Lényegében a mai 62-est látva értelmetlennek látszik, miért építettek 1913-ban vasutat.
Akkor Kiskőszeg a Dunaparti település volt a cél, remélem jól írom.
A vonal két részletben van benn a menetrendben.
Később 1945 után a beremedi Cementmű, meg a Jugó határ közelsége tartotta életben, de Középrigóc-Harkány szakaszon már akkor sem lehett nagy forgalom.
Cementvonatok a 63 as vonal idején Beremend-Harkány-Pécs vonalon jártak.
Később a villányi elág és Nagyharsány között új vonal épült.
Valószínüleg ez a 10 km es szakasz miatt nem nyúltak a 62-höz. Beremendi Cementmű.
Azt nem értem 1987-88 körül miért kezdték el átépíteni, hiszen Harkánytól már Kovácshidánál ér véget az átépítés.
Vajszló-Sellye Sellye Drávafok is átépült 18,5 tonnára.
Ha így utólag nézzük, talán a 49-es vagy a 64-es kapta volna meg a 10+11+5 azaz 26 km anyagot talán most is működnének.
Nem tudom. Talán a 64 esért nagyobb kár, mert Pécs Szeged összekötetésre alkalmas lett volna, most Pécsről csak Szentlőrinc(Dombóvár, Budapest, illetve Barcs-Nagykanizsa) meg Villány az egyedüli irányok.
Pécsváradot nem említettem, mert az függőben van.
A 127 esről, Körösnagyharsány megállóról:
Onnan Nagyváradra építették a vasutat anno.
Ma nehéz lenne visszaállítani, talán sose meg nem térülő beruházás lenne.
Talán nőnének a működési költségek, de bevételek, nem nagyon, a teherforgalom jelenleg is Kötegyánon, Biharkeresztesen, Lökösházán keresztül zajlik, személyforgalomra luxus lenne a mai gazdasági körülmények között egy új Körösnagyharsány-Nagyvárad hosszabítás.
GYSEV nem tudom milyen konstrukcióban vette át a 15-öst.
Erről van valamilyen anyagod?
Van némi elképzelésem, de nem szeretnélek félrevezetni, ezért javaslom, g8s15 topiktársunkat keresd meg az ügyben, jóindulatú kérdezőknek szokott segíteni.
Jelen szervezeti formában MÁV pályán MÁV vonatójárművel, MÁV személyzettel, és MÁV szemléletel nem nagyon lehet üzemeltetni mellékvonalat.
Jó példa a GYSEV, hogyan kell csinálni
Itt a vasút színe (kék, avagy zöld-srga) önmagában nem segít.
Tegnap, azaz szerdán utaztam a 15-ös vonalon a 9947 számú vonattal. Szombathelyen láttam a 9940-est, Lövőn kereszteztünk a 9942 számúval, ezen kívül Sopronban láthattam még a 39715, 9944 számúakat.
Nos, Szili visz két halberstadti (Euregio), vagy két-három Bh, BDh (belföldi) kocsit. A gyengébb vonatokon minden utasnak jut szabad négyes box, az "erősebbeken" előfordul, kettő utasnak kell osztoznia négy helyen. Az utasszám tehát 30-80 között volt Sopronban ill. Szombathelyen az általam látott vonatokon, de pl. amivel Lövőn kereszteztün, azon tizen (10) voltak! (nem kizárt persze, hogy a kiindulási- és a végállomás közelében ennél többen is voltak)
Szóval mielőtt legendák kelnek szárnyra a 15-ös vonmalon utazó tömegekről, ezt a hozzászólást is mentsd el.
