Imádom a mellékvonalakat! Valahogy itt minden barátságosabb. A mellékvonali hangulat lényegét talán egy kalauz fogalmazta meg a legjobban: "azért szeretek mellékvonalon szolgálni, mert itt mindenkit ismerek, akit meg nem, azzal megismerkedek "
Kedvenc mellékvonalaim, mindenkinek ajánlom utazásra:11,17,27,35,36.
Fejlesztés a 142-esen : Végre lesz egy fénysorompó Gyál és Pestimre között...Igaz hogy vágányokra nem telik, de márfénysorompót telepítenek...hogy mi a logika ebben?
Ui: és a vonatok zárlámpa nélkül közlekednek..szabályos ez?
A rövid OFF miatt nem akarom töröltetni, inkább magyarázom a bizonyítványomat:
Arra akartam célozni, hogy az országdarabolódások a vasúti forgalomra negatív hatással vannak. De ezekben az esetekben csak részben visszaállt egy korábbi történelmi állapot, így a történelem szemszögéből másképp látszanak a dolgok, mint a vasútüzem szempontjából.
Nem tudom, hogy a szétválasztás adminisztratív folyamata mennyi idő alatt zajlott le. Több dolgot is szét kellett választani.
Saját társadalombiztosítás. Ha valaki Mariborban lakik, akkor gondolom ettől fogva nem kezeltetheti magát egy Belgrádi kórházban az állam költségére. Más kérdés, a folyamatba lévő dolgok esete.
Saját oktatási rendszer: Az iskolai okatáshoz is mindenféle egyezményeket kell kötni. Hiszen szerb diák tanulhatott Mariborban vagy szlovén diák Belgrádban.
Munkavállalás kérdése. Amikor szerb-horvát hadiállapot volt, akkor valószínű, hogy szerencsés a másik országban vendégmunkásnak lenni.
Közigazgatás: Ezentúl elég Ljubljanába vagy Zágrábba kell csak utazni Belgrád helyett bizonyos hivatalos ügyek intézésére.
Mégha egymással különböző egyezményeket is kötöttek az országok a munkavállalás ésaz oktatás, esetleg a társadalombiztosítás területén, akkor is jelentősen megváltoztathatta az utazási szokásokatúj helyzet. Nem beszélve a háborúról. A vasúti közlekedés szempontjából meg inkább negatívum, mint pozitívum a dolog, még ha történelmileg helyénvaló is.*
* OFF A jugoszláv és a csehszlovák kérdés meg lett oldva. Csak Magyarországnak nem szolgáltattak igazságot, e tekintetben. Szívesen utaznék belföldi jeggyel Pozsonytól Brassóig vagy Kismartonból Szabadkáig. ON
1991. augusztusában jártam arra először. Laza horvát-szlovén határellenőrzés (ez máig életképesnek bizonyult), konténer határállomás Mursko Sredisce-nél. Ekkor még minden vonat „végig” ment Csáktornya-Pragesko* (- Maribor) között. Néhány év után (és ma is) már csak napi talán 2-3 vonat a kb. 8-10-ből. A Dráva talán 1994-től járt ezen az útvonalon (addig Csáktornya-Varasd-Zágráb felé került, ahogy ma a Maestral). Egy időben Murakeresztúrtól egészen Pragerskóig Szergej vitte át a Drávát, később (lévén a fejlődés örök) a feladatot további két dízel-dízel (horvát Kenedi-szlovén Kenedi) gépcserével oldották meg*.
* Pragerskóban 326-os, Celjén 324-es mozdony van kiállítva. A pragerskói resti nagyon hangulatos. (Idényben forralt bor is kapható.)
"...Rédicsre jönne be a szlovén motorvonat. (Ez utóbbit, ismerve a szlovének hozzáállását a mellékvonali személyforgalomhoz nem tartanám valószínűnek.)"
Egyáltalán, a szlovének nem hagynak fel a politikai szempontból "szigetüzem" jellegű lendvai vasútjukkal?
Ha már itt tartunk. Nekem van 1990/91-es Jugoszláv menetrendem. Ez az utolsó békeév mentrendje. Az 1991/92-es menetrend gondolom érvénybe lépett május végén, de pár hét múlva már kezdett összeborulni. Ugyanis 1991. június 21.-én kikiáltotta a függetlenségét. És ekkor ugyebár bevezették a határellenőrzést is az újonnan létrejött határokon.
Tudna valaki részletesebb beszámoélót írni arról, hogy zajlott le a vasúti közlekedés átalakulása ezekben a hónapokban?
Megvan még? Vissza kellene állítani rajta a forgalmat. Rédics helyett Lendváig menne a Bz, vagy Rédicsre jönne be a szlovén motorvonat. (Ez utóbbit, ismerve a szlovének hozzáállását a mellékvonali személyforgalomhoz nem tartanám valószínűnek.) Talán teherforgalomra is lehetne számítani. Az erdőgazdaság elég sok fát ad fel vasútra Lentiben és Csömödéren. Így arrafelé is mehtnének vasúton faszállítmányok.
Lehet, hogy most már teljesen OFF topic, de valószinüleg az a probléma, hogy a hozzászólásaidat roppant magabiztos stílusban adod elő, vitatkozol másokkal, holott már számtalanszor bebizonyított dolog, hogy a vasutat csak újságokból ismered, a városodat meg úgy látszik a telefon könyvből. Egy hozzászólás vagy korrekt, vagy nem. Az általad mellékszálaknak nevezett dolgok, ha nem valósak, akkor azokat ugyanúgy javítani kell.
A '80-asévekben a 40-es a tér túlsó oldaláról indult, szemben a Konzummal, a zsinagóga közeléből, és nem a tér közepén lévő fedett várócsarnokból, ahonnana hegyijáratok indultak. (34,35,44 és tsaik)
Ha az itt +adottra gondolsz, akkor hetente 1szer, hogy kiszórjam belőle a többszáz spam-et. A foma kukac axelero (vagy t-online) pont hu-t viszont naponta.
Sajnos tökéletlen vagyok, ezt nem titkolom, de ha ragaszkodom mindenben a korrekt adatközlésre, akkor aligha úszom meg (és Ti) 8-10 sor irományal. A másik, hogy létezik bizonyos kompromisszum is. Nem jelentékeny mellékszálakat felesleges kijavítani, mert a hozzászólás alap mondanivalóját, és összértékét nem rombolja,
Igen, tökéletesen igazad van. Harmadikos koromban rendszeres használója voltam a 39-es (és 39/A) járatnak, amit abban az évben számoztak át 3-as ra. Ha jól emlékszem ekkortájt szűnt meg a Kossuth téri autóbusz végállomás.
Nem tudom (még nem aktuális nálam...). A telefonkönyvből vettem, mert korrekt akartam lenni. De ha ragaszkodom ehhez, akkor tudnom kellene a mellette lévő épület funkcióját is... Ha legközelebb arra járok, megnézem a bejárat melletti címert.
Ja. Kertváros messze földön híres a hófödte hegycsúcsairól.:-))) (39/A) Meg volt még ilyen, hogy 40 Újmecsekalja - Kossuth tér - Újmecsekalja. Na ott se rendeznek óriásműlesiklást.:-)) A többi valóban a Mecsek-oldalt célozta.
1997/98 ezt egy topiktárs fénymásolta nekem.
