"Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs! sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása !"
Egyenletes körmozgásnál, ha az erőtér centrális (mint amilyen az égitestek körüli keringés), akkor még a sebesség iránya sem változik, mert centrális erőtérben a körmozgás jelenti a változatlan irányú mozgást.
"Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is."
"Centripetális gyorsulás. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik."
A gyorsulás sebesség változást jelent.
Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása ! (két, nem egyirányú erő-hatás okozta, haladási irány változás)
Ebből adódik az az 'érzés', amit virtuális! gyorsulásként érezhetünk pl. egy járműben kanyarodáskor akkor is, ha a jármű sebessége nem változik... !
Tehát az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!valódi gyorsulás, csak virtuális! gyorsulás 'érezés'. ;-)
"de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása."
Ez csak a te halandzsád.
Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is. Olyannyira létezik, hogy éppen azt okozza a centripetális erő, amit mérni lehet.
"A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya. Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát. Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása."
Aha, 'éértem' !
;-/
Tehát a hivvattallos túdommány szerint, ha valami 'pillanatnyilag' 'nem megy sehová', 'áll', akkor is lehet gyorsulása, de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása.
Háát... ha ez tényleg így 'igaz', akkor örülök, hogy csak a "bölcsészfiziká"-hoz 'értek'... ! (mert az 'állva-gyorsuló'-tól, és a 'haladva-álló'-tól, már nincs messze a 'muszáj-dzseki'... ! ;) ;-/
A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya.
Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát.
Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása.
(jó, akkor most 'nekimegyek' a Construkt 3883-as h.sz. második felé-nek... ;)
" Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul."
Úgy gondolom, a fenti idézetben kétszer is előforduló "felé" szó jelentése, továbbra is 'helytállóvá' teszi a 3885-ban leírtakat... ! ;-)
Ha kicsit alaposabban olvasnád amit írtam, és pár percnél többet gondolkodnál rajta, nem pedig hirtelen felhorgadásból replikáznál, akkor talán értelmesebb választ tudnál írni.
" Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se."
Hát erre most mit mondjak... ?! ;-/
Nekem továbbra is 2+2 = 4. (és a háromszög befogóinak összege,
mindig! hosszabb mint az átlója. ;) ;-)
De mégis ! ;-)
A "gyorsulást" nem csak "idő"-vel kell mérni, hanem "hely"-el is ! Mert a "gyorsulást" 'úgy kapjuk meg', hogy a test sebességét megmérjük 'A' helyen, aztán pedig megmérjük 'B' helyen. Ha 'B' helyen több a test sebessége mint 'A' helyen, akkor a test gyorsult az 'A' hely, és a 'B' hely között.
Szóval nem értem, miféle 'relativitáselméletesminkovszkiterestérgürbületes' képlettel lehet 'kiszámolni' egy test gyorsulását a "hely" 'paraméter' nélkül.. ?! (mert 'úgy rendesen', a 'gyorsulásképletben' benne van a "hely": 'méter'-ben... ;)
"És tessék mondani!': hova? "gyorsul" a test, ha nincs "elmozdulás"... ?!"
Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se.
Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul.
A saját elméletemből következik, hogy a Hold nem forog.
Utána néztem, és egyetlen egy megfigyelés, vagy mérés sem utal arra, hogy a Hold forogna.
Semmi olyasmi, ami viszont a Földön megfigyelhető, a Föld forgása miatt.
A Hold alakja körtére hasonlít, de nem forgási ellipszoid, sőt nem is forgástest. Így az egyenlítője mentén nem mutatható ki olyan kidudorodás, amely forgásból származna.
A Holdon a Foucault ingának el kellene fordulni, amennyiben a Hold forog. Azonban ingás kísérletet még nem végeztek a Holdon, tehát nincs bizonyíték a Hold forgására.
A Holdon nincsenek tengerek, így az Eötvös effektus kimutatását célzó hajós kísérlet a Holdon nem végezhető el.
A Holdnak nincs dipól mágneses mezeje. Valamiféle helyi mágnesség kimutatható, de ez nem dipól jellegű, mint a Föld esetében, vagyis ez sem utal forgásra.
A Holdnak nincs légköre, vagyis nincsenek a forgásra utaló légköri jelenségek, nincsenek uralkodó szelek, ciklonok, hurrikánok, tornádók.
Vagyis semmi de semmiféle jele nincs a forgásnak.
Ezzel szemben a Föld valóban forog, és ennek több jele is van:
"Én azért nem hiszek neked , mert az asztal körüli fordulónál is megbuktál"
Csak te hiszed, hogy megbuktam, de valójában nem.
Amint már írtam, te használod a józan eszedet, és így majd el fogsz jutni oda, hogy megérted, miért mondom, hogy a Hold ténylegesen nem forog.
De ez egy kissé bonyolult magyarázatot igényel. Szerintem erre még nem felkészülve.
"Én nem tudom , hogy a te komlikát rendszereid szerint hol hibázol, de itt biztos,hogy nem látsz jól."
Megnyugtatlak, hogy jól látok. Értem azt is, amit te mondasz, ezzel az asztalos példával. Ebben nem is tévedsz. De a Hold esete bonyolultabb. Olyan előzetes ismereteket igényel, ami miatt csak nagyon hosszan tudnám elmondani. Olyan ismereteket igényel, amelyeket a "modern" fizikusok sem tudnak.
Én azért nem hiszek neked , mert az asztal körüli fordulónál is megbuktál , Ezt lehet komplikáltan ragozni. Én nem tudom , hogy a te komlikát rendszereid szerint hol hibázol, de itt biztos,hogy nem látsz jól.
igazad van, ezt nem jol fogalmaztam. szoval a hold helyzete valtozi a fold forgasi sikjahoz kepest es ezert valtozik az ot forgatni akaro ero nagysaga es iranya.
"...a gravitacio a hold korteformajanak dundi reszet tartja a fold fele."
Ebben egyetértünk. Ennek az az oka, hogy amikor a Hold megszilárdult, a sűrűbb anyag a Föld vonzó hatása miatt, a Föld felé tolódott el, vagyis "leülepedett".
"ahogy valtozik a hold keringesi sikja a fold forgassikjahoz kepest, valtozik a ket hatas aranya, ezert billeg a hold."
Ezt már nem így látom.
A Hold keringési síkja változik a Föld forgási síkjához képest?
