Köszönöm kedves cseik a korrekt és alapos! válaszodat. (rád mindig lehet számítani... ! :) ;-)
"ez alapjan pedig a hold, a fold forgo terreszeben mint nem forgo objektum leledzik. a velemenyem szerint, amikor kimerik a hold forgasat, akkor allonak fogjak merni."
Hmm... Ez érdekes, de 'egyenlőre' hiszek neked... ;-)
De azért --'pontosításul'-- megkérdezném, hogy 'akkor most szerinted az van', hogy ha a Holdon elvégeznék az "ingás", a "giroszkópos", és az ú.n. Corioliseffektus*-os 'forgás tesztet', akkor azok nem olyan eredményt 'fognak adni' mint itt a Földön, magyarul: nem lehet velük kimutatni a Hold, 'tengely körüli' forgását - mert az nincs ?! ;-o
hato eroknek olyan osszetevoje, ami egy zart koriv minden pontjan egyforma es a hold tomegkozeppontjatol elfele mutat (centrifugalis ero), akkor forog,
Ez a cseikfizika zagyvasága. A Newton-törvények egészen mást mondanak az erőkről.
korabban mar megtettem, de a kedvedert megint leirom ;)
az eddig felhozott ervek es peldak mindegyike a hold latszolagos mozgasarol szolt.
ha a fold rendszerebol nezzuk, akkor a hold latszolag nem forog.
ha a nap rendszereben nezzuk, akkor latszolag forog.
viszont a latszat nem a fizikai valosag. a fizikai valosagot az mondja meg, hogy milyen erok vannak jelen a rendszeren belul. vagyis ha letezik a hold reszeire vagy a hold kozeleben levo mas objektumra hato eroknek olyan osszetevoje, ami egy zart koriv minden pontjan egyforma es a hold tomegkozeppontjatol elfele mutat (centrifugalis ero), akkor forog, ha nincs ilyen akkor nem forog. fel kell menni es ki kell merni. ez tobbek kozott azt is el fogja donteni, h a mozgasok latszolagossagara alapozott elmelet helyes vagy sem.
az en DEU elmeletemben a mozgo objektumok magukkal viszik a B reszecskek egy reszet. ez igaz a forgasra is. vagyis a foldnek van egy olyan B reszecske mezoje, ami majdnem ugy viselkedik a foldhoz kepest, mintha a fold abszolut allo lenne, az ebben a terreszben levo objektumok mozgasat ehhez a B reszecske mezohoz kepest kell megitelni. de ez csak magyarazat, nem bizonyitek.
a csillagaszok szerint a galaxisok es csillagrendszerek mozgasat befolyasolja a kozepponti objektum forgasa. ezt ranezesre is elfogadhatjuk. az altrelben is van a teridonek olyan parametere, ami a forgo objektum gravitacios mezojeben hat az objektumokra. egyik sem magyarazza a valosagos mozgasokat teljesen, de extra feltetelekkel (pl sotet anyag) elfogadhato.
a legutobbi urfelvetelek meg bizonyitjak, h a feketelyuk megporgeti a korlotte levo teret, vagyis a belezuhano anyag bespiralozodik.
vagyis a lenyeg szempontjabol mindegy, h melyik elmeletet vagy tapasztalast vesszuk alapul, az biztos, h egy forgo objektumnak letezik egy vele forgo tere (most ne vitazzunk a ter fogalman) ami mint a termeszet altal kijelolt, egyetlen viszonyitasi rendszerkent mukodik a benne levo objektumok szamara, azok mozgasat ehhez viszonyitva kell megitelni.
ez alapjan pedig a hold, a fold forgo terreszeben mint nem forgo objektum leledzik. a velemenyem szerint, amikor kimerik a hold forgasat, akkor allonak fogjak merni.
" Hogy éppen ugyanakkora legyen a Hold tengelyforgási ideje, és a keringési ideje, azt sehogyan sem lehet beállítani, mert a kettő független egymástól. "
A Hold nem gömb alakú, hanem körte alakú. Ez biztosítja, hogy mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk.
"Szerintem ebben a Napnak nincsen szerepe. De ha minden mindennel összefügg, akkor esetleg... ;) "
Nem "esetleg", hanem biztos!, hogy "minden mindennel összefügg", csak ugye az "összefügg"-és 'mértéke', és módja! olyan gyenge és/vagy 'többszörösen áttételes', hogy az 'egyszerú-destrukt-tipusú' elmék ezt nem ismerik fel/'tudják elképzelni', ezért számukra ennek a lehetősége csak a 'vigyori', "esetleg... ;)" ;-/
De igen, a Hold "valos tavolodasa" a Földtől logikusan összefügg azzal, hogy "mi miatt lassul a Hold.” Mert ahogy a múkorcsolyázó amikor 'pirulettezik' (forog), akkor ha 'behúzza' a karját, akkor felgyorsul a forgása, ha pedig 'kiengedi' a karját, akkor lelassul a forgása, úgy a Hold is ahogy távolodik az 'őt', a pályáján "rángató" Földtől, (a Nap felé, egyre távolabbi lesz a 'kettős pálya'... ;) úgy egyre lassul a "forgása a Föld körül". ;-)
"Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell ! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell ! A jószándék kevés ! Több kell: - az értelem! Mit ér a hűvös ész ?! Több kell: - az érzelem ! Ám nemcsak holmi érzés, de seb és szenvedély,"
"Azt is leírja az elméleted, hogy milyen az ha 'túlkompenzáljuk'? Erre kíváncsi lennék."
Vagyis hogy, hogyan lehetne antigravitációt csinálni ?! ;-)
Háát... szerintem 'valahogy úgy', hogy kellene 'szerkeszteni', egy olyan e.m. sugárzó 'hajtóművet', ami nem csak 'a ma ismert' transzverzális e.m. hullámokat sugározza ki magából, hanem ú.m. 'teljes e.m. spektrumú sugárzó', vagyis az előbbi mellett longitudinális és! torziós e.m. sugárzást is kibocsájt. (hogy milyen erősségben, frekvenciatartományban és 'arányban' 'az még kutatás kérdése', de még az 'alapkutatás' is hiányzik /longitudinális és! torziós e.m. sugárzás/ a 'kommersz'/'civil' szférában --nem tanítanak semmit ezekről, az egyetemeken..!--,
de a 'katonai', 'háttér-hatalmi' kutatások,
már biztos 'előbbre járnak' - 'természetesen'... ! ;) ;-/
Egy ilyen, 'megfelelően erős', 'teljes e.m. spektrumú sugárzó' 'hajtómű',
a vonzó (sic!), gravitáló-ellen-test felé irányítva, 'felemeli' a 'szerkezetet',
a hold a naptol valo tavolsaganak valtozasa miatt is tavolodik a foldtol. amikor a fold napos oldalan van akkor a nap gravitacioja tavolitja a foldtol, amikor a tuloldalon akkor kozeliti. viszont a napos oldal kozelebb van a naphoz igy a gravitacios ero nagyobb, mint a tuloldali allapotban. igy a hold egy ciklus alatt tavolodik a foldtol.
ezt ki lehet szamolni. ha a valos tavolodas ettol eltero, akkor el lehet gondolkozni h mi miatt gyorsul v lassul a hold.
