Szókészletünk olyan láncolatok soraiból tevõdik össze, amely láncok kezdetén a leutánzott hang áll. Minden szónak helye van, ahová szabály vezérelte.
Ahhoz, hogy szavainkat bele tudjuk helyezni abba a hatalmas mozaikképbe, amelyet az összes hangforrás és családfájuk mutat, néhány dolgot figyelembe kell vennünk.
Tudnunk kell, hogy a szónak mi az eredeti jelentése. Ezt vagy máris tudjuk, vagy meg kell fejtenünk. Ha ez tisztázott, tudnunk kell, hogy mely szóból származik közvetlenül. Ezután a származtatóval ugyanezt, majd újra amíg el nem jutunk a forrásig.
A nyelvkutatás nem foglalkozik a hangutánzókkal.
(Nyilván, mert kiderülne valami "szörnyű és jóvátehetetlen" dolog a finnugor [és egyéb] hipotézisre nézvést.)
Holott, ha van valami biztos támpont, az éppen az, hogy a hangutánzó szavak forrásainak hangjai nem változtak.
És ha ma pl. a "buggy" hangot hallva mindenki be tudja azonosítani a forrást (folyadékból feltörő légnemű anyag hangja), ez nem lehetett másként soha. (Aki pl. "fütty"-nek értékeli, az hülye...)
Ámbár a hangok nem határozhatóak meg objektíven, mégis helye van a mértékadó szubjektivitásnak!
(Mert teszem azt, a botfülűt is azonnal felismerjük.)
Alapvető, hogy helyesen ismerjük fel a minket naponta ért hangokat.
(A kutyám is felismeri a lépéseim hangját.)
Az őskorban, amikor a nyelv kialakult, életbevágó képességnek kellett lennie a hangfelismerésnek.
(E tekintetben mi labdába sem rúghatunk. Lásd a természet gyermekeiről, az indiánokról szóló írásokat!)
T.i. a helytelen felismerésnek az utolsó nyamm-nyamm hang lett a vége.
Változás akkor állt be, amikor az első tudatos utánzás megtörtént.
(Előtte is volt nyilvánvalóan, pl. a saját, akkor még artikulálatlan hangok mímelése. Pl. fájdalomé, stb.)
Első szinten tehát az történt, hogy kiteljesedett a hangutánzással történő közlés. Persze ehhez az kellett, hogy ismerjem a hangokat, valamint olyan szinten tudjam visszaadni, hogy ne legyen félreérthető. Azaz minél inkább hasonlítson arra. Ehhez egyfajta képesség kellett. Akinek ilyen nem volt, ma nincs utódja. Kiszelektálódott.
Természetesen még a találó hangutánzók is absztrakciók eredményei, (nem vagyunk szajkók, vagy papagájok), a lényeg az eredeti hanghoz való olyan közelítés, hogy a másik, a befogadó fél felismerje. Miután megszokottá vált, azaz megtanultuk, onnantól szóként viselkedik.
(Az a feltételezés, hogy ú.n. szimbolizációból, vagy memetikusan, azaz hogy egy tetszőleges hangsor összeköthető egy tetszőleges tárggyal/tevékenységgel stb., nem egyéb, mint spekuláció, agyalgás.)
Miután kb. 100.000 +/- 30.000 éve kialakult a modern homo sapiens és vele a mai teljes értékű, grammatikát is használó nyelv, már nem beszélhetünk rég pusztán hangutánzásról, mert már mindennek volt jelölése.
A hangutánzás úgy tűnik folyamatos, persze a zöme a történetelőtti korokban volt, de azért máig van, s folyamatosan figyelmeztet is bennünket beszédünk eredetére.
A hangutánzást igazolja, hogy rengeteg szavunk van egy-egy tőből, gyökből. Hiszen elvileg tetszés szerint alakíthatnánk szavakat! A lehetőség megvan, mégsem tesszük!
Azért nyüzsögnek-tolonganak a szavak oly közeli hangalakkal egymás mellett, mert NEM TUDUNK, MERT NEM LEHET CSAK ÚGY ELSZAKADNI A GYÖKTŐL. Ma sem!!! (Nem győzzük toldalékolni, hangzóváltással alakítani, stb.)
Éppen ezért a nyelv nem szavak halmaza, egymás melletti sora, hanem felépítmény.
Egy-egy szó mindig szoros összefüggésben van valamely másikkal. Vagy származék, vagy származtató. Ha egyik sem, akkor hangutánzó.
Ez természetesen szintén kötött dolog, mert az utánzásnak olyan szintűnek kellett lennie, hogy más is megértse.
"Egy gyöknyelvet csak a hangokat kiejteni képes ember tud építeni. Máshogy ez nem megy. Tehát meg kellett legyen a nyelvi feltétele."
Ez így van! Azonban gyököket, majd szavakat építeni csak úgy lehet, ha már van miből megtenni, azaz van a hangoknak, gyököknek jelentése.
"2: A CZ-F szótár sem ad kielégítő választ a hangokra (mármint a "jelentésére" ha van egyáltalán ilyen)."
Ez igaz, ezen lépünk most túl, igyekszünk felderíteni a hangok jelentését, hogy megértsük miért azok a hangok alkotják a gyököket, melyek benne találhatók.
"Többnyire egy kilométeres szócikk van egy mondjuk B vagy T hangról, és bekategorizálja úgy 7-8 nagyon tágan értelmezhető fogalom köré."
Ez érthető, hisz' egy-egy hangot többféle hasonló jelenségre, dologra használhattak, miután még nem voltak szavak.
"A hangutánzó funkció minden hangunkra megáll, hangtól függően több-kevesebb gyakorisággal. Illetve létező jelenség hogy a hang jellemzője/képzésével kapcsolatos sajátossága időnként logikusan bekerül a szóba."
Egyetértek! (A 3. ponttal is)
"De az anatómiát is ismerhették, egyre másra jönnek a bizonyítékok igen ősi korokról végzett beavatkozásokról, de az X időkben végrehajtott építészetük is lenyűgöző még egy mai legmodernebb technikával dolgozó építésznek is."
Ez igaz egy, a beszéd kezdeténél jóval későbbi korra.
"5: A KÜRT/KÜRTŐ szavak KÜR eleme: 2 gyök vélhetően tudatos összeháziasítása. KÖR és ŰR szavakból. Létezett már mindkét fogalom, és egybedolgozták. K_R kört kifejező hangvázgyök + ŰR gyök. A szó végi R hang mindkét gyök közös hangja."
Ennek meglehetősen kicsi az esélye, nem gyakorlat, hogy ez így történjen. Az ember az ismert gyököket simán összerakja és kész. Mint az összetett szavaknál teszi.
Lásd a toldalékolást, ahol a toldalékok is önálló gyökök voltak egykor, azok is, melyek ma csak egyetlen hangból állnak.
"6: A VÉRES szóból akár közvetlenül is létrehozható a VÖRÖS szín, épp azon logikai kapcsolat okán hogy ami véres lesz az vörös lesz."
Így van.
(Csak tényleg zárójelben: a VÉRES és a VÖRÖS eredetileg valószínűleg VÉRESből VERES lehetett, s később lett belőle VÖRÖS...)
"7: Ezt sem írnám újra, mert itt van rögtön az 1628.-ban írtam rá jó pár példát hogy még az írott történelmünkben is írok és költők KÖR formában írtak le olyan szavakat, ami ma épp KER, KOR."
A mai kor embere már nem ismeri a hangok jelentését, (a tudomány el sem fogadja, még a gyökök jelentését sem!!!) ezért tetszés szerint csereberéli a hangokat.
Nincs írásos emlék arról, hogyan ejtették ezeket a szavakat mondjuk 5000 évvel ezelőtt. A költői-írói szabadság amúgy is megengedő, sőt a tájszólás is bekevar...
1: A KAR KÖRzésre alkalmas testrész. A forgóKARok és hajtóKARok is erről szólnak. Azt meg nem is értem hogy a KÖRÖM-KAROM szókapcsolatok hogy nem egyértelműek . KÖRöm KÖRMÖL-KARmol.
A KARIKA KARja szerinted?... nem négyzet.)) Szerintem ez annyira egyszerű, de most mit csináljak ezzel ha valaki ebben nem találja a kört. Én igen.
A KIRÁLY szóban nem vagyok 100% én sem hogy ide tartozó, bár ha arról szól a dolog hogy KÖRÜL vették őt, akkor már volna értelme egyértelműen KÖR értelemmel. De ez attól függ mihez köthető a király szavunk.
A körben ábrázolt kereszt szimbólumok világszerte megtalálhatóak, az még a sumereket is bőven előzheti időben. De ez KÖRÖSZT hangalak is volt, azt nemigen vetted figyelembe. Ez már majdnem hangalakban is körosztás.
Van igeképző toldalékolásunk is, ami hangvázként szinte minden magánhangzót bevesz a buliba :
nyarg-AL, zab-ÁL, kez-EL és itt ráadásul a kéz az KEZ mindössze, de ismerünk KESZtyűt is. Akkor van csév-ÉL, kak-IL, dob-OL, köz-ÖL, szap-UL, füty-ÜL, és itt sem ül le senki, hiába ÜL a pontos hangalak, ez a toldalékolás BÁRMELY magánhangzó + L hanggal tökéletesen ugyanarról szól. És mégis 10 féle- képpen is működőképes...
100% biztonsággal nem tudhatjuk mitől GÖR a GÖR, de azért van rá egy elméletem: Szerintem hangutánzó gyök lett a GÖRgetés/GuRulás gyakran rá jellemző GRR típusú kiadott hangja okán. Ez megmagyarázná mitől lehet G_R és K_R hangváz is: hangok által !
Ami GÖRbe vonalú az tud KÖRbe fordulni, gördülni/gurulni. Nem az ÖR hangalak a hangsúlyos a szóban. Elég ha annyit mondok : GIRbe-GURba, GÉRbe, GÖRBE. Amúgy nincs nagyon jelentős különbség egy GURIGA és KARIKA közt sem, rokonok erősen...
1: Egy gyöknyelvet csak a hangokat kiejteni képes ember tud építeni. Máshogy ez nem megy. Tehát meg kellett legyen a nyelvi feltétele.
2: A CZ-F szótár sem ad kielégítő választ a hangokra (mármint a "jelentésére" ha van egyáltalán ilyen). Többnyire egy kilométeres szócikk van egy mondjuk B vagy T hangról, és bekategorizálja úgy 7-8 nagyon tágan értelmezhető fogalom köré. Ezzel amúgy nincs is probléma, mert olyat nem állít hogy márpedig X hang Y általános jelentéssel bír, de bizonyos jellemző funkcióit a hangnak átveszi.
A hangutánzó funkció minden hangunkra megáll, hangtól függően több-kevesebb gyakorisággal. Illetve létező jelenség hogy a hang jellemzője/képzésével kapcsolatos sajátossága időnként logikusan bekerül a szóba.
