Nakéremszépen!, ilyen egy kvalitásos, tudományosan 'profétikus' hozzászólás, mint amit cseik a 3863-as válaszában adott, minek alapján lehet majd 'a jövőben', Őt 'dicsőíteni', vagy 'köpködni' -- a leendő mérési eredmények, és a 'cseik-jóslatok' 'korrelációjától' függően... ! ;-)
az szerintem biztos, h nem olyan eredmenyt fognak mutatni mint a foldon. lehet, h az inga v giroszkop nagyon lassan elfordul, de lesz egy helyzetuk, amibol nem fognak kiterni es ez a fold forgas sikjaval parhuzamos irany. tehat nem a hold forgasat, hanem a fold B reszecske mezojenek anizotropiajat fogja kimutatni. ez szerintem a fold eseteben is letezo jelenseg, csak a fold forgasa sokkal intenzivebb es elnyomja ezt.
ahogy a fold forog forgatja maga korul a B reszecske mezot. a foldtol tavolodva a B reszecske retegek kozott nyiroero lep fel. vagyis a tavolabb levo reteg le akar maradni a kozelebbihez kepest. a B reszecskek feluleti rezgese ezt gatolja, mint egy surlodasi eri. a foldtol tavolodva a surlodasi ero csokken es a B reszecskek kozotti ero no, vagyis egyre jobban el tudnak egymashoz kepest mozdulni a retegek.
ebben a kozegben van a hold. ha a fold forgasi sikjaval parhuzamosan nezzuk, akkor a fentiek alapjan, a B reszecske mezo es a hold relativ elmozdulasa a foldtol valo tavolsaggal no. vagyis az ingara/giroszkopra nagyobb ero hat a foldtol tavolabb mint a kozelebbi helyzetben. ez az ero elforditja oket nagyon lassan, de csak addig, amig be nem all az az allapot, hogy az inga lengese/giroszkop forgasi sikja pahuzamos lesz a fold forgasi sikjaval, mert ilyenkor nincs kozelebbi tavolabbi allapot, hanem allando tavolsagban lesznek a fold forgastengelyetol.
ez a hatas, vagyis hogy egy forgo objektum kozeleben levo objektum kulonbozo oldalaira kulonbozo erok hatnak a B reszecskek sebesseg kulonbsege miatt, tereli be az objektumokat kozel a kozponti objektum forgassikjaba, tartja fenn a keringesuket, forgatja oket es allitja be a keringesi tengelyt.
a holdat is megforgatna ez a hatas, de ennek ellent tart az asszimetrikus tomegeloszlas, vagyis a gravitacio a hold korteformajanak dundi reszet tartja a fold fele. de ahogy valtozik a hold keringesi sikja a fold forgassikjahoz kepest, valtozik a ket hatas aranya, ezert billeg a hold.
Köszönöm kedves cseik a korrekt és alapos! válaszodat. (rád mindig lehet számítani... ! :) ;-)
"ez alapjan pedig a hold, a fold forgo terreszeben mint nem forgo objektum leledzik. a velemenyem szerint, amikor kimerik a hold forgasat, akkor allonak fogjak merni."
Hmm... Ez érdekes, de 'egyenlőre' hiszek neked... ;-)
De azért --'pontosításul'-- megkérdezném, hogy 'akkor most szerinted az van', hogy ha a Holdon elvégeznék az "ingás", a "giroszkópos", és az ú.n. Corioliseffektus*-os 'forgás tesztet', akkor azok nem olyan eredményt 'fognak adni' mint itt a Földön, magyarul: nem lehet velük kimutatni a Hold, 'tengely körüli' forgását - mert az nincs ?! ;-o
hato eroknek olyan osszetevoje, ami egy zart koriv minden pontjan egyforma es a hold tomegkozeppontjatol elfele mutat (centrifugalis ero), akkor forog,
Ez a cseikfizika zagyvasága. A Newton-törvények egészen mást mondanak az erőkről.
