Már csak néhány nap, és az utolsó "gyilkos" fejezetről, a mezőgazdaságról is megkezdődnek a tárgyalások az Európai Unió és a bővítési élmezőnyt alkotó hat tagjelölt között. Az EU ebben annak a megerősítését látja, hogy fennakadás nélkül halad előre a tárgyalási folyamat. A tárgyalóasztal túlsó oldalán ülők viszont egyáltalán nincsenek elragadtatva a tempótól. A türelmetlenségnek az az egyik legfőbb oka, hogy az unió a rázós témákról csak később vall színt, amikor már átfogó képpel rendelkezik a problémákról. Addig nem lehet tárgyalásról beszélni, amíg a tagjelölteknek az a benyomásuk, hogy az EU egyszerűen időt húz.
A felvételi megbeszélések sajátossága, hogy párhuzamosan két alkufolyamat zajlik: az egyik a tagországok között, a másik a tizenötök és a jelöltek részvételével. A tagok energiáját jelenleg az intézményi reformokkal foglalkozó kormányközi konferencia (IGC) köti le. Az uniónak nem sürgető a tárgyalások mielőbbi befejezése, legalábbis nem annyira, mint a másik oldalnak. A soros elnök stafétabotját július 1-jén Lisszabontól átvevő Párizs a kiszivárgott hírek szerint a jövő év előtt nem is kíván az utolsó részletekig kiérlelt mezőgazdasági álláspontot, mert előbb szeretné alaposan körüljárni a témakört.
A tagállamok többsége hasonló okból nem tartja időszerűnek, hogy az unió a legfelkészültebb országokkal a decemberi nizzai csúcstalálkozón céldátumot jelöljön meg a tárgyalások befejezésére. Günter Verheugen bővítési biztos néhány nappal ezelőtt az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson óvatosan kezdett visszatáncolni a csatlakozási forgatókönyv korábbi ötletétől. Az EU-val tárgyaló országok vezetői, közülük is az unió ostorozásában élen járó magyar miniszterelnök azzal érvelnek, hogy a tárgyalások befejezése körüli bizonytalanság nem tesz jót a felkészülésnek. Brüsszelben viszont sokan úgy gondolják, hogy biankó csekket töltenének ki, ha előre rögzítenének egy időpontot. A céldátum sürgetése kétélű fegyver is lehet, hiszen a vártnál későbbi időpontot is kaphatunk.
Az EU-nak tárgyalási taktikai szempontból is hasznos lehet az időpontok lebegtetése. Van, aki arra esküszik, hogy a tizenötök az Európai Bizottsággal karöltve a kifárasztás taktikáját követik. Hagyják a tagjelölteket, hadd főjenek a levükben, és miután eléggé "kifáradtak, több átmeneti igényt önként visszavonnak. Juhász Endre magyar EU-nagykövetet ez a taktika viszonylag kevéssé nyugtalanítja. Végtére is a tárgyalások legvégén is meg lehet állapodni a talán indokolatlanul elhúzott fejezetekről.
A felvételi tárgyalások politikai szinten még nem hozták izgalomba az Európai Unió tagállamait. Ezért egyelőre nem is nagyon igyekeznek, hogy választ adjanak a csatlakozási folyamat sorsdöntő kérdéseire. Ez a ráérősség kételyeket ébreszt az élmezőny tagjaiban, akik igazolódni látják az unió Helsinkiben elfogadott bővítési stratégiájával összefüggő félelmeiket. A hatos fogat tagjai (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia) igyekeztek jó képet vágni ahhoz a döntéshez, amely további hat, a felkészülésben egy kivételével hátrébb tartó állam előtt nyitotta meg az utat. A lelkük mélyén azonban mindig is fenntartásokkal fogadták azt az unalomig ismételgetett frázist, hogy a mezőny felduzzasztása nem fogja lassítani az ő előrehaladásukat. Fél év elteltével szaporodó jelei látszanak annak, hogy az EU különböző technikákkal megpróbálja összemosni a tagjelölteket, ami hátrányos az eddigi első csoportra nézve. A Bizottság bővítési főigazgatósága állítólag azt fontolgatja, hogy a következő fél évben már nem az eddigi hatos-hatos megosztás, hanem ábécérend szerint szólítja majd tárgyalóasztalhoz a tagjelölteket. A tagjelöltek differenciálásának sokat hangoztatott elvét sem nagyon sikerült az uniónak eddig a gyakorlatba átültetnie, és a jövőben ez még nagyobb nehézségbe ütközhet.
Brüsszeli vezető körökben is elismerik, hogy az a nagy kérdés, mi legyen Lengyelországgal. Varsónak jelentős jogharmonizációs lemaradást kellene behoznia, ráadásul éppen súlyos kormányválság kellős közepén van. A lengyelek nélkül az általános vélekedéssel szemben nem csak politikai okok miatt nem praktikus megkezdeni a bővítést. Amíg az Európai Unió nem tudja, hogy mondjuk az agrárkérdésben milyen megállapodásra jusson Varsóval, addig a többiekkel sem érdemes lezárni a fejezetet, hiszen enélkül nehéz a kérdés pénzügyi vonzatairól beszélni. Mindez nem jelent problémát egészen addig, amíg Lengyelország is csipkedi magát a felkészüléssel. De ha nem, akkor túszul ejtheti a jobban igyekvőket.