3: Ezeket már mind átvettük, a P_R (tűzgyököt) is, meg a K_R körgyököt is. A T_R többnyire a TÉRértelmű szó lesz. Találhatunk kivételeket, mivel több módszer szerint is képez szót a magyar nyelv, és nem egyetlen utat követ.
A hangváz nyilvánvaló létezéséről az itt nem sokkal lentebbi 1627. és 1628. számú írásokban kitértem a K_R körértelmű gyökére. Illetve az 1619. számúban sok más szópár, szóhármas, vagy akár szónégyest hoztam fel példának, de sok újabb hasonló ilyen kapcsolatra térek még majd ki.
De amelyekre kitértem, most nem ismételném el, még azok is ropogós írások, nehéz nem észrevenni az egyértelmű rokonságot azon példa szavak közt.
4: Ne becsüld le az ősi korok emberét, nagyon sok mindent tudott az. Egy biztos, a természetet kiválóan ismerte. Mivel ettől függött erősen. De az anatómiát is ismerhették, egyre másra jönnek a bizonyítékok igen ősi korokról végzett beavatkozásokról, de az X időkben végrehajtott építészetük is lenyűgöző még egy mai legmodernebb technikával dolgozó építésznek is. De amúgy a VER-VÉR dolgot meg is magyaráztad a jelentésbeli hasonlósággal. Ezt követte le a hangalaki hasonlóság, direkt tudatos szóképzéssel.
5: A KÜRT/KÜRTŐ szavak KÜR eleme: 2 gyök vélhetően tudatos összeháziasítása. KÖR és ŰR szavakból. Létezett már mindkét fogalom, és egybedolgozták. K_R kört kifejező hangvázgyök + ŰR gyök. A szó végi R hang mindkét gyök közös hangja.
6: A VÉRES szóból akár közvetlenül is létrehozható a VÖRÖS szín, épp azon logikai kapcsolat okán hogy ami véres lesz az vörös lesz. A hasonlóság a valóságban is közeli, és ez hangalakban is megnyilvánul. Közvetlen kölcsönhatás lehet a szavak közt, eléggé egyértelműnek látszik.
7: Ezt sem írnám újra, mert itt van rögtön az 1628.-ban írtam rá jó pár példát hogy még az írott történelmünkben is írok és költők KÖR formában írtak le olyan szavakat, ami ma épp KER, KOR. A KOR szónak is KÖR a fő értelme, de szándékosan módosítva kissé a hangalak, hogy ne egyezzen meg a kÖR szóval. Ez a lényege, de attól még ez is KÖR. Csillagászati értelemben egy korszak az KÖRszak, az időt egykor így számolták az emberek...
"A magánhangzó bár új értelmet is vihet akár a szóba, de a KÖR nem tűnik el a szavakból, hiába KAR a szókezdet."
Nos, ez a hibás feltételezés, mert a kör eltűnik, de marad a K_R, ami csak látszatra azonos a KÖRrel, A KAR nem KÖR alakú! Ahogy a király sem az, vagy a karom sem.
Ettől függetlenül mégis megvan köztük a rokoni kapcsolat amit a két hang (a K és R) kölcsönöz ezeknek a szavaknak, de nem KÖR jelentéssel.
"De az énekKAR is énekKÖR és még megtaláljuk leírva is így."
Minden bizonnyal azért, mert kezdetben körben állta/ültek az éneklők, de később már nem alkottak kört, ha közönség előtt énekeltek, akkor már KAR lett a körből.
"Persze mert a KEReszt eredendően KÖROSZTÓ, ez a lényege, az ősi leleteken is tömegesen találunk körben ábrázolt kereszt szimbólumokat."
Igen, a kelta kereszt rendszerint körbe van belerajzolva, de pl a sumerek nem rajzoltak kört a kereszt köré, és a jelentése sem körosztó (mármint az ebből a keresztből kialakult írásjelnek)
"Tehát a fenti példák is az egyébként nyilvánvaló logikai kapcsolaton túl még írásbeli emlékek formája is azt mutatja hogy a KÖR hangalak más alakban is nyilvánulhat meg..."
Ez is benne van a pakliban... Vannak olyan hangok, mely bizonyos gyökökben egymással kiválthatók.
Alapvetően egyetértek az itt leírtakkal, de nem találsz magyarázatot arra, hogyan született a GÖR gyök, miért van benne a G hang a K helyett? Itt nem a magánhangzó, hanem pont a mássalhangzó miatt változik a gyök jelentése.
Mert ami görbe, az nem fut körbe, ezt Te is jól tudod. Ettől függetlenül rokonítható a jelentésük, de ezt az őket alkotó hangok adják.
Jelen esetben nem a K_R, hanem az _ÖR "váz" (hangok). Mint a pÖRőg, tÖRöl, tÖRik, sÖR, zÖRög, stb. gyökök esetében. Itt mindenütt _ÖR hangváz van.
"1: fogalmad sem lehet hogy gondolkodtak több tízezer, vagy 100 ezer éve az ősi emberek. De már megint tudni vélsz róluk mindent így 2023 táján.)). Mi alapján ugyan?..."
Bármilyen meglepő, van fogalmam... Azt nem állítom, hogy tudom, mikor, mit gondoltak, de azt igen, hogy mit nem gondolhattak. A hangváz éppen az, amire nem gondolhattak, mert nem voltak meg az ehhez szükséges nyelvi feltételek.
"2: A nyelvünk és szavai viszont KONKRÉTAN előttünk vannak, és azok egymással való kapcsolataiból azért kézzel fogható összefüggéseket lehet felfedezni."
Igen, lehet, de körültekintően, mert nem minden az, aminek látszik...
Szerinted a C-F szótár miért foglalkozik a hangok jelentésével? Már sok évtizeddel ezőtt felismerte a két szerző a hangok jelentését, noha magyarázattal még nem szolgáltak. Ma viszont már a hangok jelentésének magyarázatával foglalkozunk, s ezzel egészítjük ki a gyökrendszerről alkotott elméletet.
"A fent idézett jótanácsot én értem, de kösz inkább visszautasítom, mert számtalan esetben látszik a hangvázak mögötti közös értelem."
A hangváz csak egy mai kitaláció, ami megpróbálja jól-rosszul rendszerbe foglalni a gyököket, de semmit nem mond a gyökök eredetéről, a gyököt alkotó hangok jelentéséről. Ezért alakult ki az a téves elképzelés, hogy a magánhangzóknak csupán módosító szerepe van, mintha a mássalhangzók nem módosítanák a hangvázat.
Szerinted a tér, tűr, tor, túr, tör szavak közös T_R hangváza milyen közös jelentést hordoz? És miért csak "árnyalatnyi" különbség van ezek közt a gyökök között? (Ha a magánhangzó csak árnyalja a váz jelentését)
Ugyan ezt kérdezhetném a ker, kér, kár, kór, vagy pár (2), per(eg) par(lag) pir(ul), pür(é) pár(a), por gyökök esetében...
"Aztán megvan a válasz a VER és VÉR esetén hogy miért ilyen közeli hangalakok,"
Meg a vár...
Természetesen a hangalak (váz) hasonlósága (azonossága) az esetek többségében jelentésbeli hasonlóságot von maga után, de a miértre nem ad választ.
Ugyanis az okfejtésed fejlett anatómiai ismereteket tételez föl, amivel elődeink biztosan nem rendelkezhettek, s így a gyököket sem aszerint alkothatták meg.
"A KÜRT szó ha KÖRT volna akkor nem hordaná az ÜR gyököt"
Az ŰR gyöknek hol a fenében van a K_R hangváza? Azt magyarázd meg, hogy került az ŰR elé a K hang? És egyáltalán, hogy alakult ki az ŰR gyök?
"A K_R szerinted nem létező gyök az egyik legkiterjedtebb gyökünk."
Soha nem állítottam, hogy nem léteznek gyökök. Csupán azt vitatom, hogy nem lehet egy gyökből látszatra kiemelni két hangot, mondván, az a gyök hangváza.
Te magad is pontosan ugyan ezt bizonyítod, mikor az ÉR-VÉR, vagy a ŰR-KÜR levezetéssel példálózol. Itt az _ÉR és az _ŰR hangvázból indulsz ki.
Miért?
"De egy KERÉK szó is KÖRÖK lenne, ha mindenáron ragaszkodnánk a K_R közt az Ö hanghoz."
Azért nem ugyan az a K és R közti magánhangzó, mert más a gyök jelentése. Ahogy más jelentése van a KOR-nak és a KÖR-nek is.
Az igaz - s ezt soha nem vitattam -, hogy a két gyök jelentése rokonítható, hiszen két alkotója is azonos.
"A K_R gyök jelentése aszerint változik, hogy milyen magánhangzó kerül középre. Ha Ö, akkor kör jelentése lesz, ha A, akkor kar..."
A magánhangzó bár új értelmet is vihet akár a szóba, de a KÖR nem tűnik el a szavakból, hiába KAR a szókezdet. Már eleve a KAR szó is körértelmű. KARika szerinted tán négyzetgyökön van))? Körgyökű így is.
De az énekKAR is énekKÖR és még megtaláljuk leírva is így. KÓRus más szóval, ez ugyanúgy KÖRértelmű.
De ARANY Jánosnál a KERing még KÖRÖNG-ött. Vámbéry még KÖRszaknak írta le a KORszakot. Biztos ő is hülye hozzá.)) Gárdonyi még simán KÖRÖSZT néven írta a KERESZT szót le ! Kurvára nem az ősember idejében vagyunk ekkor, alig 100-150 évvel ezelőtt ez így is divatozott leírva lenni a KEReszt szóval egyetemben. Persze mert a KEReszt eredendően KÖROSZTÓ, ez a lényege, az ősi leleteken is tömegesen találunk körben ábrázolt kereszt szimbólumokat.
A KORona szót az 1800-as évek könyveiben még megtaláljuk KÖRona hangalakban is. De ez is egy KÖRforma tárgy, jogos a neve. Ballagi Mór az 1858-ban megjelent német-magyar szótárában használja a megkarmol helyett a megKÖRmöl szót is, illetve a kürtő helyett van hogy KÖRtő szót használ fel.
Tehát a fenti példák is az egyébként nyilvánvaló logikai kapcsolaton túl még írásbeli emlékek formája is azt mutatja hogy a KÖR hangalak más alakban is nyilvánulhat meg...
Sőt ez a K_R kört azonosító gyök olyannyira kiterjedt hogy még KOL-KÖL formákra is átterjed, feltehetően a szavak könnyebb és kényelmesebb kimondhatósága végett. KOLbász, KÖLdök, KOLOZSVÁR = KÖRÖSVÁR, KOLlár aki kerékgyártó volt, a KOLOSTOR vagy KALASTorom gyakorlatilag szó szerint KÖRÖS-TORONY jelentésű (van hangváz !) És ezt alátámasztván csak elég megnézni a régebbi építésű KOLostorokat, és ezek bizony körös toronnyal ellátott építmények. Egybevág a hangváz a valósággal kicsikét.
