Igen, közvetetten. A nyugati kereszténység terjedését kísérő kulturális hatás eredményei. Sőt meglepőbbeket is hozok egzotikus helyekről.
Afrikaans toring
Ajmara torre satawa
Kecsua torre
Filippínó tore
Guarani torre rehegua
Sona tower
Biztosan lenne még, de már ez is elég "beszédes" Még az is jól kikövetkeztethető, hogy egy adott területet (népességet) melyik európai náció gyarmatosította.
Egyébként az iszlám terjeszkedés nyelvi lenyomatai is ugyanígy lekövethetők.
"No, és a keleti nyelvekben?"
Nos ezeket nem tudom. Vagy nincs, vagy fordított irányú a kapcsolat.
"Eme feltételezett ősnyelv mai tudásunkkal rekonstruálható-e? Aligha."
Nem lehetetlen vállalkozás, mert ez az ősnyelv jó közelítéssel rekonstruálható.
Viszont vagy egy fogós kérdés, mikortól beszélünk nyelvről? Egyáltalán szavakról? Hiszen már a főemlősök is kommunikálnak valamilyen szinten... (a többi állatfajról most feledkezzünk meg, csak az őseinket vegyük számításba) A nyelv nem csak úgy kipattant a semmiből, biztosra vehető, hogy volt előzménye egészen a főemlősökig visszamenően.
Ha a kezdeti nyelvet, szavakat a legegyszerűbb formában képzeljük el, akkor csakis az önálló hangok lehettek a kommunikáció legegyszerűbb eszközei, testbeszéddel, mimikával kiegészítve.
Miután még nem voltak fogalmak, ezért az adott tárgyat, eseményt az általa kiadott hang utánzásával lehetett "megnevezni" beazonosítani. Továbbá érzelmeket, indulatokat, szándékot kifejező hangok alkották első, már kommunikációra alkalmas jelkészletünket, azaz kezdeti "szókészletünket", hiszen valamilyen közérthető jelentést hordoztak. Ez az állapot lehetett a beszéd kialakulásának első fázisa. Ezek a hangok - és azok jelentése - ma is jó közelítéssel azonosíthatók, hiszen nyelvünk-szókincsünk szerves része ma is.
"Ahhoz a bizonyos ősnyelvhez pedig a magyar áll a legközelebb, tehát magyar ősnyelv."
1. Az a "bizonyos ősnyelv" (első nyelv) egy teória. Nem tudjuk volt-e. Ha volt, nem tudjuk hogy hangzott, milyen volt a szerkezete, nem ismerjük a szókészletét. Mindezek hiányában nem tudjuk összevetni semmiféle ismert nyelvvel. Nem dönthető el melyikhez áll legközelebb.
2. Még egy esetleg kimutatható közelség sem jelenthetne azonosságot.
"A TÚR-TŰR, GYÚR-GYŰR és származékaik nem kiemelkedést jelentő szavak. Inkább a szabálytalan, véletlenszerű átrendezést, megkavarást, felforgatást "
A szavak eredeti jelentését nem a mai élethelyzetekből kiindulva kell nézni, hanem képzeletben vissza kell menni a keletkezésük idejére.
Mit láthatott a szó megalkotója, mikor összerakta az adott hangsort? Pontosabban azokat az ősi, jelentéssel bíró (egy- két hangból álló) gyököket, amelyből egy új, összetettebb gyököt alkotott.
Vakondtúrást? vagy vaddisznótúrást? (Vagy ő maga forgatta fel a földet ehető gyökerek után kutatva.) Valószínűleg mindkettőt, ezért két jelentése is van ennek a szónak: kiemelkedő, és összevisszaság/felforgatás.
Miután a vakondtúrás rendre kör alakú, így még ezt a jelentést is hordozza, átvitt értelemben mozgásra is vonatkoztatva: torta, torpedó, torziós, torzít (elcsavar)
Miért? Bizonyítsd be, hogy a TÉR szó előbb alakult ki, mint a TER.
"A sok TÉR értelmű szavainkat egész egyszerűen meg kell különböztetni egymástól, és ez igényel némi változatosságot."
Én meg azt mondom, sok TOR értelmű szavunk van... De mondhatnám azt is, hogy sok TAR értelmű szavunk van... Kinek van igaza?