A mögöttünk álló fél év a nyugtalanító jelek ellenére sem temette el végképpen a reményeket arra, hogy 2001 végéig be lehet fejezni a felvételi tárgyalásokat.
Ehhez két dolog kell: az Európai Unióban meglegyen a politikai akarat és a tagjelöltek jól haladjanak a felkészüléssel. A csatlakozás ugyanis nem csak a felvételi tárgyalásokon dől el.
Sajnos nemcsak az a baj, hogy alig erdekli az embereket az EU-csatlakozas, hanem az is baj, hogy akiket erdekel, azok mashol vitatjak meg azt.
Azt irod a nemzeti valuta megszuntetese nagyobb jelentosegu kerdes, mint egy adoemeles. Igazad van. En legutobb kifejtettem a gazdasagi elonyeit a kozos penznemnek, meg ha jol emlekszem az ECU-vel is osszehasonlitottam.
Megis mit irjak meg rola? Ezek miatt az elonyok miatt jelentosebb mint egy adoemeles. Es persze amiatt, mert -mintahogy a papirpenzek hatoldala is mutatja- uj hidakat epitenek Europa orszagai kozott, elmelyitve az integraciot. De most te mond el a velemenyedet. Tudom jol, hogy megvan a velemenyed, rajta, aruld el! Te, hogy latod az eurot akkor, ha nem szamitjuk a gazdasagi elonyoket?
Jol leragadtunk az európai szocialdemokracianal. Persze itt sem mondtad meg el a velemenyedet. Jo lenne, ha Te is kifejtened, nemcsak nekem kellene megvalaszolni ezeket a nehez kerdeseket. Nezd, nekem az az alapveto problemam, es ez mar a multkori hozzaszolasombol is kiderult, hogy a szocialis Europa nem feltetlenul az europai szocialistak vivmanya. A szocialis Europa, ha egyaltalan nevezhetjuk igy, eppen az europai kulturatol ilyen. Ha azt nezzuk Thatcher allama joval szocialisabb volt, mint Reagane. Mert itt egy europai allamrol volt szo. Igazabol mit jelent a szocialdemokracia? Valaszold meg nekem! Egy svedorszag lehet szocialisan kivalo egy konzervativ kormannyal is. Es egy Shroder sem valtoztat sokat a 16 evi kereszteny unios Nemetorszagon. Itt igazabol valoban arrol van szo, hogy ures frazisokba ultetni valamit, amit aztan eladunk mint szocialdemokracia, biztositva ezzel a valasztas lehetoseget egy alapvetoen nagyon liberalis piaci feltetelekkel mukodo Europaban. A konzervatizmussal ugyanez a helyzet. Szerintem az europai politikaban (es most itt az EUR-15-re gondolok) nincsenek eles valaszfalak politikai nezetek kozott. Sok minden kulonbozot nem tudnak elerni, de hat ezt jol mutatja a kulonbozo orszagok politikai valtogazdasaga. Halljuk a hiradoban, hogy uj kormany, stb, stb. De valtozas? Nincs. Talan ez a jo. Persze ez alol kivetel a szelsoseg, ami aztan ha "dobbant" egyet SZOCIALISAN, maris gondok vannak, senki sem tudja, hogy akkor most mi van Europaban (Haider, Le Pen). Mert ok kulonbozoek. Szelsosegek. A tobbiek nem, csak kulonbozok...de nem nagyon. Szerintem. Javits ki hat tevednek! Szerinted van egy eles valasztovonal. Nyilvan Te is ketelkedsz, ezert kerdezted meg.
Egyebkent is, mutassal nekem olyan szocialista partot, vagy szoc.demet, ahogy tetszik, amely idoszakban lathatova valtak a joleti allamma valas jegyei. Nem csak konyvben letezik ez? Ha maga a szocialdemokracia olyan sikeres lenne Europaban, akkor mar reg minden orszagban nyero lenne. De mondom, alapvetoen a piac iranyitja a politikat, vagyis ha a piac liberalis, marpedig az eszaki felteken a Csendes-ocean keleti partjatol Magyarorszag hataraig (USA-Kanada-Europa...Romaniaban mar nem vagyok biztos) az, akkor jelentosen lecsokken a fontossaga a hangzatos politikai programoknak. Az USA-ban mar milyen regen eljutottak oda, hogy nagyon lenyegtelen kerdeseken dol el a valasztas, lasd halalbuntetes. Ami persze nem lenyegtelen, de erint evente ugy 100 embert maximum. Az europai politika, igy a szocialdemokracia is elfog odaig jutni, hogy mar nem egy szocialis allam kiepiteserol fog szolni a szoveg, hanem egy orszag, egy mar kialakult, alapvetoen a piacbol liberalisnak mondhato orszag iranyitasarol. Szabalyokrol, torvenyekrol.
Azt, hogy ebben Magyarorszag hogyan kap helyet, nem tudom. De az SZDSZ hanyatlasa mar ennek tudhato be szerintem. A piac liberalis. Legalabb a kormany ne legyen az!- gondolja a nep.
