számomra a Hero-n több olyan szám is van, ami kifejezetten a Megadeth legjobbjai közé tartozik: Disconnect, Losing my senses, Dread and the fugitive mind. És abból az időszakból a Kill the king is tetszik amúgy a sorrend: 1. Countdown 2. Youthanasia 3. RIP 4. So far... 5. Peace sells...
Killinget valamelyik nap szedtem elő hoszabb idő után, és eléggé rámtört a retro feeling, szinte szégyelltem, hogy az utóbbi időben mindig a középkorszakos klasszikusokat maceráltam inkább. Repültem vissza az időben jól :)
De az első kettő nekem akkor is a Rust, és a So Far. Utóbbival ismertem meg őket, még amikor megjelent. Hogy utána hogy lenne sorrend, még sosem gondolkoztam rajta...
egyébként ha egy preferencia listát kéne állítani az eddig megjelent megadeth (kizárólag!) nagylemezek között, akkor nálam az alábbi lenne jelen pillanatban:
1. rust in peace
2. youthanasia
3. peace sells... but who's buying?
4. the system has failed
5. countdown to extinction
6. cryptic writings
7. united abominations
8. risk
9. the world needs a hero
10. so far, so godd...so what!
11. killing is my business... and my business is good.
A Die Dead Enough refrénje az egyik legjobb énektéma, amit Mustaine valaha írt, attól, hogy dallamos, még nem lesz nyálas... Ami nyálas, az az Unforgiven Het papa előadásában, de sajnos azt is nagyon szeretem, mert ugyan hatásvadász, de jó. Na mindegy, a System elég jó lemez. Viszont a Rust In Peace után nekem is a Youthanasia a kedvencem. Utóbbival kapcsolatban olyasmi érzésem van, mintha olyan lenne a Megadethnél, mint a Fekete Album a Metallicánál, csak ebből nem lett mainstream, de a koncepció hasonló: fogós refrének, súlyos és jó hangzás, nem túl hosszú, egyszerűbb felépítésű, ütős számok, Mustaine-hez képest nem annyira komplex, de elképesztő riffek. És erősre effektezett énekhang, ami valljuk be, nem tesz rosszat neki :)
A "Tears In A Vial" nekem abszolút kedvenc a TSHF-ről. Nem nyál, hanem kifinomult.
A "Die Dead Enough"-ról már nem ez a véleményem. Nem azzal van a bajom, hogy nincs keményen szétriffelve. Inkább unalmas a sokadik hallgatás után. Nincs vele különösebb gond, csak nem köt le.
érdekes :), nekem is bejönnek az ilyen dallamos dolgok, mint die dead enough, tears in a vial! Óriási ez a két szám, és tényleg amennyi érzelmet át tud vinni Mustaine ezeken keresztül, az valami mesteri!
Én pont az ilyen Die Dead Enough-féle nyálakat bírom, ha már nincs egy normális Megadeth felállás (mert nekem a Drover fiúk, de még Poland is eléggé B-vonalas), szóval én fogadnék még néhány ilyen témát. Dave, mikor elkezd dallamozni, olyan kellemesen nyakatekerten műveli, hogy mindig libabőrs leszek tőle. A Symphony Of Destruction nyitotta ezt a sort, aztán jött a többi, Angry Again, Foreclosure Of A Dream, stb., riff és dallam együtt, állat.
Ez a másik. Mindig csak az ismertebb slágereket nyomják. Lehet nem mernek kockáztatni, mert koncertre sok divatmajom is jár, akik nem ismerik a discográfiát. Ezeknek a torkán talán nem mennének le a kevésbé dallamos, összetettebb nóták és az nem lenne jó reklám. Meg van néhány szám, ami technikailag is nehéz és nem merik vállalni koncerten. A szokásos Holy Wars-t és a Tornado Of Souls-t is alig bírják kiizzadni. Főleg ilyen vénen.
