"Amit mi megtehetünk (a fanatizmuson és a fanatikusokon való
szórakozáson túl), az pedig az informálás, a felvilágosítás.
Leleplezni a fő feminista hazugságokat a patriarchális elnyomásról,
női kvótáról, családon belüli erőszakról, bérkülönbségről, stb.,
egyáltalán kétségeket és gondolatokat ébreszteni a femináci agymosás
ellenében."
ez azért érdekes, mert ha van valakid, akkor az a részed lesz. és jó esetben te is neki ...
tehát mégiscsak egy függőségi viszony ... ehhez kell bátorság
ráadásul sohasem mondhatod egy emberre, hogy tökéletesen ismered. benne van a kockázatvállalás is ... kérdés, hogy el mersz-e menni az utódvállalásig is, mert akkor már nem csak rólad, és a párodról szól majd a történeted ... szóval rizikó ...
a legjobb lenne mindent bebiztosítani ... egészséget, gyereket, nyugdíjat, munkanélküliséget, tanfolyamokat, válást, lakhatást ... nem 1xű
és akkor hol van a szelerem, a szenvedély? Vagy maradunk stimulált erogén zónák ...
És hogy fogod elmondani a következő nődnek, hogy milyen viselkedést vársz tőle, ha nekem se tudod megfogalmazni? Pedig itt ennek semmit tétje, bármit írhatsz. :)
"Egy jól működő kapcsolatban szerintem mindkét fél "felnéz" a másikra, tiszteli, becsüli, nyilván különbözőek lehetnek az okok."
Pontosan, és erről eszembe jutott egy jó pár évvel ezelőtti írásom egy másik topikból, amit ezennel idehozok.
Disclaimer: A szöveg helyenként provokatív, mert egy fanatikus feministának írtam (ő dőlt betűkkel szerepel), de azért van benne egy-két abszolút igazság ;-)
* * * * * * * * * * *
"A "normális" nő sem felnézni, sem lenézni nem akar a partnerére: azonos magasságból a szemébe akar nézni."
Csak azok a fránya magassági arányok...
"Aki "felnézni" akar, az egy adott karakter: a meghunyászkodó, a szolgalélek, a csökkent önértékelésű."
Megkérdeztem erről az asszonyt, aki egy kedves és intelligens nő, és igazán nem nevezhető szolgaléleknek. Azt mondta, hogy nagyon lenézed a többi nőt, pedig természetes, hogy egy férfira fel akar nézni, és érezni akarja, hogy az képes biztonságot teremteni érzelmi és anyagi szinten is, és legfőképpen legyen benne valami plusz, ami másban nincs meg. Mert ha nem ilyen lenne, akkor nem is tekintené férfinak, hanem csak barátzónás lenne a számára.
Ilyen téren nem szimmetrikusak a kapcsolatok, és nem is kell annak lenniük. Engem nem érdekel, mennyit keres a feleségem, nem szempont. Viszont elvárom tőle, hogy a házunk békéjét biztosítsa, adjon stabil érzelmi hátteret a közös életünkhöz, és nem is tekinteném nőnek, ha erre nem lenne képes.
Ideje lenne megérteni, hogy az egyenlőség nem egyformaságot jelent. Nem vagyunk egyformák, nem ugyanarra van szükségünk. Hiszen a Bibliában is az áll, hogy az asszony tisztelje az ő urát és a férj szeresse az ő asszonyát. Persze, nem árt, ha mindketten kapnak mindkettőből, de érezhető a hangsúly.
Végezetül egy tanulságos összefoglaló a férfi-nő kapcsolatok cizellált lelkű, érzékeny rezdülésű szakértőjétől ;-)))