Van a körnek még egy C_R verziója is, ami nem a magyar nyelv műve, inkább a latiné, hogy C hangot használ a K helyett és ebből is van néhány hibrid szavunk, vagy akár teljesen magyar is csak a kör K hangja helyett C-vel honosodott meg latinos okokból. CIR formában például a CIRkusz szavunk ilyen, de a CERUZA is egy KÖRÖZŐ eszköz, pont ezt is jelenti, a hangváz és a tárgy rendeltetése itt is megsegít minket.
A G_R hangváz meg jóformán a testvére a K_R váznak. A GÖRbe vonal KÖRbe fut, ezért rokonok ők.
További K_R "nem körök" :
--- átkarol azaz átköröl
--- zeneKAR ----- zeneKÖR
---- KEReskedik --- KÖRösködik (körbeállják)
---- KERing --- ez sem négyzetmozgás szerintem.))
---- KORmány --- biztos háromszög.))
---- KORong ---- most sem hatszögbe botlottunk. hihetetlen.
---- KERek------ vajon mi lehet kerek.)) ez egy találós kérdés. Ez olyan kábé mint a keresztrejtvényben, patás állat 2 betű (nem őz.) Vajon mi lehet a KER ?))...
"Azt próbáld megérteni hogy őseink nem hangvázakban gondolkodtak, mert nekik ez semmit sem jelentett..."
1: fogalmad sem lehet hogy gondolkodtak több tízezer, vagy 100 ezer éve az ősi emberek. De már megint tudni vélsz róluk mindent így 2023 táján.)). Mi alapján ugyan?... Költői kérdés.
2: A nyelvünk és szavai viszont KONKRÉTAN előttünk vannak, és azok egymással való kapcsolataiból azért kézzel fogható összefüggéseket lehet felfedezni. És valós információk szerezhetőek ebből ellentétben a találgatásokkal és a fantáziálásokkal. A fent idézett jótanácsot én értem, de kösz inkább visszautasítom, mert számtalan esetben látszik a hangvázak mögötti közös értelem. Konkrétan idegen szavakat tudunk így megfejteni MAGYARUL sok esetben. Most írtam le 1-2 napja elég sok ilyen hangvázas összefüggőket, de ha kell 25x ennyi is sima ügy.
Van egy ÉR a kezünkben, benne folyik a VÉR, a szív pumpálja, ami VER. Ha megvágod a kezed, VÉRES lesz, azaz VÖRÖS lesz. Így épül a nyelvünk logikailag. Csak 5 lépcső és máris van nyelvtanilag egy balra toldalékolt bővített szavunk. Aztán megvan a válasz a VER és VÉR esetén hogy miért ilyen közeli hangalakok, továbbá megtudhatjuk ebből hogy a vörös szín megnevezése a vér által születhetett meg.
És baromira kurvára nem kell itt a VÖRÖS szó kapcsán egyesével faszakodni a hangokból építgetéssel mert kapcsiból 5 hangosan született szó a VÉRES által. Ennyire egyszerű ez.
Mert a MAGYAR nyelv egy két hangos ÉR szóból 4-et lépve logikailag eljuthat a VÖRÖS szóig. Vagy azt gondolod minden szavunk egyesével van összecirkuszolva?... Egy frászt, a fenti módszerrel hatékonyan épül a nyelvünk fel, és a VÖRÖS szó kapcsán szinte tutira senki sem azon tanakodott hogy jajj mi az alkotóhangjai jelentése, egyszerűen a VÉRES szóból akár közvetlenül is létrehozhatja a VÖRÖS szót. Még hogy nincs hangváz.
A KÜRT szó ha KÖRT volna akkor nem hordaná az ÜR gyököt egyrészt, másrészt meg a KÖR szó tárgyesetével megegyezne. Ezért is logikus egy módosított hangalak. És ezért is lehet szükséges a K_R mássalhangzóváz, hogy két gyököt össze lehessen tömöríteni egy mindössze 3 hangos szóelemben, mint a KÜR forma. Ami körforma.)) és az ÜR által EGYSZERRE üreges is. KÖR+ÜR tömören KÜR.
A K_R szerinted nem létező gyök az egyik legkiterjedtebb gyökünk. Elképesztő mennyiségű szóval, a mássalhangzó váz biztosítja hogy ne kelljen mindet konkrét KÖR-ként kimondani mert akkor káoszba menne át a kommunikáció. Egy sima KORZÓ--KÖRZÖ szópárt már nem tudnánk megkülönböztetni. De a KOR-KÖR szavak is egybemosódnának. Pedig a KOR is KÖR. Csak előbbi az idő köre. Csillagászati KÖR. De egy KERÉK szó is KÖRÖK lenne, ha mindenáron ragaszkodnánk a K_R közt az Ö hanghoz.
"1: Nyilvánvalóan a "kicsi/kemény" meghatározást kértem ki, mert én bizonyosan nem állítottam ilyet..."
A K hang értelmezése most lényegtelen, mert az ŰR-ről beszélünk.
"A KÖR meg a szóban van, csak itt KÜR ruhába öltözött be."
A KÖR - a szavak jelentése - nem szokott átöltözni. A KÖR az kör.
A KÖR egy önálló gyök, aminek egyértelműen 'kör' jelentése van. Erre a gyökre épülnek azok a szavaink, melyek ezt a jelentést (így, íhogy írva van) hordozzák:
A KÜR egy másik gyök, más jelentéssel: Kürt, kürtő.
Nem véletlen, hogy csak ez a kész szó található ezzel a gyökkel.
"De ettől még a kör kör marad továbbra is."
A K_R gyök jelentése aszerint változik, hogy milyen magánhangzó kerül középre. Ha Ö, akkor kör jelentése lesz, ha A, akkor kar, ha Á, akkor kár...
Ezek mind külön gyökök. A rokonság természetesen a K_R hangok miatt megmarad. De épp így lehet ÜR hangváz is: űr, üres, ürít, üreg, ürge...
Ha az előtte levő hang változik, változik az Ür gyök jelentése is: bürü, csűr, dürög, fürdik, gürcöl, kürt, püré, sürög, szüret, türelem, zűr...
Ezek is mind különálló gyökök, noha ezek közt is van rokoni viszony az ÜR gyök miatt.
Olyan ez, mint mikor összetett szavakat alkotunk: beton-talp-fa, beton-fej-fa. A középső "hang" (a talp, ill.fa ) megváltozik, akkor megváltozik a szó jelentése is. Hiába azonos a 'hangváz' (beton-fa) nem marad azonos a jelentése, két külön szó (gyök) lesz.
"Igazából a KÜRT hangalak elsősége épp emiatt lényegtelen is ebből a szempontból, mert a szarv és a hangszer is egy csőszerű ----tehát köralapú--- üreges test. Ez a fő."
Azt próbáld megérteni, hogy őseink nem hangvázakban gondolkodtak, mert nekik ez semmit nem jelentett, hanem ők a hangok önálló jelentése alapján rakták össze a hangokat gyökökké, éppen úgy, ahogyan mi is tesszük ma az összetett szavak esetében.
"De annyiból lényegtelen is a sorrend, hogy tényleg bármi ami kürt és kürtőként van/volt megnevezve az kivétel nélkül mind ÜReges KÖRforma dolog lesz. Ez a közös mindegyikben..."
Vedd észre, hogy itt egy szükségszerűséget keversz a dologba, ui. tömör tárgyat hiába fújsz, nem fog hangot adni, csak egy üreges. Mint a síp, furulya. Ezek is üregesek...
1: Nyilvánvalóan a "kicsi/kemény" meghatározást kértem ki, mert én bizonyosan nem állítottam ilyet...
A KÖR meg a szóban van, csak itt KÜR ruhába öltözött be. Ahogyan a KERing szóban ugyanez KER ruhát ölt. De a KERING éppen KARING is a kacs-KARingó szavunkban. Itt a KÖR a KAR ruhát veszi fel. A KORong esetén meg kOR bőrbe bújt. Ez a gyök olyan mint a Bruce Wilis Sakál-ja, folyton változtatja a külsejét.))
2: A SZARV szó nem tartalmazza a KÖR elemet, de ez nem tudom mitől volna probléma. Máshogy közelítették meg ezt a szót, ez a SZÁR szóhoz köthető. Ami meg egyébként szintén egy hengerded csőforma dolgot jelent (üreges) . Igazából a KÜRT hangalak elsősége épp emiatt lényegtelen is ebből a szempontból, mert a szarv és a hangszer is egy csőszerű ----tehát köralapú--- üreges test. Ez a fő.
3: KÜRT és KÜRTŐ szavak hangalakilag majdnem ugyanazok, lényegét tekintve meg teljesen meg is egyeznek. 1. verzió hogy a KÜRT meg lett toldva egy Ő hanggal. 2. és szerintem ez a valószínűbb :
A KÜRTŐ szó tömörödhetett KÜRT-re. Ilyesmire van példa a nyelvünkben a CSONKA-CSONK viszonylatában is mondjuk. A másik indokom meg az hogy egyszerűen annyiféle dolgot neveztek/neveznek meg KÜRTŐ néven amiről még CZ-F sem ír, hogy már a puszta statisztikai valószínűsége is ezt támasztja alá.
És ezek közt igen ősi dolog is van mint a halászok kürtője, vagy a barlang kürtője akár. A halászattól sokkal régebbi ősfoglalkozások azért nem hemzsegnek ezerszámra.))
De annyiból lényegtelen is a sorrend, hogy tényleg bármi ami kürt és kürtőként van/volt megnevezve az kivétel nélkül mind ÜReges KÖRforma dolog lesz. Ez a közös mindegyikben...
- " A te verziód szerint KÜRT azaz : kicsi/kemény - üres "
- " Ez most valami tréfa?!?... Sosem állítottam ilyet, teljesen másról beszélek. Én azt mondtam hogy ez egy KÖR alapú köríves tárgy és ÜReges és pont ez is van a szóban."
Egyáltalán nem tréfa.. Most is azt állítod, hogy ÜReges, ami ugye, üres... Ez egyre megy. A kör nincs benne, mert Ü hang van az Ö helyén.
"Tehát mint korábban is írtam nem a hangszert nevezték meg előbb így, hanem az állat fején lévő szarukinövést, másképp SZARV,"
Hát éppen ez a probléma! Megnevezték az állat fején levő szarut, s ezt úgy hívták, hogy szarv. De ebben sincs sem KÖR, és még kevésbé ÜReg.
Viszont ebből a szarvból készítettek kürtöt, és nem a szarvat/szarut nevezték el kürtnek, hanem azt a szerszámot/hangszert, ami kiadja a hangot.
"KÜRTŐ szó több dologra is volt használatos, kemence füstelvezetője például. Kör alakú és üreges."
Valóban. Csak ez a szó (és a többi felsorolt) évezredekkel későbbi, mint akár a szarv, vagy a kürt.
