Viszont sajnálom, hogy a feirai csúcs dokumentumaiból az elnökség jelentését és nem az ülés konklúzióját idézted, mert abból sokkal inkább kiderül a "nesze semmi fogd meg jól".
Ezt pótolandó, néhány szakasz hadd tegyek ide a bővítéssel foglalkozó részből:
....13. The European Council reaffirms the priority for the Union of the enlargement process and notes with satisfaction the substantive progress in the negotiations since the Helsinki European Council (cf. Annex II). In particular, it welcomes the launching of accession negotiations with Malta, Romania, Slovakia, Latvia, Lithuania and Bulgaria, and the first concrete results already achieved. The European Council considers that it should be feasible to open negotiations in all areas of the acquis with the most advanced of these candidates as early as possible in 2001.
14. The European Council furthermore welcomes that all areas of the acquis, except "Institutions", have now been opened for negotiations with Cyprus, Hungary, Poland, Estonia, the Czech Republic and Slovenia. It also notes that considerable progress has been made in several areas already under negotiation.
15. The European Council reiterates the commitment of the Union to maintain the momentum of the accession process. All candidates will continue to be judged on the basis of own merits. In line with the principle of differentiation, it is possible for candidates to catch up with those which started their negotiations earlier.
16. The European Council recalls that, in addition to finding solutions to the negotiating issues, progress in the negotiations depends on the incorporation by the candidate States of the acquis in their national legislation and especially on their capacity to effectively implement and enforce it. While progress has already been made, this calls for important efforts by the candidates to continue their domestic reforms, in particular strengthening their administrative and judicial structures. The Union will closely monitor the performance of the candidates. To this end, the Commission is invited to report to the Council on its findings. The European Council at Nice will review progress on enlargement and consider how to take forward the accession process....
Ami elkeserítő, az az, hogy a "helsinki hatok" esetében fontosnak tartják megjegyezni, hogy 2001-re egyesekkel minden fejezetet megnyitnak, ugyanakkor a luxemburgi hatok esetében semmilyen perspektívát nem adnak. Azt hiszem ez a dokumentum pontosan mutatja, hogy a tagállamok - a látványos nyilatkozatok ellenére - egyelőre nem kívánnak bővíteni. Ez a "mindenkit érdemei szerint" kezelünk szöveg pedig egy nagy lózung. A legtöbb tagállam elképzelhetetlennek tartja, hogy a bővítés első köréből Lengyelország kimaradjon. Ha pedig figyelembe vesszük a lengyelek felkészültségbeli lemaradását, világos, hogy be kell várnunk őket.
Nagy oromomre talaltam ma a kulugy honlapjan egy palyazatot 5 perces mini Tv-sorozat elkeszitesere:
"MÓDOSÍTOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
EU MINI TV-SOROZATOK KÉSZÍTÉSÉRE
A 2000. május 22-én megjelent pályázati felhívás az elnyerhetô összegek és a beadási határidô tekintetében módosult, ezért kérjük, azt tekintsék érvénytelennek.
Az érvényes pályázati felhívást alább közöljük.
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a Phare COP’97 (HU970304-01-07) számú program keretében pályázatot hirdet rövid televíziós sorozatok készítésére és bemutatására.
Pályázhatnak produkciós irodák, valamint regionális és országos musorszórási joggal rendelkezô televíziós társaságok.
A mini tv-sorozatnak rövid, 2-5 perces részekben magas színvonalú technikai formában kell megvilágítania a csatlakozás lakosságot közvetlenül érintô kérdéseit a felnôtt korosztálynak, azon belül is a fiataloknak, a nôknek és a vidéken élôknek. Az EU-információs mini tv-sorozatot egy új musor keretében, klipek formájában, vagy egy már futó musor világosan elkülöníthetô, új stílusú EU-egységeként kell bemutatni.
A választható témacsoportok: „Elvek és értékek az EU-ban", „Egyenlô esélyek", „Regionális fejlesztés", de lehet ugyanilyen fontosságú önálló téma is. A támogatási keret hozzávetôleg 24-30 rész elkészítését teszi lehetôvé.
Az EU mini tévé-sorozatnak 2001. elsô felében kell adásba kerülnie.
A pályázati keretösszeg 340.000 euró.
Az egyes pályázatok számára elérhetô támogatási összeg 20.000 és 50.000 euró között lehet. Egy pályázó több témakörben is pályázhat, illetve egy témakörön belül több pályázatot is beadhat, ha ezek különbözô témájúak.
A pályázók musortervének hivatalos szándéknyilatkozatot kell tartalmaznia egy országos, vagy több regionális televíziós csatornától a sorozat bemutatásáról (lehetôleg fômusoridôben).
A pályázatok beadásának határideje:
2000. július 11., 17.00 óra
A jelentkezéshez szükséges javított nyomtatványok megtalálhatók, illetve letölthetôk a Külügyminisztérium e pályázatra szerzôdött partnere, a Grey Budapest Kft. honlapjáról: www.grey.hu/phare internetes címén, vagy igényelhetôk a (06-1) 214-0360 telefon- és faxszámon.
Az EU csatlakozással kapcsolatos információk a www.mfa.gov.hu/alaplap.htm honlapon találhatók."
Nem azt mondtam, hogy a targyalasok lelassulasa a magyar kormany hibaja lenne. Ezt sehol nem irtam, hiszen tudom, hogy ez nem igy van. Azt irtam, hogy a jelenlegi magyar kulpolitika nem jol kezeli ezt a lelassulast. Ha kicsit is bepillantasz a kulfoldi sajtoba, akkor ez jol latszik.
A Feirai csucs:
PRESIDENCY REPORT ON THE ENLARGEMENT PROCESS
One of the main priorities of the Portuguese Presidency has been to provide impetus for the enlargement process currently under way with the 13 applicant countries.
As regards the applicant countries with which accession negotiations began in March 1997, namely Cyprus, Hungary, Poland, Estonia, the Czech Republic and Slovenia, the Portuguese Presidency, in line with the Conclusions of the Cologne European Council, has initiated negotiations on the chapters which had not yet been opened, some of which are particularly complex: Regional Policy, Financial Control, Financial and Budget Provisions, Justice and Home Affairs, the Free Movement of Persons and Agriculture. As envisaged, the opening of negotiations on the chapter on Institutions, will naturally wait until the end of the Intergovernmental Conference on the reform of the institutions.
Furthermore, the Portuguese Presidency has endeavoured to achieve progress in the negotiations on all the other chapters previously opened. It has thus been possible to conclude provisionally with all those applicants the chapter on Foreign Policy and Common Security, Company Law with Cyprus, Estonia and Slovenia, Social Policy with Cyprus, Fisheries with Cyprus and Estonia, External Relations with Estonia and the Czech Republic, Customs Union with the Czech Republic, the Free Movement of Capital with Estonia and Financial Control with Hungary, Slovenia, Cyprus and Poland. The provisional conclusion of the Telecommunications and Information Technology and Industrial Policy chapters was also formalised with Hungary.
