33 százalékos népszerűséggel az első a politikai pártok közt a Jobbik, mutatta ki a felsőoktatásban résztvevők közt végzett kutatás.
A kutatás egyik munkatársa, Róna Dániel szociológus szerint egy párt, jelen esetben a Jobbik markáns előnye olyan jelentős ebben a generációban, amelyre csak a kilencvenes években volt példa: akkor a Fidesz volt felülreprezentálva a 15-29 éves korcsoportban. A Jobbik támogatottsága négyszer-ötször magasabb a 18–29 éves korosztályban, mint a 60 év felettiek körében,
Link:
http://index.hu/belfold/2013/02/16/az_egyetemistak_kozt_a_jobbik_a_legnepszerubb/
topiknyitó megjegyzése:
zsidókkal, izraellel, nácikkal stb. kapcsolatban van több kapcsolódó szaktopik, trollkodni, trollt etetni ott tessék!
Ha valaki finanszírozna egy kútfúrást vagy egy komolyabb csapadékvízgyűjtő-rendszert. Mert ugye arc az van - tisztelet a kivételnek - bp.-i szájkaratézó politikai körökben, de a "háztáji" költségeiről lövésük, fingjuk sincs. A nagy arc, a "jó földünk, meg a vizünk"-ről szól. Adott esetben van nagy aranykoronaértékű termőtalaj, de úgy baszhatom meg, ahogy jól esik, ha víz csak 400 forintért van (ha telepítek almérőt, mert különben nyócszáz).
Amúgy a mezőgazdaság értéktermelő képességét komplexen kel lekzelni:
- mezőgazdaasági termelés
- élelmiszeripar
- megzőgazdasági terményekre épülő egyéb ipar
- ezen termékek értékesítése
- a termeléshez szükséges támogató ipar
- az ezekhez szükséges logisztika és infrastruktúra
Tudtomma la holland agrárszektor fél magyarországnyi területen a fél magyar GDP-t termeli meg. Vagyis a magyar agrárszektorban potenciálisan benne van, hogy hogy a jelenlegi GDP-hez közeli szintet állítsa elő.
A rossz minőségú termőföldeken bizony teljesen indokolt lenne vagy víztározókat létesíteni, vagy visszaadni őket a természetnek.
Az ártereket is indokolt lenen kiővíteni. Ez a természetnek is jó lenne + nagyobb ártér esetén nem kellene olyan magas gátakat emelni, és úgy általában javulna az árvízvédele mhelyzete).
A megmaradt területen viszont csökkenteni kéne a szántóföldi gazdálkodás arányát, és a nagyobb hozzáadott értékű/munka és tudásigányesebb kertgazdálkodás felé kéne elmozdulni.
Mennyi pénzt csinál a Magyar mezőgazdaság? Úgy tudom hogy mindig a csőd szélén állnak. Nem lenne-e akkor jobb visszaállitani a mocsarakat melyeket Széchenyi lecsapolt? A nemzetközi ekotúrizmus mindig jó pénzt csinál, legalábbis a csődhöz képest.
A kormány és az ország nem hibázott el semmit, ami az árvízi védekezést illeti. A kormányzati kommunikáció viszont hibás volt.Visszaélt azzal, hogy nem mindenki lakik a Duna mellett, azok közül sem mindenki emlékszik. Mert. Ez a vízállás koránt sem volt a legmasabb. Az 1976-os, az 1965-ös és az ötvenes években a jeges ár magasabb vízállással tetőzött. Ezekből kettőt magam is láttam.
Súlyos hiba volt a jól szervezettség, az összefogás, a nemzeti összekapaszkodás. Sőt, valószínűleg az is baj volt, hogy nem tűnt el és nem is halt meg senki. Hagyni kellett volna a francba az egészet. Vitt volna el a víz mindent. Legalábbis ez az őrültség olvasható ki a brüsszeli nagyokosoknak abból múlt heti határozatából, amiben az Európai Bizottság ”szakemberei” eldöntötték, hogy a nyáron lezajló és az évszázad árvizének is nevezett természeti katasztrófa okozta károkért melyik ország, milyen mértékű uniós segítségre számíthat.
„Magyarország nem kap segítséget az Európai Szolidaritási Alapból, mert az Európai Bizottság megítélése szerint a júniusi árvízkár nem elég jelentős ahhoz, hogy az alap forrásait mozgósítani lehessen, illetve a magyar igény nem felel meg az uniós segítségnyújtás feltételeinek” - közölte múlt csütörtökön a brüsszeli testület. Johannes Hahn, a bizottság regionális politikáért felelős tagja aztán még hozzátette: „noha minden kár rossz hír, bármekkora mértékű is legyen, Magyarországon összesen 27 millió euró (8 milliárd forint) kár keletkezett, ami az Európai Bizottság szerint csak nagyon korlátozott mértékű veszteséget jelent, és nem elegendő ahhoz, hogy Magyarország segítséget kapjon a szolidaritási alapból.”
Ennyi.
A történet további érdekessége, hogy rajtunk kívül mindenki kapott támogatást, így például a mélyen elmaradott és a súlyos pénzhiánnyal küzdő Németország, valamint a hozzá hasonló helyzetben lévő Ausztria is. A németek az árvízkárok enyhítésére 360 millió eurót, míg az osztrákok 21,6 millió eurót hívhatnak le a közös EU-s kasszából. De kapott a szolidaritási alapból Csehország és Románia is. Az előbbi 15,9 millió, az utóbbi 2,4 millió euróhoz jut hozzá.
És hogy jobban rálássunk az ügyre, érdemes fellapozni az elmúlt időszak ilyen jellegű kifizetéseit. Ha az adatokban kicsit elmélyedünk, akkor azt találjuk, hogy a Szolidaritási Alap az elmúlt években a mostani magyar károk nagyságrendjében, az alábbi természeti csapásokra ítélt meg uniós kárenyhítést:
Málta (2003. szeptember): viharok és áradás, 30 millió euró kár; megítélt segély: 960 ezer euró
Litvánia (2005. január): viharkár, 15 millió euró kár; megítélt segély: 400 ezer euró
Horvátország (2012. október): áradás, 12 millió euró kár; megítélt segély: 287 ezer euró
Ausztria (2012. november): áradás, 10 millió euró kár; megítélt segély: 240 ezer euró
Ez van.
Ami tavaly a koldusszegény Ausztriában mérhetetlen katasztrófa volt, az idén Magyarországon „csak nagyon korlátozott mértékű veszteség”.
Így megy ez.
Sőt, a fentiekből kiindulva örüljünk, hogy nem büntetnek meg minket a Duna szabad mozgási jogának korlátozása miatt..."
Fáklyás felvonulással emlékezett Soroksáron szombat este a Jobbik az előző héten futás közben meggyilkolt nőre. A demonstráción Vona Gábor arról beszélt, hogy a közbiztonság nem pénz, hanem akarat kérdése. A jobbikos politikusok visszaállítanák a halálbüntetést, a szexuális erőszaktevőket pedig kémiai kasztrálással sújtanák.
