Éltek egyszer réges-régen,
nyugalomban, békességben
Padló úrfi meg a Plafon
- fehér arcú szép kisasszony -,
hosszú-hosszú éveken át
csak bámulták némán egymást.
Padló úrfi gyönyörködve
egyre csak azt nézte-leste:
"Mily bársonyos, hófehér bőr!
Óh, csak egyszer érhetnék föl,
érinteni ezt a csodát,
aztán álmodhatnék tovább!"
Plafon úrhölgy sem volt vidám,
epekedett Padló után:
"Óh, én hallom, ha rálépnek,
minő hősi recsegések!"
Vágyakoztak fájdalmasan,
arcuk torzult könnyben, kínban...
Mígnem egy nap...
Egy nap álmuk megvalósult,
s többé egyikük se búsult.
Hogyan történt? Hiszen éppen
ezt kell mostan elmesélnem.
Aznap nagyon csúf idő volt,
dühös szél fújt, vihar tombolt,
és az öreg házfalakat
elhagyta a vén vakolat.
Benn a házban riadalom,
és egyszer csak kiált Plafon:
"Őrjöng az ég, vág a villám!
Félek, nagyon félek, drágám!"
Padló úrfi szenvedéllyel
kiált vissza: "Még ez éjjel,
esküszöm az öreg házra,
keblemre ölellek, drága!"
...
Hirtelen egy nagy csattanás,
aztán mély csönd... és semmi más...
S a plafon, bár darabokban,
a padlóra - hopp - lepottyan.
A tanítóképző főiskolán egyszer azt a feladatot adta a gyermekirodalom-tanárunk, hogy egy ismert gyerekvers ritmusára írjunk verset. Nem kell, hogy rímeljen, nem kell, hogy értelme legyen, a ritmus számít. Mindegyik kritériumnak megfeleltem :-)) - ez lett belőle: (aki megfejti, hogy melyik az eredeti vers, kap egy mezei piros pontot :-))) )
Tarka csorda
úgy eszi, legeli a
úgy eszi, legeli a
virágot.
Nézi, nézi,
elszalad, elutazik,
elszalad, elutazik
a várba.
Elviszi buzgón,
felteszi rá,
elkergette
Andikát.
Kerge birka
ugrik a, mocorog a,
fekszik a, mosolyog a
bazárba'.
A ló feláll,
A férfi elmegy,
A nő nem ál,
Valódi, felmegy
Benne a pumpa,
Már megint nincs!
A férfi mért lusta?
Az orgazmus kincs!
A nőbe belép a fagy,
Combja zárva régen,
Kicsi, legalább lenne nagy,
Hogy érezné végre!
A lo lerogy
A ferfi elfut
A no megbetegszik
Az etel megrohad
A pohar feldol
Nyitott ablakon belep a fagy
Combod osszezarod
Szemed szegelyezi allati kozony
Ébren is az álmon lépkedek,
Rekedtesen mondd! Kértelek!
Imádom álomillat csókjaid,
S ha arra ébredek,
Azonnal mögéd térdelek:DDDD
Jó-ó Ve-led...
He-he-he-he,
Szomjat old minden részed.....
Jaaaajj, meghalok és feléd nézek.........:))))))
És leveté magáról
az emberség máza
forrón olvad le róla
szelet vet szelindek
zabolátlan állat
kit nem fékez apa
gyilkos pribék
zord zamatos íz
tocsog fogai
harapása vért
buggyant az cserzett
bor alól kifelé
levegon alvad
és jótékony feledés
homályába fordul
befelé az elfeledtetett
karomnyom.
Harapj az almába s
meglátod, tiéd lesz
harapj a barackba
s leve-vére eggyé válik véled
harapj a fube
s testvére leszel
örök-öreg csontoknak.
Mély zúgás felrepít
sikoly súrolja durván
üvegbol csiszolt elméd
a csend csatakod múlttá muveli
Ébrenlét és álom határán lépdelek
Kedvesek az álomszagú, rekedtszavú reggelek.
