nagy-on, vagy-on, hasz-on, vak-on....
Az -on végződésben érződik a mindennapos jelentése: valamin, pedig ezekben a szavakban nem is helyhatározó rag.
"TÉR: Ha TER-el valaki akkor már TER. TÚRA esetén TÉRbejárást végzünk"
Elismerem, ez egy rossz (még megfejtetlen) példa volt. Mert a TÚR az nem TÉR. Lásd: túr, túró, turha, turul, turpisz(ság).
"A TÁRhelyek TÉRhelyek. TÁROS-TERES . RAKTÁR az RAKTÉR."
Ezek sem azonos kifejezések, mert a TÉR kvázi határtalan, meghatározatlan valami. a TÁR viszont egy konkrét, tárt hely.
"TERELŐDÉS és a TOR(o)LÓDÁS szavak kapcsán szinte ordít a rokonság. "
Itt sincs az a fajta rokonság, amit belelátsz, mert ami torlódik az nem kerül meg semmit, azért trorlódik. Amikor terelésről beszélünk, akkor valamilyen irányba mozgatunk, irányítunk másokat. A juhász tereli a nyájat. A nyáj nem torlódik, hanem a kijelölt irányba halad.
"A TOR mögött 10-ből 8 esetben biztosan egy kör alapú hengeres TÉRforma kerül elénk."
A TOR sem TÉR... Mert sem a torony, sem a tornádó, sem más TOR gyökű szavak nem teret jelentenek a fent említett okok miatt. A torma szóval kapcsolatban csak annyit, hogy a TÚR gyök azért merült fel, mert más nyelvekben TURma alakban használatos. Ettől még lehet a TOR gyöke - és annak jelentése - is helyes, ha az alakját vesszük figyelembe.
"Szerintem meg senki sem ilyesmin agyalgatott, egyszerűen ábrázolták a varjú kiadott hangját és ennyi..."
Így van, de a varjú hangját nem lehet pl. SZ hanggal utánozni, csak Á+R hanggal. A K hangot nem halljuk, az csak elé került, talán kezdő hangként.
Nyilván ezekkel a hangokkal lehetett a varjút beazonosítani, azaz megnevezni. Az egy más lapra tartozik, miért nevezzük ma ezt a madarat varjúnak.
Mondjuk, a varjú szó elején ott az AR (ÁR) hang sok más nyelvben is... A többi hang szerepéről semmit nem tudok mondani.
"2: A legtöbbször a BE szó értelme van a BU mögött is. "
A BE gyök egy irányt jelent, a BU pedig egy alakot.
"Nem feltétlen mindig, mert elég sok hangutánzó szavunk van, és egy BUGY szó mögött egész egyszerűen csak egy hangjelenség van, ahogyan a BUGY-BORÉK mögött is. A BU-BORÉK forma már elhegyta ezt a GY hangot a szóból."
Nem elhagyta, hanem föl sem vette, mert csak a BU gyök van az elején. A BURék gyöke pedig más jelentésű az R hang hozzáadása miatt.
A szavakat nem fölülről lefelé, hanem alulról fölfelé építették össze: Az egyszerűbb, egy-ként hangú gyökökből a háromhangúakat, majd ezek összetételéből a mai szavakat.
És igen, a BU egy olyan hangot utánoz, mikor egy buborék szétpukkan. Azaz egy tompa, ugyanakkor öblös hangot. Ezért lett a buborék gyöke is, amivel be lehetett azonosítani a buborékot.
"A BUNKÓ szónál szintén a BENN fogalmát lehet érzékelni, illetve a szóvégi KÓ szerintem itt KŐ lehet."
Hol van ebben a szóban a BENN jelentés? Sehol. Viszont egy buborékra nagyon is hasonlít a fövenyen lévő nagyobb kavics, hiszen kidomborodik a környezetéből.
A KÓ valóban lehet kő, sőt talán ez az egyetlen logikus megoldás...
"BEN-KŐ ----BUNKÓ."
Ez például egy elfogadható, logikus megoldás, de ebben az esetben nem a BU gyöknek van 'benn' jelentése, hanem a BE gyöknek, mivel az van a szó elején.
"3: A BE (ba-bu stb...) szóhoz kell mindkét hang."