A különböző gyökvariációk nem egy gyökből alakultak ki, hanem hangokat (egy- kéthangú gyököket) raktak össze elődeink, ezért természetes, hogy hasonló jelentésű gyököknek legalább két hangja megegyezik. Pl: TeR, TéR, TáR, TúR, TaR, TöR, TőR, ToR ..., vagy TAr, TAk(ar), TAl(aj), TAv (tó), TAny(a), TAp(asz), TÁb(la), TAcs(kó), helységnevek: TÁz(lár), TÁz(ló). Az előbbiekben a T és R, az utóbbiakban a T és A hangok adják a rokon jelentést.
Elődeink nem egy gyökből indultak ki egy új szó megalkotásakor, hanem az önálló jelentéssel bíró hangokból csináltak összetett gyököt, ahogy ma is tesszük, mikor összetett szavakat készítünk egy új dolog megnevezésére. Lásd alább a Te példádat is.
"Amúgy teljesen más hangalakú rokon gyökök is léteznek, mint például a SZAK és a RESZ (rÉSZ)"
De ezt Te nem tudod sehogyan sem megmagyarázni, viszont a hangok önálló jelentésével és azok összetett (háromhangú) gyökké rakásával maradéktalanul meg lehet tenni. Ui. itt azzal az egyszerű esettel állunk szembe, hogy különböző hangokból rakták össze ugyan azt a gyököt. Lásd még a tűz és a pir gyököt.
"Nyilván ilyen esetekben a KÖZÖS FŐ jelentés az lesz, ami a szóbokor MINDEN tagjára ráillik, és ez nem más esetünkben mint a TÉR. "
A helyzet az, hogy sajnos nem illik rá. A TáR, TúR, TaR, TöR, TőR, ToR más jelentéssel bírnak. Valójában csak a TÉR györe lehet egyértelműen állítani, hogy az tényleg 'tér', a többire nem.
". TORONY--TORNA-TORMA--TORMOS--TERENYE és a többi mind TORONY. De TERnye is van, ez is az."
Vegyük úgy, hogy az első négy Ok, de a TERENYE nagyon kilóg a sorból: A TORONY TOR gyöke 'kimagasló', 'forgó', 'ferdült' 'kör alakú' jelentésű.
A TER gyök ezzel szemben a terebély, terül, terpeszt, teremt, terít szavak gyökét viseli, aminek jelentése éppen ellentétes, hiszen nem magasba, hanem vízszintes mozgásról, terjedésről szétáradásról szól. Tehát semmiképp sem lehet a TOR-ral azonos jelentésű.
Lásd még: TERENY-TENYÉR
"Amúgy eredetileg a TORNÁC is TORONY, a henger formájú kőoszlop van így megnevezve, ami az eredeti tornácok alapeleme volt, és ezáltal később a TERASZ szó szinonimájává vált. A toronyszerű oszlopai végett."
A tornác sem torony már, - bár lehet, hogy az oszlopoknak szerep jutott a névadáskor - a terasz pedig végkép nem. Ui. a terasz a belső tér kinyúló, meghosszabbított része, s éppúgy lehet a földszinten, mint az emeleten. Rendszerint nincsenek oszlopai sem. Egy közel vízszintes földrész is terasz, lásd, teraszos földművelés.
"Persze eredetileg a TORNA = TORNYA ,"
A TORNA (sport) szónak nem sok köze lehet a TORONY-hoz, mert az inkább erőfitogtatás, birkózás, hadi cselekmény gyakorlása volt. Sokkal inkább hajaz a TOR gyök csavar, teker, ferdít jelentésére.
"és ez a TORONY eléggé nemzetközi szó lett,"
Finnugor, de legalábbis uráli eredetű...:D.
"Viszont igen, én is gondolkodtam azon, hogy bizonyos nyelvekben miért van gyakorlatilag összepárosítva ez a forgás fogalmával. Ugyanis a tornyok nem forognak azért annyira, akkor meg mi ez?.))"
A TOR-ONY egy képzett szó, ami a TOR gyökből származik, mint a hor(o)g-ony, usz-ony, alusz(é)-kony, fárad(é)-kony.
A -kony -kany, -ony, -any -eny, stb. gyökcsalád - mint végződések is - jelentései: keskeny, vékony, hajlékony, elmúló, hajlamosság, stb...
A TOR gyöknek nincs torony jelentése! Csak az -ony gyöktoldalékkal együtt.
