Mindketten KERESZTESEK, KERESZTES SZENT PÁL is nevezik meg Pált. KRISZTUS meg a megnevezésében is azt jelenti KERESZTES. Ugyanaz a gyöke, ha hangvázban gondolkodunk, de még a toldalékolás is azonos. Írtam a KÖRÖSZTÖS formáról is. Meg ne csináljunk már úgy mintha nem ismernénk olyanokat a nyelvünkben hogy FEL és FÖL vagy CSOROG és CSUROG, KÖRTÉR --KRÁTER (ugyanazt jelenti fogalmilag, csak nézzünk meg egy krátert)
"A KRISZTUS és KERESZT-es szavakat teljesen humor kategória ógörög,latin, vagy szlávnak eredeztetni. Már ránézésre látszik hogy ezek egy dolgok."
De csak első ránézésre félig csukott szemmel...
Már annak fel kell tűnni, hogy a két szó gyöke eltérő.
A magyarban nincs KR- gyök. Illetve van, de az idegen szavak gyöke. Ez a KR gyök a latinra jellemző. Természetesen rokona a magyar K_R gyöknek, de ez a rokonság jóval régebbre nyúlik vissza Jézus születésénél.
Jézus kapcsán a KERESZT két, egymásra merőleges fagerenda, a KRISZTUS pedig egy rituális beavatási művelet "eredménye", röviden felkent, azaz tisztségébe beavatott.
A görög szó (krisz) bekent, bemázolt, bevont jelentésű.
A Krisztus név szerte a világban így, vagy nagyon hasonló alakban található, és a kereszténységnek köszönhetően terjedt el az akkoriban jellemzően görög nyelvű térségből.
Magyar eredete teljességgel kizárható.
Más kérdés a KR gyök jelenléte a görög nyelveben. Gyakorlatilag alig van más szavuk ezzel a gyökkel alkotva az imént említetteken kívül, így minden bizonnyal átvehették valahonnan, jó eséllyel a latinból, vagy a latinnal közös őstől, ahol terebélyes szóbokor alkotója.
"Hát mi fűződik Krisztus nevéhez?... Csak nem a KERESZTény vallás megalapítása?... De, pontosan az, még életében KERESZTES volt KRISZTUS."
- Jézus semmilyen vallást nem alapított, Ő a hagyományos kánaáni vallás híve volt.
- A ker. vallás Pál nevéhez fűződik és vajmi kevés köze van Jézus vallásához.
- Jézus semmiképp nem volt KERESZTES, max. FELKENT.
Egy part nélküli tenger (áramlatok határolják) a Bermuda-háromszögben. Több különlegessége mellett az egyik az hogy egy úgynevezett sargassum névre hallgató algák/moszatok élnek benne bőségesen, és érdemes képeken ezt a jelenséget megnézni, mivel általuk SÁRGÁS lesz a víz felszíne. Tehát egy tényleg SÁRGÁS tenger van megnevezve itt SARGASSO formában.
A hivatalos narratíva szerint ezt portugál hajósok fedezték fel, és nevezték meg.)) Jó poén. Akkor viszont kiválóan értették a SÁRGÁS szó jelentését, beleértve a magyar toldalékolást is.)) Pedig lehet érdemes lenne megbolygatni most már ezt a PORTUGÁL kifejezést inkább.
Hiszen állítólag ők a GALL-ok leszármazottai, a szó végén vajon mi is lehet ugyan. És hol is vannak ők?... Csak nem a tengernek a PARTI lakói ők esetleg?...)) Hoppá és hoppá... Ha már azt nézzük ki nevezett meg itt kit. Bele lehet menni ilyenekbe. Az ország második legnagyobb városa PORTO. Nézzünk csak egy kicsit a térképre, hogy hol is van ez pontosan. Hát igen, és igen, jól mutatja a térkép ezt...
Boldog ünnepeket mindenkinek ! Ha még nem mondtam...
