"De inkább azt gyanítom hogy a dolog felfedezésekor már a kialakult ősnyelvi elemek meglehettek, és az ER (AR) erőt kifejező gyökszavát összeilleszthették a már létező ANY(ag) szóval tömörítve."
Ez igaz, csak az anyag megnevezés - mint elvont fogalom - később jelenhetett meg mint az ER mindennapos szükségletet kielégítő ősgyök, és azokon a területeken, ahol égi eredetűnek tartották. (Az elvont fogalmak később alakultak ki, amikor már volt valamilyen elképzelése az embernek a környezetéről és magyarázatot keresett azok létrejöttére.) Történetesen Mezopotámiában van ennek írásos nyoma. (ott van égi/isteni jelentése.) Viszont Európában az anyagra a matéria szót használják általában, ami még későbbi keltezésű lehet, és/vagy egészen más kultúrkör terméke.
Zárójelben: Az R hang elsősorban mozgást jelent, egyben erőt, átvitt értelemben magát a teremtést is, mint cselekvést (azaz mozgást) A tERemt szónak sem véletlenül alkotóeleme, kiegészítve a T 'föld' jelentésű hanggal, hiszen a Föld teremtéséről szól a történet.
Ezt látjuk a természet, tér, terül(et) terem, szavainkban is. (A 'T' föld jelentésű hangot pedig a talaj, talp, tanya, tapog, toppan, táj, szavakban, ill. a 't' helyhatározó toldalékban fedezhetjük föl (Pécsett, Győrött...) valamint a tárgyeset ragjaként, hiszen eredetileg nyilván a tárgyak is a földdel voltak kapcsolatosak. - Többnyire kövek voltak...
Az egy más történet, miért nevezzük mi mégis földnek s nem terrának, mint a latinok... Nyilván azért mert más logika szerint is össze lehet rakni a meglévő hangokat, hogy hasonló/azonos jelentést adjanak, mint pl. a pir és a tűz.
"És még lehet vizsgálni ezen kívül kapcsolatot az ÁR, ÁRU, ÁRON, ARÁNY--ARANY szavak közt is."
Természetesen, csak arra kell nagyon figyelni, hogy a szavak mindig a szükségletek szerint jelennek meg, akkor születnek, mikor felvetődik rájuk az igény. Az ÁRU szó csak akkor születhetett meg, amikor a cserekereskedelem ezt a kifejezést igényelte. Ennek megfelelően ezek a viszonylag kései szavak nagyon sokszor valamilyen átvitt értelmet hordoznak, noha fel lehet fedezni bennük a gyökök/hangok eredeti jelentését, de csak akkor, ha a legkorábbi változatok, s nem a későbbi szavak jelentéséből indulunk ki.
"Aki nem számol a gyökök/ toldalékok önálló jelentésével, az sose fogja érteni az ősmag(yar) nyelvet. Illetve a hangvázak szerepe is ugyanolyan fontos lehet, mert mondjuk egy SZ_R vagy S_R mögött ott a felismerhető információ, csak észre kell venni azt."
Teljesen igaz azzal a kiegészítéssel, hogy mindez a hangok önálló jelentésére épül, s igazán csak ezek ismeretében válik érthetővé. Természetesen más nyelvekre is igaz mindez...
"ARASZ ----- és ez nem AR+ ASZ pedig adná magát. Az etimológiai szövevényes finnugor eredeztetése nem lehet oké, mindjárt értjük is ezt könnyen magyarul. Az ARASZ = A RÉSZ ---- és teljesen stimmel is, kicsit más külsőben feltűnve. Ez a két ujjunk közötti RÉSZ. Ez a mértékegység is magyarul érthető mint jó néhány ilyen."
Ez is lehet jó megfejtés, viszont nem lehet elvetni az ar-asz bontást sem, hiszen az -asz végződés meglehetősen gyakori: válasz, vigasz, rakasz, tapasz, támasz, terasz, horpasz, csupasz...
Bármelyiket is választjuk a kettő közül, meg kell tudni magyarázni az R hang jelenlétének okát, s ez nem megy másképp, csak akkor, ha megtaláljuk a hang jelentését mindkét változatban.
