Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 36. § (1) bekezdésének ec) pontja szerint: "Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a közmű- és energiaellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll.
Magyarul arra való hivatkozással, hogy jelenleg nincsenek kiépítve a közművek nem lehet felfüggeszteni az építési engedélyezési eljárást.
A 30.000,- Ft-os fellebbezési díjat fellebbezés esetén mindenképp ki kell fizetni, de amennyiben a II. fokú építésügyi hatóság a fellebbezésnek helyt ad, úgy a fellebbezési illetéket visszakapod.
Meg kellen győzni az építéshatóságot a fenti jogszabályhelyre való hivatkozással. Személy szerint nem egy olyan engedélyt adtam már ki, aminél az építési engedély megkérésekor még nem voltak kiépített közművek.
Tisztelt Fórumozók!Egy kérdésem lenne ép.engedéllyel kapcsolatban.Az épitési hatóság felfüggesztheti-e az engedély kiadását avval az indokkal, hogy nincs még közművesitve a terület?A kiépités most kezdődik a Vizművek és az el. szolgáltató is kiadta az engedélyhez szükséges papirt (a gáz és a kéményseprő is).Én úgy hallottam, hogy épitési engedélyhez a szolgáltatónak arról kell nyilatkoznia ,hogy az ingatlant el tudja látni közművel és nem pedig arról, hogy már a közművek ott is vannak.Tudna-e valaki valamilyen paragrafust ennek alátámasztására?Amúgy ha igazam lenne, ki lehet-e kerülni a 30000 ft-os fellebezési dijat? Köszönöm a hozzászólásokat
3 rosszul fogalmaztam, felülírja, tehát a számított érték alapján kell bejelenteni egyrészt az Apeh felé, másrészt az építkezés megkezdését 30 m ft-on felül az illetékes építésfelügyeleti hatósághoz
Ezt a 140000-es szorzást nem tudom honnan vetted. Az a lényeg, ha az építési költség eléri vagy meghaladja a 30M Ft-ot akkor kell az Apeh felé bejelenteni. A teraszok is beleszámítanak ha rajta van az engedélyezési terven. Én így tudom.
építkezés bejelentésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy jól tudom-e:
brutto (falakkal együtt) mért alapterületet (alsó+ felső szint) kell szorozni 140 ezerrel, így kiderül hogy 30 M alatt vagy fölött lesz az építkezésem.
ezentúl nem világos, hogy:
1., a teraszok beleszámítanak-e vagy csak a lakóteret kell venni? 2., házanként vagy építtetőnként 30 M a felső határ? 3., ha az én költségvetésem amúgy 30 M alatt marad akkor mi a helyzet? ezt felülírja mindenképp a 140e/m2?
Az mar mas kerdes, hogy 8m-es telket venni nem egy elorelato dolog. Gondolom epiteszt nem kerdeztel a vasarlas elott.
Beszéltem építésszel, s a vásárlás előtt azt a tájékoztatást adták, hogy 3m az oldalkert minimális mérete. 5m-es külső méretben gondolkodtam, és igen sok hasznos, jól használható, lakható nyaraló tipustervet találtam amerikai és angol tervrajz-adatbázisos oldalakon. Viszont 4m-es külméretben már ott sincs semilyen tervrajz, ötlet, akárcsak nálam kockás papíron se.
A holtág ezen része adott volt, itt akartam telket venni. Volt is 4-5 eladó, kivétel nélkül mind 7,30-8,60-as szélességi szórásban, más választás itt nem volt, egymás melletti telkek nincsenek eladók. A telkek 80%-ban már beépítettek. Zömében középre építve 1,5-es oldalkertekkel, vagy telekhatáron 3m-essel.
Át már nem építhetem, hozzá már nem toldhatok, mert közelebb van a vízparthoz mint 15 m. Az sem lehetetlen, hogy nincs ilyen a rendeletukben...
A helyi építési rendeletből kaptam egy példányt, ez írja elő, abban az áll, hogy a parttól 15m-es sávban építeni tilos. Jelenleg a víz partvonalától 1,8m-re van egy a talajszinttől 50cm-re kiemelt 4x3-as terasz, amelyhez közvetlenül csatlakozik a vízparttal párhuzamos, szemközti 4m-es teraszoldalon egy 5x4m-es könnyűszerkezetes faház.
A faház legtávolabbi pontja a vízparttól 1,8+3+5=9,8m-re van, 15m-en belül, ezért a hátrafelé továbbépítést nem engedélyezik. Az épület egyébként telekhatáron áll, !!!3m-es oldalkerttel ...
