Sziasztok! A játék menete a következő: Választunk egy országot, ezután az országra jellemző 10 dolgot kell leírni (ez lehet bármilyen nevezetesség, város, épület, személy, étel, ital, stb.) Aki a tizediket írja, az választ egy másik országot, és így megy a játék tovább. Jó játékot!
Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik.
Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.
Az ország a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik.
A Jylland- félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn és Sjælland.
Giethoorn házait csak gyalog fahidakon vagy vízen csónakokkal lehet megközelíteni, ezért a holland Velencének is nevezik. Megközelítőleg 7 és fél km csatorna folyik át a falun, ezeken keresztül 50 kis fahíd ível át. A csatornák többsége 1 méter mély. A forgalom legnagyobb része a vízen bonyolódik az úgynevezett “suttogó-hajókon”, azért suttogó mert elektromos motorral működnek és így nem zavarják a csendet és nyugalmat ebben a festői faluban.
Még különlegesebb élmény lehet télen, amikor a csatornák befagynak és végig lehet korcsolyázni az egész faluban.
Ahogy a rómaiak hagyományosan bőrszandált viseltek, úgy a hollandoknak is megvan a „saját" lábbelijük: a fapapucs. Ilyen lábravalót már körülbelül 500 éve készítenek Hollandiában, különösen az ország keleti részeiben. Az első földművesek facipője egy pár deszka volt, amit szíjjal erősítettek a lábukra. Az igazi fapapucs-ipar a középkor első felében alakult ki. 1550-ben a festő Pieter Breughel még kézzel készítgette és pingálta a lábbeliket, majd a 18. századtól a fapapucs-gyártás a gépi termelésnek köszönhetően jelentősen egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Ettől kezdve az egész országban elterjedt ez a különös cipő, s igen fontos kereskedelmi termékké vált. A háborúk idején a termelés visszaesett, ám 1976-ra már 3 millió pár klumpát készítettek a mesteremberek.
A hollandok vízkezelési technológiáját kiemelkedően demonstrálják azok a szélmalmok, amelyek Kinderdijk és Elshout falvak térségében állnak. A hidraulikus berendezések építése, amelyeket a terület csatornázása, a mezőgazdaság és a települések érdekében hoztak létre, a középkorban kezdődött és a mai napig megszakítás nélkül folytatódik.
A tulipán a 17. században került Hollandiába Törökországból. A virág azóta olyan népszerű lett, hogy Hollandia neve mára már egyértelműen összefort a híres tulipán mezőkkel és a hollandok tulipánmániájukról ismertek szerte a világon. A tulipánoknak számtalan formája ismert és tipikusan holland terméknek tekinthetjük őket.
A virágárusok a holland utcák nélkülözhetetlen szinfoltjai és Hollandia joggal kiérdemli a virágok földje elnevezést. Virágmezők nem csak az ország nyugati részén találhatók szép számmal, hanem Lottum külső területein is vannak, vagy Limburg tartomány déli részein, ahol minden évben neves rózsaversenyt is tartanak a virágoskertek gazdái.
Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az óidei kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények borítják. A süllyedés mindmáig tart, az ország területének harmada már a tengerszint alatt van. Legmélyebb pontja a tengerszinthez képest -6,7 m.
1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. A katasztrófában sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy ez ellen nagyon gyorsan tenni kell valamit. Erre dolgozták ki a Delta-tervet. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Mára minden tengeröböl zárt, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését teszik lehetővé.
Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 2013. április 30. óta VilmosSándor király, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.
A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer),amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják.
Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 4 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Aruba, Curacao és Sint Maarten.
Bisszau-Guinea magyar misszionáriusa Albert Zalán. 2008-ban érkezett Cacine-be, az ország déli részébe és azóta keresztény egyháza révén a helyi oktatás népszerűsítésén és fejlesztésén dolgozik. Jelenleg az iskolában ebédlőt és konyhát építenek, a 2012-es tervek között még egy helyi rádióállomás beüzemelése szerepel, melynek célja a higiéniai ismeretek terjesztése lesz.
A földterület 11%-a szántó, 38%-a rét és legelő, 38%-a erdő és bozót, 1%-a állandó kultúra, 12%-a egyéb terület. A fontosabb termesztett növények: rizs, gumós növényfélék, zöldség,banán, kakaó, batáta, mandula, olajpálma, kesudió, kókuszpálma, földimogyoró. Állattenyésztésben a legfontosabbak: a baromfi, a szarvasmarha és a sertés. A halászat és a fakitermelés is jelentős.
8.A tengerparton mangrove- és mocsári erdők, a szigeteken és a parti lapályokon örökzöld esőerdők nőnek.
Az ország belsejében száraz erdők, keleten fás és bokros szavannák vannak.
Jellegzetes állatfajták:
a part menti sávban: nílusi krokodil, nílusi víziló, vörhenyes gödény, rózsás flamingó, marabu,
a szavannákon: afrikai elefánt, kafferbivaly, antilop, leopárd, foltos hiéna.
De az ország területén megtalálható: az afrikai aranymacska, a sujtásos sakál, a villier petymeg, a mocsári manguszta és a gambiai mongúz, a csimpánz, a törpevíziló és a folyami disznó is.
Bissau-Guinea éghajlata egész évben trópusi, meleg, kis hőmérséklet ingadozással. A hőmérséklet átlaga: 26,3 °C. Az átlagos csapadékmennyiség évente 2024 mm. Ennek zöme az esős évszakban hullik (június-szeptember/október). A száraz évszakban aszályos az időjárás.