Az a kérdés, hogy a TOR gyöknek mi a jelentése? - Egyrészt magasodó, kitüremkedő dolgokat jelent, másfelől vízszintes irányban kiterjedőt, harmadrészt a forgással kapcsolatos a jelentése. A torony szóban az első és a harmadik is szóba jöhet.
Ez abban az egy esetben igaz, ha a torony szó kialakulása megelőzte a torma növény megnevezését. De ez nem bizonyítható. Ellenkezőleg, az étkezésre, gyógyításra használt növények nagy valószínűséggel korábban lettek megnevezve, mint ahogy tornyot kezdtünk építeni. Ez sem bizonyítható, ellenben logikus következtetés révén ez a valószínűbb változat, mivel a táplálkozás egészen az élet kialakulásának kezdetéig vezethető vissza, tornyokat pedig csak alig 10000 éve építünk.
Bocsi... Aki "kever", nem én vagyok. Egy sokadik származékon kéred számon ez eredetet.
Mintha a 'fogadóról' (vendéglátó hely) azt gondolnád, hogy ott megfognak valakit, sőt, megharapják...
Ahhoz a bizonyos ősnyelvhez pedig a magyar áll a legközelebb, tehát magyar ősnyelv. Másoké is ősi, csak nagyobb mértékben változott meg. Itt most az areális hatásokról és átvételekről nem szólva.
"Az a helyzet itt hogy szélkakas módjára tolod.. Korábban már letisztázott dolgokat tagadsz,"
Nem szokásom korábbi állításaimat tagadni...
Lásd:
"Mindkét gyökben valójában a B, vagy BU a hangutánzó, függetlenül attól, hogy a BUGY egészében is annak tekinthető. A GY hang később kerülhetett a gyökbe, erre utal az a tény hogy csak a BU gyök szerepel azokban a gyökökben/szavakban, melyek azokat a dolgokat jelentik, amelyek alakilag hasonlítanak arra a valamire, ami ezt a hangot kiadja. Történetesen a buborékra, ami akkor adja ki ezt a hangot, mikor szétpukkan, buggyan egyet." (1715)
Egymás meg nem értése abból fakad, hogy míg Te a beszéd első kifejezéseit háromhangú gyököknek tartod, én az egy- kéthangú gyökökre szavazok, melyekből a háromhangúak jöttek létre. Amíg Te a háromhangú gyökök jelentéséből indulsz ki, én az egy-két hangúak jelentését veszem alapul.
S miután a gyökök hangokból állnak, értelemszerűen egyetértünk a legalább egy közös hanggal rendelkezőek rokonságában, de nem értünk egyet a gyök jelentésének eredeztetésében. (Te háromhangú gyökből, én egy-két hangúból indulok ki. Te két mássalhangzós hangvázból, én bármely két hangból álló hangvázat elfogadom)
"BUGY : hangutánzó gyök, GY nélkül lófaszt sem ér, kulcshang egy bugyogásban. BUGY-BUGY-BUGY, ez a valós történet."
Igen, ebben a konkrét esetben.
"elhagyhatja a GY hangot, az már nem bugyog. Van értelme."
Erről beszélek! Tényleg nem bugyog, de még BUborék maradhat. Majd akkor fogy bugyogni (ez egy másik jelentés) ha belekerül a gyökbe a GY hang...
"BÚJ ige. Ismerjük mit jelent. Ebből a szóból KÖZVETLENÜL alakult ki a BUJA szó, ez nagyon hihetetlen lehet gondolom.)) "
A buja és a bújik szavak gyökei gyakorlatilag azonos hangokból állnak, így a jelentésük sem különbözhet. A szavak ellenben különböző jelentésűek, mert toldalékolva vannak.
A BUJ gyök azt a képet jeleníti meg, ami a buborék kialakulásakor látható, félgömbszerű kitüremkedés a híg iszapból, vízből. Ennek hangja a BU, amikor elpukkan, és ezzel a hanggal azonosították (nevezték meg) elődeink ezt a jelenséget. Később ez a megnevezés szolgált alapul minden olyan dologra, ami hasonló alakú, hasonló jelenség volt, kiegészítve egy harmadik hanggal (gyökkel), amivel pontosították az eredeti általános jelentést valamilyen konkrét dologra: Burok, buci, búra, buja, buga, bugyog...