Mert mindkettőben ott kell lennie, erre mérget lehet venni... Nos, a mérés - ez esetben mint cselekvés, történés - máris adja a választ. Itt nyilván nem az R hang erő jelentése az irányadó, hanem az inkább eredetinek mondható folyamatos cselekvés jelentése domborodik ki, mint a peReg, foRog, súRol, piRul/piRos szavakban. Több, mint valószínű, hogy ez volt az eredeti jelentése, ami egyben hangutánzó is: egyszerűen RRRR, ami a beRRRRReg szavunkban is megtalálható. Ez az R hang volt az első 'szó', amit őseink valaminek, történetesen az ilyen hangot kiadó történésre, annak azonosítására használtak, s amit később más önálló jelentésű hangokkal kombinálva már más jelenségre is tudtak alkalmazni. (ár, ír, úr, er(ő), er(ed), stb...) Természetesen itt már a mozgáshoz szükséges erő-jelentés is megjelenik, mert ami árad az erőt fejt ki, aki uralkodik szintén erővel teszi, és, ha valamit csinálunk ahhoz is erő kell... Ugyanakkor minden közös a folyamatos mozgás mint alapjelenség.
"A dugóban ARASZoló járművek is RÉSZben haladnak csak, folyton meg-megállnak közben. A RASSZok is RÉSZEK, emberek X RÉSZEI ! "
Ez Ok, de mit keres ott az R hang? Tehát nem elégséges csak a 'rész' gyökkel foglalkozni, mert azt is meg kell tudni magyarázni, miért azokból a hangokból áll a gyök, amikből áll. Ui. pont az a lényeg, hogy egy kerek egészet, a gyökök/szavak fejlődéstörténetét tudjunk felvázolni a kezdetektől fogva.
A nyelvészek még nem jutottak el ennek felismeréséig, el vannak foglalva saját kis légváraik foltozgatásával...
"Ne feledjük, hogy az an(y)-ag is égi-isteni eredetű a régiek szerint, hiszen teremtett"
Ahogyan a világon MINDEN eme nézet alapján. Azaz ez nem indokolna a nyelvben egy külön megjelölést hogy égi eredetű vagy sem, hiszen a komplett világmindenség az a régiek szerint. Ettől még persze ma is elnevezhetnék bármit "égi erő" néven. De inkább azt gyanítom hogy a dolog felfedezésekor már a kialakult ősnyelvi elemek meglehettek, és az ER (AR) erőt kifejező gyökszavát összeilleszthették a már létező ANY(ag) szóval tömörítve.
És még lehet vizsgálni ezen kívül kapcsolatot az ÁR, ÁRU, ÁRON, ARÁNY--ARANY szavak közt is. Hiszen ez mindig is ÉRtékes volt, fizetőeszköz is és ha jó ÁRON ÁR-ÉRték ARÁNYban minőségi ÁRU jutott hozzánk, akkor elégedettek lehetünk és akkor még az ARANYARÁNY fogalma is beugorhat esetleg.
Aki nem számol a gyökök/ toldalékok önálló jelentésével, az sose fogja érteni az ősmag(yar) nyelvet. Illetve a hangvázak szerepe is ugyanolyan fontos lehet, mert mondjuk egy SZ_R vagy S_R mögött ott a felismerhető információ, csak észre kell venni azt.
Ami nem mindig könnyű, az a szó helyes bontása, nem mindig az elsőre a dolog aminek látszik. Ugye most ezt az ER(ő) dologról beszéltünk, ami az R előtt másik magánhangzó is lehet, például AR is éppen, csav-AR(ó) végén ugyanaz a dolog van csak itt AR, vagy a ved-ER és a vöd-ÖR esetén ez ÖR, de ugyanaz a dolog. Ez tiszta sor. Viszont könnyű elnézni mondjuk egy ilyet:
ARASZ ----- és ez nem AR+ ASZ pedig adná magát. Az etimológiai szövevényes finnugor eredeztetése nem lehet oké, mindjárt értjük is ezt könnyen magyarul. Az ARASZ = A RÉSZ ---- és teljesen stimmel is, kicsit más külsőben feltűnve. Ez a két ujjunk közötti RÉSZ. Ez a mértékegység is magyarul érthető mint jó néhány ilyen
A dugóban ARASZoló járművek is RÉSZben haladnak csak, folyton meg-megállnak közben. A RASSZok is RÉSZEK, emberek X RÉSZEI ! De a RASZta hajúnak is RÉSZekre van osztva a sérója. Az etimológiai szótárkészítőknek még az se tűnik fel hogy a RÉSZEG szónak is a RÉSZEKhez van köze hiszen így mozog a civil, RÉSZEG mozgása RÉSZEK-ben történhet. De még kósza felvetés szintjén sem jutnak ide el.
