Lassan befejezem a ST 4-et... Szerencsére a polcon még két másik könyve várja, hogy elolvassam.
Mondtátok - túlírtak a művei. Szerintem nem! Kifejezetten ezt szeretem, hogy órákon, napokon keresztül olvashatom és teljesen elringat a történet, ahogy telnek a száz oldalak, egyre inkább bele lehet élnem magam a történetbe. A ST eddig olyan 3-4000 oldal és egyáltalán nem érzem soknak, egyáltalán nem érzem, hogy jó-jó, de feleennyi oldal bőven elég lett volna ugyanezt a hatást átadni. Az AZ-t is többször is elolvastam és soha nem ugrottam át egyetlen oldalt sem. Viszont egy-egy bekezdést vagy fél oldalt gyakorta, de csak az izgalomtól, és miután átfutottam pl az adott bekezdés utolsó mondatát, mindig visszamentem az elejére és elolvastam rendesen is. Csak hát nem bírja megállni az ember, hogy kivárja a dolgokat. Mindig minden szót elolvasok.
Tom Gordon, segíts! - rövid. Nem is igazán tetszett nekem, éppen a rövidsége miatt. Valahogy nincs meg az a súlya, az a tiszteletet parancsoló mérete, mint egy normális, 900 oldalas King-könyvnek. Az csak ilyen bóvlinak látszik: nekiülök, kinyitom, aztán kész, estére el is olvastam. Nem látszik komolynak. És nemcsak ez, de egyébként is elég gyenge könyvnek találtam - nem hiszem hogy elolvasom még egyszer. A Setét Torony könyveket viszont egészen biztosan újra fogom olvasni! Annyira csodálatosak és lebilincselőek és érdekesek és izgalmasak! Leginkább arra vagyok kíváncsi, milyen lesz az első kötetet olvasni a többi kötet fényében - anno olvasás közben majdnem letettem, de végül mégiscsak nagyon tetszett.
Nana, azt mondom. Persze én is emlékszek, punkt ezért jövök neked eggyel, amit most megkisérlek leróni- remélem nem csórták még le a polcomról. Holnap megírom mailben, ha mekkvan.
ha esetleg te is igyé tudsz másolni munkahelyen, akkor ha lehetne...
ha mégsem, ne tördd magad. akkor viszont menthetetlenül kölcsönkérem (természetesen biztositék otthagyásával, mert ez ám nagy értékü..:O)) és lemásolom én.
pösti kend?
Na, a sok említés miatt újra elolvastam a Nem jön... (insomnia). Megint tetszett, az a fura, h. alig emlékeztem dolgokra, rég olvashattam. De találtam még 1 átfedést: mikor a 2 ember a kis doki cuccai között kutakodik és kül. tárgyak emlékeket mozdítanak meg bennük, akkor az egyik egy tornacipő, ami egy Gage Creed nevű kisfiúé volt, akit egy kamion ütött el. Ez - ha nem tévedek - az állattemetőben volt... :)
Ami azt a toronyt illeti a rózsákkal, meg egy Roland nevű embert, aki egy másik világban megmenekült valamitől...ez a ST ugye? Tudja vki, hol lehet megvenni az első részét? A Patrick nevű kisfiúnak lesz még szerepe????
sziasztok!
én is SK rajongó vagyok, meg is van az összes könyve egy kivételével. ezt keresném, ha meglenne valakinek akkor esetleg egy másolás erejéig!
Asszem Világnagy Strand volt a cime, és a galaktika-újság előfizetői kapták meg anno jó régen. nagyon-nagyon régen olvastam, ilyen novelláskötet vagymi. egy fix dologra emléxem belőle, arra a stéges-olajos-masszás történetre. :O)
na, rémlik valakinek? esetleg kiadták máshol is?
Szerintem nincs gond a Mesterrel. Nem vagyok régi rajongó, másfél éve ismerem Kinget, ezalatt olvastam el 16-17 könyvét.
Szerintem így nyugisan kijelenthetem, hogy az utóbbi könyvei Rémület a sivatagban, Tóparti k., Tom G. segíts! semmivel sem rosszabbak a korábbiaknál. még a Nem jön a szememre álom is jó, csak "meg kell szokni". Nekem a régebbiek közül az Állattemető nem tetszett eleinte... aztán változott a hozzáállásom...
off:
Most egyébként úgy döntöttem, olvasok mást is, nem csak ilyen gyilok-könyvet. Úgyhogy elkezdtem olvasni a Védett férfiakat Merlétől:-)))
A Sotet Torony 4 felenel tartok, de szamomra egyre nyilvanvalobb, hogy az elmozdult vilag, ahol Roland ifjukori tortenete jatszodik, nem mas, mint a Vegitelet (The Stand) c. konyvben leirt jarvany utan jatszodik sok-sok evvel, miutan az emberiseg kis hijan kihalt egy Captain Trips nevu jarvanyban.
Mivel a konyv elejen a Topekaba valo megerkezes kozvetlen a jarvany utani vilagba sodorja a foszereploket, nem volnek meglepve, ha valamelyik kovetkezo folytatasban Roland szembetalalkozna ifjukori onmagaval, es beleavatkozna a negyedik kotetben torteno dolgok menetebe... persze mindez csak feltetelezes...
Hogyne, a nem kifejezetten horror témájú írásai majdnem mind ilyenek, pld. A remény rabjai c. kötet, de a gyerekkor, s a gyermeki látásmód legjobb ábrázolását a kétkötetes AZ-ban találod.
Először olvasd el a Dolores-t, utána rögtön a Bilincsben-t végül a Tortúrát. Nincs bennük sok bumbus, viszont iszonyú jó emberábrázolások és a történetek se kutyók!
Összemosol néhány dolgot, pld. nem Kingre mondtam, hogy Tiffany szagú, hanem a te megfogalmazásod egy részére reagáltam úgy, hogy ez akár valami nyálas szemét ajánlója is lehetne; sosem állítottam Kingrôl, hogy haldoklik íróilag, csak azt, hogy munkáinak színvonala az utóbbi idôben erôsen ingadozó szvsz; és hogy a ST szerintem túlírt, és nincs kedvem elolvasni.
Szerintem hagyjuk abba ezt a sehova sem vezeto vitat - plane mivel egy olyan konyv korul zajlik, amit meg csak nem is olvastal... Az eloitelet nem valami egeszseges dolog. Tudod, art az olvasmanyelmenynek. :)
Ha majd elolvastad a komplett ST-sagat, kivancsi leszek, mit gondolsz, mennyire Romana- es Tiffany-szagu a dolog, es hogy King valoban haldoklik-e mostanaban iroilag...
Hú, de beindult a topik a délután folyamán! Nem is tudom most végigolvasni az egészet, majd holnap pótolom.
Nightwish! Nem tudom megmondani pontosan, egyszerűen nem fogott meg.
