" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én soha nem csomagoltam be őket,pedig a legkisebb amit kiültettem kb hurkapálcika vastagságú volt.És eddig kibírta a telet,legalább edződik az éghajlathoz.Nálam csak a tavaszi fagyok okoznak fagyást amikor már hajtanak a fák,de azokat is túlélték eddig.Én Zalában lakom,és sík vidéken nem a hegyen vannak a fáim.
Nekem 2 is van, de sosem védtem. Az egyik alig 20 centis volt mikor ültettem, az évi oltás volt. A telünk olyan szokott lenni mint legtöbb helyen az országban, tehát nem Zala. :)
De ha így megdolgoztál vele hagyjad még mert szerdától mondják hogy jön a lehűlés.
A st@rkltól vett datolyaszilva fát december végén nagy gonddal körbe tekertem csirkehálóval, amit 1 méter magasságig feltöltöttem falevéllel, most, hogy ilyen jó idők vannak érdemes-e szerintetek kibontanom?
Sajnos a konténeres fügéknél nem minden esetben esik egybe a mély nyugalmi állapot a téllel, ezek ha körülmények megfelelő hajtani kezdenek, aztán gondol egyet és hónapokig leáll akár a nyár közepén is. Jártam már úgy hogy tavasszal vásárolt növényt nem tudtam rávenni hogy növekedésnek induljon, és a nyár végére sikerült "agyongondozni". Amúgy a növény egészséges volt, menet közben visszavágtam, és a róla készített dugványok azóta is élnek és virulnak.
Arról tudok hogy biztosítani kell a füge számára 100 nap pihenő időt, viszont én azt tapasztaltam hogy tavaly a kamrában nem sikerült annyi ideig 10 fok alatt tartani a hőmérsékletet. Max. 1 hónapig. És bizony túl hamar hajtani kezdtek a fügéim. Ezzel azt értem el hogy ki kellett raknom őket hogy elég fényt kapjanak, viszont éjszakára hosszú időn át be kellett cipelnem esténként a földdel teli vödröket hogy ne fagyjanak le a hajtások. Baromi nehéz volt. Most 1 cseréppel van a szobámban, semmi pihenő időt nem kapott, szerintem ezért nem állt.
Én pontosan tudom hogy te miért aggódsz, és sovány vigasz hogy újra kihajt már sokadik éve. Amit írtam azzal nem Téged akartalak megvigasztalni, hanem arra reagáltam amit a bakonyi gyerek írt.
De hogy megnyugtassalak egyenlőre nem fog beindulni amelyik a fagyok beálltával került a mély nyugalmi állapotba, ez a fügénél 100nap. Még nálam a fóliában is csak azok a fügék indulnak, amik augusztus óta nyugalomba voltak. A többi majd valamikor február végen március közepén fog indulni, annak ellenére hogy a sátorban 10C° alá nem megy a hőmérséklet, ha kisüt a nap akkor közelíti a 30C°-ot.
Azzal hogy kihajt, nem mondtál újat. Engem inkább az bánt hogy koromnál és betegségemnél fogva nem nagyon lesz alkalmam élvezni a gyümölcsét ha ilyen körülményeket kell átvészelnie.
Ideköltözésemkor hoztam magammal egy termő tövet, amit 3 évi sorozatos elfagyás miatt kiszedtem. (A faluban másutt nem fagyott el egyetlen bokor sem.) Ismét nagyon bizakodó vagyok és mindig arra számítok hogy na majd a következő év jobban sikerül, és örülnék ha végre úgy is lenne. Az hogy kihajt nekem csekély vigasz.
A Balaton keleti csücske már Zala, mégis nyílnak a virágok, és sajnos a fal mellett telelő konténeres fügék megindultak. Ezeket megvédhetem ha erősebb lehűlés jönne, de mi lesz a kiültetett bokrokkal?
Jó lenne, ha működne is a reklámozott oldal, nem csak a kezdőlap, ha neve is lenne a növényeknek, nem csak fotója, valamint a bulgár mellett netán angolul is tudna.
Kovács
Pingpong 