A parttól mért 6m-es sáv után filagóriát, lugast, kerti bódét lehet építeni.
Lakóépületet 15m-től kezdve.
Tájékoztatásuk szerint csupán állagmegóvó, felújító, karbantartó munkát végezhetek rajta.
Választhatok, beérem a jelenlegi épülettel, vagy elbontom, s akkor 15m-es zóna meghagyásával, 4m-es oldalkerttel építhetek másikat.
Kisajátítani, elbontatni nem akarják, maradhat az épület.
A szomszédokkal összefogni kivitelezhetetlen.
Az egyik telken áll egy faház. A saját fajázammal egyidős. De ezt a parttól 15m-es sávot meghagyva építették fel, a telek közepére, 1,5-1,5-es oldalkerttel, 8,10 m széles telekre.
A másik telken nem akarnak építeni. Ez a telek 7,50m széles.
Tevedsz. Akkor 3m az oldalkert alaperteken, ha szabadon allo a beepitesi mod (azaz mindket oldalon 3-3m-t kell kihagyni). Oldalhataros helyeken 6m az alaperteke az oldalkertnek, pontosan azert, mert ilyenkor csak az egyik oldalon - de egyben - kell ennyit kihagyni. Ehhez kepest a 4m baratsagosnak mondhato, es egyebkent azert engedhetik le 4m-re, mert ennyiben maximaltak az epitmenymagassagot. Az mar mas kerdes, hogy 8m-es telket venni nem egy elorelato dolog. Gondolom epiteszt nem kerdeztel a vasarlas elott.
Át már nem építhetem, hozzá már nem toldhatok, mert közelebb van a vízparthoz mint 15 m.
Szerintem ezt az eloirast - ha van egyaltalan ilyen eloirasuk! - eredmennyel lehetne megtamadni Alkotmanybirosagon. Az sem lehetetlen, hogy nincs ilyen a rendeletukben, csak sajat kedvuk szerint ertelmeznek valamilyen jogszabalyt. Be kell menni, es megkerni oket, hogy mutassak meg, konkretan melyik jogszabaly ir ilyet elo.
Alapvetoen az atepitesnel csak a valtoztatasokra vonatkozoan kovetelhetik meg az uj szabalyaik betartasat (azaz a valtoztatassal nem ronthatod a jelenlegi helyzetet). Tehat ha annak idejen lehetett oda hazat epiteni, akkor a parttal ellentetes iranyban (ahol ugye nem csokkented a vizparttol valo tavolsagot) a bovitest erre alapozva nem tilthatnak meg. Persze pl. a max. beepithetoseget igy sem lepheted tul, valamint az uj reszen mindenkeppen be kell tartani az oldalkertre vonatkozo eloirasokat, meg minden mast is.
Ket olyan eset van, amikor a meglevo hazadra vonatkozoan kovetelhetnenek valamit: - ha szakerto megallapitja, hogy eletveszelyes, akkor eloirhatjak, hogy biztositsd az allekonysagat, avagy bontsd le, - ha mas, torvenyben kijelolt cel erdekeben szeretnek onnan eltuntetni (mondjuk az eloviz vedelme erdekeben 15m-es savon belul mindent le akarnak bontatni), akkor kartalanitas mellett elrendelhetik az epulet bontasat, vagy kisajitathatjak az ingatlant.
A masik megoldas, hogy valamelyik szomszeddal osszeallni, mondjuk aki szinten szeretne valami ertelmeset felhuzni, es egy kicsit atalakitani a telekhatarokat. A koncepcio az lehetne, hogy az egyik telken a parthoz kozelebb, a masik telken a parttol tavolabb lehetne egy picit szelesebb reszt kialakitani (mondjuk egy 3m-es savot ad az egyik telek tulajdonos, cserebe egy masik 3m-es savert). Igy mindket telken lenne egy 8+3 = 11m-es szelessegu resz (ahol a masik telek ugye csak 5m-es tud lenni). Persze igy gnom alaku lesz mindket telek, hiszen a vizparti reszbol nyilvan senki nem ad szivesen, nem is volna sok ertelme, hiszen oda ugy sem lehet epiteni, az utcafrontnal meg nem lehet varialni a minimalis utcafront szelesseg miatt, igy csak a belso reszen lehetne ilyen csinalni.
Az oldalkert szerepe az szomszédos épületek és az adott telken lévő épület közötti megfelelő távolság biztosítása tűzbiztonság, magánéleti, használhatósági, árnyékolási stb. szempontból.
Az oldaélkert minimális méretét az helyi építésügyi szabályzat írja elő.