KONY, KANY, KÁNY, és jó néhányszor csak sima N hanggal a végén, KON-KÁN--KÖN stb. többnyire egy dolgok gyöke, és ezt leginkább a KANY-ar szóval nevezném meg, így KANYar gyöknek fogom hívni. Nem minden tartozik ide, mert többször lesz hogy helyrag van a szó végén, mikor mondjuk átmegyünk egy par.KON azok nem idevalók lesznek. Vagy ezek sem idevalóak, ezekkel ne keverjük össze : hajléKONY, fogéKONY, tanuléKONY, hatéKONY és sok ilyen toldalékolt szavak NEM IDEVALÓAK, ezek a KONY-ok meg a tevé-Keny-ek , a hajlékonyban az alapszó hajlik eleve, de a többi szónál látszik hogy nem az. Igeragozásnál nem az lesz. Szóval ez sem mindig azonos dolog, de az alábbiakban ahol mindenképpen erre a KANY-arra mutathatnak a szóelemek:
Ez(ek) a KANYar(ok) ott vannak a KONYulás szóban is, a KENYérben, a KONY-ha, KUNY-hó szavakban amelyek régi teteje konyult-kanyarult lefelé. Nem véletlen van ez az elem gyakran jelen hegységek neveiben, vagy hegykanyarulat mentén fekvő települések neveiben. Felsőtár-KÁNY, BAKONY vagy épp a BAL-KÁN szó is erről szól, amit ha megnézünk térképen, a hegység sokáig egyenes/vízszintesen vonul, majd tényleg valóban vesz egy balkanyart felfelé. Teljesen passzos rá a dolog.
AL-KONY: alulra KANYarodó napról szól.
TO-KÁNY: eredetileg tokából készül, az meg szintén kanyaros dolog.
PÁRKÁNY : ne a mai ablakpárkányon nézelődjünk.)) Eleve kezdetben ez PART-KANYarulat lehet tömörítve. Ezt alátámasztván eszembe jut PÁRKÁNY település, ami épp a DunaKANYarban található.
SÁR-KÁNY: SÁRban KANYargó állatról beszélünk, eredetileg kígyókat neveztek meg ilyen névvel.
CICKÁNY és PATKÁNY esetén a farka KANYaros.
KÁNYA: csak meg kell nézni a röptéjét.
KANYON: az egésznek ez a KANY-argóssága az egyik lényege...
A KRISZTUS és KERESZT-es szavakat teljesen humor kategória ógörög,latin, vagy szlávnak eredeztetni. Már ránézésre látszik hogy ezek egy dolgok. Hát mi fűződik Krisztus nevéhez?... Csak nem a KERESZTény vallás megalapítása?... De, pontosan az, még életében KERESZTES volt KRISZTUS. Egybevágnak a nevek, meg a valós történések, és a hangalakok. Szinte orrba vágja az embert a dolog, annyira egyértelműen látszik hogy mi ez.
KERESZT: én továbbra is a KÖR- OSZT(ó) értelmet tudom neki, adni, nagyon ősi szimbólum ez a körkereszt. Illetve a KÖRÖSZT hangalak már szinte a KÖROSZT formával majdnem azonos. A gyöke ennek nem KER hanem K_R , mivel ez a szó KÖRÖSZT formában teljesen egyenrangú hangalak volt pontosan ugyanilyen jelentéssel, tömegesen találjuk meg ezt még nem is olyan régi írásokban is. Ezen felül a KERESZTES családnév másik változata a KÖRÖSZTÖS mind a mai napig létezik. A két szó EGY dolog, kétféleképp kimondva. Gabonakeresztet is hívtak KÖRÖSZTÖS néven, természetesen itt is egy dolog a kettő hangalaki forma. A kereszt szó van kétféleképp használva. Ezek tények.
Ha azt mondjuk Krisztus, akkor is azt mondjuk hogy KERESZTES. De itt már ez egy egyértelműen beazonosítható tulajdonnév lesz...
A gyökcsalád jelentései egymással rokoni viszonyban állnak. Jelentésük: farok, keskeny, hajlékony, hajlam, vége v.m.-nek.
Nem tudom, hogy a keleti/sztyeppei népek nyelvében van-e ilyen gyökbokor ennek utána kéne járni...
A "boszorkány' szó mitológiai párja a 'sárkány'. A hagyományok szerint úgy tűnik, a két lény egymással szoros kapcsolatban állt, a boszorkány vagy a felesége, vagy az anyja a sárkánynak. (Írja ezt Buji Ferenc)
Avval egészítem ki, hogy inkább a felesége lehetett, mert így alkotnak az istenekre jellemzően férfi-női párost. (A boszorkány és a sárkány is ebbe a kategóriába sorolható)
A sárkány legfőbb jellemzője a hosszú és misztikus képességekkel bíró farka, ami a KÁNY gyökben fent említett jelentéseiben él a mai napig.
(A SÁR- SZÁR- gyök vezető, főnök, isteni lény jelentésű volt már a sumer korban is.)
Amíg a sárkány nyíltsisakos, erődemonstráló, férfias jelenség, ellentéte a boszorkány a maga nőies, zárt, BUrkolt, szinte észrevehetetlen manipulációinak köszönhetően.