Megérintelek.
Meleg csókjaid gyengéden élesztenek
Testedtől szenvedve sóhajtva ébredek.
Jó veled.
Részeid sivatagi szomjat oltanak
S újra meghalok a csillagok alatt...
Felébredek.
Jó helyre került oda is,
Az a topic sem topis:))))
Tele van jobbnál jobb verssel,
Költők hadának ada versenyt:)))))
Nézd csak át, mit én műveltem:))))
Minden névnek verset, egy egész évben!
Látogass csak oda gyakran,
Nem kopik, az sem szappan:DDDDDD
Gyakorolni, minden téren!!!!
(Leginkább a kefélésben:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD)
qszi, Te drága,
Lásd, lesz itt dráma
Ha csak ketten írunk
e topic agyába... :)))
Hol van a többi
Drága topiclakó?
Hol van hív poéták
tömege?
HAHÓ!
Addig is qszi,
Ne legyél nyuszi!
Ragadd meg az egeret,
Ujjad fusson eleget
a klaviatúrán
és írj (ne sírj)
további verseket lazán! ;)))
Egyébként versed jó:)))))
De sajnos nem vagyok mérvadó:(((
Mondják vershez annyit értek,
Mint a hajdu, kit harangöntésre kértek:DDDDDD
De tudod mit?? Nekem tetszik!:)))
Akiknek nem, azok majd nem eszik:DDDDD))))))))))
Ne hari, de asszociáció:(((((
Egy vicc, ami eképp szól:
Összeházasodnék két fiatal,
De előtte mindkettő kiagyal,
Hogy el kék menni a szüléhez,
Tanácsért fordulni füléhez:DDDDD
Mondja az ifjú: Te anyukám,
Oly büdös a lábam, de olyan ám,
Hogy este illata árad szerteszét!:(((
Mit tegyek, hogy arám ne vessze eszét???
Mosd gyakran, s huzz lábadra zoknit!
Meglásd nem lesz büdös, meg fogod szokni!:)))
Elmegy a leány is, anyja öleli át:
Mit tegyek, reggelente oly büdös a szám?
Oh, kislányom, kelj fel korán,
Készíts reggelit, moss fogat ennek okán!
6 hónapig megyis minden rendben,
De egyik éjjel felébred a férj csendben!
Veszi észre, hogy nincs zokni a lábán!:((((
Matatni kezd az ágyban, csinálva ezzel lármát!
Felébred az asszonyka, s ijedten kérdi:
Mit keresel drágám, el mi veszett?
Oh!!! mondja a férj: A zoknit lenyelted????:DDDDDD
qszi, láttam már az előzőekből, hogy Neked csak ezen jár az eszed! :))) De ne búsulj, még vagyunk egy páran :))))
Íme az én (egyik versem):
Keresem a testedet
de csak a vágy ül az ágyon.
Arcodat látom.
Megérintelek - csalfa álom.
Vad-mámoros éj volt
Gyengéd részegség a lét
Elvitte a hajnal,
Nem hoz új mesét.
Másnaposság keserű íze a számban
A szomjazó inni kér!
A kutat arra láttam,
Csalfa álmomban arra jártam.
Csak a délibáb játszik...
Nincs kút és nem vagy TE
A szomjanhaltakat felejtsd el örökre!
Én vagyok qszi, a költő,
A női lelkeket betöltő:))))
De szeretem a testet is,
Akárcsak a Festetics:DDDDDDD
Szeretem ölelni a dús kebleket,
De imádom a pici, fiús melleket!:))))
Szeretem, ha jó nagy a popó,
S ha az arc jól mutat a fotón:DDD
Imádom a bársonyos combokat,
S köztük a hívogató lombokat:))))
A vonzó és izgató mélységet,
Talán még az odaadó vénséget:DDDDDDDD????
Aztán szeretek elmenni,
S egy darabig ellenni,
Beézgetni, cirogatni,
Hízelegve simogatni,
Mikor aztán küldenek,
Hát mégegyszer elmegyek:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