A BÚJik, BUJa szavak gyökei is ezt a képet (a növekvő buborék) idézik, lásd a buborékszerűen kiteljesedő BUrjánzó, BUja természetet, vagy a csírázó magot, mely először buborékszerűen megemeli a talajt, azaz ki-BÚjik. Te pedig egyszerűen ráhúzod egy hasraütésszerűen kiválasztott toldalékolt szó (bújik) jelentését egy másik - bár azonos gyökű - de már más jelentésű szóra, mondván, az utóbbi az előbbiből alakult ki.
"A két hangalakot indokolhatja az, hogy többféle varjú is létezik,"
Vagy az, hogy mást hallott az AR elé az egyik- és mást a másik gyök alkotója.
"2: A toldalékolásunk is azt bizonyítja hogy nyugodtan lehet a BE szónak több alakja. A helyhatározónk is BE formán kívül használja a BA formát is. "
A -BA és a -BE toldaléknak kétféle jelentése van a magánhangzó okán. A -BE közelre mutató, a -BA pedig távolra. (ebbe, abba)
Más lapra tartozik, hogy később ez a jelentésük feledésbe merült, s a magánhangzó-illeszkedés szabályai szerint kerülnek a szó végére.
"Azok a BÓL és BŐL formák a BEL-t jelentik."
Akkor miért BÓl, BŐL, miért nem BEL?
Valóban van kapcsolat a BÖL, BŐL és a BÉL, BEL között, de a magánhangzói nem egyeznek, így jelentésük sem lehet azonos. A vagány nem vágány, a véset nem vesét, a gaz nem gáz, vagy gőz, a huz, ház, híz(ik), hőz(öng) NEM azonos jelentésű szavak.
"De régen még a BÓL és BŐL még BÚL és BÜL is volt. "
De tudtommal BEL sosem.
Még egyszer: Nem a nyilvánvaló rokonságot, hanem a jelentésbeli azonosságot kifogásolom.
"Esetleg tudnál segíteni építészettörténeti példákkal." Jerikó tornya kör alaprajzú, és igencsak "öreg", cca 9000 éves...
A hallgatás tornyai (temetkezőhely) mind kör alaprajzúak. (4000 éves zoroasztrián temetkezési forma)
Főleg északabbra a négy, később a nyolc-szögletű tornyok voltak ismertek. Ezek alakja nevükben is fennmaradt a gúla különböző változataiban:
azeri=qala, bolgár=kula, török=kule,
A kérdés az, hogy a torony gyöke milyen alakot őriz? És van-e köze a gyöknek a forgáshoz, mint azt korábbi hozzászólásomban (1735) említettem a 'torna' szó etimológiája szerint?
Latin 'tórus'=tekercs, kiemelkedő rész 'tortus'= sodrott, 'torquis'=sodrott, forgatag. 'torno'= esztergályoz, kerekít, 'torculo'=bort sajtolni.
'turris' =torony, négyszög alakú csatarend.
Tehát a latinban a TOR gyök leginkább a köralakhoz/mozgáshoz kötött, de a négyzet alakú csatarendnek is ez a gyöke.
A simontornyai XII. sz.-i öregtorny is négyszög alaprajú.
Az első toronyszerű épületnek logikusan kör alakúnak kellett lenni, mert ez a forma a természetes, és őseink is ezt alkalmazhatták az építésnél. (Megj. a legrégibb építmények is kör alapúak (Göbekli Tepe, 13 000 éves, máltai legrégibb ősi építményei 5600 évesek) A TOR gyök forgástestre, forgó mozgásra értelmezése is a torony kör alakját idézi, hisz'
feltehető, hogy a gyök kialakulása is erre a korra tehető, így az értelme valószínűleg kapcsolatban lehet a körrel. De a TÉR-rel nem, mivel az egy más tészta...
1: SUMMÁS szó a napSZÁMOS volt, egy latinbuzi korszakban lett a SZÁMból SUM. Az összegzés számolás által jön létre.
2: Csak annyi bizonyos hogy az ótörök is ismerte a hangalakot. És akkor mi van?... Semmi bizonyíték nincs az átadás-átvétel irányára, simán átvehették ezt ők is a magyar nyelvűektől. De olyan opció is van, hogy volt egy közös ősnyelv, és akkor megőrződött onnan. Ez is a pakliban lehet.
De egyébként meg gyanúsan ősmagyar a szó, mivel a nyelvünkben ez a hangalak sokkal többet jelent, mint magát csak a számjegyet, lényegesen többet. De erről bővebben majd írok, de nem most, majd legközelebb...
