Szerintem önkormányzat függő. Mert rengeteg dolguk van, kisebb módosításokkal nem nehezítik meg a maguk munkáját, ha a rendelet nem mondja ki egyértelműen. A "jelentősen"-re csak valós példát tudok mondani, nekem azt mondták kérdésemre válaszolva régebben, hogy ha eltérek a terveken lévő nyílászáró méretektől ~10 %-kal, akkor az nem baj, emiatt nem kell engedélymódosítás. A te eseted más, szerintem az már engedélyköteles elméletileg, de majd a többiek megmoindják. Az önkorinál meg tudnád kérdezni, csak ugye akkor meg feladtad a magaslabdát nekik, hogy ilyenre készülsz. Szóval ha hivatalos úton akarsz eljárni, akkor kell a tervező (ha újra kell rajzolni, felmérni az egészet az sok munka és sok pénz), a 10ezer Ft illeték, meg lehet hogy a földhivatalban is át kell rajzoltatni az ottani térképet. Szóval elérheti a 200-300ezer Ft-ot is ez a hivatalos engedélyeztetés. Meg 60 nap alatt bírálják el, és itt is a jogerőre emelkedés még 15 nap.
Hivatalosan "jelentos" = "barmilyen". Tehat ha nem jelentosen, csak kicsit valtozik meg a kinezet, akkor csak a lebukas eselye csokken. Konkretan 0 kozelebe, ha senki nem latja, csak a szomszed, akivel meg joban vagy.
Ha nagy felületről van szó, akkor a homlokzatod ezáltal jelentősen változik, ezért kell rá engedély. Kellenek a tervek + 10000 Ft illeték. Helyi önkormányzat építési osztály az illetékes. És költséges a tervezés miatt.
Akkor autonóm házra nem is adhatnak engedélyt ahol nincs közmű? (Ha lenne is, nem használnák, hiszen ezért autonóm ház)
46. § (1) Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehető az is, ha a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, egyéb módon biztosított.
Az nem mondas, hogy Te csak lakni akarsz, es nem akarsz inni, vagy ha igen. majd autoba ulsz, es elgurulsz a legkozelebbi kocsmaba...
Akkor autonóm házra nem is adhatnak engedélyt ahol nincs közmű? (Ha lenne is, nem használnák, hiszen ezért autonóm ház) És emiatt is kérdeztem, ha valaki nem igényli ezeket a közműveket, mert vagy megoldja helyben vagy egyáltalán nem kel neki, az ilyen építkezőket kizárják az építkezés lehetősége alól. Szerintem ez diszkrimináció. Nyugat-Európában (Franicao., Anglia stb) rengeteg tanya van, ami nem a magyar értelemben vett tanya. Feltételezem hogy ott sincsen meg minden közmű, engedik az embereket ott élni és építeni. Talán ez is okozza hogy csillagászati pénzeket kérnek magyarországon az építési telkekért.
Tiszta helyzet: ameddig nincs a neveteken az ingatlan, addig az építési engedélyhez a hiteles tulajdoni lap mellett szükséges az önkori tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata.
Miután az önkormányzatnak saját építési hivatala is van, ezért fennáll a kizárás esete (az önkormányzat magának adna építési engedélyt). Ilyen esetben az építési hatóságnak kell az illetékes közigazgatási hivataltól eljáró hatóság kijelölését kérni (a közig ilyenkor mérlegel és vagy azt mondja, hogy másik építéshatóság intézi az ügyet vagy azt, hogy helyben is intézhető, mert nincs összeférhetetlenség).
Az egyes ovezetekre vonatkozoan az orszagos es a helyi epitesi szabalyzat tartalmaz megkoteseket, hogy milyen ovezetben milyen kozmuvesitettsegi szint kell a beepithetoseghez. Altalaban lakoepulethez kotelezo a vizellatas (emiatt a szennyvizet is rendezni kell), valamint az aramellatas, es valahogyan meg kell oldani az epulet futeset is. Hetvegi haz szerintem megoldhato kozmuvek nelkul, mivel ott a funkciohoz nem szukseges.
A ház előtt végigfut egy faoszlopokon álló hullámpalával fedett tornác. Szerintetek ezt -a ház átépítése során- bevonhatjuk-e a ház belterületébe?
A hullampalaval fedett tornac - amennyiben 1m-nel jobban kiemelkedik a talajszint fole - mar most is beleszamit a beepithetosegi korlatba. Ha jelenleg emiatt tulepitettseg van a telken (mar folotte vagytok a maximumnak), akkor - szerintem - olyan atepitest, ami nem jar a tullepes tovabbi novekedesevel, szabad vegezni.
74. Telek beépített területe: a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni - az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, - a terepcsatlakozástól legalább 2 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,50 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó előlépcső vízszintes vetületét.
54. Melléképítmény: az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: a) közmübecsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), e) kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), f) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, g) kerti épített tűzrakóhely, h) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j) állatkifutó, k) trágyatároló, komposztáló, l) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, m) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, n) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.
