A szkíta gének minimum 12 ezer évesek, a germán és a többi indo-európai gén az archeo genetikai kutatások értelmében nagyjából 1500 évvel ezelőtt vált le a perzsáról.
Ennyit arról, hogy kinek a nyelve kitől származik.
"Állatöv meg annyit tesz, hogy az állócsillagok öve. Nincs semmi köze a névnek az állatokhoz." - pontosan. Az állat szó akkor még állapotot jelentett elsősorban. A nyelvújításkor jött az "állapot" szó, egészen addig az állapotra azt mondták: állat.
Az "asszonyi állat" kifejezés például azt jelentete, hogy asszonyi állapot vagyis nem hajadon.
Az állatöv kifejezést általában a görög zodiákus szóból szeretik származtatni csakhogy ez nem igaz. Hiszen az állatöv fele nem is állat! Ikrek, szűz, nyilas, mérleg, vízöntő. Vagy a görögöknél ezek is állatok??? Valójában az állatöv azt jelenti Állapot-öv. Vagyis állapotok, tulajdonságok öve. Akkor a zodiákusból lehetett az állatöv, vagy fordítva???? Melyik a valószínűbb?
"Mi e szónak elemzését és eredeti jelenését illeti, valószinü, hogy eleinte rövid volt: nyar, mert ma is az általános szabályok szerént az önhangzóval kezdődő ragok és képzők előtt többnyire röviden hangzik. Értelemre és hangra legközelebb áll hozzá a török jaz (minthogy a törökben r és z könnyen fölcseréltetnek). Rokon még vele a tavaszt jelentő hellen ear, és szláv jar, jaro; továbbá a német Jahr, mely ugyan mai szokás szerint egész évszakot jelent, de, mint Adelung állítja, hajdani értelme nyár volt, s Ar alakban létezett, mely a régi német nyelvjárásokban aratást jelentett, miszerint a nyarat az aratástól nevezték volna el. A görögben is a JeroV nyár és aratás. Ily mind fogalmi, mind hangbeli rokonság létezik a magyar nyar és aratás között is, melyeknek közgyökük: ar v. or, melyből lett arat, ort, és amely s előtéttel megvan a sarol, sarabol, s t előtéttel a tarol igében. Ily előtétnek tekinthető ,nyár' szóban az ny vagyis ni (am. mutató) a honnan niar, v. njar v. nyer v. megnyujtva nyár mintegy mutatója az aratásnak. Más elemzéssel az ny lehet am. nő (ige), honnan nyár annyi volna, mint nő-ár t. i. a növésnek, tenyészésnek árja, özöne, bősége. Egyébiránt különös figyelmet érdemel az arab: nár, mely tűzet, és núr, mely meleget, továbbá a mongol naran, mely napot jelent s ezek szerént a lényeges r hangban a ,tűz' (pír) vagy meleg értelme rejlenék."
Erős a gyanúm, hogy eredetileg a tűz és a meleg áll a szóhoz legközelebb, mert a Nap az úr nyáron, Nap+Úr=nyár.
Más szavakban is a Napot kell keresni, mint a natúr=nagyúr szóban, vagy esetleg egyesek szerint a reggel=Rá+kel szóban.
Az indoeurópai nyelveknek nevezett nyelvekben is ebből az ősi eredetű szóból származhat az esztendő megnevezése.
Az esztendő szó az istenidő szó változata, ha minden igaz. Az egy álló esztendő kifejezésben az "álló" az teljeset jelent.
Az álláshoz nem sok köze van, hacsak nem az állatövhöz nincs köze, mert egy teljes kört ír le egy év alatt a felkelő Nap a napfelkelte helye szerint az állatövön.
Állatöv meg annyit tesz, hogy az állócsillagok öve. Nincs semmi köze a névnek az állatokhoz.
"Az ismert, híres hamisítások közös jellegzetességet mutatnak. Időpontját ismerjük. De a felhasználásuk, amikor ezen hamisítások hasznát élvezik, átlagosan 300 évvel később történik. Honnan tudhatták, hogy 300 évvel később mi fog történni, mit kell felhasználni? Engedjenek meg nekem egy játékos következtetést:
Vagy minden hamisító próféta volt vagy valami gond van az időszámítással."
szerintem SzerApisz -atyaistenség,föistenség- is párhuzamba állitható lenne (Ozirisz, Zeusz Ápisz 'összevont alakja) - a szer/szertartás kifejezés is értelmet nyerne , egyszercsak.. nini
De elég érdekes lázadás lenne egy néptől, amelyik hamis múltak közt bolyong, Arvisurák, Yotengritek, Anasztáziák, finnugor nyelvelméletek és tömeggyilkosnak meg pedofilnak kikiáltott királyok, hősök hamis képei közt, nincs semmilyen jövőképe, fogalma sincs a saját értékeiről és azt sem tudja, tulajdonképpen miért is kellene kiállnia....
Nyilván piszok sikeres lázadás lenne, amikor a magyarok többsége a saját nemzeti tulajdonságait tiporja a sárba, nap mint nap. És olyan attitűdök rabja, amikre ugyan ráveszi magát, de 50 évesen a sírba viszi a lelkiismeret furdalása.....
Özletileg akar sikeres lenni, kereskedőbb akar lenni a kereskedőnél, szélhámosabb a szélhámosnál, hazugabb a született hazudozónál.
Ha ki is törne valami lázadás (amire szeirntem semmi esély) nagyjából fél óra alatt a lázadók 80%-a sunyiban átpártolna az ellenséghez, némi koncért cserébe...
Soha nem fogják hivatalosan elismerni a székely rovás jelentőségét. Egészen az utolsó pillanatig, a jelenlegi társadalmi világrendszer teljes bukásáig.
Nem is várhatunk mást tőlük. Még a bocskai ruhás ál-nemzetiektől se.
Bár a székely rovás a mai formájában egy viszonylag modern és késői forma, mégis nagyon sok egyéb "ismeretlen írás" megfejtésének adhatna lökést a kutatása. Ugyanis szinte biztos, hogy ennek az írásnak volt egy sokkal archaikusabb változata, ahogyan Bonfini írásában olvashatjuk: "kevés jellel, sok mondanivalót tudnak kifejezni".
Több mint valószínű, hogy mássalhangzó kategórián alapuló ősi írás lehetett akkor még.
Például tudtommal a Tel-Avivi egyetem ó-héber rovásának eredetét, mibenlétét is a székely rovás tanulmányozásával kutatják. Egyébként ez sem újdonság, hogy ellenségeink jobban ismerik a nyelvi, nemzeti, népművészeti, népzenei értékeinket mint mi.
Ezért is képesek hihető hazugságokat kitalálni róla. Néha azt kívánom, hogy bár a magyar lakosság 1/3-a legalább annyira tisztában lenne ezekkel, mint az ellenségeink!