The abovementioned results were attained at two rounds of bilateral negotiation Conferences at Deputy level in April and May and confirmed at a negotiating round at Ministerial level in June.
At the same time, and in accordance with the mandate of the Helsinki European Council, the Portuguese Presidency formally launched accession negotiations in February with Romania, Slovakia, Latvia, Lithuania, Bulgaria and Malta. Accordingly, the Union managed to hold bilateral negotiation conferences with twelve candidate countries simultaneously during the Portuguese Presidency.
Mindful of the notion expressed at Helsinki that cumbersome new processes should not be introduced, and on the basis of the hallowed principle that candidates must be judged on their individual merits, the Portuguese Presidency defined a modulated programme of negotiations with these candidates on the basis of a proposal from the Commission, following consultations with the Member States. It was thus possible to launch concrete negotiations with these six candidates on
Education and Training, Science and Research, Small and Medium-sized Enterprises, External Relations and Common Foreign and Security Policy. To this common core of chapters for these candidates should be added the launching of negotiations on Statistics and Competition Policy with Latvia, Lithuania and Slovakia, Culture and Audiovisual Policy with Bulgaria, Malta, Latvia, Lithuania and Slovakia and Industrial Policy and Telecommunications and Information Technologies with Malta.
The results negotiated with these candidates were as follows: all five chapters which were opened with Romania during the Portuguese Presidency were provisionally concluded, negotiations were provisionally concluded on six of the eight chapters opened with Slovakia, with only Competition Policy and Culture and Audiovisual Policy still outstanding; again, of the eight chapters opened, only Culture and Audiovisual Policy, External Relations and Competition were not provisionally concluded with Latvia and Lithuania; four of the six chapters opened were provisionally concluded with Bulgaria, leaving Culture and Audiovisual Policy and External Relations open; finally, of the eight chapters opened with Malta, only the negotiations on Culture and Audiovisual Policy were not provisionally concluded. In order to achieve the abovementioned results with these candidates, the Portuguese Presidency organised two rounds of Conferences at Deputy level and a further two at Ministerial level.
It should be noted, particularly because of its symbolic importance, that the negotiating rounds at Ministerial level held on 13 and 14 June, which confirmed the results of the Portuguese Presidency, included for the first time all twelve applicants for membership, thus ending the separation of applicants into groups.
In addition to the negotiations as such, for which the programme set down by the Portuguese Presidency was completed in full, an endeavour was also made to press forward with other elements of the enlargement process.
An Association Council meeting was held with Turkey – the first in some considerable time – which will contribute to enabling the country to be effectively integrated into the pre-accession process, as decided on by the Helsinki European Council.
It was also possible to reach an agreement within the Union on a Financial Regulation for Cyprus and Malta, thus creating conditions for these two applicants to continue effectively with their pre-accession efforts, and allowing the respective accession partnerships to be formally approved.
Ennyi lenne a csucs "conclusion"-ja. Ebbol jol latszik, hogy a bovitesrol Feira-ban "bullshiting" tortent.
biztos lenne par perced leirni. Csak roviden. Valoban kivancsi vagyok milyen nagy titkokat tudsz te. Latod, ha nem csesztettel volna, akkor mar leg ennyi erobol le is tudtad volna irni.
Kerlek tedd meg!
nem ertesz, roviden nem tudok valaszolni, hosszura most sajnos nincs idom, de ha tenyleg ez a helyzet es nemcsak durcaskodsz, akkor megkernelek, hogy hozzaszolasaim vedd semmisnek es folytasd a terved (vhol a topicban mar gratulaltam hozza). Hmm, talan annyit meg, hogy topic-od sokkal jobb, mint hogy olyan piti beszurasokkal elcseszd, elnezest, hogy felreertheto voltam.
most olvastam vissza 414-es hozzaszolasodat, mert akkor nem vettem eszre amior irtad, mivel egyszerre irtuk.
Szoval szerintem a mennyiseggel is baj van az informaciok teren. Nem mindenki olvas ujsagot. Ez teny. Viszont a magyar televizioban hetente 35 percet toltenek EU-val, plusz a hiradasok, amik semmi kezzelfoghatorol nem szolnak, hiszen csak kezfogasokat mutatnak. A 35 percbol 5 perc egy hetfonkenti euroPercek nevu musor, ami teljes mertekben nulla, amit eddig lattam belole, igaz nem mindig vagyok m1 kozelben. A masik fel ora pedig az EUropa-uton cimu. Ami ugyan tetszik nagyon, mert amolyan kis peldakat mutatnak be, hogy milyen egy osztrak szarvasmarha telep, stb, stb. Az ilyennek van haszna. Van osszehasonlitasi alap. Sokkal tobbet er, mint a Hiradoban amikor mutatnak egy szep targyaloasztalt es hadarnak melle valamit, amit mar ugyis tud mindenki. Az EUropa-uton cimu musor hibaja ketsegkivul, hogy nagyon euro-barati, keves negativumot emlit. Viszont beszel azokrol az orszagokrol is amelyek a masik utat valasztjak, lasd Norvegia vagy Svajc. Bemutatja az o eletuket is.
De a lenyeg! A 35 percen kivul nincs mas. A kereskedelmi TV-k nek is neha-neha van egy-egy musora, de olyan keson, hogy addig csak az marad fenn, akit erdekel a tema. Pedig ennek epp az ellenkezoje kellene.
Csucsidoben 5 percek. Mint az az Uzenet az RTL-en, vagy regen volt a Magyarok Cselekedeti a MTV-n. Hirado elott, hirado utan kellene kis ismertetoket adni, hogy mindenki talalkozzon az EU-val, annak elonyeivel, hatranyaival. Hogy ki mit varhat tole. Ez igy lenne korrekt.
Nem emlekszem mit kerdeztel a mezogazdasagrol. A tobbire meg holnap valaszolok. Ma mar tul sokat irtam.
...................Nem
benyalasuknak oka az, hogy igy akarjak elkerulni a tamadasokat, amik oket joggal
erhetik a lelassult targyalasok miatt...............
Mi alapján gondolod, hogy a tárgyalások lelassulásáért a magyar kormány a felelős?
Mi a véleményed a Feirai Csúcson a bővítésről hozott tanácsi állásfoglalásokról? Ezeket olvasva is megerősíted a fentebb írtakat?
nem tudok en mar semmit... Az ember neha nem erti onmagat, hogy miert ul le ide a gep ele, hozza be az indexet, es jon fel a forumra. Ket eve amikor eloszor itt voltam egy csodas helynek lattam. Egy hely ahol sokfele nezet kepviselteti magat, egy amolyan igazi forum. Es ahol a masok nezeteit el is fogadjak. Es nem az a fontos, hogy ki hol dolgozik, hany nyelven tud, stb. En sohasem beszeltem arrol, hogy mive foglalkozom, hol elek, miert nem magyar billenytuzettek irok, stb, stb. Talan egyszer emlitettem, hogy voltam egy Nobel-dijas eloadasan, abbol is nagy fikazas lett, hogy miert hozom azt fel.