De a RESZEL szónál is totálgáz van, pedig csak eddig kéne kilogikázniuk: mit tesz aki RESZEL?... RÉSZekre bont valamit. Azaz RÉSZEL.))... Gyökfordítással már sokszorosító értelmű lesz: SZEREL...
"Az AR-ANY szót én úgy fordítanám le hosszabb magyarra hogy ER-ős ANY-ag . Az egyik legsűrűbb anyag a természetben, így ez teljesen passzol is rá."
Ne feledjük, hogy az an(y)-ag is égi-isteni eredetű a régiek szerint, hiszen teremtett... A szavak, hangok jelentésénél mindig a lehető legősibb változatot kell figyelembe venni, mert későbbiekben is csak ez a jelentés maradt meg.
Ez az ősgyök, vagy inkább csak hang fényesen cáfolja azt a ma elterjedt nézetet miszerint nincsen önálló jelentésük a gyököknek, toldalékoknak.
Az er-ély szónak is csak az R hang adja a cselekvésben/történésben megnyilvánuló erő jelentést ahogyan az áR, éR, őR, úR, stb gyökökben, illetve a fish-eR schneid-eR, trén-eR, éb-eR,
med-eR, ved-eR, ped-eR, heng-eR, stb. toldalékokban látható.
Igen, már maga az ER-Ő szó is egy toldalékolt dolog lehet, már egy bővített történet. Ez az ER a legtömörebb valódi szótó/gyök amely leginkább úgy jellemezhető hogy egy magánhangzó + egy R hang összeépítéséből adja át a maga lényegét, ebben a sorrendben. Leggyakrabban ER formában találjuk meg.
Körülírva valaminek a megindulását jelenti, az eredését, az erővel történő folyamat/mozgás megkezdődését vagy annak folyamatát, ha lehet így mondani. Tömören ER , és máris mennyivel rövidebb így .)) Ami megmutatja magát más formákban is, jó észrevétel hogy más magánhangzóval az R előtt is működni látszik a dolog. ERED és ÁRAD, valójában nincs is köztük nagy különbség. Előbb elERED az eső, majd a víz meg ÁRAD aztán, közük van egymáshoz a szavaknak.
Vagy ha úgy mondom hogy ha vizet ERESZT-ünk és ÁRASZT-unk valahová, így is nagyon hasonló dolgokról beszélünk. Vagy ha rejtélyes igen erős gázszag van, akkor érezzük hogy ÁRAD valahonnan, és meg akarjuk tudni honnan ERED. Itt is szinte egyről beszélünk. Legalább is ebben a szövegkörnyezetben.
Az AR-ANY szót én úgy fordítanám le hosszabb magyarra hogy ER-ős ANY-ag . Az egyik legsűrűbb anyag a természetben, így ez teljesen passzol is rá. Meg kizárólag egy bizonyos elegy oldja csak ezt fel. Azaz itt is az ER gyökkel állhatunk szemben a szó elején, csak itt AR formában. Vannak még hasonló mintára készült szavaink, talán a HIG-ANY szó egy megfelelő példa lehet, ez meg lesz a HÍG ANY-ag röviden és tömören, hiszen ez egy szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú anyag. Találó név, kifejezve egyszerűen a lényeg benne.
Az ERCSI kaphatta valóban a nevét (valószínű szerintem is) egy erős és kicsi törzsről vagy személyről akár. Végül is van példa BORSI/BORSA/BARSA néven illetett nemzetségre is, itt is hasonló lehet a névadás gondolatmenete...
És majd elfelejtettem, ezen felül utalhat az ERE-detre..."
És még sok másra is. A gyök az ER szó, ami egy kétbetűs ősgyök és a mozgás kifejezője. A mozgás pedig (átvitt értelemben) erőkifejtéssel jár. Ez a gyök önmagában is előfordul olyan képzőként, ahol valamilyen cselekvést akarunk kifejezni. Különösen a német és angol nyelvben gyakori: Fish-er, (halat fogó) trél-er (valamit szállító) trén-er, (mozgásra ösztönző) puffer, (felhalmozó) bauer (földművelő)... De a magyarban is sokszor találkozunk ezzel a képzővel: Csber, veder, ember, éber, peder, meder, henger, inger, ismer, kever, hever, seper...
Az Ercsi helységnév is valószínűleg ennek a gyöknek a kicsinyítő képzővel ellátott változata.