Átalakításra engedélyt kérünk természetesen, csak a veranda területével növelnénk a szoba területét. Tehát a meglévő körvonalak szerint építenénk. Ilyet csináltunk Pesten is, csak itt üvegezett verandából lett a ház részeként, téglából újjáépítve a konyhánk. A kérdés az, hogy a nyitott oszlopos tornác is is bevonható-e a ház alapterületébe.
Nem kéne túllépni azt a 3 %-ot, sok jóindulatú ember van mostanság ha bejelent benneteket, szimplán mondjuk csak azért mert látja hogy építkeztek, már nem túl jó a helyzet, visszabontás is lehet a vége, sőt. Eesetleg nem tudtok venni még a telekhez valamennyit, és akkor beleférnétek a 3 %-ba?
Vidéki település építési osztályán beszéltetek már az ügyintézővel?
Segítsetek légyszi - nagyon fontos lenne a válasz!
Vettünk vidéken külterületen egy 100 éves házat. A beépíthetőségi szabályok elég szigorúak, ezért ki kell használnunk minden lehetőséget, hogy a ház emberi méretű legyen. A ház előtt végigfut egy faoszlopokon álló hullámpalával fedett tornác. Szerintetek ezt -a ház átépítése során- bevonhatjuk-e a ház belterületébe? Így túllépjük a 3%-os beépítési korlátot, de mivel egy ősrégi épületről van szó, remélem így összejöhet.
a 37/2007 alapján a földhivatalnál bejegyzett széljegy nem tekinthető még tulajdonjognak, magyarul a hatóság nem fogadja el, tehát kéri minden esetben az előző tuladonos értsd eladó tulajdonosi hozzájárulását mindaddig amíg a tulajdonjog nincs véglegesen bejegyezve (nem széljegy)
Gondolom ha egy önkormányzat épitési telkeket parcelláz akkor azért csinálja,hogy arra épitsenek.Azért ez egy kicsit furcsa ,hogy adjon hozzájárulást arra, amiért csinálta, ráadásul saját magának. A szerződéskötéskor azt vállalták, hogy július 1-én készen lesznek a közművek, az már elmúlt és még csak most kezdik.Ki gondolt tavaly arra, hogy hozzájárulást kérjen
Attól függ, hogy adottak-e már a tulajdonjog bejegyzésének a feltételei. Ha igen, és ezt igazolod (pl. egy földhivatalban iktatott bejegyzési engedéllyel), akkor már mint tulajdonos nem kell hozzájárulást kérned az előző tulajdonostól. Ha nem tart itt a dolog, akkor amit feljegyeztek, az a "tulajdonjog fenntartásos adásvétel ténye", ami szó szerint azt jelenti, hogy a tulajdonjog még az eladóé, tehát kell a tulajdonosi hozzájárulása az építési engedélyhez. Mondjuk erre gondolhattatok volna korábban is, és már az adásvételi szerződésbe is beleírhattátok volna a hozzájárulásukat - már ha hajlandóak hozzájárulni.
Ha én lennék az eladó, én biztosan csak azzal a feltétellel tenném, hogy amennyiben nem fizetitek ki mégsem, és ezért mint eladó élek az elállási jogommal, akkor kártérítés nélkül helyre kell állítanotok a szerződéskötéskori állapotot az ingatlanon.
Köszönjük a segitséget. Lenne még egy kérdésem.A telket az önkormányzattól vettük, de csak 20%-ot kellett kifizetni.Igy a tul. lapon még az önkormányzat szerepel mint tulajdonos mi pedig tulajdonjog fenntartással történt eladás jogosultjaként. A maradék pénzt a közművek elkészültekor kell kifizetni. Mivel saját épitési hatósága van az önkormányzatnak kell-e tölük hozzájáruló nyilatkozat az épitési eng.-hez.Valahol azt olvastam ,hogyha nem a tulajdonos kér épitési engedélyt akkor szükség van a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatához.Ilyenkor saját magának ad vagy nem kéri? ilyenkor mi a szokás?Rengeteget csúsznak az átadással + még ha megvárjuk a földhivatali bejegyzést+ épitési engedély elbirálási idejét sose tudjuk elkezdeni.Ezért lenne fontos nekünk. Köszönöm ha tudsz valami okosat tanácsolni
Vettünk vidéken külterületen egy 100 éves házat. A beépíthetőségi szabályok elég szigorúak, ezért ki kell használnunk minden lehetőséget, hogy a ház emberi méretű legyen. A ház előtt végigfut egy faoszlopokon álló hullámpalával fedett tornác. Szerintetek ezt -a ház átépítése során- bevonhatjuk-e a ház belterületébe? Így túllépjük a 3%-os beépítési korlátot, de mivel egy ősrégi épületről van szó, remélem így összejöhet.
ha belül változik szeintem az nem gond, a homlokzaton lévő változást kérdezd meg inkább a műszaki előadódat. gondolom ő ad majd engedélyt használatbavételre, ezért ugyis kiderül. jobb előre tudni mire készülj.