korabban mar megtettem, de a kedvedert megint leirom ;)
az eddig felhozott ervek es peldak mindegyike a hold latszolagos mozgasarol szolt.
ha a fold rendszerebol nezzuk, akkor a hold latszolag nem forog.
ha a nap rendszereben nezzuk, akkor latszolag forog.
viszont a latszat nem a fizikai valosag. a fizikai valosagot az mondja meg, hogy milyen erok vannak jelen a rendszeren belul. vagyis ha letezik a hold reszeire vagy a hold kozeleben levo mas objektumra hato eroknek olyan osszetevoje, ami egy zart koriv minden pontjan egyforma es a hold tomegkozeppontjatol elfele mutat (centrifugalis ero), akkor forog, ha nincs ilyen akkor nem forog. fel kell menni es ki kell merni. ez tobbek kozott azt is el fogja donteni, h a mozgasok latszolagossagara alapozott elmelet helyes vagy sem.
az en DEU elmeletemben a mozgo objektumok magukkal viszik a B reszecskek egy reszet. ez igaz a forgasra is. vagyis a foldnek van egy olyan B reszecske mezoje, ami majdnem ugy viselkedik a foldhoz kepest, mintha a fold abszolut allo lenne, az ebben a terreszben levo objektumok mozgasat ehhez a B reszecske mezohoz kepest kell megitelni. de ez csak magyarazat, nem bizonyitek.
a csillagaszok szerint a galaxisok es csillagrendszerek mozgasat befolyasolja a kozepponti objektum forgasa. ezt ranezesre is elfogadhatjuk. az altrelben is van a teridonek olyan parametere, ami a forgo objektum gravitacios mezojeben hat az objektumokra. egyik sem magyarazza a valosagos mozgasokat teljesen, de extra feltetelekkel (pl sotet anyag) elfogadhato.
a legutobbi urfelvetelek meg bizonyitjak, h a feketelyuk megporgeti a korlotte levo teret, vagyis a belezuhano anyag bespiralozodik.
vagyis a lenyeg szempontjabol mindegy, h melyik elmeletet vagy tapasztalast vesszuk alapul, az biztos, h egy forgo objektumnak letezik egy vele forgo tere (most ne vitazzunk a ter fogalman) ami mint a termeszet altal kijelolt, egyetlen viszonyitasi rendszerkent mukodik a benne levo objektumok szamara, azok mozgasat ehhez viszonyitva kell megitelni.
ez alapjan pedig a hold, a fold forgo terreszeben mint nem forgo objektum leledzik. a velemenyem szerint, amikor kimerik a hold forgasat, akkor allonak fogjak merni.
" Hogy éppen ugyanakkora legyen a Hold tengelyforgási ideje, és a keringési ideje, azt sehogyan sem lehet beállítani, mert a kettő független egymástól. "
A Hold nem gömb alakú, hanem körte alakú. Ez biztosítja, hogy mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk.
"Szerintem ebben a Napnak nincsen szerepe. De ha minden mindennel összefügg, akkor esetleg... ;) "
Nem "esetleg", hanem biztos!, hogy "minden mindennel összefügg", csak ugye az "összefügg"-és 'mértéke', és módja! olyan gyenge és/vagy 'többszörösen áttételes', hogy az 'egyszerú-destrukt-tipusú' elmék ezt nem ismerik fel/'tudják elképzelni', ezért számukra ennek a lehetősége csak a 'vigyori', "esetleg... ;)" ;-/
De igen, a Hold "valos tavolodasa" a Földtől logikusan összefügg azzal, hogy "mi miatt lassul a Hold.” Mert ahogy a múkorcsolyázó amikor 'pirulettezik' (forog), akkor ha 'behúzza' a karját, akkor felgyorsul a forgása, ha pedig 'kiengedi' a karját, akkor lelassul a forgása, úgy a Hold is ahogy távolodik az 'őt', a pályáján "rángató" Földtől, (a Nap felé, egyre távolabbi lesz a 'kettős pálya'... ;) úgy egyre lassul a "forgása a Föld körül". ;-)