És igen, az EREdet szóval rokon az "a" hangos változat a "har", aminek a jelentése magas, felfelé törő, így mindkettő a HER-e szavunkkal is rokon, hiszen igen jellemző férfi tulajdonság a cselekvés, a felfelé törekvés (dominancia megszerzése).
Könnyen lehet, hogy az ARANy szó is ezt a jelentést őrz: (h)ar-an(y) Ugye, az "an" éki, isteni jelentésű, így összeolvasva a kettőt égbe törő, vagy isteni erőt jelenthet. És bizony az arany az istenek féme...
Mindent összevetve az R hang adja ennek az ősi gyöknek a jelentést, mert bármilyen más magánhangzóval kapcsoljuk össze, az eredeti jelentése semmit nem változik, minden vele alkotott szóban megtalálható: ár-ad, er-ed, el-ér, ér-ez, ír, or-oz, őr-iz, úr, (z)űr...
Érdekességképp átveszem ezeket, ha úgy van időm, írom is őket. De máris találtam egy figyelemreméltó dolgot. Ez a KÉS dolog. A görög voltaképpen a magyarban is használt MACHETE (bozótvágó) hangalakot használja. Azaz felismerhetően ebből építkezett. Ez így nem magyar, mert az eredeti hangalak valahol valakinél már durván eltorzult. De az eredeti szó itt is számomra minden kétséget kizáróan magyar szó lesz.
Nézzük hogy írják le ezt a dolgot : " A machete a spanyol macho szó kicsinyítőképzős alakja, melynek forrása a latin MARCULU(M) am. "kis kalapács" . "------ írják ezt...
Amennyiben a fenti idézetes történet igaz (most nem jártam utána), akkor a MARCALU mögött a MARKOL szavunkat ismerhetjük fel. És logikus, hiszen kézi szerszámokról beszélünk, amit markolva fogunk meg...
No, akkor minden egyes s-re végződő magyar szóra remélhetőleg találni fogsz azt tartalmazó görög szót, lévén a görögben a hímnemű főnevek s-re (-> sz*) végződnek, s ilyen azért nem kevés van. :)
Ebben amúgy lehet valami, gondoljunk csak a HERceg szóra, az is ebből születhetett meg. Ők is amolyan "úriemberek". Nyilván ez az átvitt értelmezés lehet a későbbi, és a hím jelentése lehet ősi. És nem a testrészről nevezték meg a hímet, hanem inkább fordítva. És a testrész szóban az ERE az utalhat az erőre...
Még egyszer hangsúlyozom: lényegtelen hogy a latin és a görög szavak mennyire vannak a tesztoszteron szóban benne, (csak részben amúgy) mivel a latin szóban már ott a magyarul érthető TEST, illetve a görög STEREÓS szóban meg már ott a magyarul érthető ERŐS szó. Ergo ez a körülmény a lényegen nem változtat.
Az mindenesetre érdekes hogy még maga a latin és társnyelvei sem TESTIS hangalakkal kezdi meg a szót, konkrétan így ez nem szerepel. A TEST szóig oké, az tényleg benne...
"Sok és sok ezer évre visszamenőleg források hiányában közvetetten tudunk igazolni. Honnan a picsából tudjam hogy mire gondoltak a germánok, mikor X és Y szavunkat épp átvették teszem azt lehet épp 3000 évvel ezelőtt akár. Ezt már nehezen fogjuk megtudni ma. Én csak írtam egy lehetséges alternatívát, ami akár el is képzelhető. De nem is ez a fő,..."
Sok és sok ezer évre visszamenőleg források hiányában közvetetten tudunk igazolni. Honnan a picsából tudjam hogy mire gondoltak a germánok, mikor X és Y szavunkat épp átvették teszem azt lehet épp 3000 évvel ezelőtt akár. Ezt már nehezen fogjuk megtudni ma. Én csak írtam egy lehetséges alternatívát, ami akár el is képzelhető. De nem is ez a fő, az a fő hogy észrevenni a kapcsolatot a HERE szó és jó néhány nyelv FÉRFI/ÚR szava közt. Leginkább a germán nyelvekben látszódik meg. És lehet kapcsolat, mert a méhek hímjét is here szóval nevezzük meg. Tehát hím jelentése van. Ők meg épp ebből csináltaak urat. Ennyi véletlen még a totóban sincsen.))...