Kell, mert a magánhangzónak is van jelentése. Azok változtatják meg a B hang alap-jelentését (Vagy fordítva: az A mutató hang jelentése változik attól függően, milyen mássalhangzó kerül elé, mögé. Pl Az, vagy bA. Az AZ egy tőlünk távol(abb)ra mutató szó, és a BA is az, annyi különbséggel, hogy a B hang okán ez utóbbi valamilyen tőlünk távolabb lévő zárt térbe, valaminek a belsejébe mutat. Tehát a B hanghoz kapcsolódó magánhangzót ki kell mondani, különben félreérthető lesz a gyök. Ahogy az AZ gyöknél is ki kell mondani, különben csak egy zümmögés lesz belőle.
"Meg szóvégeken sem ez a B önmagában, a JÓ JO-BB lesz,"
Ha régen valamit fokozni akartak, akkor megkettőzték. Valószínűleg itt is erről van szó.
"De a LÁB, DOB ige, EB, CSÁB szavakban sincs sok teteje."
Ettől nem fogy a B hang jelentése megváltozni, max. nem ismerjük a gyökök eredetét, s ezért vagyunk bajban...
Megjegyzem, a DOB nem csak ige, hanem főnév is, és abban már tökéletesen olvasható a B hang jelentése.
Mindkét gyök a D(O) döngő, belül üreges, nagyobb tárgy hangjának utánzásával kezdődik. De ez némileg félrevezető is lehet, ui. a DU(DO) gyök - sok más gyökhöz hasonlóan - cselekvést is kifejez (sumerben, angolban). Így lehet, hogy ezekben a gyökökben már inkább cselekvés jelentése van. (Tudjuk, hogy más hangoknak, hangpároknak is van a hangutánzó jelentése mellet cselekvés, mozgás jelentése, hisz a kettő együtt jár. Úgy gondolom, hogy a B hang mindkét gyökben az igazi hangutánzó, amit a hangszer kiad, illetve az eldobott kő doBBanó (B) hangja a talajon.
"4: A BURKOL értelmet a B_R viszi. OTT igazán ez a hangsúlyos a szóban."
Meg az U hang, mert más magánhangzóval mást fog jelenteni a gyök.
"Elég sok BU indítású szavunk van, a BUGY-BORÉK esetén sem a BU burkol,"
Nem bizony, mert a BU csupán egy általános hangutánzó, és a burkol-BORÉK szóban az R hang hordozza a folyamatos, gyors mozgás hangját. Ugye, ami bugyog az is ugyan azt a BU hangot adja, csak a GY hang kölcsönöz neki egy másik hangot is de nem olyat, mint amilyet az R hang, vagy a Z, vagy a G, vagy J, stb. hang.
Tehát ezeknek a gyököknek a BU a hangváza, amiből egy másik hang hozzáillesztésével lettek a BU-R, BU-G, BU-Z, BU-GY BU-J egymással rokon hangalakok.
Éppen úgy, mint a kER-ék, tER-el, pER-eg, dER-med, sER-eg, nyER(-eg) fER-de, vER-éb, csER-mely, gER-ely szavak gyökeiben.
Vagy a KEr-ék, KEv-és, KEb-el, KEgy-el, KEf-él, KEd-ély, KEcs-es, KEh-es, KEn, KEl, KEm-ény, KEs-e szavak gyökeiben. De lehetne napestig sorolni.
Ugye, nem mindegy, hogy milyen magánhangzó van a gyökben:
TALICSKA: UESZ szerint "vitatott eredetű" 1: "orosz vagy ukrán jövevényszó" 2: "származékszó, a taliga szóból jött létre" ---- Jó, mondom akkor megnézem a "taliga" cikket, erre meg : "valószínűleg az oroszból vagy az ukránból került át." ))
Nem került át ez sehonnan, mert a szó alapja a TOL igénk. TALICSKA = TOLÓCSKA --- hát toljuk ezt, ez a lényege...
VAGON: UESZ nézetei alapján "német jövevényszó" ------- dehogy az, a VÁG ige a szó alapja. Hol halad a vagon?... A VÁGÁNY az a hely. Ott a VAGON helye.
KORSÓ: UESZ: "jövevényszó, de az átadó nyelv bizonytalan" ------ Magyar szó az alap és magyar a toldalék is. KOR = KÖR, nem olyan bonyolult ez.)) Persze nem tudják idegenből eredeztetni, birkóznak is vele rendesen, a végén abban maradnak hogy nem maradnak semmiben.
CSIPKE: (növény): UESZ verzió hogy "valószínűleg bolgár vagy szlovák jövevényszó" ----- hát ezek sem találkoztak még vadrózsa bokorral az fix, de azért komolyan bűvészkednek rendesen hogy ez a szó mi lehet.))