A koncert hossza viszont nem mérvadó szerintem. Nem azt mondom, hogy elég 5 perc, de fontosabb a minőség (hangzás, ritkán játszott nóták, alternatív verziók extra szólókkal) a mennyiségnél.
UA szerintem is elég lapos. Először nagyon nem tetszett. Aztán nagyon megtetszett. Majd hamar ráuntam. De mégis jobb, mint a TSHF. Hiába a sok töltelék, a förtelmes neo-túleman. Egyenletesebb teljesítmény, jobb hangminőség, jobb játéktechnika, kevesebb pop. Egyszerű, lényegretörő.
A TSHF jobb album lenne, ha nem Poland bénázásai lennének rajta (Glen sokkal jobban játszik). Nameg ha jobb lenne a hangzás minősége. Fantáziadúsabb album. A "My Kingdom" igenis jó nóta. Emlékezetes riffekkel, csak a beállításokkal és vernyákolással agyoncsapták. Meg a "Die Dead Enough" féle nyálakat lehagyhatták volna. Szóval ennek az albumnak összességében több a hibája. Hiába van benne több potenciál.
Így szerintem egyértelmű, hogy az UA jobb, mint a TSHF. Persze ez valahol mindig szubjektív. Én akkor is objektíven vetem össze. Próbálok nem elfogult lenni néhány kedvenc dal miatt.
De te is fiam 4umus :-) Neked nem Testamentet és Judas Priestet kéne hallgatnod? :P
igen, én is nagyon szeretem youthanasia-t, és nem is értem miért annyira alulértékelt lemez mustaine-nél. évek óta a setlistben a 'a tout le monde' amit játszik róla, és kész. pedig szerintem is, az a lemez mind hangzásban, mind tartalmilag kegyetlen jó. a reckoning day ahogy egyből berobban, már repíti is le a fejemet, ha hallgatom. :) de ott van a train, a killing road, youthanasia, black curtains, amik szintén robbantanának egy koncerten, és a dallamosabb dalok (pl. addicted to chaos, family tree) is simán jót tennének már egy setlist frissítésnek. nálam a rust in peace után a youthanasia áll a második helyen a rangsorban.
Most került (még csak) a szemem elé egy 2008-ban készített koncertfelvétel "Blood in the Water" címmel. Függetlenül mindentől döbbenet volt látni, hogy ma már ~1 óra 20 percből sikerül kihoznia egy koncertet a megadethnek. Persze lehet, hogy a valóságban ennél ténylegesen hosszabb volt a mutatvány, de ahogy elnéztem a "That One Night" is csak ~negyed órával volt hosszabb ennél. (A 2007-es bécsi buli is kb ilyen hosszú volt) A "Rude Awakening" pedig masszívan volt ~2 óra 20 perc anno. Szép kis tendencia. Valahogy egyre kevésbé van arányban a koncertjegyek ára a produkció hosszával. Arról nem beszélve, hogy a koncertek 2/3-át a kötelező slágerek ledarálása teszi ki (Wake Up Dead, In My Darkest Hour...stb.) amik nagyon jók, de néha nem ártana már mást is hallani tőlük. Az eddig napvilágot látott ~130 db zeneszámból lehetne bőven válogatni...
A Youthanasia hangzása mindent visz. Most hallgatom háborítatlanul, itthon, nagy hangerőn. A Cryptic is bomba, de ez a lemez meg olyan nyugis, mégis szétb*sz mindent, ahogy jön az ember fejébe befelé.
jó, jó, persze, hogy rust in peace, ezt mindenki tudja, aki kicsit is ismeri a megadeth munkásságát, de ez nem is volt kérdéses. a kérdés most az UA és TSHF között volt.
Hmmm... Nem tudom mennyire válik egy ilyen csapatnak előnyére az, ha túl sok közönség-megosztó anyagot dob piacra. A megadethnél erre talán az UA és a Youthanasia a legjobb példa. A Risk közönségmegosztó szerepéről vitatkozni már önmagában egy külön közönség-megosztást jelent.