5. Bissau-Guinea – hivatalosan Bissau-Guineai Köztársaság, –, egy nyugat-afrikai állam, amely északon Szenegállal, délen Guineaval határos, a nyugati partját pedig az Atlanti-óceán alkotja.
A Bijagós szigetcsoportra vezető utazás még mindig az őskorba vezet. A napnyugati kultúra szigetekre gyakorolt hatása a kezdetektől fogva csekély volt. A közeli szárazföldet a 15. században elfoglaló, majd azt rabszolga kereskedelmi forrássá degradáló portugálok bicskája beletört a bijagók ellenállásába. Lisszabonnak mindössze 1936-ban sikerült Portugál Guinea részévé tenni a szigetcsoport egy részét.
Amióta ez a gyarmat, 1974-től kezdve, Bissau-Guinea néven hivatalosan is függetlenné vált Portugáliától, a bijagók – akik szárazföldi honfitársaik szemében ugyanolyan fura teremtmények, mint a portugálok számára – széleskörű autonómiát élveznek. Gazdaságilag a szigetcsoport gyakorlatilag értéktelen volt – legalábbis korábban így tűnt a fővárosban, a Bissauban dolgozó kormánynak. A Bijagós-szigeteken a mai napig egyetlen aszfaltozott út van csupán, a motorizált közlekedés pedig egy tucat autóra korlátozódik. Bubaque, a „sziget fővárosa” is mindössze néhány üzletnek, és mintegy 3000 embernek ad otthont.
Dehogy nem! Igaz nagyon keveset tudunk erről a kicsi, de nagyon szegény országról. Több kereséssel, tanulással, esetleg idegen nyelvű, angol, de főképp portugál oldalakról nagyon sok információhoz juthatunk.
Bocs ha nehezet tettem fel.
Nyugodtan adjatok fel új országot. Nem történik semmi ha ez befejezetlen marad.
Bissau-Guinea-hoz tartoznak a Bijagos szigetek. Itt él a Bizsagó törzs.
Külső szemlélő nem teljesen érti a helyzetüket. Igaz, hogy nincsenek utak, járművek, épületek és nincs villany sem vagy térerő, viszont van tenger, rizsföld és egy elméletileg jól működő közösség, ahol az emberek sosem érzik egyedül magukat… De mi történik egy törzzsel, ha rohadtul elege van a törzsi életből, le akarja hámozni magáról a szokásokat, tradíciókat, mint a kunyhók nádtetejét, mert valaki azt mondta nekik, hogy a pléhtető sokkal jobb? Apátiába süllyed, egy furcsa vákuumba kerül, szép lassan elveszti az identitását. A bizsagók már nem tartják értékesnek a saját kultúrájukat, olyanok szeretnének lenni, mint mi, vagyis türelmetlenül várják, hogy bekapcsolódhassanak a fogyasztói társadalomba. A segítséget kívülről remélik, de a világ nem is nagyon tud a létezésükről. Bissau Guinea egyedül arról híres, hogy a kolumbiai drogkereskedők játszóterévé vált. Ide dobják le a drogszállítmányokat, majd szórják szét Európába. Könnyű játék ez, mert Bissau Guineának még légvédelme sincs, ha meg valaki mégis ellenállna, az könnyen lefizethető.
A tengerparton mangrove- és mocsári erdők, a szigeteken és a parti lapályokon örökzöld esőerdők nőnek. Az ország belsejében száraz erdők, keleten fás és bokros szavannák vannak. Jellegzetes állatfajták a part menti sávban: nílusi krokodil, nílusi víziló, rózsás flamingó, marabu, a szavannákon: afrikai elefánt, , antilop, leopárd, foltos hiéna. De az ország területén megtalálható az afrikaiaranymacska, a sujtásossakál, a mocsári manguszta és a csimpánz, a törpe víziló és a folyami disznó is.
A világ 5. legszegényebb országa, a népesség 61 %-a analfabéta. Négy évszázadon át a rabszolgakereskedelem központja volt. Európaik - mégpedig portugálok - először 1588-ban hoztak létre egy települést a területén. 1879-ben hivatalosan Portugália gyarmata lett Portugál Guinea néven.
A PAIGC (Afrikaiak Guinea és a Zöld-foki Köztársaság Függetlenségért) mozgalom 1963-ban indított háborút a függetlenség kivívásáért, de ezt csak 1973 szeptemberében nyilvánították ki, amit viszont Portugália csak egy évvel később (egy ottani katonai puccs után) ismert el. 1980-ban Bissau-Guineában is végrehajtottak egy katonai puccsot és a mai napig sincs nyugalom az országban.
PAIGC ellenőrzési pont az úton Elhagyott tank az út mentén Raimundo Pereira a jelenlegi
Varadero Kuba legismertebb tengerparti üdülőhelye. Varadero egy félsziget, a Mexikói-öböl partján található, Havannától kb. 100 km-re keletre, Kuba Matanzas tartományában. Varadero községnek 8000 állandó lakosa van. Varadero legcsalogatóbb jellemzője a 20 km hosszú homokos partszakasz és a kristálytiszta víz. A Fidel Castro-féle kommunista hatalomátvétel után az idegenforgalom drasztikusan visszaesett, szinte megszűnt. A helyzet a külföldi tőke visszaengedése után, a XX. század 90-es éveitől megváltozott, Varadero ismét kedvelt idegenforgalmi célpont lett, elsősorban európai és kanadai turisták számára. A Varadero községben lakóhellyel nem rendelkező kubaiak számára a Varaderóba való belépés erősen korlátozott, Varadero határánál, a félszigetet kezdetét jelentő Kawama csatornánál rendőrségi ellenőrző pont működik.
