Miért mondod, hogy nagyrészt alaptalan vádaskodás? Hiszen láthattuk, hogy megtörténtek az esetek.
Valószínűleg vannak olyan cégek, ahol a vezetők okkal nem merik vállalni a karácsonyi bulit. És akkor jól is teszik. Igenis meg kell változnia bizonyos dolgoknak. Felelősen kell bulizni a kollégákkal, ennyi. Ahol ez megy, ott nem fog elmaradni a buli.
Tegnap olvastam egy cikket, hogy a vállalatok vezetői azt fontolgatják (Amerikában, Európában, Magyarországon), illetve egy részük már el is döntötte, hogy év végén nem tartják meg a szokásos vállalati bulikat, pont a molesztálási botrányra hivatkozva. Valamiért nem találom, pedig szerettem volna hivatkozni rá, hogy annak ellenére, hogy a valódimolesztálásokat szigorúan kellene büntetni, de egy ilyen hozadéka is lett a dolognak.
Egy csomó (pár millió) ember öröme is el lett rontva ezekkel a nagyrészt alaptalan vádaskodásokkal.
Ezt a sztorit akkor kell elővenni, amikor a feminizmus vadhajtásairól beszélgetnek majd a diákok. Ez a belegyezés témakör egyébként nagyban hasonlít a jézusi tanításra, szabad-e szombaton életet menteni, mivel az munka.
Hogy mit lehet egy ájult emberrel tenni, azt szerintem az erkölcs alapján lehet csak eldönteni, mert aprólékosan szabályozni az élet minden területét úgysem lehet.
Kihúzhatok-e egy ájult fuldokló nőt, ha a mellénél fogva kell átkarolnom, vagy be kell nyúlnom a lába közé, hogy kiemeljem a vízből, és a mesterséges lélegeztetés már csóknak minősül, és mint ilyen lesittelnek, ha életben marad? Vagy hagyjam, hadd vigye az ár?
Múltkor egyébként megszopattam egy feminőci kolléganőmet.
Szerintem te ebben azt látod csak, hogy ő látott egy dugást, ami tök jó, ő pedig azt érezhette - de nem tudom pontosan a helyzetet - valami olyat, hogy most megszégyenült, mert nem volt korábban elég bevállalós, vagy épp magányos volt, és most mindenki láthatja, pedig azt hitte, jól tudja leplezni. Vagy lehet, hogy vallásos volt, vagy prűd, vagy akármi, ami miatt nem vette jól a poént.
Szóval szerintem az lett volna a helyes, ha nemcsak hagyjátok, hogy elfelejtődjön a dolog, hanem ha aktívan részt vesztek a feldolgozásában. Már ha viselitek annyira a szíveteken a dolgot. Mert az, hogy ő nem beszél róla nem jelenti azt, hogy elfelejtette. Jó lenne tudni, mit gondol róla ma, de biztos kínos szóba hozni, de én akkor is megtenném a helyedben, ha lenne rá mód. Emiatt persze nem keresném föl.
Ez a hír sajnos az eredetihez képest el lett ferdítve. Abban az is benne volt, hogy az anyuka azt javasolja, hogy egy későbbi életkorban vegyél elő pont ezt a mesét, amikor a beleegyezésről tanulnak majd a gyerekek. Így csak egy ilyen bulváros felháborodást sikerült megidézni a csökött agyúak célcsoportjának.
Most már elárulom, hogy nagyon sok évvel ezelőtt pszichikai bűnrészesként részt vettem egy nő zaklatásában. Ma már nem tenném.
A kollégák kitalálták, hogy az egyik kolléganőnek a reggeli beköszönő képernyőjét viccből lecserélik egy pornójelenetre. Másnap reggel mindenki kíváncsian figyelte a reakciót. A hölgy először nem hitt a szemének, majd hátrarúgta a székét és hülyéknek nyilvánított bennünket. Nem kacagott, de hamar megbékélt. A kiinduló állapotot a hozzáértő kolléga azonnal visszaállította, az eset feledésbe merült.
Ha mi azóta híres emberekké váltunk volna, most megkaphatnánk a magunkét.
Nyilván más ez, minit a fütyinket mutogatni, de az is látszik, milyen széles a két határ között a senki földje.
A riportból kiderült az is, hogy a férfi hónapokig tervezte a szökést, több mint 300 ezer forintért vásárolt hamis okmányokat Egyiptomból, a repülőjegyeket is azokkal vette. Alibit is kitalált a távozáshoz.