Kétségtelen, hogy egy kínálatibb szellemű, mint amilyen a 15-ös vonalé is, megállítja az utasvesztést, szerencsés esetben szerény utasszámnövekedést is hozhat. Ám azt is kell látni, hogy a 15-ös két végén két nagyobb város van, a közepén pedig Bük! Van tehát honnan és hova utazni. Ez a feltétel a 62-es, 127-es vonalnál akkor sem teremtődne meg, ha a GYSEV vinné a boltot. Úticél hiányában az emberek nem utaznak (hacsak nem vasútbarátok).
amicusválasz | vissza a topikba2005.11.17 16:38:56 (9624)
OFF Nem értem, miről szól az előző hozzászólás. Én nem vagyok mellékvonal-ellenes. Vendégsín sem. Akárhány nickeden állítod, hogy belelátsz a fejünkbe, ez ettől nem lesz még így. A "halállista" értelmét pedig már százszor leírtam, ha ebből te százegyedszer is az én "mellékvonal-ellenességemet" akarod bebizonyítani, akkor rosszindulatú vagy (és még finoman fogalmaztam). ON
Nem vagy mellékvonal ellenes?
Ez nekem új.
Lehet, hogy pár félreérthető, hozzászólásból, helytelen következtetésre jutottam.
Sorry!
De attól, hogy realisták vagyunk, és nem annak lehetőségét kutatjuk, hogy mit lehetne kezdeni, hogyan lehetne újjáéleszteni a forgalmat, akkor az nem túl jó.
Jelen szervezeti formában MÁV pályán MÁV vonatójárművel, MÁV személyzettel, és MÁV szemléletel nem nagyon lehet üzemeltetni mellékvonalat.
Jó példa a GYSEV, hogyan kell csinálni.
Vagy veszek egy másik példát.
Budapesten belül van a HÉV ami 60-70 km/h sebességgel száguldozik, de versenyképes mind a mai napig.
Egy vidéki HÉV számára az a legnagyobb baj, hogy 134 Ft/km pályahasználati díjat fizet.
Állomásonként 722 Ft tól 1422 Ft át 2844 Ft ot.
Fordulásonként 3-4-5-6 ezer Forintot.
Ez irreális.
Akárki üzemelteti a vonalat, rosszul jár.
Mert nem tudja ennek költségét kigazdálkodni.
Ezért a pénzért III kategóriás vonalat kap 80 km/h sebességűt is, meg kap 10-20 km/h döcögőt is.
Egyiknél van esély a másiknál nincs.
GYSEV nem tudom milyen konstrukcióban vette át a 15-öst.
Erről van valamilyen anyagod?
Ő neki elengedik a pályahasználati díjat, mert ráköltött 6-7 milliárdot a pályára, vagy náluk hogy van ez?
Nos talán én rosszabb vagyok mint a szakszervezet.
Én küzdök a vasútvonakért, lassan jobban mint Dr. Borsik János.
Küzdök a vasutas munkahelyekért, a mellékvonali dolgozókért.
Aki csalódott a vasútban , nem szívvel lélekkel vasutas az szeretné felszámolni a kisforgalmú ráhordó vonalakat.
Vannak gazdaságossági szempontok amivel lehet indololni, csakhogy a vasúti járműgyártók sokkal drágábban dolgoznak, mint a buszgyártók, vagy a közúti járműgyártók.
Mivel 2000 Magyar település soha nem volt bekapcsolva a vasúthálózatba mert oda nem vezett soha vasút, emiatt mindig is szükség lesz VOLÁN-ra vagy MÁVAUT ra vagy AKÖV-re ahogy a múltban is.
Ezek a vonalak ráadásul részben sok bérletest rejtenek magukban, és ezek előre fizenek.
Vasúttal párhuzamosan nem igen tiszteséges "sűrű" buszközlekedést csinálni, mert naponta látom a munkából megfáradt embereket állni hazafelé a buszokon.
Reggel befelé állni.
A VOLÁN-nak nem hiányzott az a forgalom ami rázudult, mert a régi Volán pályaudvarok nem is bírják a forgalmat.
Kevés kocsiállás.Tárolóhely meg 4-54 km re többnyire TESCO parkoló, meg különféle helyek.
Mindenütt a városközpontból kitelepíteni igyekeznek a gumikerekűek végállomásait.
Én szerintem, ha működhetnek kocsmapénztárok, akkor a VOLÁN menetjegyárusítási jutalék rendszerben képes lehetne jegyeket eladni MÁV jegyeket.
Ha a Stadion aut pu -n képes társcégnek jegyet eladni, miért ne tehetné, más közlekedési társaságnak is?