Túl sok mindent gyanítasz. Túl sok a feltételezés. Minden olyan szórványos és rendszertelen nálad. A szavak átvétele nem olyan véletlenszerűen történik, ahogy elképzeled. Gyermeteg feltételezés, amit vázolsz.
"most képzeld el ezt párszor hallja egy germán, aki nem tudja a szó hátterét, csak simán azt hiheti hogy egész egyszerűen így hívjuk a férfi embert."
És ez az "egy germán" hallván ezt a különös és fülbemászó HERE szót, hogyan tudta elterjeszteni a különféle germán és finn nyelvterületeken" Gondolj bele! Generációnk közvetlen tapasztalata, ahogy elképesztő mértékben áramlanak nyelvünkbe az idegen (többnyire angol) szavak. Ezek egyike sem úgy honosodott, ahogy te naivul elképzeled. Hogy egy utazgatni szerető magyarnak megtetszenek olyan szavak, mint popkorn, brék, repp, cset, imél, cédé, stb., majd hazajőve elterjesztette ezeket. Ezek a tömeges átvételek markáns kulturális hatások (pld. digitális forradalom) velejárói. Korunk ismeretében logikusan megokolható, megérthető következmények ezek, ahogy a történelem során bekövetkezett korábbi átvétek is.
A Laqueur sztorit már megírtam, az semmit sem jelent hogy "ő van mindenhol megadva"...
Azt is írtam, hogy nem különösebb érv az sem ha a "latin" és "görög" szavakból indulunk ki, mert azok már eleve tartalmazzák a magyar szót, a TEST szót illetve az ERŐ(S) szót. Mert a görög szilárd--- STEREÓS szóban ott van már az ERŐS szó. Ez is micsoda véletlen hogy a szilárd dolog ERŐS.)) Le se tagadható szinte, mert ez is teljesen passzol. Egy dolog még lehet véletlen, de mikor 100 számra EREÓS = ERŐS féle "véletlenekbe" botlunk folyamatosan, akkor az már aligha lesz véletlen.
Nálam a hormon neve sem az, mert a TEST OSZT ERŐ az pontosan ennek a hormonnak a testünkre gyakorolt hatását írja le, vajon miért ezt lehet a hangalakból kiolvasni és miért nem mondjuk a FŰNYÍRÓT?...
A kérdés költői.
A másik írás "here" dolgára : hát nekünk nyilván pejoratív lenne így nevezni embert, de hát van szleng FASZI szavunk is (aztán az is a faszból lett), és köznyelvben ez használatos is az emberre, most képzeld el ezt párszor hallja egy germán, aki nem tudja a szó hátterét, csak simán azt hiheti hogy egész egyszerűen így hívjuk a férfi embert.
Gyanítom hasonlóképp került át hozzájuk ez a HER hangalak, és nekik nem biztos hogy pejoratív volt már a legelején sem...
A testis jelent herét is, van egy Györkösy Alajos-féle latin-magyar szótáram, és a szó második jelentésének here van megadva, csak a gugli fordító ezt nem tudja.
Egyébként a szó más szteroid hormonokhaz hasonlóan lett elnevezve: pl: koleszterin (epe és sztereosz, szterol, szterin). Tehát nem véletlenül képezte Laqueur ezt a szót (mindenhol ő van megadva kitalálóként). Mindezért egyértelműen elfogadható a hivatalos magyarázat. Az, hogy furfangos magyar elmék ebbe belecsavartak volna valami hátsó jelentést is, nevetséges feltételezés, semmilyen bizonyíték nincs rá, másrészt, miért is tettek volna valami olyasmit, amiről senki sem tud (leszámítva néhány lelkes szófejtőt egy eldugott blogon). Mi értelme lett volna ennek a játéknak?
"A TESTIS amúgy latinul TANÚ , a here TESTISCULUS."
Ez igaz.
"A tesztoszteron felfedezése mint írtam, igen erősen magyar szakemberek érdeme."
Valóban jelentős a magyar kutatók szerepe a felfedezésben.
"A TESTISCULUS meg a SZTEREOSZ sincsen a szavakban."
De igen! Persze nem a teljes szavak.
"A magyar szóképző úgy alkothatta meg a TESZTOSZTERON szót, hogy rejtse a magyarul pontosan ráillő értelmet, de a nemzetközi igényeknek is megfeleljen."
Ez pusztán (nevetséges) feltételezés. Különös, hogy téged nem zavar a magyar test szó nemi értelemben semleges jellege. A latin testisculus-al ellentétben nem utal férfira, férfierőre.