Szepen lassan felismertem, hogy a topic nem mas, mint a szelsoseges nezetek melegagya. Kezdetben nehez volt ezt elviselni, a sok zsidozast, ciganyozast, idegengyuloletet. Meg engem kialtottak ki rasszistanak a magyar nep ellen! Aztan felfedeztem, ha maradni szeretnek tisztesseggel, akkor itt joreszt a kulpolitikaval fogok foglalkozni, ezen belul ez EU-val. Mas topicokba is neha beirok azert, de kerulom a gyulolkodest.
Es mar itt is csesztetnek! Nem ertem Phoenixxet, hogy miert.
Ez egy igazan jo topic. Ha o annyira szakertone erzi magat, akkor inkabb segitene eligazodni azoknak, akik ebben a temaban nincsenek annyira otthon. De ehelyett bejon egyet kritizalni, leegszerusiti a topicot. De miert? Ez a topic ertunk van, egyfajta utmutato a csatlakozashoz, egy olyan, amit aztan 5 ev mulva vegig lehet nezni, hogy igy is tortent az a nagy csatlakozas. Ebbol a topicbol munkaanyag lehet, hogy hogyan lattuk, milyen cikkeket valogattunk ki, min vitaztunk, mirol volt egyaltalan szo, es mirol nem? Mirol nem tudtunk egyaltalan semmit? Ez engem nagyon erdekel, hogy milyen lesz vegigolvasni ezt a topicot akkor, amikor mar egy darabka tortenelem lesz.
De lehet abba kellene hagyni az egeszet, mert mar itt is csak a fikazast kapja az ember. Megsem szivesen hagynam itt az "index-jelenseget", tul erdekes az ahhoz, hogy egy Phoenixx elriasszon. Inkabb folytatom a topicot...
______________________
Hogy milyen lehetosegei vannak Magyarorszagnak abban, hogy beleszoljon az EU belso reformjaiba?
Valoszinuleg az egesz reform folyamat nem lenne olyan surgos, ha nem lenne csatlakozas. Tehat kozvetett uton a bovites fogalma iranyitja a reformok nagy reszet (lasd iztezmenyi reform, tamogatasi rendszer). Ismetlem kozvetett modon igy nagy hatassal van a reformokra a magyar allaspont is, a magyar igenyek. Ez nem elhanyagolhato!
Kozvetlenul pedig, ha jol emlekszem 1997 ota csatlakozni kivano orszagok (ugynevezett tarsult orszagok) reszt vehetnek mindenfele nagy EU-talalkozon, megbeszeleseken. Ezek kozul a legfontosabb a Miniszterek (vagy Szakminiszterek) Tanacsa, ahol peldaul a magyar fel elmondhatja allaspontjat, csak szavazni nem tud.) Tovabba a COREPER intezmenyevel is szorosan egyuttmukodhetunk.
Egyebkent ez ritka erdekes kerdes, magam is utana fogok meg nezni ennek.
Remélem nem kell éppen neked mondanom, hogy az emberek nem morális lelki fröccsökért látogatják a topic-odat hanem azért hogy információhoz jussanak. Többen közülünk elég távol vannak az otthontól, s bár manapság a sajtó könnyen elérhető az interneten, topicodnak azaz előny hogy itt magán vélemények kerülnek felszinre.
Ha nem vetted volna észre, akkor tudomásodra hozom, hogy senki nem nevezheti magát komoly EU szakértőnek, bár egy két topic olvasó/iró valóban igen tájékozott. Kérlek őrizd meg méltóságod, vegyél egy hideg zuhanyt s folytasd azt a hasznos tevékenységet amivel eddig is foglalkoztál.
Remélem nincs harag!
Inkább magyarázd meg nekem légy szives, milyen lehetőségei vannak a csatlakozni kivánó országoknak, hogy beleszólhassanak annak az EU-nak a belső reformjába, ami be szándékoznak lépni?
Sajnos a honi sajtóból ez nem tűnik ki, az EU-sajtót (azaz angol nyelvűt) pedig idő hiányában már végképp nem olvasom.
Üdvözletem mindenkinek!
Medve László
Ui1: Javaslok egy béketeremtő utazást a bajai halászléfőzésre július 8.-án.
Ui2:Ha más tudja a választ, kérem válaszoljon, lehet hogy nem is olyan reménytelenek az ide látogatók!?
nem tudom, hogy mi ertelem lenne most itt "Ki tud tobbet az EU-rol" versenyt szervezni, mert nagyon nagy hangod van, hogy te mennyi mindent tudsz ebben a temaban, lasd high tech Brusszelben, nyilvan ez ad okot arra, hogy igy beszelj: "ez a topicod egyszerusitett vilagkepebe nem is illik bele". Ja bocsanat szakerto uram.
Azert csak nem allom meg: Meseljen nagy tudos uram a szinfalak mogulrol, mi jot takar ez a tobbkozpontu Europa. Hadd tanuljon ez a demagog egyszeru, semmit tudo euroPeeR!
Egyebkent nem a Tiborcos topicrol beszeltem, hanem egy masikrol. Apropo, mit jelent a bias szo? Koszike!
Es mit ertettel az en naiv megkozelitesemen? Nem kozelitettem en meg semmit.
(Ha erdekel, eladom par euroert az europeer nicket, ha mar ugyis teged illet.)
Egyebkent harag valoban nincs, majd talan osszefutunk Brusszelben valamikor...
Europeer, hallottál valamit a közlekedésügyről kapcsolatos tárgyalások állásáról?
Ha jól emlékszem valamikor tavaly ilyentájt kért néhány mentességet a kormány:
a vasúti közlekedés liberalizációjának halasztásáról. És arról is, hogy külföldi kamionos két magyar város között ne vállalhasson fuvart stb.
A magyar úthálózat teherbírása (tengelyterhelése?) is kisebb mint az EU által előirtak.
Történt valami, mit mondd az EU?
Köszönöm.
demagogoskodasod utan most arrogansan kovetelozol (Mea Culpa helyett), de hogy meg a memoriad is ilyen rossz legyen....
de legyen
1, Tiborc EUba megy 2, a forum lathatoan nem erdeklodik a tema irant, es floodolni nem termeszetem
3, nem is erdemes, mert a sebesseg kicsi (amit ebbe a topicba irtam pl a tobsebesseges EUrol az is csak most aktualizalodott, most fogadtak el a koncepciot...)