Ezek az újabb szavak minden további nélkül készülhettek a kürtre asszociálva.
"Innentől számomra ez a kérdés el is dőlt ezzel..."
" A te verziód szerint KÜRT azaz : kicsi/kemény - üres "
Ez most valami tréfa?!?... Sosem állítottam ilyet, teljesen másról beszélek. Én azt mondtam hogy ez egy KÖR alapú köríves tárgy és ÜReges és pont ez is van a szóban. Nálam ez már nem is képezi vita tárgyát mert teljesen biztos vagyok benne, némiképp még bővítettem az ismereteim az ügyben:
Tehát mint korábban is írtam nem a hangszert nevezték meg előbb így, hanem az állat fején lévő szarukinövést, másképp SZARV, egyéb módon TÜLÖK (TULOK okán), még máslegképebben (új szó) pedig KÜRT neve is volt ennek. Köríves és üreges. Aztán a hangszer KÜRT is Kör alap és üreges.
KÜRTŐ szó több dologra is volt használatos, kemence füstelvezetője például. Kör alakú és üreges.
KÜRTŐCSŐ néven hívták a kályhacsövet a házban a székelyek, és ez körforma és üreges.
KÜRTÖSKALÁCS : csak rá kell nézni és meg fogunk lepődni, mert KÖR forma és ÜReges. Ja és nem ad ki Ü hangot ! És ez így van rendjén.
Barlangnak is lehet KÜRTŐje, ez egy kör alakú üreg valahol a "mennyezet" részen. A barlang okán a KÜRTŐ szó pályafutása tán itt indulhatott el. Továbbá a pincék szellőzöj is KÜRTŐ névre hallgatnak, Ü hangot ugyan nem bocsátanak ki ezek, ugyanakkor szintén KÖR és ÜReges dolg.
És még van egy KÜRTŐ, ezt a halászok használják csapdaként. Most nagyon meg fogunk lepődni: ez is KÖRforma és ÜReges. Gyakorlatilag MINDEN AZ, amit a KÜRT-KÜRTŐ dolgok jelentenek. Innentől számomra ez a kérdés el is dőlt ezzel...
'FAGYASZTÓ és MÉLYHŰTŐ ------ ugyanazt mondom csak másból építem. De új szót is könnyen létrehozhatnék rá, annyit mondok hogy JÉGDOBOZ mondjuk és kész is vagyunk."
Nem lőttél bakot, mert a hűtő régebbi neve jégszekrény volt. Igaz az nem tudott mélyhűteni, vagy fagyasztani, de ma már csak egyszerűen hűtőként emlegetjük.
"Lesz akkor egy FAHBEB nevű eszközünk. Tegyük fel ez megtetszik az embereknek és elterjed és népszerű lesz. Nehéz kimondani kicsit, így tegyük fel a népnyelv szépen elhagyja a H hangot és fokozatosan egyre inkább FABEB módon fogja ezt megnevezni. Aztán itt nekem ezek után 6 ezer évvel később (ha ennek a folyamatnak nem marad írásos nyoma), aztán kurvára találgathatja majd bárki hogy ez a hangalak mi a jó francért az ami. Aztán lehet találgatni majd hogy "mire gondolt az ősember" ))"
Ugyan ez a helyzet a gyökökkel is, végső soron azok is mozaikszavak. Ti. a hangok is lényegében szavakat jelentettek azzal a különbséggel, hogy akkor még nem voltak szavak. Hogy pontos legyek, szavak híján csak hangokkal, (egy-két, a jelenséget utánzó, arra jellemző hanggal) tudták megjelölni azt a dolgot, amire gondoltak. Nekünk ezekre a dolgokra már vannak szavaink, de nekik - az őseinknek - még nem voltak.
"Lesz akkor egy FAHBEB nevű eszközünk. Tegyük fel ez megtetszik az embereknek és elterjed és népszerű lesz."
Persze, hogy megtetszik, mint a TV, DNS, OTP, FTC..., mert rövidebben lehet kimondani.
"Aztán lehet találgatni majd hogy "mire gondolt az ősember" ))"
Ha elfelejtjük a betűk jelentését, - márpedig elfelejtettük - akkor bizony elég nehéz helyzetben vagyunk, de mégsem reménytelen. Ui. a mozaikszavak hangalakja és jelentése közt kapcsolatok fedezhetők föl, mint a gyökökben levő hangok és a gyökök jelentése között. Ezért, ha nem is ismerjük a mozaikszó egyes betűinek jelentését, sokszor elég nagy biztonsággal utólag is megállapítható.
Pl: Nézzünk néhány ismert mozaikszót: Ántsz, Áfész, Ávh, Ávü, Ász, Ág, Ápv rt.
Miután tudjuk, hogy ezek mindegyike állami feladatot lát el, (a funkciójából kiderül), így nem nehéz beazonosítani, hogy az állam szó az Á betűvel van jelölve.
De nem igaz az Áfor, vagy az Áfa esetében.
Hasonló a helyzet a gyökök hangjainál is azzal a különbséggel, hogy ott nem teljesen más jelentésűek az azonos hangok, hanem van köztük valamilyen logikai kapcsolat, mint a kicsi, kemény, kopog, kör között.
Amikor gyököket vizsgálunk, számításba kell venni, hogy egy-egy hangnak esetleg más jelentése is lehet, ami látszólag teljesen más, mint amire gondoltunk. Különösen igaz ez a magánhangzókra. Sav-sáv, vaj-váj, haj-háj, (cipőt) fűz-fűz (fa) fal-fal (eszik)
Ezért nem lehet mechanikusan minden azonos hangvázú gyököt egy kalap alá venni még akkor sem, ha a magánhangzó is megegyezik benne.
Természetesen ettől még létezik a gyökrendszer, csak körültekintőbbnek kell lennünk...
"KÜRT szó részletesebben : Ebben az ÜR gyök "szó szerint" szerepel, ez az üresség/üregesség tömören 2 hangban kifejezett értelmezése."
Igen, benne van, de koránt sem biztos, hogy ezzel a jelentéssel.
"1: Az ŰR gyök mintha olykor UR formában is ezt jelentené, [... ] (biztosan nem mindig, de sokszor)"
Éppen erre a hibás gyakorlatra hívtam fel a figyelmet az imént... Még az sem biztos, hogy azonos hangváz - jelen esetben ŰR - azonos jelentést hordoz! Lásd majd alább.
Az R hang jelentése elég egyértelműnek látszik, viszont nem azonosak a magánhangzók. Tehát már itt rezeg a léc.
Ha egy kürtről beszélünk első kérdés, hogy mi a célja? Mert ez lesz a névadás valószínű alapja.
Ugye, azért készült, hogy messzire hallatszó erős, intenzív hangot adjon. Milyen hangot ad a kürt? Egy hosszan tartó Ű-szerű hangot. Tehát logikusabb, hogy a nevében ez a hang szerepeljen és nem pedig az ŰR jelentésű gyök. (nem ezért készült, nem ez a funkciója)
Ettől még az ŰR (üres, üreg) is kaphatta nevét az Ű-szerű visszhangjáról, de nem tartom valószínűnek, hogy a kürt az üressége miatt kapta ezt a megnevezést.
Ennek megfelelően szerintem a kürt K-Ű-R(t) hangokból (egyhangú ősgyökökből) áll, amit így lehetne "lefordítani": kicsi/kemény - Ű - hangot adó.
A Te verziód szerint K-ŰR(t) azaz: kicsi/kemény - üres.
Most gondolkodj el azon, melyik változat adja vissza ennek a tárgynak a lényegét (amire használták).
Írtad: "Szerintem oka van ennek, tudatos szóképzéssel a dologra jellemző főbb tulajdonságait a nyelv a szóba direkt beleépítette..."
Ugye, a kürt legfőbb tulajdonsága, hogy Ű-szerű hangot ad. Ezért készítették, ez volt a fu8nkciója.
"A KÜRT hangalak először nem a hangszert nevezte meg ! Hanem egy szaruból álló dolgot az ezzel rendelkező állatok fején. "
Így is lehet gondolkodni, csak akkor meg kell magyarázni, hogy annak az üreges valaminek miért szarv a neve, s miért nem kürt? És miért csak az a kürt, ami hang adására szolgál?
Az üres, üreg, ürít, űr szavakban valóban az ŰR gyök található, de a kürt szóban nem. A kürt szóban még nem olvadt össze az Ű és az R hang egyetlen gyökké, hanem két különálló gyököt alkot.
Lád még a 'tülök' szót, ami szintén szarvat jelent, de ebben sincs R, csak Ü hang van. És nyilván nem az ÜL gyököt tartalmazza....
"-Rengeteg szónak több, akár több jelentése is van" ---- írod. Igen ez így van.
Viszont azt vettem észre már jó ideje, hogy az esetek döntő többségében adott egy közös nevező. Ergo valójában gyakran egy jelentés az a kettő, hiába más szófajok éppen. Van egy másik kisebb csoport, amikor már egy jóval későbbi fejlemény hatására vagy elvonatkoztatunk, illetve hasonlatokat gyártunk.
Ilyen hasonlatok mondjuk a TYÚK nevű baromfi, amit úgy általában nem az intellektuális képességei okán tartunk becsben, hanem másért. És a buta nőszemélyre is egyszer csak megjelent ez a TYÚK dolog mint hasonlat. De ilyen még konkrétabb hasonlat az emlős EGÉR, meg a számítógépes EGÉR között is van, hiszen a tárgy erre emlékeztet minket megjelenésében. De ezeknél tudjuk hogy melyik volt sokka előbb meg.
Ugyanakkor a gyakoribb az, amikor a több jelentés csak látszólag több, valójában EGY fogalom kapcsolja össze ezen szavakat. Példák, csak néhány a sokból ami ilyen:
CSAP(ni) ige és a CSAP amiből víz jön : utóbbiból a víz csapódik ki, köze van a CSAP igéhez. CSAPÁS mint mikor az asztalra csapunk, vagy CSAPÁS mint ösvény: az ösvényt is kiCSAPkodták machete féle cuccal, ezért a neve, ugyanúgy a CSAP ige a lényege ennek is.
FOG(ni) mint ige és a szájban lévő FOG : itt is egy dologról van szó, a fogak ételt fognak meg, a ragadozó zsákmányát a fogával fogja meg. Csak van egy igénk is meg egy főnevünk is ebből, ettől még egy dolog szülte a szót meg. ÉG(bolt) és az ÉG(ni) ige : Az égboltban égés zajlik, a legtöbb meteor földet sem ér, elég a légkörben. Egy dolog szülte ezeket is meg.
Sír mint ige és sír-hely: ez utobbi helynél gyakran sírnak. sír(ó)hely ! Szerintem egyértelmű a kapcsolódás. Tűz a nap és a TŰZ főnév : evidens hogy az ige gyakran okozza a főnév megjelenését, kiváltképp erdőkben. És lehetne sorolni, tele vagyunk ilyenekkel.
