"Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs! sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása !"
Egyenletes körmozgásnál, ha az erőtér centrális (mint amilyen az égitestek körüli keringés), akkor még a sebesség iránya sem változik, mert centrális erőtérben a körmozgás jelenti a változatlan irányú mozgást.
"Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is."
"Centripetális gyorsulás. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik."
A gyorsulás sebesség változást jelent.
Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása ! (két, nem egyirányú erő-hatás okozta, haladási irány változás)
Ebből adódik az az 'érzés', amit virtuális! gyorsulásként érezhetünk pl. egy járműben kanyarodáskor akkor is, ha a jármű sebessége nem változik... !
Tehát az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!valódi gyorsulás, csak virtuális! gyorsulás 'érezés'. ;-)
"de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása."
Ez csak a te halandzsád.
Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is. Olyannyira létezik, hogy éppen azt okozza a centripetális erő, amit mérni lehet.
"A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya. Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát. Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása."
Aha, 'éértem' !
;-/
Tehát a hivvattallos túdommány szerint, ha valami 'pillanatnyilag' 'nem megy sehová', 'áll', akkor is lehet gyorsulása, de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása.
Háát... ha ez tényleg így 'igaz', akkor örülök, hogy csak a "bölcsészfiziká"-hoz 'értek'... ! (mert az 'állva-gyorsuló'-tól, és a 'haladva-álló'-tól, már nincs messze a 'muszáj-dzseki'... ! ;) ;-/
A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya.
Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát.
Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása.
(jó, akkor most 'nekimegyek' a Construkt 3883-as h.sz. második felé-nek... ;)
" Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul."
Úgy gondolom, a fenti idézetben kétszer is előforduló "felé" szó jelentése, továbbra is 'helytállóvá' teszi a 3885-ban leírtakat... ! ;-)
Ha kicsit alaposabban olvasnád amit írtam, és pár percnél többet gondolkodnál rajta, nem pedig hirtelen felhorgadásból replikáznál, akkor talán értelmesebb választ tudnál írni.
" Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se."
Hát erre most mit mondjak... ?! ;-/
Nekem továbbra is 2+2 = 4. (és a háromszög befogóinak összege,
mindig! hosszabb mint az átlója. ;) ;-)
De mégis ! ;-)
A "gyorsulást" nem csak "idő"-vel kell mérni, hanem "hely"-el is ! Mert a "gyorsulást" 'úgy kapjuk meg', hogy a test sebességét megmérjük 'A' helyen, aztán pedig megmérjük 'B' helyen. Ha 'B' helyen több a test sebessége mint 'A' helyen, akkor a test gyorsult az 'A' hely, és a 'B' hely között.
Szóval nem értem, miféle 'relativitáselméletesminkovszkiterestérgürbületes' képlettel lehet 'kiszámolni' egy test gyorsulását a "hely" 'paraméter' nélkül.. ?! (mert 'úgy rendesen', a 'gyorsulásképletben' benne van a "hely": 'méter'-ben... ;)
"És tessék mondani!': hova? "gyorsul" a test, ha nincs "elmozdulás"... ?!"
Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se.
Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul.
A saját elméletemből következik, hogy a Hold nem forog.
Utána néztem, és egyetlen egy megfigyelés, vagy mérés sem utal arra, hogy a Hold forogna.
Semmi olyasmi, ami viszont a Földön megfigyelhető, a Föld forgása miatt.
A Hold alakja körtére hasonlít, de nem forgási ellipszoid, sőt nem is forgástest. Így az egyenlítője mentén nem mutatható ki olyan kidudorodás, amely forgásból származna.
A Holdon a Foucault ingának el kellene fordulni, amennyiben a Hold forog. Azonban ingás kísérletet még nem végeztek a Holdon, tehát nincs bizonyíték a Hold forgására.
A Holdon nincsenek tengerek, így az Eötvös effektus kimutatását célzó hajós kísérlet a Holdon nem végezhető el.
A Holdnak nincs dipól mágneses mezeje. Valamiféle helyi mágnesség kimutatható, de ez nem dipól jellegű, mint a Föld esetében, vagyis ez sem utal forgásra.
A Holdnak nincs légköre, vagyis nincsenek a forgásra utaló légköri jelenségek, nincsenek uralkodó szelek, ciklonok, hurrikánok, tornádók.
Vagyis semmi de semmiféle jele nincs a forgásnak.
Ezzel szemben a Föld valóban forog, és ennek több jele is van:
"Én azért nem hiszek neked , mert az asztal körüli fordulónál is megbuktál"
Csak te hiszed, hogy megbuktam, de valójában nem.
Amint már írtam, te használod a józan eszedet, és így majd el fogsz jutni oda, hogy megérted, miért mondom, hogy a Hold ténylegesen nem forog.
De ez egy kissé bonyolult magyarázatot igényel. Szerintem erre még nem felkészülve.
"Én nem tudom , hogy a te komlikát rendszereid szerint hol hibázol, de itt biztos,hogy nem látsz jól."
Megnyugtatlak, hogy jól látok. Értem azt is, amit te mondasz, ezzel az asztalos példával. Ebben nem is tévedsz. De a Hold esete bonyolultabb. Olyan előzetes ismereteket igényel, ami miatt csak nagyon hosszan tudnám elmondani. Olyan ismereteket igényel, amelyeket a "modern" fizikusok sem tudnak.