4, van egy kis biasa a beirasaidnak amivel nincs kedvem vergodni, remelem majd egyszer tapasztalatokat is gyujthetsz es akkor magatol elmulik
5, idom (eletem ;) ) java reszet az EU csatlakozas _megvalositasa_ tolti ki (nem a rola valo beszed), itt Brusszelben ahol eldegelek, mondhatni hobbibol, probalok minel tobb kutatasi penzt Mo-ra allokalni, minel tobb high-tech munkat Mo-ra allokalni, valos, elo kapcsolatokat kialakitani az EU es Mo kozott....
ja, a tobbsebessegesseg hivatalos EU statusza utan (amibol a te naiv megkozelitesedben egy balkani, periferialis Mo, igazi magyar ugar kovetkezne) a tobbkozpontu EU a kovetkezo erdekes kerdes (ami itt mar szinten szinfalak mogotti tema, de ez a topicod egyszerusitett vilagkepebe nem is illik bele es korai is meg (egybol a O-M monarchia restauraciojat aggatnad ram)) ;-)
az igazsag az, hogy nagyon elszomorit, hogy egyesek csak azert jonnek be ebbe a topicba, hogy figyeljek a hozzaszolasokat, aztan meg lefikazzak a masokat, anelkul, hogy valaha is hozzaszoltak volna ebben a topicban. Talan Phoeniixx meg egyszer regen.
Uraim! Mutassanak mar fol barmifele targyi, elvi tudast a temarol, vagy hogy eleve erdeklodnek a tema es a kulpolitika, es a DIPLOMACIA felol.
En meg emlekszem Phoenixx azon topicjara, (nem biztos, hogy o inditotta, de ott sokat vitaztunk), amiben egy lehetseges regiobeli kozephatalomrol beszelgettunk, hogy Magyarorszag is lehetne ilyen. Elozo hozzaszolasombol nem demagogia jott, hanem igenis egy e fele elmozdulo kulpolitika miatt vettem a batorsagot leirni.
Megkoszonnem ha normalis ervekkel probalnatok felhozakodni, nem csak demagogiara hivatkozni. Egyebkent sem olyan surun emlegetik ezt, mar magaban nem lehet demagogia.
Egyebkent EU-s ismereteimet nem a Nepszabadsag altal szerzem, a cikkeket csak bemasolom, mint velemenyt, vagy tenyeket. Nem a szemelyes velemenyemet tukrozik. Nem tudom hanyan olvassuk a The Economist-et, de a Nepszabadsag cikkei eroteljesen arra epulnek tenyileg, tovabba a Reatuers informacioira.
Na ez már sok nekem is kedves Europeer!
Nem vagyok kormánypárti, de azzal nem érthetek egyet, hogy a jelenlegi kormány nem EU csatlakozás párti. Gondolj csak a koszovoi háborura, vagy az EU-val szembeni döntések halmazára. Mindent megtesznek, hogy népszerűek legyenek. Ennek nem csak a gazdasági növekedés eltúlzott kihangsúlyozása, hanem Magyarország első halye a csatlakozók között is eleme. Minden kérdés ami nekünk hátrányos kompromisszumot jelent elodázható.
Kedves Europeer s a kerekasztal indultak még lovagjai!
Szóval nem az a kérdés továbbra sem mit tegyünk azért, hogy uniós tagok lehessünk, szerintem mint mindig, "magyaros" túlzásba estünk. Az információ elegendő az EU-ról, a minőségét és a korrektségét azonban már vitatnám. Ugyanennyi információ mellett, sokkal több rétegű tájékoztatásra lenne szükség. Nem kellene igy titkolni a csatlakozás hátrányait sem, mert ez csak ellenérzést szül a társadalom gondolkodó részében, a nem gondolkodoknak pedig sajnos úgy néz ki többen vannak, s ők feltétel nélkül elhiszik, miszerint az EU a kánaán, mi pedig mérföldes lépésekkel haladunk a tagság felé.
Hova ez a nagy kapkodás?
Nem igaz például hogy az oroszokkal be kellene vezetni a vizumot nyár elején, s főleg nem akkor, mikor ezt már megtették a csehek és a lengyelek, s már is panaszkodnak, hogy mennyi bevételtől esnek el. Nem hiszem hogy 3 hónapot nem várhatott volna még ez a szigoritás, hogy évekről ne is beszéljek.
Sajna a mezőgazdaság terén feltet kérdéseimet még nem tudtad meg válaszolni, igy erről a kérdésről nem szeretnék elhamarkodottan beszélni.
Üdvözlöm például a Horváthország felé történt nyitást, ezt kellene tenni a többi ország felé is!
Kár hogy a nacionalista erket hagyják szabadon szitani a nemzetek közötti ellentéteket.
Azt hiszem megint szószátyár voltam, de Europeer, ha annak idején azt mondottad pakoljak ki nyugodtan, azt hiszem joggal várhatom, hogy legalább egy nem tudommal válaszolj. Nem panasz, csak elmélkedés a részemről, hisz neked is bizonyosan sok dolgod van.
Szóval akárki is homályosit majd fel nagyon hálás leszek.
"ez a kormany nem EU-parti azthiszem. Csak rajuk maradt mar ez a feladat, igy csinaljak...Kicsit erosen megfogalmazva."
meg inkabb erosen csusztatgatva. hosszu meg az ut me'g a legeuropeerebbeknek is ;-) (miert is ne lehetne EUzva is fikazni egy kicsit, demagogoskodni egy kicsit)
azthiszem nagyon mas a velemenyunk arrol, hogy Orban hogyan nem "nyal mar be". Orban, vele egyutt a mai magyar kulpolitika iranyitoi rendkivul arrogansan, elzarkozoan, jol kivehetoen egy onallo eros allamot akaroan lepnek fel. Nem benyalasuknak oka az, hogy igy akarjak elkerulni a tamadasokat, amik oket joggal erhetik a lelassult targyalasok miatt. Ugyesen felveszik ezt a nemtorodok stilust, es epitgetik ezt a mai magyar hatalomkozpontositott Magyarorszagot. Aminek meg az EU sem kell.
Abszolut nem akarom vedeni az elozo kormanyt, sok hibat kovetett el, nem volt jo, de a kulpolitikank sokkal jobb volt Kovacs iranyitasaval.
Egyebkent Orban meg 1 eve nevetsegesen ragaszkodott 2002-hoz, azota vette fel ezt az uj stilust, meg ultette a part elere Kovert, akinek annyi tudasa nincs az EU-rol, mint egy atlagos ujsagot olvaso embernek....ez a kormany nem EU-parti azthiszem. Csak rajuk maradt mar ez a feladat, igy csinaljak...Kicsit erosen megfogalmazva.
Egy mostani népszavazás esetén igen-nel szavaznék, csak éppen nem tudnám, hogy mire, hiszen bizonyos fejezeteket lezártak ugyan, de a legfontosabb kérdésekben csak most kezdődik csetepaté (legalábbis remélem, hogy végre felhagyunk az eddigi alázatos, értelmetlenül megalkuvó hozzáállásunkkal) de a lehető legudvariasabb stílusban.
Nem várható el, hogy a tárgyalások folyamán minden apró részletéről tájékoztatást kapjunk, nem is lenne taktikus. Azonban a megállapodás megkötése előtt joggal elrváható, hogy a véglegesnek szánt szerződés a maga teljességégében, időben közzé tétessen.