Ennek hiányában az OTÉK-ot kell figyelembe venni.
Mely szerint az oldalkert az oldali homlokzat építménymagasságának, vagy az adott övezetre vonatkozó építménymagasságnak a fele, de minimum 3 m.
Na ezt Ők itt most szigorították s lett 4 m.
Ez ellen jogilag léphetek, felülvizsgáltathatom, reklamálhatok, kérhetek a telek méretére hivatkozva engedményt... milyen lehetőségeim vannak?
igen, igazad van, de a holtág nagon jó, magyarország harmadik legnagyobb egybefüggő holtágrendszere, 27km, rengeteg hal, kajakversenyek, és ettől szélesebb telkek nincsenek, csak ha veszel kettőt egymás mellett, de az már olyan 9 milla körül áll csak meg, annyit meg vétek itt telekre áldozni, s nem is nagyon lehet kettőt egymás mellett megvenni
engedély nélkül meg nem merek nekifogni egy éptkezésnek, mert az sajna nem az én műfajom
reklamálni, a rendeletet felülvizsgáltatni nem lehet valahol ?
értelmesebb településeken ez úgy van, hogy 10m-es telekszélesség alatt 3 m a minimális oldalkert, a fölött pedig 4 m,
de ez sajnos nem értelmes vidék, ez a viharsarok, s Szarvas !
Tudni kell, hogy a rendeletek változhatnak 8 méter széles telket nem érdemes venni...itt követted el az első hibát...a másodikat meg amikor már megvetted és hivatalosan akartál rá építeni...a legtöbben is tudják mi lenne hivatalos még sem teszik mert nem áll érdekükben...ehez pedig kell egy jó adag nemtörödömség....és arc...utánna meg sírni...hogy mi lesz a házzal....max kap büntetést ...itt még nem sok házat bontattak le....
Sőt még az is lehet, hogy nem 1 év lesz mert közben más helyi rendelettel más védőtávolságot határoznak meg és akár soha nem építhetsz rám max termelhetsz rajta kruplit és gazolhatod....
Amúgy a telek csak akkor elönyős számodra ha a gázvezetéket megtudnád csapolni és azt mondanád feltört a gáz a telkeden:))
2005-ben megvettem egy vízparti telket, rajta egy kis faházzal, amely még a 80-as években engedéllyel épült, a vízparttól 6 m-re.
Azzal a szándékkal vásároltam, hogy majd a faházat felújítom és építek rá egy nyaralót.
A telek 8m széles és 80m hosszú. A vásárlás előtt kértem egy elvi ép.-i engedélyt,
s akkor azt mondták 3 m széles oldalkertet kell hagyni építés esetén, építeni csak oldalhatárra lehet.
Ezt még elfogadhatónak tartottam ezért megvettem.
Eltelt 3 év, most mind anyagilag, mind idővel úgy állok, hogy terveztetni és építeni akarok még az idei kezdéssel.
Ismét ép.-i osztály.
Új rendelet van azóta.
Minimum 4 m-es oldalkertnek maradnia kell a 8 m széles telken :-(
Eszerint 4 m- lehet az épület.
30-as Ytong külső teherhordó falak esetén ez 3,40-es szabad belső tér, ez mire elég szerintük ?
Döbbenet. Ez már szinte kivitelezhetetlen.
S jöjjön pár azóta hozott igencsak érdekes újabb ép.ügyi osztályos döntés:
A megengedett legnagyobb építménymagasság 4 m.
Az épületek csak magastetővel készülhetnek, melyek hajlásszöge 33-45 fok közötti lehet.
A telken csak egy épület építhető.
A vízparttól 15m-en belül nem lehet építhezni.
A nagyokosok azt mondták, a régi házat használhatom. Még szép, mivel terület alapú 700,-/nm-es éves idegenforgalmi adónak nevezett, bújtatott ingatlanadót szednek jelenleg is utána.
Át már nem építhetem, hozzá már nem toldhatok, mert közelebb van a vízparthoz mint 15 m.
Azt mondták kérjek rá egy bontási engedélyt. Bontsam el.
Majd a 15m-es vízparttól mért távolság megtartása mellett építhetek újat, 4m-es oldalkert megtartással.
Kinek mi a véleménye ? Ötlete ?
Egy földszintes, vagy tetőtér beépítéses nappali, konyha, fürdő és 2 hálós épületben gondolkodnék, 90-100nm-es alapterületben.
De ez a max. 4 m-es külső méret igencsak kifog rajtam, már elfogyot az összes kockás lapom és el is ment a kedvem az egésztől.