Nevében a BO, BU, BŰ gyökcsalád első eleme található a bódít, bolond, bomlott(elme), bolydult (elme) burok, buta, bús, bűvöl, bűn szavaink jelentéseinek megfelelve.
A nő negatív szerepköre - az istenek, isteni lények világában is - az állattartó népekre jellemző, ez pedig a mongol-török-tatár-hun kultúrkör, a sztyeppe felé mutat.
Népünk egyik fő alkotó eleme is ebbe körbe tartozik (másik a déli eredetű magyar, ahol a női (Istennő) tisztelet volt az irányadó).
Viszont a SÁR- és a BO- gyök a sumer és a mi nyelvünk sajátja, így a szavak déli eredete joggal tételezhető fel.
A mitológia egy későbbi termék, a szavak akkorra már készen álltak, így az eredetük inkább a déli régióhoz köthető.
- "Ha egy vizsgált szó alakilag, tartalmilag illeszkedik..." - "Tehát eme válogatásod elemei szerinted alakilag, tartalmilag illeszkednek egymáshoz." A vitatott válogatás kéthangú (ku) gyököt tartalmazó szavakat sorol föl, s nem alakilag egyező szavakat... Pl. a kucsma-kudarc hogyan illeszkedik alakilag egymáshoz? Mindössze két hangjuk azonos... A felsorolt szavakban csak a KU gyök egyezik. Noha a KU gyöknek megvan a saját jelentése, és az a szó jelentésében is benne van, a nevezett gyökkel alkotott szavaknak a jelentése jelentősen eltérhet egymástól.
Épp úgy , mint az összetett szavak esetében. A szóalkotás képlete nem változott. Amíg nem voltak szavaink egy-egy dolgot egy-egy hanggal jelöltek, olyan hanggal, mely jellemző volt az adott dologra. Más szóval: a "tárgy", vagy esemény által kiadott hang utánzása adott lehetőséget azok beazonosítására, végső soron ez a kommunikáció egyszerű formájára, mely a az összetett gyökök, végül a szavak kialakulásához, a tagolt beszédhez vezetett. Tehát egy hang, (a mássalhangzó kiejtve egy hangpár) mai értelemben egy szónak felelt meg, hiszen éppen olyan tartalom volt mögötte, mint a mai szó mögött.
Képzeld el, hogy a gyök hangjai egy-egy mai szónak felelnek meg a tartalmukat illetően. Mint a mai mozaikszavak. Példaként mondjuk az R hangnak feleljen meg a FA, az A hangnak a TALP szó, és az Ö hangnak a FEJ.
Most rakjuk össze őket: TALP-FA megfelel a A-R gyöknek, és a FEJ - FA megfelel a Ö-R gyöknek. Ugye, két, merőben különböző jelentésű szót kaptunk eredményül. Pont így különbözik egymástól az -UR és az -ÖR gyök jelentése is. Pedig az egyik hang (szó) és jelentése is azonos mindkét összetett szóban/gyökben.
De nézzünk egy hármas összetételt: Legyen a K hang beton jelentésű, és rakjuk össze az előbbi szavakkal, gyökökkel: BETON-TALP-FA megfelel a K-A-R gyöknek és a BETON-FEJ - FA pedig a K-Ö-R gyöknek.
Most egy másik példát, mikor az első hang változik a KÖR gyökben: Legyen a T hangnak bükk jelentése, és ezt helyettesítsük a K helyére, ekkor: BÜKK-FEJ - FA megfelel a T-Ö-R gyöknek Vessük össze az előbbivel: BETON-FEJ-FA megfelel a K-Ö-R gyöknek.
Mindkét hármas összetétel esetében, de különösen az előbbiben, ahol a mássalhangzók azonosak jól kiérződik a tartalmi hasonlóság akár az összetett szavak, akár a háromhangú (összetett) gyököket nézzük.
Így válik érthetővé, hogy közel azonos, pláne azonos hangokat tartalmazó gyökök és a velük képzett szavak jelentései miért állnak rokonságban egymással, és az is jó eséllyel kideríthető, hogy a vizsgált szó mely nyelvben honos és melyikben átvétel. Pl a KERet, a KERül, a KERt, a KERék, KERek, KERget, KERít, KERes, KERtel, KEReszt, KERing szavain szoros kapcsolatban állnak egymással még akkor is, ha a toldalékok miatt már olykor jelentősen megváltozott a jelentésük. Nota bene, a toldaléknak éppen az a célja, hogy az eddigi többjelentésű gyököket pontosítsa.