Azon gondolkodom, hogy a Derek altal leirt nemet torvenyek valoszinuleg az EU miatti torvenyek. Es, ha jol belegondolok, amikor majd Magyarorszag csatlakozik, akkor nemcsak a tolunk nyugatra levo orszagokban zajlanak le kenyelmetlensegek monjduk a magyar munkasok miatt, hanem Magyarorszagon is az ukran, roman es meg keletebbrol erkezo tobbnyire feketen dolgozok miatt. Mert nyilvanvaloan a magyar torvenyek is szigorodni fognak az unios normak miatt.
Itt is mennyire latszik, hogy hat van a "nyugat", vagyunk mi, aztan van meg keletebbre is mas.
Toth Kalman felhivasaban, ami annyira felidegesitett, azert van annyi igazsag, hogy a kovetkezo csatlakozas utan nem egy hatar szunik meg - egyelore- kelet es nyugat kozott, mint ahogy azt Kohl mondotta az 90-es evek kozepen, hanem csak keletebbre csuszik parszaz kilometert.
Ez a jelenseg majd nagyon jol megfigyelheto lesz munkavallaloi szempontbol. Felteve persze ha vegulis az EU-nak nem sikerul a korlatozast elernie.
"Ha én szerelőműhely tulajdonos lennék Németországban, akkor örülnék az olcsó k-európai munkaerőnek. Örülnék
akkor is, ha kórházigazgató lennék. Kapnék olcsó orvosokat és ápolónőket. "
Nem kapnal, mert olyanok a torvenyek, hogy a nemet normak szerinti bereket kell fizetni mindenkinek aki ott munkat vallal, es a szakszervezetek kinyirnak az urget. Eppen most zavartak haza nemregiben egy magyar epitoipari vallalatot, mert egy egyetemi renovalasnal az altaluk alkalmazott magyarorszagi munkaeronek az ottani munkaugyi hivatal altal megallapitott bernek csak toredeket fizettek. Egyszeruen penteken fizetesosztaskor odaalt a munkaugyi hivatal par alkalmazottja ket rendorrel es elkertek a kifizetesi papirt es azonnal felfuggesztettek a vallalatot es csomagolhattak. Ha hivatalos munkavallalo vagy ugyanazt a bert kell fizetni ,mint egy nemet vagy mas EU melosnak a tol-ig hatarokon belul. Persze elofordulhat olyan,hogy kevesebbet fizetnek es az illeto nem mer szolni mert akkor nem alkalmaznak, de ha a hatosag tudomasara jut a munkaadot megbuntetik.
Ha én szerelőműhely tulajdonos lennék Németországban, akkor örülnék az olcsó k-európai munkaerőnek. Örülnék akkor is, ha kórházigazgató lennék. Kapnék olcsó orvosokat és ápolónőket.
Viszont, ha ápolónő vagy orvos, vagy autószerelő lennék Némeországban, akkor nem örülnék az új népvándorlásnak.
Úgy gondolom, hogy a nyugati politikusok is hasonló módon látják a problémákat, és ezért olyan ambivalens a hozzáállásuk az ügyhöz.
Hosszú távon, persze az integráció lenne a helyes lépés, de hát ahogy a mondás tartja: Azt mindannyian tudjuk, hogy mi lesz 20 év múlva, a kérdés csak az, hogy holnap mi lesz.
En a magam reszerol teljes mertekben tiltakozom hozzaszolasa miatt, es mint topicgazda, szeretnem megkerni, hogy a jovoben tartsa tavol az ilyenfajta hozzaszolasokat ebbol a topicbol. Sajnos van eleg topic, amiben elfer ez a szoveg. Ez a topic nem tamogatja a hatarrevizios torekveseket sem most, sem a jovoben. Az itt hozzaszolok mindegyike egeszseges politikai nezettel, es bekes, a hataros orszagokat elismero magyar kulpolitikarol alkotott keppel rendelkezo szemely.
Kerem merlegelje ezt kellemes new yorki otthonaban, ahol mar joideje nem tud mast csinalni, csak mindenfele esztelen felhivasokat es leveleket kiotleni.
Az EU egymagában nem fogja felvenni Mo.-ot. Hiába megy az erőlködés az egyéni elbírálás ügyében. Nem a magyar mezőgazdaság a vita tényleges tárgya, hanem az azonos elbírálás alá eső lengyel. Nem a magyar munkaerőtől félnek, hanem a sokkal mozgékonyabb lengyel és cseh munkavállalói rohamtól.
A magyar mezőgazdaság jelenlegi felépítése a fiktív családi gazdaságokra épül. Ez sohasem lesz gazdaságos. A telekkönyvek tele vannak műparasztokkal, akik 2-5 zsák búzáért, krumpliért adják bérbe a földjüket. Ha lenne földadó megindulhatna a telkek adás-vétele, és gazdaságosan termelő magángazdaságok jöhetnének létre.
Nem csoda, hogy az EU nem akarja finanszírozni ezt a rendszert. És a magam részéről is feleslegesnek tartom beletolni az adóforintjaimat.