"Nem lehet minden esetben bármilyen magánhangzót másikkal helyettesíteni" ---- Így van, pontos a definíció. Én sem állítottam hogy minden esetben működik. De gyakran igen, és egy létező jelenségről van szó, amire oda kell figyelni mert lényeges lehet sokszor. Mert ezen szavak közt egyértelmű rokonság látszik, a mássalhangzóváz egyező lesz. Csak néhány példa, de rengeteg további írható még erre:
--Valaki CSELES, más meg CSALÓS. ----- eléggé rokon dolgok ezek.
--PARÁZSOL---PERZSEL---PORZSOL-- PÖRZSÖL---- szinte négyesikrek ők
--CSOROG és CSUROG, illetve a patak CSERGEDEZNI és CSÖRGEDEZNI is tud---- családtagok ők is ám.
--GAZOL--GÁZOL-- GAZELLA ----- egy család ők is. Poénból még beírhatnánk GIZELLÁT is, amennyiben ilyen heves és túlfűtött szenvedélyes.)) De őt csak akkor.))
-- BANDA ---BENDŐ---BUNDA : 3 önálló dolog megjelölve, de alapértelmét tekintve hármasikrek a szavak.
--SZÖRP--SZIRUP : ikrek ők. De már egypetéjű ikrek.)) TEPER--TIPOR : eléggé hasonlók.
--GYÚJTÓPONT ---GYŰJTŐPONT aztán CSANAK--CSÓNAK. CSILLOG--CSILLAG.
--EREDŐ--ÁRADÓ--ERJEDŐ majd OMLIK--ÖMLIK is jó "haverok".
--TÁV---TOVA--TÉV(es)--- TEVE (?) : táv értelműek. Aztán nincs olyan nagy különbség egy FERDÜLÉS és egy FORDULÁS közt sem.
--- És osszunk fel legalább 2 részre egy egészet: FÖLÖZ---FELEZ-- FILÉZ--FALAZ A filézés is ilyen, de ha FALAZUNK is, akkor FELEZZÜK a teret , még ha nem is feltétlen fifty-fifty arányban. Rokonok ők, ugyanúgy képződnek is toldalék ügyben, van közös nevezőjük aztán mégis mást azonosítanak képileg...
freezer. mi van még. cooler. ott is kettő van, a hűtésre meg a fagyasztásra. ők a jéggel társítják, a magyar a méllyel (kivéve az alap jéghideg), ahogy magas hőfok az meleg magyarul, de ez angolban is high (magas). valószínűleg a Nap állásából
Ezt viszont bizonyosan 2 részben válaszolom, mivel van mire reagálni bőven.
1. rész:
A magyar nyelv szabadon tud építkezni, ergo többféleképpen is képez szavakat, többféle módszere áll rendelkezésre. Ezért sem értem hogy a KÜRT kapcsán ugyan miféle jelentősége van annak, hogy egyetlen dolognak akár több megnevezése is lehet. Ahogyan egy hangalak is létrejöhet 2 úton is.
FAGYASZTÓ és MÉLYHŰTŐ ------ ugyanazt mondom csak másból építem. De új szót is könnyen létrehozhatnék rá, annyit mondok hogy JÉGDOBOZ mondjuk és kész is vagyunk. De ha körülményesebbek vagyunk úgy is mondhatnánk akár: FAGYPONT ALATTI HŐMÉRSÉKLETET BIZTOSÍTÓ
ELEKTROMOS BERENDEZÉS. Ez túl hosszú így?.... Sebaj, akkor mozaikszót gyártok a kezdőbetűkből:
Lesz akkor egy FAHBEB nevű eszközünk. Tegyük fel ez megtetszik az embereknek és elterjed és népszerű lesz. Nehéz kimondani kicsit, így tegyük fel a népnyelv szépen elhagyja a H hangot és fokozatosan egyre inkább FABEB módon fogja ezt megnevezni. Aztán itt nekem ezek után 6 ezer évvel később (ha ennek a folyamatnak nem marad írásos nyoma), aztán kurvára találgathatja majd bárki hogy ez a hangalak mi a jó francért az ami. Aztán lehet találgatni majd hogy "mire gondolt az ősember" ))
KÜRT szó részletesebben : Ebben az ÜR gyök "szó szerint" szerepel, ez az üresség/üregesség tömören 2 hangban kifejezett értelmezése. Nem poénból van a szóban, vagy csak úgy véletlenül, meggyőződésem hogy tudatos szóalkotásról van itt (is) szó. Még mielőtt kitagadnánk a nyilvánvalót a szóból, nézzük meg alaposabban hogy miért is van nagyon is logikája az egésznek:
1: Az ŰR gyök mintha olykor UR formában is ezt jelentené, és mintha jó néhány szavunkban erre is mutatna (biztosan nem mindig, de sokszor) : fÚR, kÚR, szÚR, tÚR, bÚRa mondjuk. Fúrunk, akkor üreg keletkezik. Ha szúrunk is. A KÚRás meg ha belegondolunk egy körforma üregébe hatolás. Azaz megint értelme van a ma már "trágár" minősítésű szónak. Aham, csak alapból nem annak készült el. De a BÚRA szó is jól érzékelteti hogy egy BORÍtásról van szó, és ez is üreges. A TÚR szó meg TÉRértelmű szó a T_R mássalhangzó váz által + ebben is ott az ŰR, itt ÚR formában, és összeáll a dolog mert a TÚRás valoban a térben történő üregelés, elég csak a földtúrásra gondolni, ami vélhetően ihlette ezt a hangalakot. Vagy épp gondolhatunk a földbe üreget készítő állatokra is. Vegyük már észre hogy van értelme az egésznek !
Most nézzük ahol az ŰR konkrétan is ŰR : a legegyértelműbb esetekből válogatok:
Maga az ŰR szó, már eleve a világŰR is erről szól, hogy üres. Az Ürge mint üreglakó állat, gondolom nem kérdéses. De nézzük 3-4 hangosokban mikor nem szókezdő: GYŰR --- elég csak az ágyneműt kicsit gyűrni, üreg lesz alatta. Toldjuk meg és GYŰRŰ ----- egyértelmű itt is, van üreg, a gyűrű egyik fő tulajdonsága ez. SZŰRŐ----- lyukacsos/üregekkel teli, nem kell ezt sem magyarázni különösebben. Akkor FÜRKÉSZ(ni) szó. Egyértelműen rokona lehet a FÚR igének, fürkészik- fúrkálódik.
Vagy ALL-ŰR: megjátszott viselkedést jelent, azaz ÁL és ÜRes. Vagy épp a ZŰR is gyanús, mert ha zűr van, akkor valami nem teljes. De térjünk vissza fővonalra, a pontos KÜRT hangalakra :
"A kürtben az Ü hang minden bizonnyal a kürt hangjának felel meg, azt hivatott utánozni" ---- állítod ezt ugye. A hangutánzó magyarázat sok esetben egyébként valóban helyes irány, de itt másról lehet szó, már csak emiatt is: A KÜRT hangalak először nem a hangszert nevezte meg ! Hanem egy szaruból álló dolgot az ezzel rendelkező állatok fején. Azaz a szarv nyúlványát. És nem fogjuk kitalálni de pont üreges ez is.)) Igen, még ivóedények is készültek/készülnek ebből !
És maga a KÜRT hangszer is aligha vitathatóan ÜReges. De menjünk tovább mert ebből fog látszódni végérvényesen hogy a K_R körgyök és az ÜR üregességre mutató gyökszavak egy kürthöz nagyon hasonló szóban is összedolgoznak, és ez nem más mint a KÜRTŐ szavunk.
Ez eredetileg a kemencét és a kéményt összekötő cső volna, arról nem tudunk hogy ez Ü hangot bocsátana ki. Arról viszont nagyon is lehet hogy ez szintén kör alapú dolog ami hogy s hogy nem épp most is üreges dolog lesz. És passzol rá a meghatározás teljesen. Szerintem oka van ennek, tudatos szóképzéssel a dologra jellemző főbb tulajdonságait a nyelv a szóba direkt beleépítette...
"Az ősember: szerintem hagyjuk ki a buliból, nem foglalkozom vele mivel nincsenek információink a kommunikációjával kapcsolatosan."
Az igaz, nincs semmilyen információnk az ősember nyelvi adottságairól, de mai ismereteink, mai nyelvünk és a fejlődés általános szabályainak figyelembe vételével jó közelítéssel rekonstruálhatjuk a beszéd kialakulásának kezdeti fázisát. Ez nem alaptalan kitaláció, mivel szavaink jelentős része ma is tagadhatatlanul eredetiben hordozza a szavakat alkotó hangok jelentéseit. Ha nem így lenne, egy percet sem fecsérelnék e témára.
"Newtont még nem ismerték ugyan, de ahhoz nem kell doktori képzés, hogy a régi ember is felismerje azt a nyilvánvaló tényt hogy a mozgáshoz ERŐ szükségeltetik."
- Ehhez először az adott mozgást kellett megnevezni, s csak jóval ezután lehetett szó az erő felismerésére, megnevezésére, ami logikusan az intenzív mozgásból származik.
- Az erő egy elvont fogalom, aminek használatára kezdetben nem volt semmiféle igény. Az emberek nagy többsége ma sem törődik vele, a megkérdezettek jó része meg sem tudja fogalmazni, mi is az erő...
- A hétköznapokban soha nem a mozgáshoz szükséges erőt, hanem a mozgást és annak milyenségét kommunikáljuk. - kivéve a fizikaórát.
"Viszont az feltűnő volt számomra hogy mikor van R a szóban, akkor eléggé gyanúsan az ER(Ő) szó ismerhető fel eme szavakban is."
Ez természetes, hiszen minden mozgás feltételezi az erőkifejtést. De nem minden mozgást fejezünk ki R hanggal. Pl már a mozog szóból is hiányzik. Pedig a logikád szeriont pont ebből nem szabadna hiányoznia. Meg tudod indokolni, miért hiányzik?
"Célja több is lehet, de elsősorban az hogy a kapcsolódó új szó már ne teljesen pontosan legyen ugyanaz mint egy másik hangalak, mivel egy konkrétan létező új dolgot nevezünk már meg, de mégis látszódjon a kapcsolódása."
Ennek több dolog is ellent mond, noha végső soron igaz:
- Rengeteg szónak két- akár több jelentése is van.
- Egyetlen dolognak akár több tucat megnevezése is lehet...
- Nem lehet minden esetben bármilyen magánhangzót másikkal helyettesíteni
- A magánhangzókat nem lehet összevissza cserélgetni, csak meghatározott hangokkal lehet helyettesíteni.
- Mássalhangzók cseréje is elég gyakori.
A magánhangzók önálló jelentésére ma is számos példa szolgál bizonyítékul: Tér- és időbeli helyzetet fejeznek ki: itt-ott. ez-az, erre-arra, ide-oda, megy-jön, ifjú-agg, fiú-apa, én-ő,
Méretbeli különbséget: kicsi, pici, ill. nagy, hatalmas, szűk-bő...