Világos, hogy a belépésnek lszenek majd nyertesei és vesztesei az országon belül (is).
Fontos lenne ezeket a lakosságcsoportokat körvonalazni. Jó lenne azt is tudni, hogy mely szempontokat milyen érdekcsoportok milyen eredményességel képviselnek (ld. a hazai érdekcsoportok küzdelme). Nehogy úgy járjunk, hogy a t. tárgyalóképviselőink olyan kérdésekben engedjenek, amelyekben az ország egésze szempontjából nem lenne szabad, mert az rendkívül hátrányos, és fordítva:
szűk érdekcsoportok érdekei miatt pedig ne kockáztassunk egy esetleg egészében előnyős megállapodást vagy határidőt.
szvsz országérdek:
- szabad munkaerőáramlás
- minőségi élelmiszertermelésünk (földművelés, állattenyésztés, biokertészet, stb.), a lehető legnagyobb kiviteli vóták élelmiszereink számára;
- a lehető leghosszabb átmenet a szántóföldek külföldi tulajdonának korlátozására.
- stb.
Népszavazásnak a belépésről MOST szerintem nincs értelme nincs.
Ugyanakkor, esetleg szavazhatnánk a tárgyalóküldöttségünk által képviselendő
prioritásokról.
OVI egyik igen hejjeselhető megindulása az, hogy az EU-val szemben nem a benyalás politikáját fojtattya (anonick figyelsz? az EU is nagy úr...).
Ennek eredménye, hogy nem megy már a hülyítés annyira mint korábban, s világossá kezd válni, hogy 2006 magasságában talán...
Nomost: egy népszavazás komoly dolog. Ha a lakosok úgy döntenek nem, akkor mi lehet? Le kéne űállítani a tárgyalásokat, a harmonizációt meg egyebeket?
Viszont: 2006-ban a ma 12 éves gyerekek is szavaznának. Igazándiból az ő jövőjük a tét, nem a vén trotliké, akiknek már befellegzett azzal, hogy a privatizációnál a Hofi-szabóságnál rendelték a BOSS öltönyöket (én elszabtam, te elszabtad... mi elszabtuk).
A „zuhanyhíradós” hírek szerint már vannak megállapodások, és főleg már vannak gyakorlatok.
Pl: Járai PM megállapodott, hogy a gyógyszer árakat emelik, a TB támogatást csökkentik. (Tudom a napi vitát a gyógyszergyártokkal.)
Vagy a MÁV-nál már a Vasúti berendezések karbantartását csak a gyártó cég dolgozói javíthatják, szerelgethetik.
Ezek csak példák.
Én jó érzéssel veszem az EU felé közeledést. De nem minden áron. Előre gondoljuk meg. Van információ, tessék velünk megosztani és ezekről döntsünk.
(NATO ügyben is utólag hozták nyilvánosságra azt, ami a NET-en kezdettől olvasható volt.)
Svájci példa, a népszavazási szokásrendszerre vonatkozott.
Mai rendkivul hosszu lapszemlenk a Nepszabadsagbol valo.
Elotte azonban:
Kedves KEMENYKE,
valtozatlanul csak azt tudom mondani, hogy amig nincsenek vegleges megallapodasok egy nepszavazasnak semmi ertelme nincsen szerintem. Meg akkor sem, ha ez nepszavazasok hossu rendszerenek a kezdete lenne, mar csak azert sem, mert sokba kerulne.
A Svajcban egyebkent tudomasom szerint nem olyan surun tartanak nepszavazast EU-rol. Ugy 5 evenkent. Ki tudja, lehet nalunk is igy lesz ez.
Tehat a Munkaspart novemberi elso nepszavazasa szamomra rendkivul elhamarkodott lenne, marcsak azert is, mert a masodik cikkben is olvashato, hogy meg iden decemberben sem bizots, hogy napirenden lesz a csatlakozas kerdese.
Ha mar a nepszavazasnal tartunk, kinek mi a velemenye? Mi lesz a vegeredmeny? Mit akar a "nep"?
Kedves Szabadelvue,
Koszonjuk a szinvonalas magyarazatot. Ehhez a Japan modellhez azt azert hozzatennem, hogy ez a Japan modell sem a 90-es evekben remekelt, hanem az azellottiekben. A 90-es evek nagy globalizacios folyamata mar ott is megmutatta magat, ami egeszen a valsagig vezetett. Egyszoval a rendszervaltasunk alapvetoen egy nagyon valtozo vilagban jott letre, vagyis hat emiatt johetett letre. Amely idoben meg az USA-nak is gondjai voltak.
mi miert nem vitazunk mar valamin? Mindig csak bologatunk...
Udv.: euroPeeR
Ausztria és Németország a magyar munkaerő ellen?
Németország és Ausztria hamarosan kérelmet nyújt be az Európai Uniónak, hogy a csatlakozni vágyó hat ország, közöttük Magyarország esetében a csatlakozás után még évekig korlátozzák a munkaerő szabad áramlását. Erről a két ország nem hivatalos diplomáciai jegyzékben értesítette az EU-t. A döntés ellentmond annak, hogy Németország több ezer magyar informatikust vár, s az osztrák hatóságok is arról döntöttek, hogy 25 ezerrel növelik a külföldieknek adható munkavállalási engedélyek számát.
Amikor Portugália csatlakozott az EU-hoz, a többi tagállam a portugálokkal szemben is igyekezett korlátozni a munkaerő-vándorlást. Viszonylag rövid időn belül világossá vált azonban, hogy túlzás a vendégmunkások áradatától félni. Miután ez kiderült, fel is oldották a korlátozásokat. Remélhetőleg hazánk esetében is legfeljebb erről lesz szó. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak elmondta: Németország és Ausztria nemcsak hazánk, hanem mind a hat csatlakozni vágyó ország esetében jelezte, hogy kéri a létszámkorlátozások fenntartását a csatlakozás után is. Egyelőre nem ismert, hogy a két ország mikor teszi ezt meg. Ezt követően az EU tagállamain múlik, hogy respektálják-e a két állam kérését. Őry úgy vélte: az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy túlzottak azok a félelmek, amelyek a magyar munkaerő tömeges megjelenéséről s a bérek lenyomásáról szólnak. Felvetésünkre, miszerint meglehetősen ellentmondásos korlátozást igényelni, miközben Németország magyar informatikusokat vár, Őry úgy válaszolt: valóban létezik ez az ellentmondás, de a tagállamokban a várakozás és a félelem egyszerre van jelen.
A hazai munkaerő nem olyan mobil, hogy tömegesen próbálna külföldön álláshoz jutni – állítják egybehangzóan a szakértők. Ausztria jelenleg mintegy tízezer, Németország pedig ennél is több magyar vendégmunkást fogadna, de még ezeket a kontingenseket sem mindig sikerül megtölteni. A tartós külföldi állásvállalás sem jellemző a magyarokra. Egyes vélemények szerint a jelenlegi korlátozási kérelmet sem elsősorban a magyar munkaerőtől való félelem diktálja, hanem a magyaroknál jóval mobilabb lengyelek vándorlásától tartanak.