A legdurvább pedig az elnne, ha ezért a "vívmányért" feláldoznánk a munkaerő szabad áramlását. A magyar bérszínvonal addig nem fog nőni, amíg a "keletiek" nem túrnak ki elég "nyugatit" a zsíros állásából.
A CSURKA beszed egy kivalo drama irorol es egy nagyon gyenge nemzetkozi
politikusrol tesz tanu bizonysagot! Mig a magyar kormany kulpolitika
nagyagyui ORBAN, JESZENSZKY, MARTONYI es NEMETH tudatosan vezetik felre a
vilag magyarsagat az uj VASFUGGONYROL mely nehany ev mulva fog emelkedeni
Lengyelorszag es Szlovakia keleti hataran, es Mo keleti es deli hatarain,
addig CSURKA-nak halvany fogalma sincs arrol, hogy 2004-2005-ben egy "uj
TRIANON-i" szerzodes fogja helyettesiteni a jelenlegit. 500 km TRIANON-i
hatar a Felvidekkel el fog tunni, s kb 500km VASFUGGONY (Schengeni hatar)
fogja elzarni Karpataljat, Erdelyt es a Vajdasagot a modern vilagtol! Nem
szabad Felvidek magyarsagat egyutt emliteni a tobbi HK-i magyarsaggal!!!
Kis-Mo es Felvidek be lesz engedve az EU paradicsomba rovidesen!
A magyar kormany kodosito, felrevezeto propaganda hadjarataban meg a
szanalmas honvedelmi miniszter is reszt vesz. A minap kijelentette: Mo
tamogatja osszes szomszedja NATO tagsagat. Mintha valamit szamitana mit
tamogat Budapest! Ukrajna es Szerbia OROSZ erdekszfera. Romania vagy
semleges vagy OROSZ erdek szfera!
EU tagsag szempontjabol Ukrajna es Szerbia meg sincs emlitve, Romania
emlegetve van, de rendkivul elmaradott orszag Mo-hoz kepest, s ha meg
Moszkva bele is egyezne Romania EU tagsagaba, sajat balkani zurzavaros
allapota legalabb 20-30 evre megfogjak akadalyozni tagsagat.
Mi a megoldas Karpatalja, Erdely es a Vajdasag magyarsaganak? A
nemet/izraeli megoldas? Hivjuk oket haza kis-Mo-ra es a Felvidekre? Hagyjuk
oket szenvedni a szegeny Ukrajnaval, s a Balkan ket gyongyszemevel
evtizedekig? Orizzetek a tortenelmi Magyarorszagot, majd csak lesz valami!?
Remenykedjunk a megjosolhatatlan jovoben? Romania legyenguleseben annyira,
hogy Erdelyt visszatudjuk venni? Mivel? Ahozz hadsereg is kellene!! Szerbia
mennyire le van robbanva, s szegyenszemre meg a Vajdasagot sem tudjuk
felszabaditani szerb elnyomas alol.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2000.VI.4. Hősök tere Csurka István beszéde
MAGYAROK!
Virággal a kezünkben állunk itt minden idők magyar hősi halottainak,
ismeretlen katonáinak sírja előtt, békés szándékkal, de eltökélten és hazánk
iránti olthatatlan szeretetünktől eltelve, a magyar megmaradás akarásával,
------------------------------------------------------------------------
Would you like to save big on your phone bill -- and keep on saving
more each month? Join beMANY! Our huge buying group gives you Long Distance
rates which fall monthly, plus an extra $60 in FREE calls!
http://click.egroups.com/1/2567/2/_/_/_/960329667/
------------------------------------------------------------------------
Hivd meg barátaidat a "Hungary-2000"-be!
Invite your friends to "Hungary-2000"!
Erdély, Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja és kis-Magyarország! A magyar nemzet egy és oszthatatlan! A magyar népnek joga van a békés egyesitéshez NATO védelem alatt, ugyanúgy mint a német népnek joga volt!
Transylvania, Vojvodina, Uppercountryside, Carpathiandowns and petite-Hungary! The Hungarian nation is one and indivisible! The Hungarian nation has the right for peaceful reunification under NATO protection, just like the German nation had.
=============================================
Cikket/fényképet (civilizált/izléses/szép alaku!) megjelentetni a fórumon: / Post article/photo (civilized/tasteful/nicely formatted!) to board send to: hungary-2000@egroups.com
Belépés, feliratkozás: / Subscribe send email to:
meghivassal/ invitation only
Két testvér művelt óriási területet, saját , számítógép vezéelert kombájnal és egyéb eszközökkel, sajnos konkrét területre nem emlékszem, csak még két adatra az egyik műholdas térkép alapján szórják a vegyszert a másik az USA-ban a farmerek aránya 2%, nálunk én 8%-ra emlékszem, ami a volt szoc országok között egész jó csak a csehek meg a szlovénok előznek minket.
SZVSZ ez az arány le fog menni 4%-ra. A másik 4% továbbra is szívni fog , ahogy most a 8.
Kedves europeer,
sajnos az a helyzet, hogy ritkán tudok hozzászólni.
Meglepő, hogy mennyire kevéssé érdekli az embereket ez a topic, pedig szerintem Magyarország jövője jóval nagyobb mértékben függ tőle, mint bármi mástól. Most is a vízvonal alá kellett lebuknom, hogy írhassak bele.
