„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
De legyen itt, miként vélekedek, még ha nemtetszést is szül!
A topikokban gyakran látom, miféle valóságtól elrugaszkodott ostobasághalmazon eszik a hívők egymást, különösen a fundik, szektások.
Sanszosan, akit te a saját szempontjaid szerint eltökélt hívőnek ítélsz, és simán tökfejnek, őszintén- szólva minden sértő szándék nélkül.
Aki a hívői körökben tiszteletet vív ki magának a beleborultsága okán, az egy olyan embernél, aki nincs a kitalációk hatása alatt, épp ellenkező hatást vált ki.
"Ám i.e. 20 ezret követően, ahogy a jégkorszak enyhülni kezd, a kedvezőbb körülmények demográfiai robbanást idéztek elő. Ennek következtében csoportok mérete megnő és megszaporodnak az egymás közvetlen szomszédságában létező közösségek. Emiatt az addig folytatott gyűjtögető életmód fenntarthatatlanná válik. Fokozatosan kiformálódik a társadalmi evolúció második – nagy „ugrását” jelentő – szakasza. Az emberek rákényszerülnek, hogy a – korábban csak kiegészítésként folytatott – mezőgazdasági tevékenységre térjenek át. Ez azonban elkerülhetetlenné tette a magántulajdon bevezetését és a kereskedelem fejlesztését, aminek következményeként tartós munkamegosztás és nagyobb közösségek alakulnak ki. Az addig önálló és alapvetően egalitárius közösségek a magántulajdon és a kereskedelem hatására növekvő hatalmi, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenséggel jellemezhető társadalmakká alakulnak. Ez pedig elkerülhetetlenné teszi az együttélés új szabályainak és szabálykövetési módjainak a bevezetését.
Először – ráébredve, hogy a komplex és egyenlőtlen közösségekben az életet addig szabályozó ősök szellemei elveszítették erejüket – megalkotják a moralizáló és büntető isteneket. (Whitehouse, H. et al. (2019). Complex societies precede moralizing gods throughout world history.) Ezzel egy új – már mai szemmel is ismerős – isten születik: előírja az együttélés szabályait, és súlyos büntetésekkel fenyegeti azt, aki ezt megszegné. Ez az új Isten világosan megmondja, hogyan viselkedjünk, és mi lesz a büntetése a szabályszegőknek. „Szent szövegek” mesélik el – amit először hivatott előadók tolmácsolásában, majd le is írják – hogyan teremtette Isten a világot és miként rendezi el a dolgokat és ezeket a közösség rendre megünnepli. A vallás így fokozatosan az élet elmaradhatatlan részévé válik: a hétköznapi élettől, az ünnepeken keresztül a társadalom működéséig minden Isten tekintélyére épül és ez megalapozza a munkamegosztás által összekapcsolódó közösségek együttélését.
Ám amikor a társadalmak – az istenek „áldásos” hatalmának köszönhetően is – tovább növekedtek, kiderült: a közösség stabilizálásához már az istenek büntetésével való fenyegetés sem elégséges. Újabb, még félelmetesebb büntető intézményt kénytelenek „feltalálni” – az államot."
De bármelyik hívő tudhatja, hogy az istenek, az Isten, miként szorolt a hegycsúcsokra, az égbe, majd az univerzumba, és talán már a 11. dimenzióba a róla alkotott elképzelések szerint.
Még a zsidók kreálta lokális "fogat-fogért harci Isten" is az ember révén, globális, univerzális és "szeressük egymást gyerekek" csupaszív Jézuskává vált...
Más istenek, meg tán azzal nyűgözik le a híveiket, hogy evolúció mentesen dogmáikba ragadva árasztják a régmúlt idők kitalációját.
A kereszténység egy világvallás. Tagadhatatlan. Senki nem tagadja létét. Nem igyekszik ezt senki sem cáfolni.
Mivel egy hipotézisen alapszik, a nézetei elavultak.
Egy természetfeletti lényt feltételez, angyalok, ördögök és más mesefigurák valóságát, képtelenségek és lehetetlen dolgok halmazát hiszik a hívei, noha egy mítosz csupán.
Mesét, mesefigurát nem cáfolnak tudományosan, érthető okokból. Tény, valós helyszíneket, eseményeket, és valós történelmi személyeket is beleírtak a szerzők. Ettől a képtelenségek nem válhatnak igazzá.
A zsidó nép lokális, harci Istenét alakították egy univerzálisra, gyakorlatilag.
Korunkban perszonális kérdés ki véli hihetőnek, miért hiszi, és erre nagy biznisz települt, a kereszténység szervezetei hatalmas pénzeket és műkincseket halmoztak fel, és szedik a sápot ma is.
A politika kedves gyermekei a hívők, mivel deklaráltan befolyásolhatóak.
Eleve a politika segítette hatalomra, anno a néphülyítés terén jobbat ki sem találhattak volna!
A szegényeket a "túlvilág ígéretével" és az egyház eszközeivel a világi hatalom könnyedén megregulázta, fékentartotta.
Az ateizmus a vallásokkal egyidőben kialakult filozófiai irányzat.
Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásoshitet elutasító eszmei irányzatok csoportja. Nem egyetlen, homogén ideológia, nem is számos különböző eszmei irányzat összessége, hanem egy ezen irányzatokban közös nézőpont, állásfoglalás. Szűkebb értelmezések szerint ateistának a természetfeletti lények létezését kifejezetten tagadó ideológiák tekintendők. Tágabb értelmezések szerint ide tartoznak a természetfeletti létezését elutasító, de ezen meggyőződésének hangot nem adó, illetve a kérdést nem eldönthetőnek tartó (agnosztikus) vagy a kérdéssel egyszerűen nem foglalkozó egyéb ideológiák is.
A materializmusnak igazándiból semmi köze a valláshoz, a hívők mumusként használják, mert nem tudják mi is az.
A materializmusfilozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges. A tudatot, a gondolkodást az anyag, az anyagi folyamatok által meghatározottnak tartja. A materializmus ellentéte az idealizmus, amely az embertől független szellemi lényt, istent, vagy emberi szellemet, eszmét, gondolkodást, pszichikumot, szubjektumot tart elsődlegesnek. A materializmus és az idealizmus ellentéte megjelenik a filozófia és sok más tudományág általános elveiben, kategóriáiban.
vakhit főnév1. <Főleg vallási vonatkozásban:> gondolkozás, kritika nélküli rendíthetetlen, feltétlen hit. Szállásainkon éhínség, fegyver, | vakhit és kolera dúlt. (József Attila) || a. (régies) Vminek babonás hívése. E név viselői korán halnak el. Ez az én vakhitem. (Jókai Mór)2. (elavult) Tévhit, hiedelem. Ne csináljon senki magának vakhitet. (Vas Gereben) Amit beszéltél, az vakhit csupán. (Jókai Mór)
Bocs, de az nem "tudománytalan állítás", hogy mivel végtelen számú kitalált dolog lehetséges, ezért senki épeszű ember nem várja el a végtelen dolog nemlétezésének egyenkénti bizonyítását.
Pont fordítva van!
Ha a végtelen számú kitalált dologból valaki ragaszkodik hozzá, hogy egy darab létezik, akkor erőltesse meg magát, és BIZONYÍTSA a létezését.
Sokszor emlegetett példám: a hatvanas években Peter Higgs és még két-három elméleti fizikus az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatást sikerrel egyesítette, de ehhez egy tömeget adó skalármezőt kellett feltételezniük. Hogy az egy bizonyos energiaszint felett egyformán tömegtelen és egymásra mindenben hasonlító fotonok és W/Z bozonok az energiaszint alá csökkenve spontán szimmetriasértést szenvednek és a gyenge kölcsönhatás bozonjai "hatalmas" tömegre tesznek szert, míg a fotonok megmaradnak tömeg nélkülinek. A skalármező egy kitaláció, egy a végtelen számú elképzelhető dolog közül. Higgs és kutatótársai meggyőzték a tudományos közösséget, hogy érdemes ennek a skalármezőnek a létezését bizonyítékkal alátámasztani. Tehát megépítették az eddigi legnagyobb részecskegyorsítót, és addig kísérleteztek, míg a matematikai előrejelzéseknek megfelelő eredmények meg nem születtek, bizonyítva, hogy valóban létezik a Higgs-mező.
Talán a vallásosan elvarázsoltaknak is érthető a példázat. Annak kell bizonyítani, aki állítja, hogy létezik valami a végtelen számú elképzelt dologból. Ez az igazi tudományos hozzáállás.
"Tudós materialista csak annyit mondhat "nincs bizonyíték se mellette, se ellene"."
A Festéktüsszentő Hapci Benő létezése esetében? Vagy Darth Vader létezése esetében???? Ugye ezt te se gondolod komolyan?
Van egy határ, amikor már kerek-perec ki kell mondani: "Ezt a dolgok emberek találták ki, semmi értelme a létezése vagy nemlétezése bizonyítékait kutatni."
Ez nem "tudós materializmus" (az meg mi a szösz?) kérdése, hanem a józan köznapi paraszti észé. Vannak dolgok, amikről TUDJUK, hogy kitalációk, és így aztán nem is kell kutatni a nemlétezésük bizonyítékait, olyan baromságot pedig senki épeszű nem mond ezekre, hogy "nincs bizonyíték se mellette, se ellene".
A bibliai istenek (van vagy három) ebbe a kategóriába tartoznak: emberi kitaláció mesefigurák.
"Ha tudományos ember vagy, nem állíthatsz semmiről se nemlétezést bizonyíték nélkül. Rajtad a bizonyítási teher."
A rossebet!
Éppen azért, mert VÉGTELEN kitalált dolog lehetséges, ezért nincsen bizonyítási teher azon, aki a nemlétezésüket állítja. Azon van a teher, aki a létezésüket állítja! A másik félnek elegendő csak rámutatni a dolog létezése bizonyítékainak ordítóan hiányos üres helyére.
Hogy értsed is: amíg valamire nincsen semmiféle bizonyíték, addig bárki nyugodt szívvel állíthatja nemlétezőnek az adott dolgot, hiszen végtelen számú kitalált dolog van, ami nem létezik.
Mellesleg pedig valami nemlétezésére bajos bizonyítékot találni. Ez alól egy kivétel van, ha az adott valami logikai ellentmondásra vezet, mert ez esetben logikailag bizonyítható a nemlétezése. Ez viszont nem tárgyi bizonyíték.
A valami létezésére kell tudni bizonyítékot felmutatni. De az meg nem megy Isten esetében.