A fene gondolta hogy egy kis 5000-es lélekszámú falu vezetése, ilyen értelmetlen változásokat vezet be 3 év alatt.
Ugyanakor mondanom sem kell a 3 év alatt több épületet húztak fel, a telek közepére, 1,5 - 1,5 m-es oldalkertek meghagyásával.
Csak én vagyok biztos olyan marha, hogy bemegyek az ép.osztályra, mert tisztán szeretném az ügyeket intézni, de úgy néz ki nem lehet...
Aszem ide illik legjobban a gondom, remélem tudtok valami hasznos tanácsot adni.
Szóval házépítés, azon belül telekvásárlás előtt állunk. Találtunk egy számunkra kedvező telket, viszont felmerült ezzel kapcsolatban némi probléma. A telek mellett húzódik egy nagynyomású gázvezeték, melynek kezelőjét bányaszolgalmi jog illeti meg. A gázvezeték kezelőjétől kapott tájékoztatás szerint a védőtávolságon belül (amely 12m) építeni nem lehet. A kapott térképből kiderül, hogy ez a telken belül kb. 1m-t jelent, magyarul a kerítést. A helyi önkormányzat Építési Osztályától viszont azt az információt kaptuk, hogy a védőtávolság 42m, tehát az egész telket érinti az építési tilalom. Miután az Építési Osztályon bemutattam a kapott dokumentumot, szóban arról tájékoztattak, hogy ennek átvezetése az ő Rendezési Tervükbe kb. 1 év. Hát ez nagyon hosszú idő!!!
Keveredni szokott a ket elnevezes, megpedig - szerintem - azon praktikus okbol, hogy a FeMu felel az epitkezesert az onkori fele, azaz az o alairasa nelkul nincs haszn.veteli (ami egy kivitelezoi szerzodes zarofeltetele peldaul), vagyis a FeMu szavanak muszajbol sulya van. Igy a vezetes mellett, sot egyre inkabb helyett az ellenorzes szerepet veszi at. Akkor pedig nyilvanvalo, hogy az az erdeked, hogy a Te embered legyen, hiszen a kivitelezo sajat embere nem fogja a kivitelezo munkajanak hibait feltarni neked, csak alairni a papirokat hogy minden rendben van. A muszaki ellenorrel az a baj, hogy nem kotelezo, igy nem mulik semmi azon, hogy o mit mond (praktikus okokbol, es nem egyuttmukodo kivitelezot feltetelezve). Persze beleirhatod a szerzodesbe a neki valo megfelelest, mar ha keszul valami iras az egeszrol egyaltalan... Szoval nalunk pl. az volt, hogy mienk volt a FeMu, volt hogy visszabontast rendelt el (lepcsozsalu), volt hogy a technologiara hivta fel a figyelmet mert pl. NF tegla eseten a toresnel se mozgott a komuveskanal fuggolegesen (habarcsolas), stb. szoval vedte az erdekeinket. A kivitelezonek meg volt epitesvezetoje. Egyebkent ha nem a mienk lett volna a femu, akkor is o ugyanezzel a csapattal szall ki, es szerez valakit akinek van FeMu alairasi joga hogy irja ala... Meg egy dolog: a FeMu tudtommal mindig az aktualis kell az onkorin bejelentve legyen, szoval ha tobb kivitelezo, akkor eleg maceras...
Sziasztok! Lenne egy kérdésem a FEMÜ-vel kapcsolatosan. Itt a fórumon olvastam többször, hogy a FEMÜ-t az építtetető fizette, neki dolgozott, és ez többnyire a tervező volt. Kérdezem az építészemet, hogy vállal-e FEMÜ-zést, erre csodálkozva néz rám, hogy ez a kivitelező feladata. És igaza van, ez van az ÖTM rendeletben:
"A felelős műszaki vezetői és az építési műszaki szakértői nyilatkozat
20. § (1) A felelős műszaki vezető a használatba vételi (fennmaradási) engedély megkérése (bejelentés) előtt az érdekelt közműszolgáltatóval a 19. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében egyeztet.
(2) Az építmény használatba vételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozóan az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló külön jogszabály szerinti nyilatkozatot kell tennie.
(3) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, illetve ennek megfelelően több felelős műszaki vezető irányította, az építtető vagy helyszíni megbízottja (az építési műszaki ellenőr) köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építési napló részét képezze és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon."
Tehát ha én megbízok egy kőművest hogy húzza fel a falakat, egy ácsot a tetőre, villanyszerelőt, stb., reális elvárás, hogy mindenki hozza a saját FEMÜ-jét??
Hogy szokták ezt csinálni?