Szóval, ami az eurot illeti, szerintem a nemzeti valuta megszüntetése sokkal nagyobb jelentőségű kérdés, mint egy adóemelés. Igazíts ki, ha tévednék.
"Mi lesz az európai szociáldemokrácia és a jóléti állam jövője? Ha e téren negatív változásak várhatók, azok talán könnyebben és gyorsabban érvényesülhetnek egy központosított Európában, mint egy olyanban, amely politikailag tagolt (szuverén, autonóm nemzetállamok), nem?" - írtam. Mivel nem érted, mire gondolok, idemásolom egy korábbi hozzászólásom (245.) egy részét.
"Ami meg az EU szocialista voltát illeti, valószínűnek látszik szerintem, hogy ez a szocialista-szociáldemokrata erő formálisan továbbra is igen nagy marad vagy még növekszik is. Csak attól tartok, hogy fokozatosan elveszhet belőle az, amit az értékének tartok, a valódi szociális érzékenység és a jóléti állam fenntartásának határozott támogatása. Szerintem az a vonal, amit az amerikai demokraták, meg európai szövetségeseik, Blairrel és Schröderrel az élen igyekeznek a nemzetközi szociáldemokráciára ráerőltetni, lényegében annyit jelent, hogy ott folytatjuk a jóléti állam leépítését, ahol Reagen és Thatcher abbahagyták, legfeljebb egy picit lassabban és óvatosabban és nem vállaljuk fel olyan nyíltan, hanem igyekszünk néhány tartalmatlan, de jól hangzó üres frázis állandó ismételgetésével leplezni. Még jó, hogy a francia szocialisták egyelőre nem olyan lelkesek ezzel kapcsolatban, de lehet, hogy ez csak ideig-óráig tart."
Hát erre.
Továbbra is kérdésem:
"Említettem a luxemburgi Bíróság óriási egységesítő szerepét - ezt figyelemre sem méltattad. Pedig úgy tűnik a számomra, hogy ez éppoly erős szerve a központosításnak, mint a Bizottság, csak nincs annyira szem előtt, ezért nem látják benne annyira a központosítás fő ágensét. Te hogyan látod ezt?"
"Azt írod, hogy újabban nő a Bizottság szerepe, dehát ebből nem kell olyan messzemenő következtetéseket levonni. Szerintem meg nem kell olyan "rövidlátónak" lenni. Azt kéne egyszer alaposan áttekinteni, hogy a Bíróságnak, a Bizottságnak, meg az EP-nek hogyan változott a szerepe, a súlya, a jogköre az elmúlt évtizdekben, és ha van valamilyen tendencia, azt tovább projektálni a következő évtizedekre. Nekem az a halvány benyomásom van, hogy itt egy központi intézményrendszer folyamatos erősödése történik. Valószínűleg előbb-utóbb (egy-két éven belül) ezt majd a tények precíz elemzésével is megpróbálom végigkövetni, de azt nem mondhatom, hogy most rögtön, mert (szemben az elképzeléseddel) nem vagyok politológus, és nincs rá időm. De te, aki a topic indítója, és fő életbentartója vagy, te bizonyára kapásból tudod cáfolni (tények idézésével) az aggályomat, ha az tényleg alaptalan, ugye?"
Ebben te, és M. W. ha jól emlékszem, egyetértettetek, hogy igen, itt USE lesz, és kész.
Továbbra is kérdésem:
"Europeer, a 48. hozzászólásban idézel egy szöveget, mely szerint valaki 2500 milliárd forintra becsülte a csatlakozás teljes költségét Magyarország számára. Nem mondom, szép summa. Persze nem ártana, ha többen is megbecsülnék, mert hát ki tudja, hogy tényleg annyi lesz-e, és nem több?"
Ugyancsak:
"A 159. hozzászólásban meg Görögország példáját említed. Túl korán csatlakozott, ezért nagy nehézségei voltak a csatlakozás után. Mi az, hogy korán, és mi az, hogy nagy? Magyarország szerinted milyen állapotban kell legyen - mondjuk a görögökkel összevetve -, hogy ne legyen számára túl korán a csatlakozás? (Adatokat kérek.) Úgy tudom, hogy Ausztriának is nagy nehézségei voltak a csatlakozást követően (üzemek mentek tönkre, megnőtt a munnkanélküliség). Te milyen fajtájú és mértékű nehézségeket nevezel "nagynak"?"
Szidd még egy kicsit nekem a Systembolagetet, hadd tudjak róla többet. Szerinted nem várható, hogy az EU nyomása miatt most majd nőni fog az alkoholizmus szintje Svédországban? Győzz meg!
A mezogazdasagnal eloszor is az a gond, hogy a munkaero egy joval nagyobb szazaleka dolgozik benne.