Nézzünk egy konkrét példát a KERESZT szó eredetére. Azt írja az Arcanum etimológiai szótár:
"‘feszület, függőleges és vízszintes gerendából ácsolt ókori kivégzőeszköz’; [...] A szláv krszt (‘Krisztus; kereszt’) átvétele: bolgár kreszt, szerb-horvát krst, orosz kreszt. [...] A szláv nyelvekbe a gót Krist közvetítette a görög Khrisztosz (tkp. ‘fölkent’) nevet," Többek közt... De még rengeteg más kereszt is létezik, olyan is, aminek semmi köze semmilyen valláshoz: keresztút, keresztszemes hímzés, keresztbe tett kar/láb, stb... Ez az egyik probléma a szó etimológiájával, mert abból indul ki, hogy előtte nem is volt ismert ez a szó, holott erre semmilyen bizonyíték nincs. Ráadásul a Krisztus szóval azonosítja és magyarázza az elterjedését, ami egyébként felkentet jelent... A Wiki ugyanebből a félrevezető gondolatból származtatja - igaz, nem szláv nyelvekből - a 'kereszt' szót:
"A latin crucifix szó a cruciare igéből származik, amelynek jelentése 'kínozni'"
A másik probléma, hogy egyik sem törődik azzal, hogy a vizsgált szónak milyen alaki és jelentésbeli kapcsolatai vannak a nyelvünkben. (és más nyelvekben) Most vizsgálódjunk egy kicsit logikusabban, oly módon, hogy az igazolható legyen, mert az előbbiek láthatóan alaptalan képzelgések... A "kereszt" szó gyöke a KER. és nem KR. Itt kezdődik... Illeszkedik-e a KER- gyök a magyar nyelvben található fentebb felsorolt szavak alakjához és azok jelentéséhez? Egyértelműen igennel kell válaszolni, hiszen a gyökhangok azonosak. (Megjegyzem, sokan a szintén hasonló alakú és jelentésű KÖR gyököt alapul véve KÖR-OSZT eredetet tulajdonítanak a szónak. Ennek alapja a körbe írt, kört felosztó kelta-kereszt.) Most nézzük a toldalékot: - ESZT. Van ilyen toldalék a szlávban? Tudtommal nincs. Van a magyarban? Igen, több változatban is: -ASZT: a több tucatból néhányat: dagaszt, ragaszt, akaszt, fakaszt, áraszt... -ESZT: ereszt, erjeszt, gerjeszt, terjeszt, rekeszt, szerkeszt, keleszt, téveszt... -OSZT: oszt, foszt -ÖSZT: füröszt Van felhozatal bőséggel ahhoz, hogy ezt a toldalékot sajátunknak tekintsük. Megj. A toldalék sem más, mint egy gyök, aminek szintén megvan a saját jelentése amiért a szavak végére került, konkrétabbá pontosabbá téve azok jelentését egy-egy dologra szűkítve azt a tág értelmezési tartományt, amire eredetileg vonatkozott. Miután a szláv nyelvekbe magyar toldalékostul olvasható a szó, így a tőlük való átvétel nevetséges feltevés, hadd ne mondjam, szándékos félrevezetés...
Továbbá 5000 éves írásos emlékek vannak a mi 'kereszt' ismeretünkre a sumer korból, ahol a képírásban egymásra merőleges vonal volt a későbbi azonos alakú ékjel ábrázolása. Az előbbi kereszt alakú jelből fejlődött ki az isteni szimbólumként ismert Dingír-csillag. Igaz, nem KERESZT volt a hangzósítása hanem ami nyelvünkön is tökéletesen érthető MÁS és PÁR volt a kiejtése, és a jelentése is ezt a két magyarul érthető szót fedi le. Labat szótára (74. sz. ékjel) szerint: separer=külön, moitie=fél, és a mi esetünkben találóan jumeau=iker értelmezésű. Így ismernünk kellett a keresztet, mint alakot, amit mi sem bizonyít jobban, mint a szintén sumer istennő, Inanna szimbóluma, a ma is kedvelt népművészeti motívum, a nyolcágú rozetta (a kereszt alak későbbi változata a Dingír-csillag) igazol.
2 külön dolog lesz ez szerintem. BOGYÓ és BOR-só szavunk ma is van (B_R gyök) és ezeket nem egy gondolat szülhette. Az ősi mongol a termény bogyószerű megjelenése végett hívhatta egyszerűen bogyónak ezt a dolgot. Nagyot ezzel sem tévedett, épp passzol rá, de ez nem a BOR-BUR gyök.