Érzelmeket fejeznek ki: Á, Í, Ő, (j)É, Ú...
A hangutánzó szavakban a magánhangzók jelentése dominál, a mássalhangzó szerepe másodlagos: sír, rí, sikít, sivít, visít, sikolt, csikorog, nyikorog, vicsorog, nyihog, vihog, vinnyog, csipog, ciripel, csiripel, cicceg, cicereg, cincog, röhög, hörög, böfög, bömböl, bőg, dörög, dörömböl, döng, pöfög, röfög,...
Nem véletlen, hogy más szavakban is ugyan ezeket a jelentéseket hordozzák: sí, nyíl, nyílás, kicsi, cinke, sikál, sípol. Kicsinyítő képzőkben: Marci, Jancsi, Marcsi...
"Ugye ez KÖR Ö hanggal. De a KARika szóban is ez. A KORong szóban is ez. Ezek mind körök lesznek. De a KÜRT szóban is körről beszélünk. Aham, csak itt már megjelenik más is az Ü által !"
Miért pont az Ü hang a kakukktojás? Az Ö és A ugyan az a hang? Vagy az E? (kerék) esetleg az I? (király) Vagy az U? (kurva) Vagy az Á (károg), az É (kér) és az Ó? (kór)
"Őrzi a kört a szó, de becsatlakozik egy új gyök, összedolgoznak ! Mert megjelenik az üregességet/ürességet kifejező ŰR gyökszó is"
A kürtben az Ü hang minden bizonnyal a kürt hangjának felel meg, azt hivatott utánozni. Hasonlóan a síphoz.
És az sem biztos, hogy itt a K_R hangvázra (mint kör) kell gondolni, mert a kurva, kér, kár, károg, kór, kóró, korog, korom, kor szavaknál is problémás, hadd ne mondjam nyögve-nyelős a kör jelentés mint magyarázat...
Ha tovább megyünk akkor méginkább sántít a dolog, mert a perdül, fordul, gördül, sereg, sürög szintén körmozgás, mégis más a hangváz, de a pereg, ferde, görbe, serdül meg nem körmozgás, holott ugyan azok a hangvázak.
A hangok önálló jelentése nélkül esélyünk sincs ezekre az anomáliákra kielégítő választ adni.
Lehet 2 részben válaszolok, ha nagyon elnyúlna épp.
Az ősember: szerintem hagyjuk ki a buliból, nem foglalkozom vele mivel nincsenek információink a kommunikációjával kapcsolatosan. Találgatásoknak meg fantáziálásoknak nincs helye a nyelv kutatásában, 2023-ban azért olyan magabiztosan nem állíthatunk róla bármit is hitelt érdemlően hogy ő éppen miről hogyan gondolkodott akkoriban. Ez tényleg max. csak találgatunk akkor.
De egy bizonyos: gyöknyelvet csak olyan emberek építenek/használnak akik már minden egyes gyökünk hangjait frankón ki tudják ejteni, egészen egyszerűen csak így van értelme az egésznek. Ebben a sorrendben. Newtont még nem ismerték ugyan, de ahhoz nem kell doktori képzés, hogy a régi ember is felismerje azt a nyilvánvaló tényt hogy a mozgáshoz ERŐ szükségeltetik.
Most csak így gyors statisztikát néztem, 82 nyelv szavait vettem át és ebből 28 tartalmaz R hangot. Az R hang népszerűségét tekintve ez nem kimagasló arány, bár nem is éppen kevés. Viszont az feltűnő volt számomra hogy mikor van R a szóban, akkor eléggé gyanúsan az ER(Ő) szó ismerhető fel eme szavakban is. Már csak elég arra a néhány példára is néznünk, amit ugye ideírtál le:
Üzbég hARAkat, türkmén hEREket mondjuk. De ha máshová nézek : szárd mofhERE vagy szintén szárd
moghERE szavak. Olasz mouvERsi, luxemburgi bougéiEREN többek közt, nem írom végig őket, van még jó pár hasonló.
------------------------------------------
Magánhangzó cserélhetőség: nem csak E-Ö viszonylat van, például a csorog-csurog O-U működik. De egy perzsel-porzsol- parázsol--pörzsöl esetén nagyjából ugyanazt mondjuk ki 4 féleképpen.
De a legtöbb esetben szerintem egészen egyszerűen szándékos a másik magánhangzó használata egy bizonyos mássalhangzó váz közt. Célja több is lehet, de elsősorban az hogy a kapcsolódó új szó már ne teljesen pontosan legyen ugyanaz mint egy másik hangalak, mivel egy konkrétan létező új dolgot nevezünk már meg,, de mégis látszódjon a kapcsolódása. Legyen példánk a már sokszor említett KÖR gyök, ami K_R formában nyilvánul meg.
Ugye ez KÖR Ö hanggal. De a KARika szóban is ez. A KORong szóban is ez. Ezek mind körök lesznek. De a KÜRT szóban is körről beszélünk. Aham, csak itt már megjelenik más is az Ü által ! Őrzi a kört a szó, de becsatlakozik egy új gyök, összedolgoznak ! Mert megjelenik az üregességet/ürességet kifejező ŰR gyökszó is a K_R mássalhangzóváz mellé, az R hang voltaképpen itt mindkét gyökszónak eleme.
És ezen gyökök közt nincs semmi hierarchia, teljesen egyenrangúak, de a megváltozó magánhangzó behoz egy új elemet a szóba. Nem mondom hogy minden szóba ez feltétlenül igaz, de a KÜRT esetén látszik a dolog, felismerhető. És valóban igaz, hogy a KÜRT tárgyban megtaláljuk valósan is a KÖRT is és az ÜRT is, hiszen üreges a belseje.
Tehát nem kell amiatt "aggódni" hogy a magánhangzó nem vihet értelmet a szóba, nagyon is mert ha a 2 hangos gyök egyik eleme magánhangzó, akkor igen is összeilleszthető egy K_R mássalhangzóvázzal is ez a példánkban éppen most az ŰR dolog, így végül is plusz információ került a szóba ezáltal bele...
"Ugyanakkor viszont máskor ez az Ő már önmagában nem erről fog szólni mondjuk egy HŐ vagy ÖT számjegy szóban."
Igen, itt már az előbbi személyre vonatkozó jelentése már nem található meg, de nagyon valószínű, hogy valamilyen átvitt értelemben kapcsolatba hozható, de mivel nem tudjuk mi volt az asszociáció alapja, ezért nem látjuk a kapcsolatot.
A mai nyelvben - különösen a szlengben - számos olyan új jelentést kapnak szavaink, aminek nem ismerjük a az asszociáció alapját. Pl. Jó = sirály, zsír, csúcs, oltári, állati, menő... Gondolom, neked sem jut eszedbe semmi, mitől jó a csúcs, vagy a többi szinonima.
De mondhatok más példákat is: Fej. Ugye, az élőlények testrészét értjük alatta, holott a gyufának, csavarnak fúrt kútnak is van feje... És a lábnak, kéznek, lemezjátszónak, de még a
(motor)hengernek is, pedig még csak nem is hasonlít a többi fejre. Ugyanakkor a szelepnek nem feje, hanem sapkája van, sőt az árnak is. (ársapka)
"A magánhangzó felcserélhetőség mértéke szerintem gyökönként eltérő lehet."
Így van, ennek pedig több oka is lehet:
- Kezdetben a magánhangzók kiejtése nem volt olyan "tiszta", mint manapság, mivel a képzésük sem olyan egyértelmű, mint a mássalhangzóké, noha ott is vannak árnyalatnyi különbségek, de nem oly mértékű, mint a magánhangzók esetében. Az összes magánhangzó között tetszés szerint tudsz átmenet nélkül hangot váltani, nem úgy a K és SZ, a G és a T, vagy más mássalhangzók között. Ez utóbbiak képzése sokkal kötöttebb. Meglehet, hogy egy köztes (magán)hang egyes esetekben pl. E hangként, más esetben Ö hangként maradt fönn. Lásd a nyitott és zárt E hangot, ahol az utóbbit Ö-re lehet fölcserélni (felcserélni)
- Korábban - és még ma is - elterjedt nézet, hogy a beszéd valójában mássalhangzókra épül, a magánhangzók pedig csak a kiejtést könnyítik, végső soron jelentéktelen beszédelemek. Ezt a felfogást nagymértékben erősítette a mássalhangzós írás.
Pedig az első hangjaink, amivel valamit is jelölhettünk minden bizonnyal magánhangzók lehettek. A hozzánk legközelebb álló főemlősök is rendre magánhangzókkal kommunikálnak, nem hallottam, hogy egy majom valódi mássalhangzót ejtett volna ki. (Természetesen az általuk használt magánhangzók nem ugyan úgy hangzanak, mint a mai emberi beszéd hangjai, de jól megkülönböztethetőek egymástól. Az U hang pl. egészen tisztán elkülöníthető...)
- Még ma is sokszor két, vagy több különböző hangot használunk egyazon érzelem kifejezésére: Fájdalomra: Á, É, Í... Csodálkozásra: Ó, Á, stb...
Csak e három ok is jól szemlélteti, hogy a magánhangzók keveredésére bőven nyílt lehetőség a későbbiekben is.
Hozzáteszem, hogy mássalhangzók esetében is számtalan példa áll előttünk hasonló változásokra...
"R hang kapcsán szándékosan nem választom szét a mozgást az erőtől, Newton 1 is erről szól hogy előbb az ERŐ."
Csak ezt az ősember qrvára nem tudta. Ő csupán a környezetének jelenségeit, eseményeit próbálta hangjával leutánozni, s egyáltalán nem érdekelte, - mert fogalma sem volt a fizikáról - hogy azokat milyen erők mozgatják. Az erő-jelentés csak akkor lépett be a képbe, mikor már felismerte, hogy bizonyos mozgások kifárasztják, és ekkor kapcsolta össze a két fogalmat (mozgást az erővel). Ugye, a beszéd kialakulásának hajnalán az ősember a környezetét, annak hangjait próbálta utánozni, leképezni, s az erőnek alapvetően nincs hangja, csak a mozgásnak.
"A természetükből adódóan a fentiek mivel fordulásra képesek, ezáltal nyilvánvalóan mozognak is. Viszont markánsan mozgó tevékenység simán írható R mentesen akár: A ló jól megindul, aztán keményen mozog.))"
Jó, hogy szóba hoztad, nekem is szándékomban volt...
Kérdés: Miért nincs R hang a 'mozog' szóban?
A válasz roppant egyszerű, mert a mozgásra több hangot is használtak elődeink a mozgás sajátosságaitól függően.
Az R hang az intenzív, hosszan tartó, ciklikus mozgást jelölte. berreg, forog, pereg, túr, fúr, farag...
A Z (ZS) hang a 'lágyabb' nem igazán "pergő" mozgást jelölte: zizeg, zúg, zümmög, zaj, zeng, zene, zörög, zsizseg, moZog ..