Ha műszaki ellenőrt fogadok, az nem tudja ellátni a FEMÜ fwladatait.
Kérném egy hozzáértő segitségét. A probléma a területen ahol lakunk az ép magasság 7.5 méter, viszont ügyes tervezéssel ez fsz+2 emelet lett plusz 1m magas alap, ami kb úgy leárnyékolna minket mintha barlangban laknánk kérdésem a következö ha sikerül a közig hivatalig elvergödni, ezügyben lehet reklamálni vagy nem mert igy belefér a 7.5 m-be? Köszi a segitséget Tomi
OK, koszi, valahol megnyugtat. Csak bosszant, ohgy direkt bementunk az onkorira meg a telek megvasarlasa _elott_, es azt mondtak, hogy oldalhatar, akkor lehetett volna 10m szeles. Aztan kiderult, hogy a szomszed haza nincs meg rajta a foldhiv.-ban a helyszinrajzon (sztem azota sem), igy mossak kezuket nem tudhattak, hogy megsem:( Addigra a telket meg mar kifizettuk. Ezert egy kicsit "vartam" is, hogy az onkori legyen a hibas... mind1, tul van szerintem targyalva, ksozi a nagyon reszletes kiokositast!
Mivel OTÉK előírásról van szó ez alól hivatalosan csak felmentési engedéllyel lehetne eltérni (amit nem az első fok ad meg). Tehát ők nem adhattak volna erre engedélyt. Hacsak a HÉSZ-ban nincs valami eltérés megengedve (azaz már a HÉSZ készítésekor globálisan felmentést kaptak valamely OTÉK előírás alól - bár ez elég kivételes). Én úgy látom, hogy nem tudtatok volna kedvezőbb szitut elérni. Csak egy fölösleges tűzoltósági kört spórolhattatok volna meg.
Hm, az 5 m az gyanus, hogy annyi a max, a mienk 4.95m-re jott ki az epitesz szamitasai szerint. Na jo, akkor nem karomkodom annyira... mar majdnem szivbajt kaptam itt. Szoval akkor a vegeredmeny helyes volt, csak a magyarazat (tuztavolsag) nem. [Bar akkor ha jol ertem - tekintettel a kialakult hulye helyzetre, azaz hogy elvileg oldalhataros - ez mar olyan pont, amit ha nem lett volna a tuzoltosag, kulonengedellyel feloldhattak volna. Ha akarnak, mert a gyaloguttol az 5 m-t a masik oldalra nem akartak, pedig azzal is kompenzalhattak volna, foleg hogy a masik szomszed is kozelebb van...]
A kérdés az, hogy mi a területre előírt építménymagasság. Az OTÉK szerint az épületek közti minimális távolság :
"Építmények közötti legkisebb távolság
36. § (1) A szomszédos telkeken az építmények közötti megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
a) sem a (2) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,
b) sem a (3) bekezdés szerinti tűztávolságnál.
(2) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság szabadon álló, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén - az a) pontban, továbbá a (4) bekezdésben említett esetek kivételével - az előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke"
Tehát esetetekben a megengedett építménymagasságnak kell az épületek között lenni.
Ha ez is 5 méter, akkor csak futtatak veletek egy kört a tűzoltóságnál. Ha a megengedett magasság több mint 5 méter, akkor még meg is köszönheted nekik, hogy milyen belátóak voltak. Ha viszont kisebb 5 méternél, akkor káromkodhatsz.
Hat a szomszed 1 szint + tetoter. Es a ferjem beszelt veluk, azt mondtak a 4 metert nem szoktak megadni, nem ajanlja, hogy azt probaljuk. Jol gondolom persze, hogy karteritesnek semmifele helye nincs? Annyi szivas volt emiatt foleg a tervezesnel, na meg epites es futes se mindegy hogy hosszu vagy tomzsibb epulet...
Ha a szomszéd telken kétszintesnél alacsonyabb épület van, akkor szerintem nem kellett volna tűzoltósági vélemény. A 6 méter az szvsz a régi OÉSZ-ből maradt vissza a fejekben. A tűzoltó meg mivel kértétek, az 5 métert azt mondta, hogy OK. Ha 4 métert kértek akkor arra mondta volna, hogy OK gondolom. Azt nem mondhatta, hogy nem illetékes a kérdésben. Most majd mondja, mert a jogszabály kötelezi is rá, hogy a kérdést el kell hárítania.
Csak ha jol ertem nem volt eloirva akkor sem, hogy KELL? Ez esetunkre az eddigi eljaras megerositese, nem? Tehat velunk akkor most inkorrektek voltak, vagy sem?