A bokor tövises, tehát szúr, másképp CSÍP + KE kicsinyítőképző. CSÍP(ős)KE...
A KRÉM dologban én sem vagyok 100 % teljesen, mert ez a szó valahogy kiállta az idők próbáját, és az meg makacsul mindenkinél M hangos szó. Amúgy úgy tudom a tormát először gyógynövényként használtuk, annak is kiváló többféleképpen is. Krémet készíthettek már igen korán belőle, kenőcsként is kiváló, sebgyógyítást segít, meg általánosan baromi jó baktériumokkal szemben.
TÉR: Ha TER-el valaki akkor már TER. TÚRA esetén TÉRbejárást végzünk. A földet TÚRÓ a TERületet változtatja. A TÁRhelyek TÉRhelyek. TÁROS-TERES . RAKTÁR az RAKTÉR. A TERELŐDÉS és a TOR(o)LÓDÁS szavak kapcsán szinte ordít a rokonság.
A TOR mögött 10-ből 8 esetben biztosan egy kör alapú hengeres TÉRforma kerül elénk. Mint egy TORony mondjuk. Ez ige is, TORNYOSULnak a dolgok, TORnádó is jöhet. Aztán ott vannak a rég megnevezett települések is. Van SimonTORNYA és hasonlók. Na de TORNAnádaska is van meg TORNAszentjakab is van. Ezek nem a reggeli TORNA helyszínei voltak (ámbár mégis, de ezt később) hanem ezek is TORNYOS helyek voltak. És TORNA hangalakban. Jó, akkor fokozzuk még: vannak TERENYE végű földrajzi helyeink is, települések. Nem tenyerek ezek, hanem TOR(o)NYOK. TOR(O)NYA a TERENYE. Tehát VAN ez E hanggal is megnevezve, így már talán jobban látszik a TÉRértelem.
És akkor itt van ez a TORNA szó a mai értelmével, ami valamiféle testmozgást jelent manapság. De ez a hangalak a TORONY is volt egykor ! Akkor mi lehet a kapcsolat?... Talán a TORONYba (torna verzió) való felmászkálás lehetett az első TORNÁZÁS, ami így még ekkor csak ezt a TORNYOZÁS-t jelentette...
1: Szerintem meg senki sem ilyesmin agyalgatott, egyszerűen ábrázolták a varjú kiadott hangját és ennyi...
A többi az sallang mindössze. Sokszor a legegyszerűbb magyarázat a nyerő.
2: A legtöbbször a BE szó értelme van a BU mögött is. Nem feltétlen mindig, mert elég sok hangutánzó szavunk van, és egy BUGY szó mögött egész egyszerűen csak egy hangjelenség van, ahogyan a BUGY-BORÉK mögött is. A BU-BORÉK forma már elhegyta ezt a GY hangot a szóból. A szó második fele a BORÉK a BUROK. De a BUGY rész hangutánzó. A BUNKÓ szónál szintén a BENN fogalmát lehet érzékelni, illetve a szóvégi KÓ szerintem itt KŐ lehet. Most hagyjuk a sok más hasonló végű szavainkat, ez itt most KŐ lesz szerintem.
Nem véletlen maradt fenn a KŐBUNKÓ kifejezés. A nagyon régi ősi bunkósbotok kicsit emlékeztetnek a mai baseball ütőkre megjelenésben, és BENNE KÖvek voltak beledolgozva, így elég hatékony kézzel használható fegyver lett belőle. BEN-KŐ ----BUNKÓ. A tirpák módon viselkedő személy aki faragatlan, az már egy későbbi átvitt értelmezés.
3: A BE (ba-bu stb...) szóhoz kell mindkét hang. Más különben sok helyzetben ki se kéne mondani, akkor a beindul csak BINDUL lenne, a beesik csak BESIK volna, a beutazás BUTAZÁS lehetne, a beenged BENGED is lehetne, sokkal könnyebb is volna kimondani, mégis következetesen kiírjuk és mondjuk a BE dolgot 2 hanggal. Meg szóvégeken sem ez a B önmagában, a JÓ JO-BB lesz, mindjárt két B is van itt nekünk, ez is másról szól itt. De a LÁB, DOB ige, EB, CSÁB szavakban sincs sok teteje.
4: A BURKOL értelmet a B_R viszi. OTT igazán ez a hangsúlyos a szóban. Elég sok BU indítású szavunk van, a BUGY-BORÉK esetén sem a BU burkol, hanem a BORÉK a BUROK. Még egy BÜROK-rácia szóban is ezt az értelmet fedezhetjük fel...
