"E szóban alapfogalom a tova terjeszkedő nyulás, mozgás, a gyöke az általán mozgást jelentő le, mely ezen szóban különösen nyulósságot jelent, minthogy a láb minden lépéskor többé-kevesbbé kinyúlik, mert nyujtózás nélkül tovább nem mozdulhatna. Rokonai a szanszkrit laip vagy lép (mozog), góth hlaupan, német laufen, svéd löpa, dán löbe stb. Rokonságban van láb úgyszintén lép főnévvel is, mely utóbbi nyulós testet jelent."
Nehéz megállapítani a rokonság fokát a "Ta" és a "Le" gyök között, ha van egyáltalán.
A mozgás minőségét tekintve nagyon különböző jelentésűek.
Attól még nem származtathatók feltétlenül egymásból, hogy mindkettőt lehet pl. az ember mozgására alkalmazni.
"De az etruszk-magyar kapcsolat után egyből leesett a tantusz:
Rom-ulus Rem-us. Elhagyva a latinos végződéseket, ROM és RÉM."
-Ez eddig még nem futott át az agyamon, pedig van benne logika. A romvárosok falai térdig érnek, könnyű őket átugorni. Rómában tehát egy romváros épült újjá. A történelem folyton ismétli önmagát, de a változó korokban mindig másképp írják meg. Figyeld meg a reformkor költőit:
Rom:
"Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket; A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövetneket. S ha a jelennek halványúl sugára: A régi fény ragyogjon fel honára!" /Garay János/
Rém:
"Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!" /Kölcsey Ferenc/
Örök dilemma: Koppány, vagy István - "Mondd, te kit választanál!"
Róma választott, és mint Főnix a hamvaiból újjászületett, később az ókori világ központjává vált.
Nem tudom mire gondolsz, de a latinban a magyarral azonos vagy nagyon hasonló szavak az etruszkból kerültek bele, ami a magyar nyelv egy változata.
Mivel a Római történelem mindig is a mániám volt, tisztában voltam vele, hogy a patrícius családok nagy része etruszk volt, amíg ki nem irtották őket az elmebeteg császárok.
De amíg ki nem derült, hogy az etruszk a magyarral szinte aznoso nylev, nem esett le a tantusz, Romulus és Remus nevével kapcsolatban, pedig éreztem, hogy itt kell lennie valamilyen magyar vonatkozásnak. Ez a két név, alighanem az etruszk származású patríciusok vicces hozzáállása lehetett, amiből a latinok nyilván szart se értettek.
Pap Gábor sokszor mondta, hogy a Romulus-Remus testvérpár egy Káin-Ábel párnak felel meg de én akkor is azt éreztem, hogy ez így nem egészen igaz.
De az etruszk-magyar kapcsolat után egyből leesett a tantusz:
Rom-ulus Rem-us. Elhagyva a latinos végződéseket, ROM és RÉM.
Ebből következően ez egy Káin-Káin típusú testvérpár. Bármelyik nyírta volna ki a másikat, az eredmény alighanem majdnem ugyanez lett volna.
"Egyáltalán semmilyen tény nem ingatja meg, ezt az elképesztően ostoba történelmi képet, amit a jelenlegi hivatalos történészet kialakított és elfogadott."
- Egyetértek. Ott volt az ugor-latin egyezések kérdése, amiről nyíltan bevallották, hogy azért nem kívánnak foglalkozni vele, mert kényelmetlen volna mindent újragondolni.
egyszerűen nem látok semmiféle nyilvánvaló kapcsolatot a tév és a lép között
nem is értem hogyan merült föl
a tév esetében
kimutatható a távolodás a latinban és a japánban (már elnézést)
ami azt jelenti nagyon nagyon régi szóalak
hogy a dravida, urali és altai vonatkozásokat ne is említsem
türk: tevlig 'tricky'
+ türk telve 'mad, stupid'
esetleges ó-görög kapcsolatról nem is beszélve
Proto-IE: *dēwǝ-
Meaning: to fail, to be behind
Old Indian: duṣyati, caus. dūṣayati, doṣayati `to become bad or corrupted', ptc. duṣṭá-; dūṣa- `defiling, corrupting', doṣa- m. `fault, vice, deficiency'
Old Greek: déō, -omai̯ (aeol., ep. déu̯ō, -omai̯), impers. dêi̯
Amikor ilyen területről van szó, a tudományágak összehangolása rémálom a számukra. Ugyanis egy rakás butaságot, elméletet, amit nagyon gyorsan ténynek elfogadnak, ki kellene dobni a kukába. Erre remek példák a Dél-Amerikában és Közép-Amerikában talált platina edények és szobrok.
Jelenleg a régészet hivatalos álláspontja az, hogy porból sajtolták őket. Amin kb minden fizikus és kémikus betegre röhögné magát. Csak éppen az ő véleményüket, ebben a kérdésben nem kérik ki.
Tipikus viselkedés a jelenlegi hivatalos tudomány képviselőitől. Hiszen az egész tudomány felépítménye összeomlóban van, recseg-ropog mind porcikájában. Tótumfaktumoknak hitt elméletek mentek a kukába (pontosabban kellett volna menniük a kukába, de annyira ragaszkodnak hozzájuk, hogy még a tények se zavarják őket).
De ugyanez a helyzet a komplett történelemmel is, amiben népek kihalnak a semmibe, majd "hirtelen" előkerül egy teljesen másik, aminek a kultúrája ugyanolyan, a története ugyanaz, csak nevek mások. És ezt megismétlik négyszer-ötször, nehogy véletlenül valaki folytonosságot lásson benne..... ettől a szótól egyenesen halálra vannak rémülve. A genetika már rég kimutatta, a sírleletek vizsgálata alapján, hogy a pártus, mitanni, hurri, hatti, hun, szkíta, heftalita, kusán, kusita, kánaáni egy és ugyanaz a minimum 8 ezer éves genetikai almutáció. De ez a hivatalos tudományt nem érdekli. Nem érdekli őket a földrajz-szociológia legújabb eredményei, nem érdeklik őket a hun sírokon végzett táplálkozástudományi vizsgálatok eredményei (elég szégyen, hogy ezt is egy brit kutató végezte el, a magyarországi hun leleteken).
Egyáltalán semmilyen tény nem ingatja meg, ezt az elképesztően ostoba történelmi képet, amit a jelenlegi hivatalos történészet kialakított és elfogadott. Ha ellentéte eredmények születnek társtudományokban, azokat egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