Ha joindulattal azt mondjuk, hogy a magyar lakossagnak mar csak 10 szazaleka dolgozik ebben a szektorban, meg akkor is elkeserito a kulonbseg az EU es Magyarorszag kozott. Mivel az EU-ban a mezogazdasagban dolgzok szama atlagosan 3-4%. Persze azt hozza kell tenni, hogy a mezogazdasagri muvelesre alkalmas foldek aranya is meghaladja az EU-s atlagot. Ugyanakkor Hollandiaban, ahol hasonlo arany van, a lakossagnak ugyancsak 2%-a dolgozik a mezogazdasagban. (Gorogorszag:20%)
Amit ezzel mondani szeretnek az az, hogy a csatlakozas utani evekben a mezogazdasagban dolgozok aranya csokkeni fog. Ez fogja majd magaval hozni az ebben a szektorban elok joletet. Egeszenen egyzeruen tobb tamogatas fog jutni egy emberre. Ezt majd a CAP biztositja remelhetoleg.
"Az EU CAP-janak fő feladatai közé tartozik a tisztességes megélhetés lehetőségének biztosítása a parasztok számára, a folyamatos élelmiszerellátás garantálása, és elfogadható árak, illetve azok inga-dozásainak elkerülése. 1962-ben fogadták el a CAP elveit: a mező-gazdasági termelés 85%-ára kiterjedő ártámogatást, a közös vámrendszert, valamint egy közös orientációs- és garanciaalap(FEOGA) felállítását. A közös agrárpolitika tehát az EGK (később az EK) egyik legtöbbet vitatott központi kérdése volt, hiszen a közös költségvetés túl-nyomó részét (előbb 3/4-ét, ma az EU költségvetés-ének körülbelül a felét) ez emésztette fel. Ugyanis az EU köteles a garantált felvásárlási áron átvenni a mezőgazdasági termékeket a termelőktől, és ez a rendszer így igencsak veszteséges. És akkor még a kiegészítő támogatásokról nem is beszéltünk. A 1992-es Mac Sharry néven ismertté vált CAP-reform után az ártámogatásokat jövedelempótló támogatások váltották át. A GATT Uruguay-i Fordulójának hatására az EU nemzetközi szerződést írt alá a lefölözési rendszer 2000-ig történő megszüntetéséről, valamint támogatott exportjának 36%-os mérsékeléséről. Mégis még így is túl sok pénzt emészt fel az EU-kasszából a mezőgazdaság, amely csupán a GDP termelésének 3%-át(!!!) adja."
A dolgozok szamat egyebkent ugy lehet csokkenteni, hogy egy reszuket atkepzik, masokat ido elott nyugdijba kuldenek. Ez nagyon jol mukodott peldaul Portugalia eseteben, ahol a csatlakozas utan 10 evvel a felesleges mezogazdasagi dolgozok ugy 70%-a kikerult ebbol az agazatbol.
Masreszrol elkepzelheto, hogy az EU-nak szabalyoznia kell majd a megmuvelt magyar foldeket is. Ha tultermeles jelentkezik, akkor a mostani EU tagorszagokban is ezt alkalmazzak. De az igy kieso bevetelt potolni kell az EU-nak, tehat nem nemzeti kormanyoknak. A fenti idezetben ezt jeloli a jovedelempotlo tamogatas kifejezese.
Lezarva azt a sajnalatos tenyt meg meg kell emliteni, hogy a terseg orszagainak a mezogazdasagi rendszere meg a CEFTA kovetelmenyeinek sem felel meg. Pedig hat a CEFTA-t azert hoztak letre, hogy bizonyithassunk, mennyire vagyunk kepesek egy kozos piaci rendszerben mukodni.
Szerintem egyebkent a magyar mezogazdasag kepes lesz resztvenni az EU piacan, csak sok veszetese lesz a kezdeti evekben. Talan ebben a szektorban lesz a legtobb. Nem beszelve arrol, hogy mi tortenik akkor, amikor az EU altal tamogatott technikai rendszerek bekerulnek hozzank is.
Felek ebben a temaban egyebkent nagy bajok lesznek. Mindenesetre ezen a napon lehet ujra fogom gondolni a csatlakozasrol alkotott kepemet. Szamon lehet majd rajtam kerni.
holnapra osszeszedem a gondolataimat mezogazdasag temaban. Bar az akkora terulet, hogy nehez, annak ellenere hogy a mar elhangzott konkretumok alapjan azert el lehet indulni.
mika,
En azt mondom, hogy a szemelyek (munkaero) szabad aramlasat mindenkeppen biztositani kellene az EU-nak a belepesi datum pillanataban. Ebben a temaban szerintem nem is kellene vitazni. Altalaban bekes, konszenzust kereso politikaban latom a sikeres magyar europa-politikat, de ez az a kerdes, amiben ertelmetlenseg engedni. Miert? Azert mert a szemelyek szabad aramlasa a Maastrichti szerzodes ota a legfontosabb alapszabalya az EU-nak. Ez mindenfelett all. Nem letezik torvenz (leszamitva par focista ugyet nehanapjan) ami ennek ellentmondhatna. Magyaran mondva ha ezt az EU nem biztositana Magyarorszagnak, akkor mondhatjuk, hogy nem lettunk teljes jogu tagjai az EU-nak, es nyiltan kimondhatjuk, hogy az EU ezzel sokkal tobbet kap, mint amit nyujt.