Én azért nem hiszek neked , mert az asztal körüli fordulónál is megbuktál , Ezt lehet komplikáltan ragozni. Én nem tudom , hogy a te komlikát rendszereid szerint hol hibázol, de itt biztos,hogy nem látsz jól.
igazad van, ezt nem jol fogalmaztam. szoval a hold helyzete valtozi a fold forgasi sikjahoz kepest es ezert valtozik az ot forgatni akaro ero nagysaga es iranya.
"...a gravitacio a hold korteformajanak dundi reszet tartja a fold fele."
Ebben egyetértünk. Ennek az az oka, hogy amikor a Hold megszilárdult, a sűrűbb anyag a Föld vonzó hatása miatt, a Föld felé tolódott el, vagyis "leülepedett".
"ahogy valtozik a hold keringesi sikja a fold forgassikjahoz kepest, valtozik a ket hatas aranya, ezert billeg a hold."
Ezt már nem így látom.
A Hold keringési síkja változik a Föld forgási síkjához képest?
destrukt 3854 "Pontosan így van. A Hold forgásának megítélésébenhelyes a helyes nézőpont a földi nézőpont. Azért, mert a Holdat a Föld tartja pályán, a Hold a Földnek a Hill gömbjén belül van. Vagyis a Holdnak a gravitációs főnöke a Föld.
És amit a főnök mond, az az igazság. A Földről nézve a Hold nem forog, és mivel a Föld a főnök, ez dönti el, hogy a Hold tengelyforgást nem végez."
Háát... 'érdekes' ez a "főnök-'beó'-elmélet",
mert van úgy 'a valóságban'!, hogy
a 'beó' "ugráltatja" a "főnök"-öt... ;-)
A Pluto törpebolygó és egyik holdja a Charon.
Aztán 'ott van' a Szaturnusz, "1980-S1 és 1980-S3"-as holdjai, 'akik' "egymást kerülgetik"... Akkor itt, 'ki' a "főnök"?: a Szaturnusz, vagy az egyik hold a másiknak ?! (de melyik, melyiknek...?!... és miért ?!)
És ha ugye 'ki lett jelentve', hogyaszongya: "És amit a főnök mond, az az igazság. A Földről nézve a Hold nem forog, és mivel a Föld a főnök, ez dönti el, hogy a Hold tengelyforgást nem végez." Rendben, a Naprendszer legtöbb holdjára igaz ez az 'alapszabály', de a fenti két Szaturnusz hold miért 'szórakozhat' így egymással... ?! (kedvencek...?! és ők "az egyenlők közt az 'egyenlőbbek'.." ?! ;) ;-)
És miért nem tudják 'hivatalosan', hogy a Hold nem forog... ?!
És ha a bolygók ilyen jól 'be tudják szabályozni' a holdjaik mozgását maguk körül (hogy a legtöbbnek "kötött keringési ideje van", azaz a keringési idejük és a "tengelyforgási idejük" megegyezik, ezért "mindig csak az egyik oldalukat mutatják a bolygójuk felé"), tehát ha a Naprendszer bolygói ezt 'meg tudják csinálni a holdjaikkal', akkor a Nap miért nem tudja ezt megcsinálni a bolygóival... ?! ('arra bezzeg van esze' -'a Napnak'-, hogy 'mindegyik bolygónál' ugyanolyanra 'állítsa be' a keringési idő, és a keringési pálya 'értékeit'... ! ;)
És ugye vannak "főnök"-ök, aki majdnem teljesen elvesztették 'hatalmukat' a 'beó' fölött... (amikor pl. a 'beó' hold, "kaotikusan, kiszámíthatatlanul kering" a "főnök" körül, és sokkal inkább 'egy nagyobb testvérére' 'hallgat', mintsem a "főnök"-re... ! ;) ;-)
"A Hyperion kaotikusan forog, kiszámíthatatlanul zuhan az űrben, miközben a Szaturnusz körül kering. A Hyperion forgását erősebben befolyásolja, hogy rezonanciában van a Szaturnusz legnagyobb holdjával, a Titánnal, a két objektum felgyorsul és lelassul, ahogy elhaladnak egymás mellett egy összetett variációhalmazban. Mivel a Hyperion sokkal kisebb, mint a Titán, forgását és pályáját sokkal jobban befolyásolja, mint a nagyobb holdat, és a Titán láthatóan excentrikusan tartja a Hyperion pályáját, ahelyett, hogy kör alakú lenne az idő múlásával."
Nakéremszépen!: akkor most itt ki a "főnök"?: a Szaturnusz vagy a Titán.. ?! ;-)
Aztán 'itt van' a rejtélyes Dactyl hold.. ;-)
"A Dactyl hold 1,6 kilométer átmérőjű, és a 32 kilométer átmérőjű 243 Ida kisbolygó körül kering. A Dactyl problémája, hogy egyelőre nem sikerült kisakkozni a kialakulását. az Ida gravitációja elenyésző ahhoz, hogy csak úgy befoghatta volna a meglepően gömbölyű holdat."
Amikor a "főnök"-nek nincs elég ereje, hogy 'magához láncolja' a 'beó'-t', de az mégis 'hűségesen' kering körülötte... Miért... ?! ;-)
Meg aztán 'úgy általánosságban'!: 'miféle "főnök" az, amelyik hagyja, hogy 'csak úgy' 'összevissza' keringjenek körülötte a holdjai, némelyek meg még 'ellenkező irányban húznak' a többihez képest, és mégsem történik velük semmi 'rossz', már hosszú-hosszú idő óta... !? ;-)
Ááá... valami nem 'kóser' itt, ezzel a "főnök" elmélettel...! ;-)