EU-bővítés: kell egy program
Magyar–olasz–szlovén nyomás a nizzai csúcs előtt
Magyarország elégedetlenül szemléli az EU-csatlakozási tárgyalások lassú ütemét s azt a módot, ahogy ezt a fontos kérdést az unió illetékesek kezelik. Szeretnénk, ha legkésőbb a nizzai csúcson elfogadnának egy világos csatlakozási programot, amely már az időpontokat is megjelölné – hangsúlyozta Áder János. Az Országgyűlés elnöke tegnap Rómában olasz és szlovén kollégájával tárgyalt.
Áder János a nizzai csúcsra történő nyomásgyakorlás eszközének nevezte azt a budapesti találkozót, amelyet október végén tartanak a három ország parlamentjeinek integrációs- és külügyi bizottsági tagjainak delegátusai. A magyar–olasz-szlovén parlamenti bizottság nyilatkozatban próbál választ kicsikarni a csatlakozás időpontjáról.
A parlamenti elnökök háromoldalú tanácskozásán érintették a páneurópai 5-ös közlekedési folyosó megépítésének tervét is. A magyar és a szlovén fél megértéssel fogadta a beruházást sürgető olasz álláspontot, de érzékeltette, hogy elegendő forrás hiányában az építkezés aligha gyorsítható. Áder felvetésére a három parlamenti elnök levéllel fordul Romano Prodi bizottsági elnökhöz, s megpróbálja elérni, hogy Brüsszel változtasson azon a szemléletén, amely kizárja az autópálya-építési programok uniós finanszírozását. A fejlett nyugat-európai közúthálózat igazolhatja a vasúti közlekedés fejlesztésének kizárólagosságát, Kelet-Európában azonban más a helyzet.
A jövő évben Budapesten esedékes parlamenti elnöki találkozó várhatóan a Horvátország házelnökével bővül majd.
Joschka Fischer Európája
„Mondják meg végre, hogy milyen telefonszámon tudom felhívni Európát” – idegeskedett a volt washingtoni külügyminiszter, Henry Kissinger még a 70-es években. Nagyon unta, hogy minden ügyben külön kellett egyeztetni Párizszsal, Bonnal és az összes többi európai fővárossal. Most, három évtizeddel később van ugyan egy telefonszám, amelyen el lehet érni Mr. Európát, az EU külügyi-biztonságpolitikai főfelelősét, Javier Solanát, de legfeljebb az a különbség a korábbihoz képest, hogy most neki kell begyűjteni a véleményeket az egyes fővárosokból, hogy aztán tovább adhassa a hírt: nincs közös álláspont. Nem, Európának még mindig nincs telefonszáma.
Most, az Európai Unió bővítését feltételező sürgős belső reformok arra késztettek több vezető politikust, hogy ennek a régi problémának is utána gondoljon. Felvetették a kérdést: milyen irányban kell fejleszteni a közösséget, az együttműködés milyen formáját tűzzék célként maguk elé. Elsőnek a német külügyminiszter, Joschka Fischer, a berlini Humboldt Egyetemen vázolta fel vízióját egy „Európai Föderációról”. Előadásban a „finalitás” fogalmával gazdagította a politikai szótárat. Azt írta le, hogy szerinte milyennek kell lennie az EU-nak végkifejletében.
Joschka Fischer német külügyminiszter
Röviden: olyan föderációt tart kívánatosnak, amelyben az alkotmány pontosan megjelöli és szétválasztja a nemzeti államok és a központi kormány illetékességét. Az előbbi hatásköre a kül- és belbiztonságra, valamint a valutára szorítkozik. A többi a nemzeti államok ügye. A föderáció legfelsőbb intézménye a kétkamarás parlament. Az egyik tagjait közvetlenül választják az állampolgárok, a másik vagy a washingtoni szenátus mintájára épül fel (minden ország azonos számú szenátort választ és delegál), vagy a német felsőház (Bundesrat) elve szerint szerveződik (a tagállamok népességüknek megfelelő számú tagot delegálnak meghatározott mandátummal). A parlament megválasztja a föderáció elnökét, a kormány pedig vagy a mai brüsszeli bizottság, vagy a tanács (állam és kormányfők) továbbfejlesztésével, átalakításával születne. Fischer szerint a tervet fokozatosan, 10-15 év alatt kellene megvalósítani. Szerinte hasznos lenne, ha egyes országok olyan „gravitációs magot” hoznának létre, amelyen belül az integráció gyorsabban valósul meg, szemben azokkal a tagállamokkal, amelyek erre nem, vagy még nem tartják elérkezettnek az időt. („Többsebességű Európa.”) Fontos, hogy ez a belső kör állandóan nyitva legyen valamennyi EU-tag számára.
Fischer „víziója” óriási visszhangot váltott ki. Több száz cikk, nyilatkozat reagált rá. A sajtóvélemények túlnyomó része pozitív még azokban az országokban is, amelyek kormánya tartózkodó vagy elutasító a javaslattal szemben. A francia diplomáciai iskolára jellemzően „árnyaltan elismerő” volt a párizsi kormány reakciója. Vedrin francia külügyminiszter „kitűnő kiindulópontnak” nevezte a javaslatot, amelyet reményei szerint „továbbiak követnek”. Magyarul: jó, de nem így. Probléma persze a föderatív rendszer. Ez francia szuverenitásfeladást jelentene, amit két évvel az elnökválasztás előtt egyik jelölt (Chirac, Jospin) sem vállal. Míg azonban ők ketten a német partnert nem sértő, „igen is, nem is” fogalmazáson dolgoztak, a kormány fenegyereke, Jean-Pierre Chevenement belügyminiszter tévényilatkozatban jelentette ki: „a németek nem tanultak a nácizmusból, még mindig a Német-római Császárságot akarják visszaállítani”. A nagy franciaországi (!) felháborodás nyomán egy nappal később a miniszter „mélységes sajnálkozással” visszavonta nyilatkozatát, és beleegyezett egy „baráti tévévitába” Fischerrel (ezt e héten lebonyolították). Nyilatkozata azonban teljesen összezavarta az elnök és a kormányfő stratégiáját. A következő hétvégén Rambouillet-ben megtartott soros francia–német találkozón pedig a tervezettnél sokkal nagyobb engedékenységre és udvariaskodásra késztette a francia házigazdákat. A rá következő Chirac–Schröder találkozón Mainzban pedig olyan egyetértést tanúsítottak, mintha soha nem lett volna nézeteltérés közöttük. Általános vélemény szerint Párizs és Berlin elhatározta, hogy újból az európai integráció élére áll.