Az S (SZ) hang a levegő, később a súrlódó tárgyak hangját hivatott utánozni: susog, süvít, szél, sziszeg, szipog, sikál, súrol, sereg (forog)... (Az utolsó kettőben az R hanggal kombinálva.)
De ritkán az F hangot is használták a mozgó levegő hangjaként: fú, fúj...
Tehát a mozog szóban azért nincs R hang, mert a szintén mozgás megjelölésére használt Z hang terjedt el, talán azért, mert a mozgást ez fejezi ki általánosabban...
Ugyanakkor más nyelvekben éppen az R hang van a mozgást kifejező szóban. Azeri, tatár: hərəkət, tadzsik, üzbég: harakat, türkmén: hereket.bengáli: sarānō, örmény: sharzhvel...
" R mentes volt könnyen, pedig itt iszonyatos energiák szabadultak el a mozgás tekintetében.))"
Nos, ha az (E)R hangnak csak ERŐ jelentést tulajdonítasz, nem fogod érteni hogyan jöttek létre a felsorolt változatok. Ha viszont a hangok eredeti jelentését veszed figyelembe, máris találsz kielégítő választ. Lásd fentebb.
"Eleinte galoppozik, majd üget, utána nagy lendülettel belekezd a vágtázásba, siet, szedi a lábát, ezt követően pedig futva helyezkedik tovább. [...] Viszont a példalovunk nem igen forgolódott szerencsére,"
Lám, Te is kimondtad: a ló mozgása nem 'forgó/pergő' mozgás, valószínűleg ezért nincs benne az R hang. Viszont más, mozgást jelentő hangok rendre benne vannak a felsoroltakban: Siet, SZedi a lábát, iszkol, Fut.
(a kocog a kopogra hajaz, mert a kocogás is egy kvázi kopogó hangnak felel meg. - koccan)
Persze hogy van, szavaink is akadnak még 1 hanggal is. Két ember beszélget egy nem jelenlévőről. A harmadik ember az Ő lesz. Sőt még bizonyos szavakban a toldalékban is ugyanígy értelmezhető:
SZERELŐ : papíron ezek a szó végi Ő (máskor csak Ó) hangok valójában ugyanazt a funkciót töltik be, független attól hogy ezt főnévképzőnek nevezték el. Attól még a szerelő SZEREL+ Ő lesz. Csak így már egy szóban van megjelenítve.
Ugyanakkor viszont máskor ez az Ő már önmagában nem erről fog szólni mondjuk egy HŐ vagy ÖT számjegy szóban. A magánhangzó felcserélhetőség mértéke szerintem gyökönként eltérő lehet. Kiterjedtebb szóbokornál változatosabb.
R hang kapcsán szándékosan nem választom szét a mozgást az erőtől, Newton 1 is erről szól hogy előbb az ERŐ.)) Minden hangunk először HANG, és a magyar nyelv természetesen alakulva ösztönösen beépíti a hang jellemzőjét/ képzési módját a szóba. Azaz nem véletlen gyakori a markáns és erős hanghatások szavaiban, például: döRRen, csöRRen, zöRRen, duRRan, küRt, Robban, haRc , huRRog és a többi.
Vagy az R hang mint képzését tekintve pergőhangként kimondottan gyakran illusztrál bármi olyasmit ami valamiféle forgásra képes : KÖR, KARIKA, FOROG, PÖRÖG, ÓRA, DARÁLÓ, ÖRVÉNY, HELIKOPTER, ZÁR, FÚRÓ, FARAG, KERÉK, KORONG, CSERÉP, POR, KEVER, TEKER, CSAVAR, GÖRGET, ROTOR, MOTOR, KOTOR, HURRIKÁN, ORKÁN, HENGER és a többi, ezek nem véletlen épültek a nyelvbe ilyen gyakorisággal bele.
A természetükből adódóan a fentiek mivel fordulásra képesek, ezáltal nyilvánvalóan mozognak is. Viszont markánsan mozgó tevékenység simán írható R mentesen akár:
A ló jól megindul, aztán keményen mozog.)) Ezt követően sebesen szaladni kezd a ló lefele száguldva teszi mindezt a pusztában. Eleinte galoppozik, majd üget, utána nagy lendülettel belekezd a vágtázásba, siet, szedi a lábát, ezt követően pedig futva helyezkedik tovább. Kicsit pihen és kocog, futva szalad, majd iszkolva elpucol a távolba. R mentes volt könnyen, pedig itt iszonyatos energiák szabadultak el a mozgás tekintetében.)) Viszont a példalovunk nem igen forgolódott szerencsére, na úgy jóval nagyobb kihívás lett volna egy hasonlót leírni.
A föld-feud-field dologról jut még eszembe hogy a föderáció szó is (foedus) a körbe tartozhat bele.
Aztán svéd mező: FÁLT . Norvég mező FELT. Holland mező VELD Német mező FELD
Ezek mind a FÖLD szavunk különféle variációi lesznek...
"Az ER dolog amiről beszélünk, így maga a gyök, magánhangzó + R és ilyen sorrendben. Legtöbbször E+R formában."
A magánhangzóknak is van önálló jelentése, ez sokszor be is bizonyosodik, tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, ugyanakkor az is igaz, hogy alkalmanként nincs különösebb szerepük, egymással felcserélhetők: Pödör-peder, feredik-fürödik, fel-föl, perzsel-pörzsöl, szümtükkel-szemetekkel, homu-hamu, fárul-fáról, stb. Azonban ez a lehetőség nem általánosítható.
Nem azonos értelmű az ér ár, úr, ír, de már az ered és az érik, vagy az erő és ez elér szavak gyökeiben sem...
"Ha az R szókezdő és nincs előtte magánhangzó, nem is áll meg a dolog már temérdek esetben:"
A -ra, -re, -ról, -ről toldalékok esetében a mozg(at)ás elengedhetetlen, így megállja helyét. Ide tartozik a 'ról-a' is.
Ezek a toldalékok még hordozzák az ősi jelentést, a többi sok esetben már valamilyen átvitt értelemben használt R hang, amit nehéz visszafejteni, mert nem ismerjük ezen szavakbéli használatának indokait.
A többi szó egy részénél is felismerhető a mozgás: rés: szétválasztott - réselt, rész: darabolt, széttört, ront: nem kell magyarázni, rajz: másolt, stb...
"ER leginkább, de AR, ÁR, OR stb. formában fixen felismerjük ezt az "ERŐ" dolgot,"
Nem az erőt, hanem a mozgást, mivel a hangutánzó (eredeti) jelentése a mozgásról szól. Az erő már csak ennek folyományaként kapcsolódik hozzá. Nem véletlen, hogy az ered, (el)ér, fered (fürdik), terel, terül, perel, perdül, serdül, ferdül, fúr, farag, kering, kerek, kér, kör, görbe, szavakban is inkább mozgás, nem pedig erő jelentésű. Lásd még: reszel, riszál, rajong, ront, rág, rúg szavakat is, továbbá a már említett angol, német -er végű szavak sokaságát.
Nem szabad egyetlen jelentésénél leragadni, mert akkor a gyökök egy részét nem lehet értelmezni.
Annyiban persze igazad van, hogy a mozgással együtt az erő is többnyire megjelenik, de nem mindig: Kör, kerek, kér, terül, perel...
"Az a bajom vele, hogyha bontjuk akkor már csak távolodunk a pontosságtól, pedig eddig igen jól megközelítettük szerintem így a 2 hang által."
Azért kell tovább boncolni, mert így csak az azonos/rokon gyökök jelentésének egy részét fogjuk tudni magyarázni, a többit nem, pedig azok is hasonló, vagy teljesen azonos hangalakúak.
Vagy ezekben az esetekben tegyük föl a kezünket és mondjuk azt, hogy ezek nem magyar gyökök?
A föld-feud-field észrevételed nagyon jó, de meg kéne magyarázni az eredetét. (pillanatnyilag nincs ötletem, töröm a fejem rajta....)
Az ER dolog amiről beszélünk, így maga a gyök, magánhangzó + R és ilyen sorrendben. Legtöbbször E+R formában. Ez a "kódja" hogy így mondjuk. Szerintem ezt már nem kéne bontani, elillan sok minden.
Ha az R szókezdő és nincs előtte magánhangzó, nem is áll meg a dolog már temérdek esetben: -ra és -re toldalék, rés, rész, rőt, rőf, ruha, rúd, rög, rőzse, rossz, rozs, ront, rongy, róla, rokon, rizs, ritka, réz, rét, rés, rend, remény, remek, rím, ravasz, rang, rag, rajz, racka és stb...
Magánhangzó + R hang ebben a sorrendben. ER leginkább, de AR, ÁR, OR stb. formában fixen felismerjük ezt az "ERŐ" dolgot, szerintem ezt már ne bolygassuk meg, így látszik ami látszik. Az a bajom vele, hogyha bontjuk akkor már csak távolodunk a pontosságtól, pedig eddig igen jól megközelítettük szerintem így a 2 hang által.
A Pécs-ETT és a Győr-ÖTT szóvégei: Leginkább az ITT-OTT szavak értelmét vélem ebben felfedezni, aki Pécsett tartozkódik, az PÉCS(en) OTT van. PÉCS+OTT tartózkodik. Város nélküli szavaink is vannak ilyenek, például az EGYÜTT szavunk is ilyen, vagy a HOLOTT, középÜTT, szó elején OTThon. Amúgy érdekes, hogy ez csak néhány helységnév esetén terjedt el.
Föld és a TERRA : A terra is annyira lehet latin hogy értjük simán hogy ez a TÉR.)) Ugye a nyelvünk tele van T_R hangváz gyökű szavakkal, ami nagyrészt mind a TÉRhez lesz köthető. TEREL, TÁROL, TÚR, TOR-ONY, TERASZ, TER-EM, TÁR-CA, TAROL, TERJED és még kismillió szavunk alkot rendszert a nyelvünkben a gyök által.
A latinok végül is ezt a TÉR-TERÜLET dologgal azonosítják a földet. A figyelmünket azonban nem TERElhetik el, hiszen jól láthatóan a TÉR lett TERRA.)) A territórium szó már duplán tartalmazza ezt a TERET. De most engedjünk TERET a föld dolognak is : A FEL és FÖL a FŐ (és fő is a mélyben) értelme a szónak, hiszen hiába hogy a lábunk alatt van, ahol járunk, de ez a kőbolygó teteje, a FELszíne, FELÜL és FÖLÜL vagyunk mi azon, hiszen felettünk már légtér lesz.
És ez a magyar FÖLD bizony másoknál is megtalálható, csak kicsit átkozmetikázott külsőbe bújva. De felismerhetőek:
1: latinnak mondott FEUDális, vagy FEUD-um dolog. Utóbbi szó eleve FÖLDbirtokot jelent, és tökéletesen látszik a FÖLD---FEUD dolog közötti nyilvánvaló hasonlóság, különösen ha a régies "FŐD" megnevezést használjuk, akkor bizony látszik hogy a latin szó az újfent egy magyar szó lesz.