A BURCSAK, BOROKHI, CZ-F szerint valamikori mongol BURCZA, BURCZAK, perzsa BURCSAK, és BURDSAK szavak, továbbá a jelenkori kazah BURSAQ, kirgiz BUURCAK, és a grúz BAR-DA szavai egy irányba mutatnak, ezek itt már nem bogyók, hanem BUR(kolatok) és BŐR/BOR-ító amelyől ki kell fejteni a BORsót.
Nem csak a mai zöldborsót neveztük meg régen borsónak, hanem más ilyen burkolatból kifejtős terményeket is, például babfajta is van közte meg egyebek. BORS már csak hasonlat lehet a borsószerű megjelenése végett. De a fenti BURCSAK, BOROKHI formák hát nagyon hajaznak a BUROK szavunkra, ami egy valódi jellegzetessége a borsónak. Ettől függetlenül megállhat az a dolog (sőt ez valószínű is), hogy a megjelenése okán ezt bogyónak is nevezhették meg itt-ott egész egyszerűn...
kudarc [1575] Valószínűleg német jövevényszó, vö. német, korai újfelnémet kurz, német nyelvjárási korz: ’rövid, kurta, sovány’. A német szó a latin curtus ’rövid’ melléknévre vezethető vissza.
Még a BORSÓ röviden: Hogy körértelmű é a dolog?... Hát ha ránézünk a borsószemekre akkor mindenképpen. Viszont mégsem konkrétan ez került a szóba, hanem a BOR dolog ami a BORítás/BŐR történetet fejezi ki a szavunkban, ugye ezt a borsót még ki kell fejteni belőle...
TUROLY ispán a TURUL-ból van, de nálam a TÚRONY már nem. De mindent megmagyaráz a felépült TORONY, ahogyan más tornyos településeknél is különböző hangalakokban ez megnyilvánul. De ez már jól ki lett tárgyalva, nálam ez marad a jó magyarázat. Viszont a korábbi név okán valahol megértem aki abból vezeti le.
A gyököket szerintem sem lehet tetszés szerint cserélgetni. Csak hát nem mindegy hogy mit tartunk gyöknek. Ha nem "Ko" határozom meg a KÖR gyökét, hanem K_R (K_L és G_R) akkor nem sérül a gyökünk, akkor sem ha az KER--KÖR--KOR formában van éppen. Mert mindenhogy kapcsolódik vele, megmarad annak az egysége.
KÖRÖS-KÖLES-KÖRIS-KALÁ(c)S- KÉRÉS(z), KÁRÁS(z)- KÓROS--KORSÓ--GARAS- KOLOS- és még jó pár ilyen mögött egy dolog van. Egy dologra adott jellemzés(körös), mind mögött egy dolog áll. Viszont a pontos hangalakok pontosítják azt be, hogy épp mire is gondoljunk most éppen, még jó hogy aztán különbözőképpen fordulnak elő, ez biztosítja hogy kommunikáljunk. Például a KÖRÖS folyónkat volt idő hogy KERES és KEREZS formában is használták jó régen. Ezek azt mutatják, hogy itt a váz lesz a gyök.
Persze ami GURUL az nem teljesen KÖRÜL, csak hát ha belegondolunk majdnem.)) Hiszen KÖRÜL fordul folyamatosan, vagy ha épp már rendelkezik KÖRÖKKEL is a tárgy, már úgy értem KERÉKKEL, akkor meg épp azok fognak GURUL-ni azaz KÖRÜL-ni. Érezhető hogy nagyon nagyon közeli dolgok itt ezek. Nemhogy V.CS., hanem még CZ-F és a szabadságharc előtt is voltak akik írtak erről, és egészen jól illusztrálják a kapcsolatokat. Az új szavak már mindig egy pontos képet fognak elénk vetíteni, egy egyértelműen azonosítható dolgot a legtöbb esetben...
"V.CS. ezt máshol épp GUR gyöknek hívja, amire úgy hivatkozik hogy "a világegyetemben minden ami görbére hajlik""
Sok pozitív és előremutató gondolata mellett nagy hibája volt, hogy csak gyökökben gondolkodott, és ezzel párhuzamosan nem vette figyelembe / észre a hangok jelentését. Ezért juthatott olyan alapvetően hibás következtetésekre, hogy minden ami görbe, az KÖR vagy GUR. Ugyan ebbe a hibába estek más "gyöknyelvészek" is. Ki a KER, ki a KÖR, ki a GUR, vagy GÖR mellett tette le voksát, és tette ezek jelentését a gyökcsalád meghatározó elemévé. (kerekség, kör, gurulás, görbeség, jelentés köré csoportosítva a szóbokrot.
