" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Köszönöm! Van egy képed arról a jujubáról? Úgy lehet megtudnánk mondani mi lehet, mert pl a Nostrano se nagy méretű, de sokkal édesebb mint a Lang. A gránátalma dugvány megmaradt?
Idén is keresek oltóvesszőket, elsősorban paw és datolyaszilva érdekel. Pawból bármi a prima1216on és a sunfloweren kivül. Datolyaszilvából pedig a fagytűrőbb fajták, Nikitám és Szent Gellértem már van. Jujubából is valami étkezési fajta is jól jönne. :) Nostranom már van.
Cserébe tudok adni: vadcitrom mag gyökeres mini kivi dugvány(weiki fiúnak, lányok pedig Ananasnaya és Ken's red) Nikita gift és Costata oltóvessző Prima 1216 paw oltóv. Hayward szőrös kivi oltóv. Goji bogyóból sarj, van édes és nagytermésű is. Opuntia fügekaktuszból is van pár fajta, abból is tudok adni szártagot. Jujubából Lang és Nostrano oltóv.
Üdvözlök Mindenkit! Nemrég találtam rá erre a fórumra és nagyon jó dolgokat olvasok rajta. Ez azért is jó , mert szeretnék egy-két "nem hétköznapi" gyümölcstermő növényt is a kertembe. Eddig egy ismeretlen fajta fügém van, de szeretnék még másfajta fügét is. Továbbá tervezem a datolyaszilva, kivi, esetleg pawpaw beszerzését. Miskolcon vagy környékén ha van valakinek feleslegben csemetéje ezekből , szívesen átvenném.
Mivel nincs okom azt feltételezni hogy successful77 tévedett. Azt sem feltételezem hogy a DMkert nem ért hozzá, mivel eddig több növényt vásároltam tőlük ,és mindég azt kaptam amit rendeltem. Épp ezért nem marad más mint a növény fiatalkori állapotának tudom be azt hogy a virág csak porzót, és termőt nem tartalmazott.
Mellesleg nem ez lenne az első eset amikor a természetben az egyszerűbb szervezetek nemet változtatnak.
Ezért írtam azt hogy meg kell várni a második illetve a harmadik virágzást, mert könnyen megeshet hogy akkor mér hímnős virágot fog hozni. vagy vegyesen hím és nőivarú virágot.
Persze lehet ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat, megeshet hogy csak szimplán összecserélte valaki a növényeket, és nem az virágzik ott ahol az önporzósnak lenni kellene.
Hamarosan kiderül ugyanis itt a nyakunkon a tavasz és ezzel a második virágzás is:))
Én csak annyit láttam, hogy Nagyanyám a szárastól szedett cseresznyét megmosta, minden szem szárát félbe vágta, üvegbe rakta, (azt hiszem szirupot öntött rá), cellofánnal lekötözte, fazék vízben főzte az üvegeket, utána paplan alá rakta, másnap meg a kamrában a polcra sorakoztatta. (Én meg alig vártam, hogy felbontsuk. De ez a mult század ötvenes éveiben volt.) A cseresznyefa fajtája még megvan, ma is terem.
2 éve vettem-igaz az kajszicseresznye volt- a mert konténerben hagytam termett is... Hát nem volt jobb és igazán más sem mint a fosókaszilva. Vettem kajsziszilvát -2-t is- egyik konténeres volt, a másik szabadgyökeres. Mindegyik oltott volt. Ezek még nem teremtek. Kaptam tavaj oltóvesszőt is, s több sikerült fosószilvára. S ugyanugy fejlődött, mint pl a kajszi vagy akár a szilva ezen az alanyon