2: angolnak mondott FIELD szó mögött is a FÖLD szavunkat fedezhetjük fel. Kiváltképp úgy, hogy ez az angolszászoknál mezőt, illetve szántóföldet is jelent...
3: termőföld jelentéssel érdekességek : dán és latin AGER, román OGOR, ógörög AGRÓS(ugrós) = a magyar UGAR szó kicsit megmásítva. A szó csak magyarul értelmezhető, hiszen az UGAR szó közvetlen kapcsolatba hozható az UGOR(ni) igénkkel, mivel magyarul az UGAR szó nem pusztán egy általános termőterület megnevezése, hanem egy olyané amit egy adott időszakban pihentetnek, kvázi az UGAR át van UGORva a műveléssel egy időre...
"De inkább azt gyanítom hogy a dolog felfedezésekor már a kialakult ősnyelvi elemek meglehettek, és az ER (AR) erőt kifejező gyökszavát összeilleszthették a már létező ANY(ag) szóval tömörítve."
Ez igaz, csak az anyag megnevezés - mint elvont fogalom - később jelenhetett meg mint az ER mindennapos szükségletet kielégítő ősgyök, és azokon a területeken, ahol égi eredetűnek tartották. (Az elvont fogalmak később alakultak ki, amikor már volt valamilyen elképzelése az embernek a környezetéről és magyarázatot keresett azok létrejöttére.) Történetesen Mezopotámiában van ennek írásos nyoma. (ott van égi/isteni jelentése.) Viszont Európában az anyagra a matéria szót használják általában, ami még későbbi keltezésű lehet, és/vagy egészen más kultúrkör terméke.
Zárójelben: Az R hang elsősorban mozgást jelent, egyben erőt, átvitt értelemben magát a teremtést is, mint cselekvést (azaz mozgást) A tERemt szónak sem véletlenül alkotóeleme, kiegészítve a T 'föld' jelentésű hanggal, hiszen a Föld teremtéséről szól a történet.
Ezt látjuk a természet, tér, terül(et) terem, szavainkban is. (A 'T' föld jelentésű hangot pedig a talaj, talp, tanya, tapog, toppan, táj, szavakban, ill. a 't' helyhatározó toldalékban fedezhetjük föl (Pécsett, Győrött...) valamint a tárgyeset ragjaként, hiszen eredetileg nyilván a tárgyak is a földdel voltak kapcsolatosak. - Többnyire kövek voltak...
Az egy más történet, miért nevezzük mi mégis földnek s nem terrának, mint a latinok... Nyilván azért mert más logika szerint is össze lehet rakni a meglévő hangokat, hogy hasonló/azonos jelentést adjanak, mint pl. a pir és a tűz.
"És még lehet vizsgálni ezen kívül kapcsolatot az ÁR, ÁRU, ÁRON, ARÁNY--ARANY szavak közt is."
Természetesen, csak arra kell nagyon figyelni, hogy a szavak mindig a szükségletek szerint jelennek meg, akkor születnek, mikor felvetődik rájuk az igény. Az ÁRU szó csak akkor születhetett meg, amikor a cserekereskedelem ezt a kifejezést igényelte. Ennek megfelelően ezek a viszonylag kései szavak nagyon sokszor valamilyen átvitt értelmet hordoznak, noha fel lehet fedezni bennük a gyökök/hangok eredeti jelentését, de csak akkor, ha a legkorábbi változatok, s nem a későbbi szavak jelentéséből indulunk ki.
"Aki nem számol a gyökök/ toldalékok önálló jelentésével, az sose fogja érteni az ősmag(yar) nyelvet. Illetve a hangvázak szerepe is ugyanolyan fontos lehet, mert mondjuk egy SZ_R vagy S_R mögött ott a felismerhető információ, csak észre kell venni azt."
Teljesen igaz azzal a kiegészítéssel, hogy mindez a hangok önálló jelentésére épül, s igazán csak ezek ismeretében válik érthetővé. Természetesen más nyelvekre is igaz mindez...
"ARASZ ----- és ez nem AR+ ASZ pedig adná magát. Az etimológiai szövevényes finnugor eredeztetése nem lehet oké, mindjárt értjük is ezt könnyen magyarul. Az ARASZ = A RÉSZ ---- és teljesen stimmel is, kicsit más külsőben feltűnve. Ez a két ujjunk közötti RÉSZ. Ez a mértékegység is magyarul érthető mint jó néhány ilyen."
Ez is lehet jó megfejtés, viszont nem lehet elvetni az ar-asz bontást sem, hiszen az -asz végződés meglehetősen gyakori: válasz, vigasz, rakasz, tapasz, támasz, terasz, horpasz, csupasz...
Bármelyiket is választjuk a kettő közül, meg kell tudni magyarázni az R hang jelenlétének okát, s ez nem megy másképp, csak akkor, ha megtaláljuk a hang jelentését mindkét változatban.
Mert mindkettőben ott kell lennie, erre mérget lehet venni... Nos, a mérés - ez esetben mint cselekvés, történés - máris adja a választ. Itt nyilván nem az R hang erő jelentése az irányadó, hanem az inkább eredetinek mondható folyamatos cselekvés jelentése domborodik ki, mint a peReg, foRog, súRol, piRul/piRos szavakban. Több, mint valószínű, hogy ez volt az eredeti jelentése, ami egyben hangutánzó is: egyszerűen RRRR, ami a beRRRRReg szavunkban is megtalálható. Ez az R hang volt az első 'szó', amit őseink valaminek, történetesen az ilyen hangot kiadó történésre, annak azonosítására használtak, s amit később más önálló jelentésű hangokkal kombinálva már más jelenségre is tudtak alkalmazni. (ár, ír, úr, er(ő), er(ed), stb...) Természetesen itt már a mozgáshoz szükséges erő-jelentés is megjelenik, mert ami árad az erőt fejt ki, aki uralkodik szintén erővel teszi, és, ha valamit csinálunk ahhoz is erő kell... Ugyanakkor minden közös a folyamatos mozgás mint alapjelenség.
"A dugóban ARASZoló járművek is RÉSZben haladnak csak, folyton meg-megállnak közben. A RASSZok is RÉSZEK, emberek X RÉSZEI ! "
Ez Ok, de mit keres ott az R hang? Tehát nem elégséges csak a 'rész' gyökkel foglalkozni, mert azt is meg kell tudni magyarázni, miért azokból a hangokból áll a gyök, amikből áll. Ui. pont az a lényeg, hogy egy kerek egészet, a gyökök/szavak fejlődéstörténetét tudjunk felvázolni a kezdetektől fogva.
A nyelvészek még nem jutottak el ennek felismeréséig, el vannak foglalva saját kis légváraik foltozgatásával...
"Ne feledjük, hogy az an(y)-ag is égi-isteni eredetű a régiek szerint, hiszen teremtett"
Ahogyan a világon MINDEN eme nézet alapján. Azaz ez nem indokolna a nyelvben egy külön megjelölést hogy égi eredetű vagy sem, hiszen a komplett világmindenség az a régiek szerint. Ettől még persze ma is elnevezhetnék bármit "égi erő" néven. De inkább azt gyanítom hogy a dolog felfedezésekor már a kialakult ősnyelvi elemek meglehettek, és az ER (AR) erőt kifejező gyökszavát összeilleszthették a már létező ANY(ag) szóval tömörítve.
És még lehet vizsgálni ezen kívül kapcsolatot az ÁR, ÁRU, ÁRON, ARÁNY--ARANY szavak közt is. Hiszen ez mindig is ÉRtékes volt, fizetőeszköz is és ha jó ÁRON ÁR-ÉRték ARÁNYban minőségi ÁRU jutott hozzánk, akkor elégedettek lehetünk és akkor még az ARANYARÁNY fogalma is beugorhat esetleg.
Aki nem számol a gyökök/ toldalékok önálló jelentésével, az sose fogja érteni az ősmag(yar) nyelvet. Illetve a hangvázak szerepe is ugyanolyan fontos lehet, mert mondjuk egy SZ_R vagy S_R mögött ott a felismerhető információ, csak észre kell venni azt.
Ami nem mindig könnyű, az a szó helyes bontása, nem mindig az elsőre a dolog aminek látszik. Ugye most ezt az ER(ő) dologról beszéltünk, ami az R előtt másik magánhangzó is lehet, például AR is éppen, csav-AR(ó) végén ugyanaz a dolog van csak itt AR, vagy a ved-ER és a vöd-ÖR esetén ez ÖR, de ugyanaz a dolog. Ez tiszta sor. Viszont könnyű elnézni mondjuk egy ilyet:
ARASZ ----- és ez nem AR+ ASZ pedig adná magát. Az etimológiai szövevényes finnugor eredeztetése nem lehet oké, mindjárt értjük is ezt könnyen magyarul. Az ARASZ = A RÉSZ ---- és teljesen stimmel is, kicsit más külsőben feltűnve. Ez a két ujjunk közötti RÉSZ. Ez a mértékegység is magyarul érthető mint jó néhány ilyen
A dugóban ARASZoló járművek is RÉSZben haladnak csak, folyton meg-megállnak közben. A RASSZok is RÉSZEK, emberek X RÉSZEI ! De a RASZta hajúnak is RÉSZekre van osztva a sérója. Az etimológiai szótárkészítőknek még az se tűnik fel hogy a RÉSZEG szónak is a RÉSZEKhez van köze hiszen így mozog a civil, RÉSZEG mozgása RÉSZEK-ben történhet. De még kósza felvetés szintjén sem jutnak ide el.
De a RESZEL szónál is totálgáz van, pedig csak eddig kéne kilogikázniuk: mit tesz aki RESZEL?... RÉSZekre bont valamit. Azaz RÉSZEL.))... Gyökfordítással már sokszorosító értelmű lesz: SZEREL...
"Az AR-ANY szót én úgy fordítanám le hosszabb magyarra hogy ER-ős ANY-ag . Az egyik legsűrűbb anyag a természetben, így ez teljesen passzol is rá."
Ne feledjük, hogy az an(y)-ag is égi-isteni eredetű a régiek szerint, hiszen teremtett... A szavak, hangok jelentésénél mindig a lehető legősibb változatot kell figyelembe venni, mert későbbiekben is csak ez a jelentés maradt meg.
Ez az ősgyök, vagy inkább csak hang fényesen cáfolja azt a ma elterjedt nézetet miszerint nincsen önálló jelentésük a gyököknek, toldalékoknak.
Az er-ély szónak is csak az R hang adja a cselekvésben/történésben megnyilvánuló erő jelentést ahogyan az áR, éR, őR, úR, stb gyökökben, illetve a fish-eR schneid-eR, trén-eR, éb-eR,
med-eR, ved-eR, ped-eR, heng-eR, stb. toldalékokban látható.