Éppenséggel ütokártya lehet; vagy legalábbis alkualap. Emiatt nem rossz, hogy megmaradt... Én a Fideszbol ki is nézem, hogy bedobja a földtulajdonlás korlátozását a tárgyalásokon a kalapba, miután szívhez szóló kampányt més aláírásgyujtést folytatott érte, és mindig is a minél hosszabb derogációról beszélt... Lehet, hogy mindez csak hazugság volt. A szegény kisgazdák és egyéb jobbosok még komolyan gondolták, hát most ráfáznak... Van ez így...
Bár az is lehet - már nem emlékszem -, hogy a Fidesz annak idején elmondta: csak azért támogatja az aláírásgyujtést, hogy utána a csaltakozási tárgyalásokon feladhassuk a korlátozást, valamiért cserébe. Az egy okos megfontolás lett volna, valóban...
Egyre inkább azt hiszem, hogy az EU-forgatókönyv hiánya egyrészt jogos, másrészt nem igazán vagyunk felkészülve. A eEurope 2003-re kiteljesedik ( pl. a németed 8,3 milliárd DEM-et máris fellocsoltak és keresik a szakembereket) nálunk viszont most érkezett el az info kormánybiztos kinevezésének idépontya. Jogilag "elvben" felkészülhetünk, de sajnos ez a jog nem az a jog, ami az életet követi, lásd a szerzői jogi törvényt, amiben már meg is előztük Európát (szerencsére odaát nem tudnak róla és egész más irányba mennek...).
Szolgalmi utat tilos lezárni. Ha a szomszédod ilyet tesz, akkor örülj neki. Be kell perelni, és nagyobb kártérítést lehet kapni, mintha valóban művelte volna az ember a kertet.
Ráadásul a külföldi zsebszerződéssel, hiába megy a bíróságra, mert az érvénytelen.
Ez az egész EU-csatlakozás tárgytalanná vált. Az EU-illetékesek egyre csak tologatják az időpontot. Látszólag tüzet okádnak Haiderre, de valójában, ők is egyetértenek vele. Büdös nekik K-Európa. Svájc bezzeg kéne! Meg Norvégia! Milyen szerencse, hogy nem hagytuk a kommunistáknak, hogy kiárusítsák a magyar földet. Most még az legalább megvan. Az egyetlen ütőkártyánk.
Az Európai Uniónak nincs stratégiája. Elvileg mindenki támogatja a bővítést, de nincs forgatókönyv, és ez bizonytalansághoz vezet – idézte a Tallinnban tárgyaló Orbán Viktort a Reuters. A magyar kormányfő kétnapos észtországi látogatásán kiemelt téma volt az EU-tagságra való felkészülés, s megállapodás született arról, hogy a külügyminisztériumok keretet teremtenek a rendszeres konzultációkra és információcserére NATO-ügyekben is. Orbán jelezte, hogy Budapest erkölcsi kötelességének tekinti Tallinn NATO-felvételének támogatását – írta az MTI.
Orbán méltatta az észt gazdaság fejlődését. – Ha Magyarország fejlődése sikertörténet, akkor Észtországét kétszeresen annak kell tekinteni, hiszen sokkal nehezebb helyzetből indult – mondta. A miniszterelnök sok hasonlóságot látott a Fidesz és az észt fiatal értelmiség függetlenségi mozgalma között. Örömmel nyugtázta, hogy itt nem kell magyarázgatni, hogy miért van fiatal kormányfője egy országnak (Maar Laart csak 40 esztendős).
A magyar kormányfő sürgette a közvetlen légi járat megnyitását a két főváros között, és azt hangsúlyozta, hogy a döntés most az észt vezetőkön múlik. Beszámolója szerint az észt parlament még a nyáron ratifikálja a már működő szabad kereskedelmi megállapodást, az év végéig pedig a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést is aláírják, továbbá a kulturális együttműködést is fejlesztik.
Ígéretek színjátéka Brüsszel és Budapest között
A csatlakozási tárgyalásokon az EU és Magyarország között mind gyakoribbak a nézeteltérések. Az optimista brüsszeli változat szerint a mezőgazdaság kivételével valamennyi fejezetet megnyitották már a tárgyalásokon, amelyek így a megfelelő ütemben haladnak. Magyarország viszont fél a lelassulástól, és arra panaszkodik: a legfontosabb kérdésekben az unió továbbra sem kíván színt vallani – írja brüsszeli tudósítónk.
FELVÉTELI TÁRGYALÁSOK
EU: A portugál soros elnökség alatt terítékre kerül valamennyi témakör; a júniusi külügyminiszteri fordulón nyitják meg a mezőgazdasági fejezetet. Így a második fél évben új szakaszba lépnek a tárgyalások, hiszen már nemcsak különálló fejezetekről, hanem összefüggő „csomagokról” lehet majd egyeztetni. A menetrendet eddig sikerült betartani.
Magyarország: Az EU újabb és újabb kérdéseket tesz fel a magyar tárgyalóküldöttségnek, és ez – a megegyezés helyett – végeláthatatlan „interjúkészítéshez” vezethet. A legkényesebb témáknál ráadásul az unió nem közli egyértelműen az álláspontját. Nem tudni például, mennyi regionális támogatást akar adni az EU, korlátozni kívánja-e a munkavállalók szabad mozgását, és hajlandó-e egyáltalán közvetlen támogatást fizetni a termelőknek.