Hogy mi a TOR a rovaron?... Ugyanaz, amit mondani szoktam, hogy egy TÉRforma. egy hosszúkás kerekded, forma. A rovaroknak TOR-ja van, a fának TÖR-zse van, az embernek is a láb és a fej között. A TOR-zsa virág is efféle forma, a TOR-ony is, a TORma gyökere is, TOR-pedó is efféle forma, TOROK többesszámmal, mert légcső +nyelőcsö együttesen. TORja, de még az összetekert TORtillára is megáll a TOR-ony hasonlat. Akkor a TORta is. A TORlasz, TORlódás is a felTORnyozódást jelenti, és ez már némiképp átvitt értelmű, mert az autók torlódásakor függőleges kiterjedés éppen nincs (szerencsére), de ezt a feltornyozódást jelenti alapvetően. A tORNA szót a toronyhoz kötöm. Tornác is egy oszlop, azáltal lett terasz.
Tisztában vagyok vele hogy 1-2 szó még magyarázatra szorulna ami nincs itt, nem teljes a feldolgozottság, de nem is kell hogy mindenre stimmeljen, más úton is biztosan kialakulhat egy X Y Z hangalak, nem csak egyféle recepttel...
"mert még ha egy SZUMMA is válik egy SZÁM szóból ettől még felismerhető marad,..."
Nem jól tudod (ezt sem). A latin SZUMMA (SUMMA) több dolgot jelent, de a mi SZÁM szavunkkal pont nem feleltethető meg. Ami megfeleltethető, az a NUMERUS. A latin SUMMA főbb jelentései: lényeg, összeg, összesség, teljesség.
Honnan hát a SZÁM szavunk? Segítek.
Ótörök jövevényszó a csuvasos rétegből: türk, ujgur, türkmén, kun szan (‘szám, mennyiség’), csuvas szum (‘szám’); a magyarba ócsuvas *szam vagy *szám került.
Persze hogy változik a nyelv, nem is állítottam az ellenkezőjét. Épp mikor a torony kapcsán nézelődtem, hát
volt amit most tudtam meg hogy az x verzió is torony volt. Ezért is nézem a gyököket meg a mássalhangzóvázat, jobban kiállják az idő próbáját, mert még ha egy SZUMMA is válik egy SZÁM szóból ettől még felismerhető marad, de a magyar nyelv nem csinál belőle ZITTYARUTTYA dolgot, szerencsére...
"TORTA: színmagyar, TOR a szótő, ami önmagában is szavunk, a lakomát nevezzük TOR-nak. Ahogyan már csatagáj nyelven is TOR volt, illetve a perzsák TUR formát használtak erre."
Nem tudom, mindezt honnan szeded, De például a perzsa szótár a TUR szóra semmit nem ad. Viszont a torta perzsa nyelven így néz ki: کیک , és megközelítően így hangzik: dzsavugyityéty.
Ha azt mondom, fej - tor - potroh, erre mit találsz ki?
"A latin egy viszonylag újabb nyelv, nem ők találták ki az egészet, csak megörökölték."
Nyilván a latinnak is, mint minden beszélt nyelvnek, van előzménye. De nem csupán megörökölték. Nem feltétlenül tudatosan, de folyamatosan alakították, míg ismert történeti okok miatt holt nyelvé nem vált. Bár úgy tudom még utána is alakult valamelyest. Így van ez mindig és minden nyelvvel. A világ is, a körülmények is változnak, a nyelvek meg adaptálódnak az újabb és újabb környezethez. Mivel mindez egyre gyorsabban megy végbe, generációnk ezt már közvetlenül megfigyelheti. Gondolj csak bele! A hetvenes-nyolcvanas években használt szókészlet egy részét egyetemista gyerekeim már nem értik. Amikor meg egymással beszélgetnek, én nem értek mindent. Mindezt úgy, hogy közben tekintélyes mennyiségű újkeletű kifejezést magam is "felszedtem".
TORTA: színmagyar, TOR a szótő, ami önmagában is szavunk, a lakomát nevezzük TOR-nak. Ahogyan már csatagáj nyelven is TOR volt, illetve a perzsák TUR formát használtak erre. A TOR lényege hogy hozzáállástól függően TOR-nyozzuk az asztalt és abból túrunk kedvünkre. A TOR szerves része a TOR-TA, amely végén egy tipikus magyar képző áll. Mi itt a latin elem?... semmi.