"A HERE férfit is jelentett, hiszen a férfiaknak van heréjük. De a méheknél is ez a here. Több nyelvben ma is ebből a HERE hangalakból van a ma már inkább ÚR- ként fordított szó : fríz HEARE, finn HERRA, afrikaans pont a HERE szót használja, holland HEER, német HERR, vagy ugye budiajtókon többes számban így szerepel, HERREN... Itt minden magyarul érthetően zajlik, csak észre kell venni azt ami előttünk van."
Példáid általában valóságosak, ellentétben a hozzájuk kapcsolódó feltételezéseiddel. Amúgy az megvan, hogy embereket (férfiakat, nőket) a hozzájuk tartozó nemi szervekkel megnevezni vagy jellemezni rendkívül pejoratív? Nem elegáns.
Nem figyelsz, az írásom végén közöltem hogy feltehetőleg szándékosan van a szó úgy képezve, hogy rejtse a magyar értelmet, ugyanakkor megfeleljen a nemzetközi igényeknek is. Tudatos szóalkotás lehet ez, méghozzá magyar nyelven (is) értő emberektől. A tesztoszteron felfedezése mint írtam, igen erősen magyar szakemberek érdeme.
Azt meg már korábban írtam, hogy felesleges a hivatalos kamumagyarázatokat idézgetni, mert én ezeket jól ismerem, ennek tudatában írom le azt amit. De egyébként itt sem stimmel az egészen.
A TESZTOSZTERON szó gyakorlatilag az egész világon ugyanolyan hangalak, legfeljebb a szó végére valaki I-t tesz, és legfeljebb ilyen apróságokban térhet el. A TESTISCULUS meg a SZTEREOSZ sincsen a szavakban. Még a latin és görög szavakban sem. A TESTIS amúgy latinul TANÚ , a here TESTISCULUS. Más latin népek is így mondják nagyjából, olasz TESTICOLO, spanyol TESTÍCULO, portugál szintén így mondja.
Ilyen nincs a szóban, de még TESTIS sincs, mert TEST van a szóban.! A többi már csak oda van képzelve, meg belemagyarázva. Egyébként a latin here TESTICULUS már eleve a magyar TEST szót hordozza ! A görög SZILÁRD---SZTEREOSZ meg már eleve hordja a magyar ERŐS szót mert még ki is olvashatjuk a görög hangalakból, szóval az sem volna különösebb érv, hogy ezekből van összerakva. Ja már eleve magyar képzésű szavakból.)) Mert az aligha vitás hogy a szilárd dolgok másképpen mondva ERŐS dolgok, hát ez van a görögben már eleve benne ! A SZTEROid szó közepén is ott bújkál az ERŐ szavunk csak észre kell venni. A here meg egy TESTrész, a latin is rájött erre valahogy.))
A HERE férfit is jelentett, hiszen a férfiaknak van heréjük. De a méheknél is ez a here. Több nyelvben ma is ebből a HERE hangalakból van a ma már inkább ÚR- ként fordított szó : fríz HEARE, finn HERRA, afrikaans pont a HERE szót használja, holland HEER, német HERR, vagy ugye budiajtókon többes számban így szerepel, HERREN... Itt minden magyarul érthetően zajlik, csak észre kell venni azt ami előttünk van.
A magyar szóképző úgy alkothatta meg a TESZTOSZTERON szót, hogy rejtse a magyarul pontosan ráillő értelmet, de a nemzetközi igényeknek is megfeleljen. Magukat a magyar kutatókat lenne jó megkérdezni erről, amennyiben ez a módunkban állna, mivel jó eséllyel az ő közreműködésükkel nevezték ezt meg...
tesztoszteron – ‘a herék termelte férfi nemi hormon’.Orvosi szakszó a latin testis (‘here’) és a görög sztereosz (‘szilárd’) elemekből; az utóbbi a telítetlen alkoholok, a szteroidok megnevezésében szerepel, ezek szilárd molekuláris vázával kapcsolatosan
Hát akkor nem csodálom hogy ilyen "messzire" jutottál a témában.)) Számítottam rá hogy valaki előhúzhatja ezt az "ütőkártyát". Pedig az aduász még a talonban van lehet.