"De ő is pont ugyanazt állítja, hogy a KÖR szónak egész egyszerűen többféle hangalaki megnyilvánulása létezik."
Épp ez az, ami nem, vagy csak egyes kivételes esetekben igaz. Ugyanis nem lehet a gyököket tetszés szerint egymással kiváltani. Kivétel a tűz és a pir, mert ez a két gyök teljes mértékben azonos jelentésű, semmilyen különbség nincs köztük, bátran felcserélhetők. De a KÖR nem cserélhető föl a KÉR-rel, KÚR-ral, KAR-ral, agy GAR-ral, és viszont, mert tök más a jelentésük annak ellenére, hogy jelentésbeli rokonság van közöttük.
"Ha KO, akkor már az ehhez legközelebb álló KŐ szavunk is vitás lehet, hiszen a KŐ az nem feltétlen görbe,"
"De ha ez Koc, mint koccan, kocka, koccint, akkor csak hangutánzó a dolog."
Így van. De ezek már háromhangú, összetett gyökök! A hangot a KO gyök utánozza és viszi bele az összetett háromhangú gyökbe: KOpog, KOva, KOvács, KOs, KOng... Mindben egy kemény tárgy hangja van. Minden bizonnyal a kemény tárgyakat nevezték ezzel a K(o) hanggal (gyökkel). KO=KŐ.
"Azért amiért az ÁRPÁD név az ÁRPA által lett megnevezve."
Olvastam már ÁR-PAD megfejtést is a névre. Talán éppen V.Cs.-nél...
"De a népmeséinkből ez kiderül, ne tagadjuk azt ami létezik."
Meglehet, de mi nem növények, hanem jó értelemben állatok vagyunk, és az őseink is itt keresendők. Az eredetmondák soha nem származtattak senkit növénytől, mindig valamilyen legtöbbször erős, "nemes" állatot neveztek meg ősüknek (animizmus). Lásd: Árpád Turul nemzetségét, mely minden bizonnyal a turul-madarat tartotta ősének, és az emberősük - a nemzetség alapítójának - neve is Turul volt a hagyomány szerint. E tulajdonnév név több helységnévben is fennmaradt.
"az Árpád-korban még létezett Turul személynév, mely helyneveink bizonysága szerint idővel Turolyra, majd később Turonyra változott: az oklevelek tanúsága szerint 1229-ből ismert Turoly ispán neve, és a ma Veszprém megyébe eső Tapolcát is eredetileg Túroly-Tapolczának hívták," https://hu.wikipedia.org/wiki/Turul_nemzets%C3%A9g
Mellesleg jegyzem meg korábbi vitánk kiegészítéseként, ezek szerint a Turony-nak vajmi kevés köze van a torony-hoz.
"A KÖLES szó már önmagában a KÖRÖS szinonimája, de csak meg kell nézni képeken ezt a dolgot"
Bármennyire nem értesz vele egyet, nekem nem egyértelmű. Hogy miért nem? Nézzük:
- Ha KÖR értelme lenne, akkor KÖRes kéne, hogy legyen.
- Ha a gömbszerű alakját nézem, akkor GÖMes lenne a neve.
SZÁR: legeslegősibb értelmezése minden bizonnyal a növényzetek SZÁR-a, vagy S hanggal SAR-ja lehet. Gondolom, a többi szárhasonlatok később születtek. Nyilván nem egy nadrágszárral indulhatott a sztori.))
A SZÁR még sokSZORozódik, fa esetén még további ágak fognak nőni, majd lesz lombkorona + kivirágzik + majd termést hoz, szerintem a sokSZORító értelem megáll itt is erősen. Nem szoktam Wikit idézni, de most ez egy botanikai meghatározás mindössze, úgyhogy itt mehet, az értelmezése jó a szónak, azaz:
"A szár a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye" ---- ez elfogadható meghatározás.
Azon nem is kell csodálkozni, ha a sumer nép gyümölcsöskert vagy növénykert dolgot értett alatta, valóban ezen helyeken sok a SZÁR, a fák szárai és egyebek.
De azt viszont nem gondolnám hogy a SZÁR szónak "vezető" jelentése lenne, 1-1 nyelvvel foglalkozó utólag ugyan a szóra akasztotta, meg épp nem teljesen értelmetlen a dolog, bár a szárak inkább mindig lent, mint fenn vannak. És például egy ló VEZETŐSZÁR-ánál külön a szó elé kerül a VEZETŐ, ez teszi azt vezetővé, nem is a szár.