Az eredeti TOR-ta egy TORnyosra magasított sütemény. Ez a lényege...
torta – ‘krémmel rétegesen töltött, szeletekre vágva fogyasztott sütemény’.Az olasz torta (‘formában sült édes tészta’) átvétele; forrása az azonos latin szó ‘fonott kalács’ jelentéssel; valószínűleg a torquere, tortum (‘csavar’) igenévi származéka. Lásd még tortilla.
tortilla – [tortilja] ‘latin-amerikai kukoricalepény’.Spanyol szó, a torta (‘torta, kerek lepény’) kicsinyített származéka; ennek forrása a késő latin torta (‘fonott kalács’), a torquere, tortum (‘csavar’) igéből. Innen ered a magyar torta szó is. Lásd még tortellini, tortúra, torzió.
tortúra – ‘kínzás, kínvallatás’; ‘gyötrelem, kínszenvedés’; ‘sokáig húzódó, kellemetlen eljárás’.Nemzetközi szó a latin tortura (‘kínzás’) nyomán, a torquere, tortum (‘csavar, kínpadon gyötör’) igéből. Lásd még retorta, retorzió, tortilla, torzió.
torzió – ‘csavarás, csavarodás’: torziós inga.Latin szó (torsio) a torquere, torsum (‘csavar’) ige származéka. Lásd még retorta, retorzió, tortilla, tortúra.
"A magyar, mint ősnyelv több alkalommal kimutatható. Egészen távoli helyeken is."
Létezett-e egyetlen ősnyelv, ami aztán nyelvekre (nyelvcsaládokra), azok további újabb és újabb nyelvekre vált szét? Elgondolható. Eme feltételezett ősnyelv mai tudásunkkal rekonstruálható-e? Aligha.
Egy dolog azonban biztos. Amióta az emberi beszéd kialakult, mindegyikünk minden őse (A némákat nem számítva persze) beszélt valamilyen nyelven. Ha volt is egyetlen ősnyelv, semelyik mai nyelv beszélői nem formálhatnak rá több jogot, mint a többiek. Tehát ez a "magyar, mint ősnyelv" idea egyszerre hamis, gyerekes, nevetséges és méltatlan.
A felhozott példádnál meg rendesen kevered az érzékszervet hol a gabona magvakkal, hol a meglátni igével.
Ha már SZEM, jó példa erre a SZIMMETRIA szó. A hangváza színmagyar, természetesen ezt is kötelezően "vagy a latinból vagy a németből" származtatják, mint nemzetközi szó. Csak nézzünk már egy kicsit mögé, minden eleme magyarul érthető.
SZIMMETRIA = SZEMMÉRTÉK, vagyis SZEM-MÉTER, mert ez a SZEM és a MÉTER fogalmából tevődik össze.
SZIM=SZEM ---- SZIMbólum szóban is az, nem egyedi az eset.
METRIA =MÉTER: MÉRT TÉR A TER itt is TÉR. MÉRTÉK szavunk is van. A MERítéses MÉRtékvétel lehet a kulcs, talán vízállást mértek először meg. Ezért lehet közel azonos a MÉR szó a MER-ít szóval. Bemerítették a MÉRőrudat a vízbe.
MERŐKANÁL---MÉRŐKANÁL is lehet, ha adagolunk. Na ha ezt így hasonlóan levezeti a német és a latin nyelv csak kicsikét is megközelítőleg, ( mission impossible féle küldetés.)) ) akkor tárgyalható az idegen eredet.))...
A latin egy viszonylag újabb nyelv, nem ők találták ki az egészet, csak megörökölték. Ősnyelvi elem a TÉR-TER TUR stb... Nálunk ezeknek rendkívül kiterjedt szóbokra van. A latinban még egy torony és e TORTA szó sem egyből van. Pedig a TORta is a toronyszerű külseje (régi torta) okán lesz az ami. TORONY--TURRIM na de a TORTA már CRUSTULAM lesz.
Nálunk a TÉR szóból lehet TER-ÜLET és kismillió más dolog, mi gyökereztetjük.. Náluk ez nincs így, mivel már itt jócskán eltérnek ettől, az AREA már egy egészen más TERÜLET., semmi köze a TURRIM hangalakhoz, ezekből látszik meg hogy nem tőlük ered...
