Issa egy megjegyzést fűz a haikuhoz: "a kutyakölyöknek buddhatermészete van."
Ez a megjegyzés átértelmezi a haikut: nem arról van szó, hogy a gyalogosan vándorló költő megkönnyebbültem látja, hogy a kutyák jobban félnek tőle, mint ő a kutyáktól. Épp ellenkezőleg: Issa a kutyában sorstársat lát, aki ugyanúgy számkivetett mint ő, mégis ugyanúgy magábanhordozza a megvilágosodás lehetőségét. Amikor a kutya elfordul Issa-tól, az egy kicsit olyan, mintha Buddha is elfordulna, tovább növelve a költő magányát.
Tehát a haiku a Mumonkan (Kapujanincs átjáró címmel jelent meg magyarul) első koan-jára utal:
"Ez szerzetes egyszer megkérdezte Csao Csou-t: - Lehet egy kiskutyának buddhatermészete? - Nem, - válaszolta Csao Csou."
(A Zen hagyomány szerint a válasz nem azt jelenti, hogy "nem", hanem hogy Csao Csou elutasítja a kérdést és az egész értelmetlen elméleti vitát.)
Azonban még mélyebbre áshatunk a kérdés kultúrtörténetében: maga Gótama Buddha is foglalkozott ezzel egy nagyon érdekes beszédében:
A KUTYAUTÁNZÓ (Maddzsima Nikája 57. szútra, ford. Vekerdi József)
"Így hallottam. Egy alkalommal a Magasztos Kólija-földön tartózkodott. Itt a tehénutánzó kólija Punna és a kutyautánzó Szénija meztelen szerzetes felkereste a Magasztost. Odaérve, a tehánutánzó Punna köszöntötte a Magasztost és leült előtte. A kutyautánzó Szénija meztelen szerzetes viszont üdvözletet váltott a Magasztossal, és illendő üdvözlőszavak után kutya módjára összegubbaszkodott és leheveredett előtte. Punna így szólt a Magasztoshoz:
- Uram, ez a Szénija, a kutyautánzó meztelen szerzetes nehéz fogadalmat teljesít, földre dobott ételmaradékkal táplálkozik. Kutyautánzó fogadalmát régóta folytatja, régóta végzi. Halála után mi vár rá, hová kerül?
- Állj meg, Punna, hagyd ezt, ne kérdezz! (Punna azonban ragaszkodik a kérdéshez.)
- Látom, Punna, hiába mondom, "állj meg". Nos, felvilágosítalak. ....Ha sikerül teljesítenie kutyafogadalmát, kutyák közé kerül, kutyaként születik ujjá, ha nem sikerül, pokolra jut.
E szavak hallatára Szénija, a kutyautánzó meztelen szerzetes felzokogott és könnyekre fakadt."
A kaigen a buddha-szobrok felavatási szertartása: a szobor szemgolyóira pupillát festenek. Ettől mintegy "életre kel" a buddha képmás. Pl. a Nara városbeli óriásbuddha felavatására 752-ben Indiából érkezett egy pap, és a japán császár is jelen volt.
A gyerekek a kaigen szertartást mímelik: szemet rajzolnak a madárijesztőnek. A haiku jelentése sokrétű. Egyrészt az öreg, szakadt madárijesztő (akiben Issa nyilvánvalóan önmagát látja) a gyermekek által életre kel és buddhává lesz. Továbbá, a "kaigen" szó egy másik jelentése: megérteni, megvilágosodni.
Könnyed, humoros, mégis mélyértelmű, zseniális haiku. Ha én ilyet tudnék írni!
Nekem különben Chesterton híres verse, "A szamár", jut eszembe, amely alapötletében hasonló (sajnos nincs kéznél magyar fordítás):
THE DONKEY G.K. Chesterton
When fishes flew and forests walked And figs grew upon thorn, Some moment when the moon was blood Then surely I was born;
With monstrous head and sickening cry And ears like errant wings, The devil's walking parody On all four-footed things.
The tattered outlaw of the earth, Of ancient crooked will; Starve, scourge, deride me: I am dumb, I keep my secret still.
Fools! For I also had my hour; One far fierce hour and sweet: There was a shout about my ears, And palms before my feet.
Nem tudom, kell-e magyarázni, hogy az utolsó versszak arra utal, amikor Jézus szamárháton belovagol Jeruzsálembe, és az ünneplő tömeg pálmaágakat terít elé. Ahogy a madárijesztő is mintegy véletlenül részesül a buddhának kijáró tiszteletben, ugyanúgy a szamár is Jézus utitársaként vonul be a városba, és élete ezáltal mély értelmet nyer.