Akkor nézzük ezt a tesztoszteron kutatást, hogy is volt valójában: Az említett Ernst Laquer többek közt valóban kutatta ezt is, de koránt sem egyedül tette meg ezt. Vállalattulajdonosként ő volt a "legnagyobb" név talán a bandában, és emiatt kötik a felfedezést csak hozzá. Valójában elévülhetetlen érdemei vannak a tesztoszteron kutatásban az akkori legjobb magyar szakembereknek !
Egy bizonyos Freud János a korának egyik legjobb farmakológusa volt, illetve Dávid Károly Gyula meg korának egyik legjobb kémikusa volt. Utóbbi kutató nevéhez fűződik a tesztoszteron izolálása és a szerkezeti képletének igazolása amit ma is az elfogadottnak tartanak. Hollandiában előadás keretében mutatta be. A kristályos tesztoszteront először állította elő.
Ernst Laquer együtt kutatott a magyar szakemberekkel, ő maga is többször járt Magyarországon. Illetve a magyar kutatók meg jártak Hollandiába. Talán még Laquer is beszélt magyarul, bár erről nincsen információm. De a magyar tesztoszteronkutatók bizonyosan tudtak magyar nyelven.))
Azaz a fentebb közölt események fényében még inkább biztosabbak lehetünk benne, hogy a TESZTOSZTERON (TEST-re OSZT-ott ERŐ) szó magyar nyelven született meg.
És amúgy zseniális a szó képzése, mert úgy rejti teljesen a magyar rá jellemző és találó értelmet, hogy egyúttal nemzetközi szónak is megfeleljen...
Ahogy Juvenalis mondaná, nehéz szatírát nem írni. Nehéz a szabadasszociáidon nem gúnyolódni, és nem azért, mert rossz, hogy ilyen játékos fantáziád van, hanem mert komolyan elhiszed. Pl. megfejtetted a tesztoszteron szót a magyar nyelvből, holott 2 perc alatt ki lehet guglizni, hogy egy Ernst Laqueur nevű zsidó származású német nevezte el 1935-ben.
Igen ám, de ennek az ógörög "KHRIÖ" dolognak még semmi köze Krisztushoz. Hiszed vagy sem, ez még csak a KÖR szót jelenti. Ugye az általad idézett felsorolások közt csak 3. helyen van a szertartás keretében végzett felkenés. A fő értelme itt még az olíva egészségügyi és kozmetikai felhasználása lehetett. És hogy miért KÖR?... Azért mert az olívaolajat KÖRKÖRÖS mozdulatokkal kell a bőrbe juttatni. Ma is így írják , utána lehet nézni. A KÖR ősi szó még olyan korokból (a KOROK is KÖRÖK, csillagászat okán) amelyekről ne is nagyon keressünk leírásokat.
A KER-ESZT szóban is ott a KÖR, mivel ez egy KÖR-OSZTÓ dolog. Ősi szimbólumokon még messze időszámításunk előtt is jellemző hogy a kereszt egy körben van feltüntetve...
Jujj, most gondolom ilyen nagyon humoros gyereknek képzeled magad, pedig a TÜZ-ÉP szóban tényleg a tűz van benne meg az ÉP szó, ami itt ugyan építőanyag jelentéssel bírna, na de az ÉPÍT szó toldalékoktól tisztítva valóban az az ÉP lesz, ami az ÉP-ség szótöve is. Ami ÉP az egész lesz, ami felÉPül az meg azzá válik. ÉPület lesz mondjuk. Aki meg nem ép jelenleg , az majd felÉPül és ÉP lesz.
Ez valóban ugyanaz az ÉP ! Egy ez a gyök. Ezért szokták mondani hogy nem mindegy hogy a hülye okoskodik vagy az okos hülyéskedik. mert érezhetően itt produkálod magad, közben meg még a tudtodon kívül is itt leírod véletlen ami tényleg összetartozó. Ami ép az egészséges, ergo EGÉSZ. Jól tudja ezt a görög is, mert mi náluk vajon az EGÉSZSÉGES?...---------- megsúgom, hát az YGIÍS, azaz ez EGÉSZ !
Na tessék újra egy magyar szó a görögben, és passzol rá, le sem lehet tagadni, de nyilván hiába magyarázom ezeket egy beszűkült tudatállapotúnak, nem lesz rá vevő, mert az ő vallása az MTA jövevényszótár és társai lesznek. Nem is ők a célpontjai az írásoknak, hanem a gondolkodni képes egyedek. A többinek nem kell foglalkoznia ezekkel. Nem kötelező tudtommal.))