Volán egyszerűen megélne a menetjegyárúsítási jutalékból, meg a vasúttal nem rendelkező hivatásforgalmú közelekedésből.
OFF Nem értem, miről szól az előző hozzászólás. Én nem vagyok mellékvonal-ellenes. Vendégsín sem. Akárhány nickeden állítod, hogy belelátsz a fejünkbe, ez ettől nem lesz még így. A "halállista" értelmét pedig már százszor leírtam, ha ebből te százegyedszer is az én "mellékvonal-ellenességemet" akarod bebizonyítani, akkor rosszindulatú vagy (és még finoman fogalmaztam). ON
Természetesen nem a Dunaújvárosi, hanem a Dunaföldvári hídra gondoltam.
Ezzel kapcsolatban egy emlék.
Úgy 20 éve a nagyihoz mentünk autóval Pestre, és akkoriban apám a Dunaföldvári hídon ment át, mert a Duna keleti oldala felé közelebb volt Pesterzsébet.
Egy ilyen út alkalmával Földváron többszázméteres autósor fogadott minket.
- Talán valamilyen balaset történt? - kérdeztük. Hát nem. Egy vonat miatt tekerték le a sorompót, és egy ilyen alkalommal vagy félórát lent is maradt...
* Ha már buszosítunk, bolondság lenne ragaszkodni a vasút nyomvonalához: pl. az Ormánságban egészen biztos vagyok benne, hogy a fő utazási irány nem kelet-nyugat, hanem észak-dél.
Na, én leírtam a halállistám. Most lehet engem utálni! :-)
Igen, a dunaújvárosi hidat, de csak azért, mert a Paks - Szolnok közötti alagútban vízbetörés volt éppen...
Tudom, hogy nagy mellékvonal ellenes vagy!
Dunaföldvári hidat és a hozzá vezető útvonalat Trianon után a 20-as években tervezték.
Része volt a Győr-Kisbér-Székesfehérvár-Sárbogárd-Rétszilasi delta-Mezőfalvi delta-Dunafölvár-Solt-Kunszentmiklósi delta-Fölöpszállás-Kecskemét-Ceglédi delta-Szolnok-Debrecen-Záhony útvonalnak.
Egyesek a kecskeméti delta-Lakitelek-Kunszenmárton-.....(Szarvas).... Gyoma-Dévaványa-Kisujszállás útvonalat is tervbe vették.
II Világháború kitörése után inkább a románoknak építkeztük, egy helyen a Szeretfalva Déda vasútvonalat a románoknak ingyen bérmentve megépítettük.
Ezt a dunaföldvári hidat 1940-ben vasúti forgalomban is elkezték használni.
Az a baj, hogy simán rávezették a közúti vasúti hídra nem külön hídat építettek neki mint Bajánál.
Ha a Te logikádat követem, nem éremes a Aqvincumi a Bajai hidat sem fenntartani.
Be kéne zárni a múzeumokat könyvtárakat meg a kórházakat is mert azok veszteségesek.
Ezek a földalatti dolgok a 50 Nohab meg a többi már kissé megmosolyogtató.
"Dunaújváros szerintem már messze van ingaforgalom számára, a közeljövőben pedig megépül az M6-os sztráda..."
Sajnos nem.
Sokan járnak napi szinten Budapestre, alkalmilag még többen.
De az első közvetlen vonat (4007) túl későn van már, a kirándulóktól eltekintve.
Az átszállásos közlekedés Budapest-Dunaújváros között megbukott, míg a bajai gyorsról (8304) leszállt 50-150 ember, addig az azt pótló Bz-ről 5-15 ember... (A Bz-t mindenütt megálló személlyel lehet elérni Pestről, ami további taszító tényező.)
Új menetrendtől a páratlan vonatok majd mindegyike helyi személyhez csatlakozik Pusztaszabolcson, amit már nem tud a marketing védelmezni. Ha távolsági gyorsra hord rá a Bz, akkor lehet mondani, hogy igen, át kell szállni, de cserébe gyors. Itt ötvöződni fog a Bz lassúsága az átszállással és a csatlakozó személyvonat lassúságával. Ez így együtt már sok.