Illetve átnéztem a sumer királylistát, és kábé úgy a 150 körüli névből mindössze 3 nevében találunk SAR dolgot, az meg százalékos arányban igen csekély a maga 2 % részarányával. Tehát egy SARrukin mondjuk meg 2 hasonló társa az semmi egy 150 fős listából, a többi 147-ben meg ott sincs ez.
Viszont ahogy néztem a neveket, hát jó sok érdekes beütésű név van közötte. A "SZÍN- MAGÍR az különösen tetszik nekem. Valahogy ez sem tűnik latinos névnek.))...
"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"
A SZÁR és származékaiba elég nehéz a sokszorozást beleképzelni. Valószínűleg azért, mert nem az a jelentése, illetve átvitt értelemben van jelen:
A sumer 'szár' jelentése 'gyümölcsös kert', vagy 'növénykert', ahol a sok növény (szár) található.
Ugyanakkor uralkodót is jelent, mint aki "szára" vezetője alattvalóinak, - mint növénynek a szára. (a lovat ma is száron (vezetőn) trenírozzák... Ez a jelentése még ma is él nyelvükben, és a növényi szár is...)
Amúgy a szár mindkét értelemben sok dolgot hordoz magán, akár levelek, akár az emberek ügyes-bajos dolgai legyenek azok. Így itt is van egy áthallás a SZOR gyökkel.
A SZOR és közvetlen rokona (ször, szőr, a szűr mint szétválasztás, vagy kvázi sűrítés) teljesen világos, annak ténylegesen sokszorozás az értelme.
És valóban, toldalékként is ez a jelentése, megjegyezve, hogy itt a -szer nem azonos az alábbi SZER össze értelmű gyökkel.
Az ösSZE gyök is összerakás, nem szétszórás jelentésű, igaz azt az ÖSz gyöknek köszönheti.
A SZER egy más jelentésű gyök, ebből nem a sokszorozás, hanem eggyé rakás, eggyé válás olvasható ki.
A szerv is ide tartozik. (szervez, tehát összehangol)
Az viszont igaz, van áthallás a SZOR, SZER gyökök jelentése közt (de különbség is), miután ismétlődő tevékenységről van szó, de nem szorzásról, nem azonos tárgyak összerakásáról.
A RESZ-RÉSZ megint Ok.
"SOR- SZOR. SOROZAT---SZORZAT"
Itt megint csak áthallásról beszélhetünk, mivel egyedül senki nem alkot SOR-t. És ugye, a sorozat sem feltétlenül szorzat. A SZÁR sem szorzat...
Álljunk meg egy pillanatra, nézzük meg milyen jelentést visz a gyökbe az R a K és az L hang:
A SZOR gyökben az R hang - többek közt - az ismétlődő mozgást közvetíti. Ez tökéletesen igazolódik ezekben a gyökökben, hiszen ez a szorzás lényege: többször, folyamatosan összeadni.
A SOR gyöknek is hangja, mert ott is több dolog helyezkedik, rendeződik egymás után. (nem szorzódik, hanem rendeződik. Csak a cselekvés ismétlődik, nem a tárgyak)
De mi a helyzet a SOK-kal? Itt már nincs semmilyen ismétlődés, egyszerűen több darabra vonatkozik a kifejezés. (so-k: K a többesszám jele) Egyszeri dologról, s nem ismétlésről van szó.
Aki valamit meg-SZOK-ik, az egyenként, de több alkalommal, többször tapasztal, tanul valamit.
A SZEL/SZÉL gyökökben egy lágy, könnyed, folyamatos (de nem peRgő, koPogó) mozgás hangja érezhető az L hangnak köszönhetően. (lélek, szellő, lehel...)
"Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer."
Működnie kell, mert a gyökökben lévő hangok szükségszerűen viszik a gyökbe saját jelentésüket. Ha a hangoknak nem lenne saját jelentése, nem lenne alapja sem a gyököknek, sem a gyökvázaknak, hiszen akkor bármilyen hang kerülhetne a gyökökbe.
Az ember nem tudatosan csinálta a gyököket, gyökvázakat, hanem a hangok saját jelentésük okán kerültek egy összetett gyökbe, így szükségszerű, hogy azonos, vagy hasonló hangsoroknak közel azonos, vagy rokon jelentése legyen. Ahogyan az ma is történik az összetett szavak esetében, hiszen mindkét esetben valójában szavakat rakunk össze. (a hangok egykor szavakként funkcionáltak)
"Nem értem, hogyan lehet bizonytalan eredetű, mikor a KU- és a -SZA (ez utóbbi mint toldalék) egyaránt több szavunk alkotója."