Nincs hivatalos nyilatkozat arról, hogy végül miben egyeztek meg. Az azonban biztosnak tűnik, hogy Fischer javaslata arra készteti a francia elnököt, hogy az Európa jövőjét illető, eddig általánosságokban maradt fejtegetései után megfogalmazza a konkrét francia álláspontot ebben a kérdésben. Erre minden valószínűség szerint június 27-én kerül sor, amikor hivatalos németországi látogatása során beszédet mond a Reichstagban. A franciák július 1-jén kezdődő EU-elnökségük idejére eredetileg három feladatot tűztek maguk elé: az Európai Bizottság összetételének új alapokra helyezése; a tagállamok szavazatainak új súlyozása; a többségi szavazás rendszerének bevezetése. Ehhez – lapértesülések szerint – hozzávették negyedikként és hosszú távú célként a „kooperáció szorgalmazását az arra kész országok között”. Ez a német külügyminiszter javaslatának egyik fő tétele, amit ő „többsebességű Európának” nevezett. A Der Spiegel értesülése szerint a legközelebbi EU-csúcson törlik az amszterdami szerződésnek azt a pontját, amely csak valamennyi tagállam beleegyezésével teszi lehetővé a közösségen belüli csoportalkotást. Erre azért van szükség, mert Anglia vezetésével az északi országok, amelyekhez – bár más meggondolásból – a spanyolok is csatlakoznak, elleneznek minden csoportalkotási törekvést.
„Szárnyakat kapott” az eddig ötletszegénységgel vádolt Európai Bizottság is. Romano Prodi – aki támogatja a Fi-scher-tervet – javaslatot terjesztett elő annak a három problémának megoldására, amelyet a bővítés miatt legégetőbbnek tartanak az év végéig tartó francia elnökség idején. Lapértesülések szerint nem változik a brüsszeli biztosok száma (20), de minden tagállam csak egyet delegálhat. (Az öt nagy országnak most két-két bizottsági helye van.) Az így megüresedett posztokat az új tagállamok töltenék be. Ha ötnél többet vesznek fel, meghatározott kulcs szerinti forgó rendszert vezetnek be.
Megváltoztatják az Európai Unió legfelsőbb intézményében, a tanácsban a tagállamok szavazatainak súlyozását. Az eddigi rendszer a kis országoknak kedvezett. (A 82 milliós Németországnak 10 szavazata van, az összesen 80 milliós tíz kis tagállamnak 39.) Prodi javaslata összeköti ennek megoldását a szavazási rendszer reformjával: a most kötelező egyhangú döntést abban az esetben váltsa fel a többségi határozat, ha a javaslatot támogató országok az EU összlakosságának több mint 50 százalékát képviselik.
Persze megvan az oka annak, hogy Fischer miért és miért most lépett nyilvánosság elé tervével. Érzékelte azt érdektelenséget, ami egyre inkább elhatalmasodik az állampolgárokban Európával szemben, amit tovább rontott a lakosság körében egyre inkább elhatalmasodó félelem. Ennek egyik oka az EU-t, de mindenekelőtt a bővítést ellenző szélsőjobb megerősödése Európában. A másik ok: a bővítéssel járó kiadások, valamint az aggodalom, hogyan viselkednek majd az egészen más politikai, gazdasági rendszerben szocializálódott új tagállamok a számukra idegen EU-környezetben.
Az is világossá vált, hogy az európai integráció francia–német motorja kifulladt. Sőt a német kancellár a korban, mentalitásban hozzá jobban illő Tony Blairrel próbált egy Berlin–London tengelyt kialakítani (közös nyilatkozat az új baloldalról). Mára világossá vált, hogy Blair az Európai Unióban – jobb belátása ellenére – kénytelen országa hagyományainak megfelelően az állandó fékező szerepét betölteni. Ebben a helyzetben vált világossá Párizsban és Berlinben, hogy tenni kell valamit, ha nem akarják kockára tenni az elmúlt fél évszázad eredményeit. Joschka Fischer terve ebbe a logikába illeszkedik.
Az alábbiak úgy jönnek ide, hogy az EU nem feltétlenül érdekelt az alább említett állapotok megszüntetésében, mert egyelőre az ő prioritásuk a piacbővítés és a tulajdonszerzés.
én "japán csodáról" nem is álmodoztam, a japán modellt is csak azért említettem, hogy rávilágítsak az általam követendőnek tartott munkastílusra, szervezettségre, munkáltató-munkavállaló viszonyra, a gyártás- és gyártmánytechnológiára, minőségi mutatókra, a (tovább)fejlesztés céljából történő tőkefelhalmozásra utaljak.
Ugyanis az 1980-as évek második felében itt volt egy csomó kisebb-nagyobb állami cég, nagy épületekkel, nem feltétlenül korszerű termékszerkezettel, de jól képzett, a nagyvilágban viszonylag tájékozott műszakiakkal, akik nagy lendülettel, tettvággyal és szorgalommal vágtak volna neki az érdekes kihívásoknak, amelyeket bizonyos csúcstechnológiák (akár csak) szűkebb körben való bevezetése jelentett volna (az addigi csúcstechnikai embargók megszüntetését követően).
Más kérdés, hogy a vezető káderek egy része szakmailag (is) alkalmatlan lett volna ilyen átállások irányítására, de ezek leváltása/helyettesítése megfelelően képzett szakemberekkel nem jelentett volna semmi nehézséget, hiszen volt belőlük elég. Külkereskedelmi üzletkötőink sem álltak hivatásuk magaslatán sem a piacfelderítésben, sem a marketingben, sem a kivitelben, sem a behozatalban.
A fogyasztási cikkek behozatalának, és az arra fedezetként szolgáló valutának a meggondolatlan felszabadítása, értelmetlenül nagy egyensúlyhiányt okozott, s emellett túl hamar beindította a "fogyasztói társadalomba" való belépés illúziójat, a "minőséget termelő
társadalom" elérésére való törekvés helyett.
Naivság volt azt hinni, hogy a "nyugaton" látott jólétet el (pontosbban utol) lehet érni a távolkeleti termelési szokások és a visszafogottabb fogyasztási szokások átvétele nélkül.
Hiba volt a talpon maradt, nyereséges vállalatokat olyan gyorsan eladni, hiba volt a piackivásárlásokat lehetővé tenni, hiba volt a magyar élelmiszerpiac felszabadítása.
Mindezek felgyorsították az egyensúlyhiányt, a közismert rablóprivatizációról nem is beszélve.
A bérek persze megmaradtak a minimális szinten, de anélkül, hogy a remélt általános technológiai ugrás - ami záloga lehetett volna egy erős (piac)gazdaságnak - lényegében elmaradt. Igy maradt a függőség és a magyar lakosság ´nagy átlag´nak szánalmasan rossz vagyoni helyzete. Ugyanakkor az árak sok esetben jóval meghaladják a
az utolérni kívánt ny-európai országok árait. A bérek maradtak lent, persze ...
Hol vagyunk már attól a mézesmadzagtól, hogy "ha eladjuk az üzemet egy külföldi befektetőnek, az majd a nyugati szervezettséggel biztosítja, hogy a bérek is elérjék a fejlett nyugati országokét". Mi történt? Áron alul megvette, bezárta, és a piacot megtartotta.