Ebből a helyzetből a kiút egy normális, kellő sűrűséggel közlekedő elővárosi menetrend lehet. Persze addig, amíg MÉG van utas. "Sajnos" még nem mindenkit sikerült elüldözni:
1988/89-ben közvetlen vonatok Dunaújvárosból: 4.05, 15.12; Budapestről: 11.40, 19.40 volt. Nem éppen a legfrekventáltabb időpontok...
CSak azt nem értem hogy egy ekkora város mint Dunaújváros; Paks miért ennyire szarul lehet megközelíteni? Legalább néhány Kapsovári IC mehetne Dunaújvároson keresztül, illetve nem ártana ha mondjuk Paksra szeretnék utazni akkor nem délután 5-re érnék oda ha reggel 7-kor indulok el...
"Tehát valami katonai susmus, meg az atomerőmű lehet dologban.
Mikor építették Paksot?
1974?-1986?
Jól írtam?
Közbe biztos használták, dunaföldvári hidat, a rétszilasi deltát, meg az mezőfalvit."
A 42-es vonalnak kiemelt szerepe volt az erőmű új, és használt fűtőelemeinek a szállításainál. Miután Oroszország nem vehette át a használt fűtőelemeket, azokat
az erőmű területén tárolják. Legutóbb új fütőelemeket pár éve szállítottak egy leállított (Kelet-) Németországi erőműből. A Greanpeace mindenhol kifeküdt a sínekre tiltakozásul. Az Oroszországi a szállításoknál tudtommal a Dunaújvárosi hídat vették igénybe, hogy Budapestet elkerüljék, de ezt csak olvastam...
Amúgy az erőmű építésekor szüntették meg a régi paksi fejpályaudvart, ahol '85 körül vasúti kiállítást rendeztek (Ezt a Füstibe szállították annak megnyításakor).
A vonalat továbbvezették a Paksi erőműig. Nyilvánvalóan az erőmű építésénél is használták építőanyag szállításánál.
A legutóbbi Indóház beszámolt a Paksi vasútállomásról történő faszállításról.
Paksi Atomerőmű, vagy a Dunaújvárosi vasmű be is volt szállítás.
A girbegurba útvonal, meg a nem villamosítottság is közrejátszhatott, hogy nem használták, mert drót alatt olcsóbb volt mintha Dunaföldvárnak vitték volna.
Az rendben van, de én meg úgy emlékszem, hogy a felüljáró Százhalombatta felőli oldalán történt a skalpolás. Ha meg ez ott történtr, akkor viszont Ab felé haladt párosban.
A V43 1001 rakmintás, tengelyátszerelt szovjet tartályvonattal indult Dufi-ról a hajnali órákban. A 7 db magas tartálykocsi nem fért el a bejárati jelzőnél lévő régi építésű felüljáró alatt. Ez összetörte a tartálykocsik dómfedelét és az ammónia rakomány kiszabadult. A felsővezeték leszakadt, a mozdonyvezető a felsővezeték-f e-szültség megszűnéséről vette észre az eseményt. A kiszabadult ammónia miatt a 40-es vonalak forgalmát elte-relték. A Dombóvár – Budapest-Ferencváros között közlekedő gyorsteher pl: Dombóvárról Szergej előfogattal közlekedett Fonyódig, ahonnan már saját gépével (V43 1002) a Balaton déli partján jött fel Fradiba. A kocsik Záhonynál léptek be az országba és futásengedélyük A Záhony – Szolnok – Kecskemét – Fü-löpszállás – Kunszentmikloss-Tass – Solt – Dunaföldvár – Mezőfalva – Pusztaszabolcs – Börgönd – Székes-fehérvár – Pétfűrdő útvonalra szólt, de Pusztaszabolcson tévesen Kelenföld felé irányították őket. A vizsgálat so-rán a szolgálattevő mellett felmerült a menetirányító felelőssége is, de végül is ez utóbbi nem bizonyosodott be. Előzmény:kleinwurm (406)
Ha külön vasúti híd épült volna és drót lett volna akkor igenis használható útvonal lett volna.
