" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha fasebkezelővel kellett kezelni, akkor lehet fagykár. A nap felmelegíti a kérget, majd amikor a nap elbújik, visszaáll a téli levegő hőmérsékletre és megrepedhet a fa kérge, ami később leválik. Ezért szokták fehérre meszelni a fák törzsét. A fehér visszaveri a fényt, és nem melegszik úgy át.
Mikor történt a kéreg leválás ? Mert ezen a télen nem volt olyan hideg az országban, hogy a datolyaszilvafák fagykárt szenvedjenek.
Valaki találkozott már olyannal, hogy a datolyaszilva minden irányában ledobja a kérgét(csak különböző magasságokon)? Eddig csak a déli oldalról dobálta, amelyik dobálta, de most az északi oldalon is ledobja.... :( Túl sok vizet nem kapott, se nitrogénes műtrágyát. Tippek az okára? A műtét már megvolt, az elhalt részt levágtam és fasebkezelővel lekentem.
Sajnos nálam minden lassan fordul termőre, a fák és a bokrok is. Fogalmam sincs miért, mert rendszeresen trágyázom a talajt és locsolok is, van fúrott kút.
Azt tapasztaltam, hogy nálam minden dupla annyi idő alatt fordul termőre, mint ahogy másnál, vagy ahogy papíron kellene.
Kertészetben vett alma- és cseresznyefák pl. csak 5-6 év után termettek először. Pedig erős tövek voltak kezdettől fogva.
Az én 2 tövem talán 5-6 éve kaptam valakitől. Vesszőről lettek dugványozva, én már gyökeresen kaptam őket. Évekig nem mentek semmire, olyan 30 centisek voltak. Pedig nagyon jó a talaj ott, rendszeresen locsolva is voltak, napot is kaptak.
Aztán tavaly megindultak a tövek, mint az őrült és felfutottak kb. 3 méter magasra. Ebből gondolom, hogy idén már teremni fognak.
Igazából egy jól termő tövem van, ami mellett van porzós is. És van egy harmadik, ami a muskotályos fajtából a termős, azt is az az egy porzós termékenyíti.
Ezek tizen..huszonévesek. Még Rappai-féle beszerzés. Pontos fajtát nem tudok.
Egy jól termő idős tő sokat terem, de egy-két hétnél tovább nem tárolható. Ellentétben a szőrössel.
A hét elején visszacsomagoltam a Starkl-tól vett datolyaszilvafa törzsét, megijedtem a bejósolt -10 c°-tól, közben meg -1, -2 c° kaptunk csak, eddig a tél nagyon gyengére sikeredett a leghidegebbek december elején voltak, azok sem voltak -5 c°-nál hidegebbek.
Tövön érettet egyikből sem ettem. A bolti kicsípi a számat, akkor is, ha már puha és édes. Egynél többet nem tudok megenni, pedig ízlene. Szóval az lenne a lényeg, hogy ne legyen benne annyi sav, vagy mi, ami mar, akkor is, ha egyébként nem is érzem nagyon savanyúnak. Mint a nyers ananász, abban is van valami, ami jobban kimar, mint amennyire savasnak érzem.
Persze lehet, hogy a tövön érettben szőrösnél sem lenne annyi sav, de az úgysem jönne szóba, nem tudnám elhelyezni.
Ettél már hazai szőrös kivit? Ami tövön érett meg...
Ég és föld, a boltihoz képest. Édesebb, aromás.
A mini még édesebb, bár fajta és fajta között nagy különbség van. Nekem kettő van. Az egyik édes kivi ízű, beérve minimális savval, a másik muskotályos.
Csak kibontottam még a múlthéten, mert nedvesítette a törzset, attól tartottam, hogy valami kártevő, telepszik meg a törzsön, a gombára gondolok, mint lehetséges kártevő, mert az avar kicsit át nedvesedett. Most, hogy jön a télies idő a januári tavasz után, hamarosan visszalapátolom az egészet! Majd figyelem a továbbiakat!
Azért voltam elővigyázatos, mert itt az Alföldön, szoktak rendkívüli hidegek jönni, időjós nem vagyok, így nem tudtam, hogy ilyen tavaszias idővel kezdjük az évet, a télnek sincs vége, mivel ez a fa valószínűleg olasz import lehet(a st@rakl-tól), nem kockáztattam, néhány év múlva nem szándékozom takarni, az ismerősöm(aki két utcára lakik tőlem) datolyaszilva fája is innen van, ha jól emlékszem Ő 2011-ben vette, 2012 februárjában visszafagyott tövig az övé is, pedig szalmával takarta a tövét, a 2016-2017-es tavalyi telet már kisebb sérülésekkel átvészelte.
Akkor nem kell félnem a törzs befülledésétől az avar miatt, megnyugodtam, a takarás marad!