Nem érted. Tudod arról van szó, hogy szavaink - kezdődjenek bárhogy - a legkülönfélébb helyekről származtathatóak. Eredetük nem mindig állapítható meg nagy biztonsággal. Ilyenkor bizonytalan eredetűként határozzák meg őket.
"A KU gyök is eléggé elterjedt ahhoz, hogy ne idegen legyen (többnyire háromhangú gyök alkotójaként):"
Írod, majd hosszan sorolsz ku kezdetű szavakat anélkül, hogy utánanéztél volna az eredetüknek.
A Ko és Go dologról : V.CS. ezt máshol épp GUR gyöknek hívja, amire úgy hivatkozik hogy "a világegyetemben minden ami görbére hajlik" ----- igen, mint minden körív, ez együtt jár vele.
Na így már sokkal jobban tetszik a dolog, ha ide vesszük a G_R és K_R szavakat, amit KÖR-nek beszélek itt.
De ő is pont ugyanazt állítja, hogy a KÖR szónak egész egyszerűen többféle hangalaki megnyilvánulása létezik. Így nézve pont ugyanazt mondjuk. Csak nekem az a része nem mindegy hogy magát a gyököt miként határozzuk meg. Ha KO, akkor már az ehhez legközelebb álló KŐ szavunk is vitás lehet, hiszen a KŐ az nem feltétlen görbe, sokféle formája lehet. Akkor már annyi minden más van a természetben, ami tényleg kerekded és görbe, ráadásul minden esetben az. A Kő csak olykor ilyen.
Most csak a KO indításút nézem, és a K_R meg a K_L vázas szavakkal nem számolok, mivel nálam ezek eleve KÖRgyökös szavak. Azt egy pillanatig nem vitatom hogy ott ez stimmel.
De ha ez Koc, mint koccan, kocka, koccint, akkor csak hangutánzó a dolog. Vagy ha a KOB-KOP formákat nézem, szintén csak hangutánzó. KOBak, KOPonya, KOPPan, KOPog, KOPik, KOPács, a lényeg itt hangutánzás, még a KOB-ak és KOP-onyánál is, ezek épp tényleg gömbölyűek is, de hát a szó nem emiatt az ami, hanem mert kopogós hangú egy haj nélküli KOPP-onya, így értjük jobban ha direkt "helytelenül" írom le. Írhatnék még más kezdéssel is, amiben nem a görbeség a lényeg.
KOLOS dolgot szerintem leírtam, nekem nem vita tárgya, persze kötekedni mindig lehet. 1940. írás , csak ismételni tudnám magam...
Hogy miért a KÖLES a KOLOS névadás alapja.?... Anyjukat és apjukat kérdezzük.)) Azért amiért az ÁRPÁD név az ÁRPA által lett megnevezve. Nyilván valamiféle hasonlatok okán, mittudomén ezek értékesnek számító gabonáink az őseinknél, miért ne hasonlíthatták volna őket ehhez. De a népmeséinkből ez kiderül, ne tagadjuk azt ami létezik.
Most ez olyan,mintha azt kérdezné valaki hogy minek nevezné el bárki a lánygyerekét egy virágról, pedig erre számos példa van, nyilván mert egy kedves hasonlat az egész. Már eleve a Virág is keresztnév. Boglárka, vagy épp KAMILLA. Ezek létező dolgok, el ne hazudjuk már.)) Még gyümölcsnevek is léteznek, elég csak ALMA, vagy épp ÁFONYA nevekre gondolni.
Kérdezhetnénk hogy "há de minek neveznénk el így bárkit" ---- TÉNY: megtették.)) Mer5t az ember már csak ilyen, használja a hasonlatokat.
A KÖLES szó már önmagában a KÖRÖS szinonimája, de csak meg kell nézni képeken ezt a dolgot, aki esetleg még nem találkozott ilyesmivel, és mondjuk most ismerkedik esetleg egy sok ezer éves ősi gabonanövényünkkel.)) Meg kell nézni, és egyértelmű lesz a KÖRkapcsolata ennek...
"RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva."
Már a fogalmazás is szörnyen slendrián! Mint emberek részei? Milyen részei? Végtagok? Belső részek? Ezt jelentené a rassz? A szegény raszta hajút is miért kellett feldarabolni!?