Folyton csak ezt szajkózzák, mindig erre hivatkoznak! :((( Lehet szó forgalmas útról,
Ld. Sopron-Wels Ro-La kinyírása. Bár Magyarország most már szabadon furikázhat az EU-ban, de maga a rendszer is gyakorlatilag megszűnt. Pedig van még jópár EU-n kívüli ország.
bizonytalan eredetű csirkéről,
Az EU-s csirkéhez már éeltrajz dukál. De vajon a barzilhoz vagy a kínaihoz is??? Nálunk nem ehet a disznó moslékot, de ott sem eszik?
génmanipulált amerikai szójáról,
Keress vissza, most nincs kedvem, mert csak felhúznám magam rajta.
teszkógazdaságos élelmiszerről,
Mindent behoznak, csak ócsó legyen. Sokan sajnos meg is veszik. Pedig némelyik termék minősége egyenmesen katasztrofális.
mérgező paprikáról,
Régen kötelezőp volt az itthoni vizsgálat, most el lehet fogadni a lazább szabályozású oszágok eredményeit.
vagy bármi másról, folyton ezzel jönnek. :(((((
...
1. Megállapította, hogy a tilalom sérti az áruk szabad mozgását
2. az emberi egészség, valamint az állat- és növényvilág tartós védelmének biztosítása érdekében a levegő minőségének a javítása.
Az eddigiek tükrében jól látható, hogy a gyakorlatban sajnos sok esetben ez a helyzet. :(((
taxxx: Mi ezzel a gond?
Persze, most némileg túloztam, de azért a gyakorlat nem azt mutatja, hogy nagyon odafigyelnének EU-szinten ezekre a dolgokra. Az EU sok esetben a lazább országok szintjét fogadja el sztenderdnek, és a jobbak is sok esetben kénytelenek oda lesüllyedni.
1. Megállapította, hogy a tilalom sérti az áruk szabad mozgását*
2. az emberi egészség, valamint az állat- és növényvilág tartós védelmének biztosítása érdekében a levegő minőségének a javítása.
Ha az EU-belépés előtt ezt is közölték volna, akkor sokkal kevesebben szavaztak volna a belépésre, főleg Ausztriában.
:(((((
*Folyton csak ezt szajkózzák, mindig erre hivatkoznak! :((( Lehet szó forgalmas útról, bizonytalan eredetű csirkéről, génmanipulált amerikai szójáról, teszkógazdaságos élelmiszerről, mérgező paprikáról, vagy bármi másról, folyton ezzel jönnek. :(((((
Ha valamilyen témában kutatásba kezd az ember, akkor négy helyre minimum el kell látogatnia. Az egyik a megyei könyvtár, ahol sokkal több dolog megtalálható, mint az az ember hinné. Itt őrzik az egykori lapok bekötött példányait, és bár a mai újságírás sajnos nem valami tényszerű, de meglepődve tapasztalhatja az ember, hogy az akkori helyi és megyei lapok az adott cég, szervezet, szinte minden mozzanatáról hitelesen beszámoltak. Sokszor nem is a főcímek alapján találja meg az ember az érdekességeket, hanem ott ahol elsőre nem is várná. Az apróhirdetések, a rendőrségi beszámolók és különösen az olvasói levelek egy aranybányát jelentenek, hiszen például nyomonkövethető, mikor volt leépítési hullám egy cégnél, mert akkor az álláskereső hirdetések elszaporodtak, illetve a gyár dolgozói sokszor az újságnak írt leveleikben is beszámoltak sanyarú, vagy éppenhogy örvendetes helyzetükről. Az önkormányzatok ülései pedig sűrűn foglalkoztak mindenféle témával, különösen akkor, ha az a város érdekeit elősegítette, vagy sértette, illetve a lakosság nagy részét érintette. Az aprónyomtatványok pedig a legnagyobb kincsesbányát jelentik. Ezek olyan kis kiadványok, amik sokszor csak néhány példányban, általában valamilyen eseményhez kapcsolódóan jelentek meg. Például volt egy konferencia a városban az építészeknek, és egy