Ezt olcsóbban is el lehettt volna intézni...
Ahol a befektető fejlesztett, és termelés folyik, ott is csak a magyar átlagnál ugyan magasabb, de korántsem világszívonalú bérekről lehet csak szó, mert "az már veszélyeztetné a versenyképességet". Mondom, a nyomott bérek akkor lennénekérthetőek, ha kifizetésükre egy igazi technológia ugrás anyagi alapjaira való tartalékolás/hitelvisszafizetés miatt nem kerülne sor. De erről sajnoncs nincs szó.
Tehát a remélt fejlődés elmaradt, s az általános szegénység is. A fővárosi, a legjobb üdülőhelyek környéki, igazán jövedelmező ingatlanoktól is megszabadultunk ...
Tehát a lakosság egésze szempontjából egy óriási hiány keletkezett a tulajdoni mérlegben
(egyének, önkormányzatok, sőt, az állam részéről is).
SZVSZ csatlakozásunkig van még pár év, így a topic akár még az asszociációs szappantopicokkal is versenyezhet.
Egy dologban máris első, ez pedig a kultúrált , érveken alapló vita megspékelve a topichoz tartozó információs zuhataggal.
Ez persze azzal jár, hogy a hőbölgők elmenekülnek innen máshova mellet döngetni meg egyéb kedvelt dolgokat csinálni, ami lassítja a számlálót, de tartja a színvonalat.
KEDVES EUROPEER!
Természetesen jó érzéssel veszek részt a vitában.
1.) Felfogásom szerint volna már miről szavazni. A kormánynak nyilvánosságra kell hozni magyar nyelven azt, amit angolul már a NET számtalan pontján amúgy olvasni lehet.
2.) A Munkáspárt népszavazási sorozatot kezdeményez. Egymásra épülő rendszerben. Ebben ez az eredeti ötlet. Vagy hát nem is eredeti, hisz ha minőségileg más dologban, de a svájciak szoktak ilyet, tesz
Ujra megeltunk egy fordulot, atlepte az Index egyetlen EU-s topicja a 400 hozzaszolast. Ami ismerve a rendkivul kis latogattsagot, es a tema iranti altalanos erdektelenseget, figyelemre melto azthiszem. Kulon koszontom az uj hozzaszolokat, es a ket nap alatti nagy "forgalmat", es a szinvonalas hozzaszolasokat, amik alapjan sokak szerint "ez a topic egy a legszinvonalasabbak kozott" (by gross). Be is fejezem ezt a szoveget, csak mint a topic inditoje ugy ereztem el szeretnem mondani ezt most a 400 atlepesenel. Ki tudja mikor lesz meg az 500...
Mas.
Mindannyian erezzuk, hogy bajok vannak a csatlakozassal kapcsolatban. Lassan haladnak a targyalasok, nincs megfelelo tajekoztatas, es mostansag aggodunk a szemelyek szabad aramlasa miatt is. (Ami meg az olyan megrogzott csatlakozas partiakat is megremit, mint en.)
Hackz hozzaszolasahoz annyit tennek hozza, hogy egy 1997-es (szoval kicsit regi) adat szerint az EU kovetkezo bovitese a strukturalis alapok 75%-os novekedeset tenne szuksegesse, mikozben az Unio ossztermelese mindossze 5%-al novekedne. Ez, ha elvonatkoztatunk magyar letunktol, ha nem, nagyon mellbe vago adat szerintem.
A lengyelek problemaja pedig az leginkabb, hogy lemaradtak nagyon mogottunk, es a csehekkel is ez a baj. Ennek tudhato be egyebkent a magyar csatlakozasi targyalasok lelassulasa is.
Megkockaztatom a lengyelek es csehek miatt van az is, hogy atmeneti idot akarnak kerni a szabad munkaero aramlasa, mert egyebkent az EuroStat elkeszitette azt a felmerest, ami alapjan a magyar allampolgarok mindossze 3%-a gondolkodik azon, hogy kulfoldon vallalna munkat. Es ok csak gondolkodnak, nem mennek is mar rogton. Ennek a hivatalos adatnak a hattereben nem kellene annyira aggodni az EU-nak. Annak a Nemetorszagnak meg foleg nem, aki 10000 informatikust csak ugy felvesz a nagyvilagbol mindenfele komoly kepesites nelkul...
Szabadelvue!>
Mar talan ebben a topicban is vitatkoztunk arrol, hogy milyen mas lehetosegei lehetnenek Magyarorszagnak, ha nem az EU-t valasztjuk.
Talan egyet is ertettunk abban, hogy mostmar csak ez az egy ut letezik.
Persze 1989-ben mas volt a helyzet. Kozgazdasagi tanulmanyaim alapjan, (es bevallom nemreg tobbet is foglalkoztam a Japan-csoda jelensegevel), nem latom realisnal azt a felvetest, hogy ezt nalunk is el lehetett volna erni? De tenyleg erdekelne, hogy miert gondolod ennek a megvalosithatosagat? Elore is koszonom.
Kemenyke!
Kulon koszonom, hogy a Munkaspart velemenyet is elhoztad nekunk, sokszor vadoltak mar a topicot azzal, hogy nagyon egyoldalu.
Meg vallom oszinten, lehet nem is lenne rossz mar egy nepszavazas a kerdesrol, bar technikailag ez kivitelezhetetlen, mert amig nem zarultak le a csatlakozasi targyalasok nem tudjuk eldonteni hogy kell e nekunk az Unio vagy sem? Csak elszomorit, hogy a Munkaspartban ennyire ne lenne valaki, aki erre rajonne, elvegre egy orszagos part, es csak beszel a nagyvilagba, es nepszavazast akar tartani arrol, ami meg nem eldontott.
Kedves Erasmus!
Lassam letelik a ket het. Varom a valaszaid, adig en sem folytatom a tobbi kerdessel, ha nem haragszol.
A fő probléma az általad írt mezőgazdaság mellett, gondot okoz még a bányászat és a kohászat is, valamint az EU normák átvételének lelassulása. De ha a lengyelek késnek az a mezőgazdaságuk miatt lesz.
"Korlátok a magyar munkaerőre? - Aggódó EU-országok
Nem hivatalos diplomáciai jegyzékben értesítette Németország és Ausztria az Európai
Uniót: hamarosan kérelmet nyújtanak be, hogy a csatlakozás után még több évig
korlátozzák Magyarország munkaerő-áramlását. A magyar kormánynak a kérelem
benyújtása előtt a ma kezdődő nemzetközi munkaügyi konferencián adódik lehetősége
utoljára, hogy meggyőzze az aggógó államokat: a magyar munkavállalók a csatlakozás
után sem árasztják el az EU-t.
Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az unió bővítésében a
legvitatottabb kérdésnek a szabad munkaerő-áramlást tartja. Mint mondta: néhány
nyugat-európai állam hamarosan halasztást kér, hogy a bővítéskor felvett államok
dolgozóinak néhány évig korlátozzák a szabad munkavállalást."