Én is nemrég hallgattam meg, vannak remek témák, de pl. a gears of wart simán lehagyhatták volna, annyira semmitmondó, unalmas. Összességében a System nekem is jobban tetszett, ott a scorpiontól a mai napig libabőrös leszek.
érdekes, pont tegnap hallgattam meg újra, szóval nálam aktuális a kérdés. nagyon rossz albumnak tartom, emlékezetes momentum nélkül. a System sem túl jó, de azért a UA-nál jobb
Rajtam az UA-ból csak a címadó dal és a Burnt Ice ütött lukat. A Sleepwalker és a Washington okék mint ügyeletes slágerek, a többi töltelék. Idegesítő a véget nem érő sok duma, mintha azt a hamis érzést akarná kelteni, hogy bizony rengeteg itt a mondanivaló. Anno a Systemet - legfőképp a vadi új felállásra - inkább tekintettem egy ún. Megadeth-szólóalbumnak, de ma már sokkal többre tartom. Csak a "My Kingdom" c. számon meresztgetem a szemem, mert azt a mai napig nem tudja bevenni a gyomrom... Ami iszonyat jó, aza "Shadow of Deth" c. szám. Óriási. Na az, valóban egy merész húzás volt Mustaine-től. Lefogadom, hogy nem is merte volna berakni az album elejére :)
Eleinte azt hittem, megbarátkozom Chris Poland, később Glen Drover játékával, de aztán egyre jobban zavart mindkettő. Főleg Polandé, pedig régen bírtam. A dalokkal nincs gondom különösebben, a slágerek slágerek, de egy picike izzadságszagot érzek az újabbkori Megadetheken.
kb. 2 évvel az United Abominations megjelenése után kinek mennyire változott a véleménye az új albumról? Jobbnak mondható-e akár az előző The System Has Failed-nél vagy nem?
Nekem erről az a véleményem, h amikor kijött a UA, hallgattam egy ideig, de rövid idő után hamar ráuntam, és hanyagoltam. Most meg valamiért pár napja nagyon elővettem, és sokat hallgatom. Sőt, jobban tetszik, mint valaha. Talán most érett be. Viszont arról nem tudnék egyértelműen állást foglalni, hogy jobb-e, mint a TSHF, mert az bizony egy nagyon jó, és erős lemez volt. Az összes korábbi nagy dobásait gyúrta abba a lemezbe érzésem szerint Mustaine. Szóval, picit jobbnak tartom a TSHF-et, mint az UA-t, de ettől még nem gondolom azt, hogy visszalépés, visszafejlődés lett volna ez a lemez.
A '97-es koncert egy istentelen jó buli volt. Mind a 4 istenség a helyén volt. Valóban a holy wars-al nyitottak, és az Anarchyval zártak. Kb a 3. sorban voltunk, de úgy megindult a tömeg, hogy inkább kimásztunk a terem szélére, mivel látni is akartunk valamit a műsorból. Viszont a koncert első negyed órájában sütött Mustaine-ről, hogy semmi kedve játszani. Olyan flegma pofával játszott, hogy attól féltem, mingyá' hazamegy. Szerencsére az első fél óra után belejött a műsorszórásba. Ami még nagyon jó dolog volt, hogy mind a négy tag nyomott egy 2-3 perces szólót. Menzáé brutál volt...
Igen, a Holy Warssal nyitottak, örültem is neki (akkor még nem volt netem, meglepődtem:) és volt Angry Again is, határozottan emlékszem. Nagy élmény volt!
viszont elég sejtelmes Mustaine legutóbbi post-ja a honlapon. egy zenekarrol beszél, akivel együtt fognak turnézni.
ez most vagy a slayer, vagy a metallica lesz, úgy érzem. de inkább a slayer-re gondolok inkább. a metallica meg majd egy későbbi cél. legalább is ez jön le a szavaiból.