ilyen tájékoztató kiadványban leírták a rendezvényre érkező vendégeknek, hogy milyen építészeti megoldásokat alkalmaztak a város ediigi középületeinél, gyárainál, közútjainál, vasútjainál. Ezekben a nyomtatványok sokszor utalnak egy-egy önkormányzati, vagy országos rendeletre, vagy lezajlott tárgyalásra stb. Ezek a rendeletek, tárgyalási jegyzőkönyvek találhatóak meg a levéltárban. De ott is célirányosan kell keresni, hiszen pl. ha az önkormányzatnak köze volt a céghez, akkor valószínű, hogy az önkormányzati ülések jegyzőkönyvei több adatot tartalmaznak, mint a céges íratok. A céges íratokban általában a dolgozók adatai stb. találhatóak meg elsősorban. Sok olyan anyag is van, ami nem található meg egyik helyen sem, pedig létezik, hiszen utalások vannak rá. Az Országos Széchenyi Könyvtárban elvileg mindennek meg kell lennie, hiszen a kötelespéldány rendeletet akkoriban komolyan vették. Ma már sajnos sok olyan nyomtatvány jelenik meg, aminek nincs ISBN, ISSN száma, és a kötelespéldány-rendeletre is magasról tesznek egyes kiadók, de akkoriban ilyenekért súlyos büntetések jártak, úgyhogy nemigen kockáztattak. A múzeumi hálózat a következő lépés, hiszen Ők is rengeteg nyomtatványt, és kiadványt, no és persze tárgyi emléket őriznek. Egy múzeum úgy néz ki, hogy max 10-15%-a van kiállítva az anyagoknak, a többi pedig raktározva van. Ez a legkeményebb jég, és ide már tényleg csak akkor érdemes elmenni, ha 100%-osan tudja az ember mit keres. A legnagyobb és egyben legérdekesebb kutatási terület viszont a helyismereti gyüjteményeké. Általában a helyi könyvtárakban van ilyen részleg, de előfordul pl. a hogy a helyi önkormányzat, vagy a tájház őrzi ezeket. Nem csak ez tartozik a "helyi gyüjteménybe", hanem az egykori dolgozók, tagok, vagy valamilyen módon érintettek személyes emlkékei is. Ha van az adott térségben, településen helyismereti-helytörténeti egyesület, szakkör, akkor ők sokkal több emléket összegyüjtöttek mint azt az ember elsőre hinné. Ha pedig még sokan élnek azok közül, akiknek valamilyen közük volt ahhoz a területhez, ami iránt kutat az ember akkor érdemes őket meglátogatni, és sokkal több mindent megtud az ember, mint a nyomtatott dokumentumokból.
Az egész olyan mint egy hatalmas puzzle, aminél, sokszor a legváratlabb helyeken bukkan az ember a kirakandó minta egy-egy érdekesebb darabjára. De aki egyszer rákap az ízére, az "jó játéknak" tartja az ilyen pepecselést :-) És ez bizony sokszor évekbe beletelik.
Sajnos mindazt amit fentebb leírtam valahogy nem igen oktatják a közép és felsőfokú oktatásban(kivéve talán a könyvtári és levéltári szakokat), ami azért nagy baj, mert akkor nem is lehet csodálkozni azon milyen silány minőségű szakdolgozatokat dobálnak össze egy-egy témában a hallgatók. És azt is leírták már sokan, hogy a jelenlegi kreditrendszer, amikor egy félévben, van nyolc vizsgája, és három szigorlata a hallgatónak épp a kutatástól, és attól vonja el a hallgató idejét, ami miatt éppen főiskolára, egyetemre jár..:-(
az egyik legjobb linkkgyüjtemény a lap.hu rendszerében, mely tartalmazza az általános és szakmai levéltárak elérhetőségeit, címeit stb, illetve nagyon jó a társlapok gyűjteménye.
Az Országos Széchenyi Könyvtár webcíme, ahol mindenféle szakfolyóirati, tárgyi és egyéb keresőt megtalálsz, valamint pl. a MEK-et az elektronikus könyvtárat is.