Nem mellesleg az ÉP és SZÉP valóban egymás közvetlen kölcsönhatásai, bár valami gyenge paródiának szántad csak ezt, de mégis jó a párosítás az a nagy helyzet, összetartozó szavak ezek nem csak a közeli hangalak, hanem a jelentése okán is ! Hát ami szép az ép és jobbára fordítva is igaz. Épségben lévő dolgok leginkább a szépek, ami épül az szépül, azaz van itt egy igen erős rokon értelmű kapcsolat feltehetőleg tudatos szóalkotással felépítve. És amúgy igen, még a hülyeségben is jó az a gondolat, hogy ez a TÜZ-ÉP szó lehetne akár más dolgokból is összerakva valóban, mint ami épp ma. A jelentést adó gyökei végett.
Teszem azt egy olyan dolgot ma feltalálnak ami a TŰZ használatával felgyorsítja a gyógyulást, az ÉP állapotot egykettőre visszaállítja. És találó név lenne erre a TÜZÉP szó mondjuk, nyilván csak akkor ha a most használatban lévő hangalak nem volna már foglalt a mai jelentésével. De igen, egyébként pont így épül a magyar nyelv, 2-3 hangos (néha csak 1) gyökszavakat tesz össze + a toldalékok ami gyakran több lesz mint maga a szó magja, de azoknak is jelentése...
Aki a KRISZTUS és a KERESZTES szavak nyilvánvaló kapcsolatát nem érti, vagy nem akarja érteni szándékosan, azzal nincs dolgunk itt nyelv ügyben. Nettó időpocsékolás bármiféle reakció. De azt azért érdemes megemlíteni (mert mások is olvashatják) hogy a "görögök" Krisztus szava eredendően nem is jelenthetett "felkent" dolgot, mivel a szóban semmiféle FEL vagy KENÉS dologról szó sincsen eleve. Ergo ez egy utólagos értelmezés nyilván a felkenés KERESZT formában történő felvitelére, vagy eleve KRISZTUS okán, aki már keresztes volt a szóképzés idején.
KENYÉRRE KENJÜK -------- ALAIMMÉNÓ STO PSOMI köze sincs a hangalaknak hozzá
KENŐ(anyag)------------ LIPANTIKO sehol semmi hasonlóság nem jő.))
KENŐCS --------------- ALOIFI már ebben is látni az OLAJ dolgot, de KRISZTUS merre lehet.))
JÓL KENHETŐ ----------- BOREI NA LIPAINETAI KALA zsírok és olajok jönnek elő, pedig a felkenés is olajjal történt ! Abban miért nincs vajhh?... Azért mert a szó másról szól !
Azaz a görög "felkent" dolog kizárólag a KERESZTES eseménnyel kapcsolatos és semmi más egyébbel nem.
Ja és a KERESZT mint szimbólum is voltaképp durván nagyon ősi, messze Krisztus előtt már léteztek a jelképek, és ezzel együtt az a szó is hogy KERESZT...
A "face to face " példád semmiféle módon nem hozható összefüggésbe a "TŰZ" szóval és annak általam megjelenített levezetésével és tartalmával, így egész egyszerűen indokolatlan ezt idecitálni elénk, mert nem kapcsolódik a témához. Ki a franc mondta hogy az angol szemtől-szembe kifejezésnek nincs értelme?... Én biztos nem.
Ez egyáltalán nem a tárgyhoz tartozik TŰZ ügyben, a Chicago hülyeség meg végképp nem.. Ami meg a TESZTOSZTERON szó (és kismillió másik) magyarázatát illeti, fenntartom mert egyértelműen látszik hogyan van a szó magyarul összeépítve, ráadásul tagadhatatlanul megadja neki az értelmét is. A latin-görög hibrid magyarázat számomra nem kielégítő. Ha neked a hivatalos és az intézményesített etimológia a tetszetős figura, akkor neked itt nincs nagyon dolgod, higgy azokban ! Én meg másban hiszek. Ez még mindig az ALTERnatív részleg, már az ALTER szó is nyelvünkön jó, mert ELTÉR(ő) a jelentése. Véletlen ez is.))
Szóval azon kár idegeskedned hogy itt miket írnak emberek, hát épp ez a célja a helynek hogy ne a "szokásost" mantrázzuk, ez nem a bólogató Jánosok helye akik minden intézményesített magyarázatot kérdőjelek nélkül elfogadnak hitelesnek...