FORGATÓKÖNYV
EU: Brüsszel egyelőre semmilyen dátumot nem ad a tagjelölteknek, még a felvételi tárgyalások lezárásának időpontját sem kívánja megjósolni. Az Európai Bizottság legalább annyit ígér, hogy ez év végére az eddiginél világosabb, talán már dátumokat is tartalmazó csatlakozási forgatókönyvet készít. A tagállamok többsége azonban ellenzi ezt, és az idén még egyáltalán nem szeretne időpontokról beszélni.
Magyarország: A magyar kormány változatlanul 2001 végén kívánja lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2003. január 1-jén szeretne belépni az EU-ba. A 2003-as felvétel technikailag ugyan lehetséges, ám azt Brüsszelben – nem hivatalosan – valószínűtlennek minősítik. Magyarország bízik abban, hogy legkésőbb ez év végén végre az unió is céldátumokat tűz ki a bővítéshez.
RATIFIKÁCIÓS FOLYAMAT
EU: A tagállamok 2002 végéig akarják lezárni az intézményi reformokat. Az Európai Bizottság és a tagországok is úgy vélik: ha valamelyik tagjelölt időközben be is fejezi a tárgyalásokat, a csatlakozási szerződést nem lehet az intézményi reformokkal párhuzamosan ratifikálni. Ez gyakorlatilag kizárja a 2003-as felvételt.
Magyarország: A párhuzamos ratifikáció jogilag lehetséges, emiatt tehát nem érdemes lemondani a 2003-as csatlakozásról – érvel a magyar kormány. A jogi érvek valóban helytállóak, és a bővítési menetrendet befolyásoló ratifikációs vitában még az EU sem döntött hivatalosan. Ám a fő kérdés az: érdekelt-e az Európai Unió a párhuzamos ratifikáció megszervezésében, vagyis a tagfelvétel felgyorsításában.
Ez a topic a Globalizacio III. miatt sullyed allandoan. Mar Te is csak azert latogatsz be, mert tudod, hogy itt "elerheto vagyok." Pedig azt a topicot am rendszeresen olvasom, csak nem szolok hozza. Rasdi szetvagja az altalunk jolismert szovegevel. Nem is erdemes mar hozzaszolni.
Egyre nő a kockázata annak, hogy a csatlakozási tárgyalások késedelmet szenvednek, és a megbeszéléseket nem sikerül 2001 végén lezárni – mondta Juhász Endre EU-nagykövet a tárgyalások tegnapi fordulója után. Magyarország ismét nem kapott érdemi EU-álláspontot az egyik legkényesebb fejezetnél, a munkaerő szabad mozgásánál.
Bár a brüsszeli fordulón megnyitották a személyek szabad áramlásáról szóló fejezetet, világos álláspontot csak az egyik fél ismertetett. Magyarország azt kérte, hogy a munkavállalók szabad mozgása a csatlakozás pillanatától biztosítva legyen, míg az EU csupán annyit jelzett, hogy e témára később kíván visszatérni. Juhász Endre magyar főtárgyaló emlékeztetett arra, hogy az unió ugyanezt a módszert alkalmazta a legutóbbi fordulón, amikor a regionális támogatásokról nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni.
Másodszor nem kaptunk érdemi választ, és ez felveti a kérdést, hogy a tárgyalások megfelelő ütemben haladnak-e – hangsúlyozta az EU-nagykövet. Bár úgy fogalmazott, hogy késedelemről egyelőre nem beszélhetünk, hiszen Magyarország a megbeszéléseket a jövő év végén kívánja befejezni, és addig még van idő, hozzátette: mind nagyobb a késedelem kockázata.
A tárgyalási fejezetekből már csak a mezőgazdaság témakörét kell megnyitni, és ez várhatóan meg is történik a júniusi, külügyminiszteri fordulón. Értékeljük, hogy már itt tartunk a felvételi tárgyalásokon, és ezt az eredményt nem becsüljük alá, ám a fejezetek tartalmát illetően már vannak kételyeink és aggodalmaink – jelentette ki Juhász. Megemlítette, hogy a munkaerő szabad mozgásánál az unió adatokat és előrejelzéseket kért Magyarországtól; az EU-ban is számtalan kutatóintézet van, miért éppen a magyar hozzájárulás lenne meghatározó? – kérdezte ugyanakkor a diplomata.
A bel- és igazságügyi együttműködés fejezetét is megnyitották tegnap Brüszszelben, és az EU azt kérte Magyarországtól, hogy tegyen meg minden szükséges erőfeszítést a határőrizet hatékonyabbá tételéért. A magyar fél közölte, hogy ez hatalmas beruházást igényel, ezért célszerű lenne pontosan tudni, hol húzódik majd az unió külső határa. Ukrajna és Románia határán hazánk már megkezdte a beruházásokat, a szlovák és a szlovén határon viszont nem, mert úgy véli, hogy Szlovákiának és Szlovéniának esélye van arra, hogy „ésszerű időn belül” EU-tagok legyenek. Ha az unió ezt nem így gondolja, azt időben jeleznie kell.
