A Holdon a Foucault ingának el kellene fordulni, amennyiben a Hold forog. Azonban ingás kísérletet még nem végeztek a Holdon, tehát nincs bizonyíték a Hold forgására.
A Holdon nincsenek tengerek, így az Eötvös effektus kimutatását célzó hajós kísérlet a Holdon nem végezhető el.
A Holdnak nincs légköre, vagyis nincsenek a forgásra utaló légköri jelenségek, nincsenek uralkodó szelek, ciklonok, hurrikánok, tornádók.
Nem korrekt következtetés, hogy ha valami nincs (mert nem tesztelték kísérlettel vagy mert természetes okból nem lehet), az alátámasztaná valami létezésének hiányát (persze amíg a kísérletet el nem végzik, a valami létezését se bizonyítja; ami természetes okból nincs, az nyilván sosem fog semmit bizonyítani sehogy). Ami nincs, az leginkább semmit se bizonyíthat se pro, se kontra. Nem hiszem, hogy tudományosan túl elegáns ez az inszinuáció, csúsztatás. Csak magad alá vágsz ezzel.
De fogalma sincs, hogyan lehetne ezt a víziót korrekt módon realizálni. Csak ezzel a bugyuta gravitációs főnökséggel próbálkozik, ami folyton szétfeslik a kezei között. Már évekkel ezelőtt észrevettem, hogy mit próbálna elérni ezzel a lila dumával, hogy "lokálisan abszolút". De az is nyilvánvaló, hogy teljesen esélytelen rá, mert képtelen a precíz gondolkozásra. Ezért retteg a matematikától is, ami azonnal az orrára koppint, amikor a szavakkal próbálna maszatolni. S képtelen az önkritikus korrekcióra is, ehelyett első reflexből hazudik.
Az már a külön személyes tragédiája, hogy pont azt az Einsteint gyűlöli annyira, akinek ez sikerült, ami után ő ácsingózik reménytelenül.
"Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs! sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása !"
Egyenletes körmozgásnál, ha az erőtér centrális (mint amilyen az égitestek körüli keringés), akkor még a sebesség iránya sem változik, mert centrális erőtérben a körmozgás jelenti a változatlan irányú mozgást.
"Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is."
"Centripetális gyorsulás. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik."
A gyorsulás sebesség változást jelent.
Az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!sebesség változás, csak a sebesség irányának! változása ! (két, nem egyirányú erő-hatás okozta, haladási irány változás)
Ebből adódik az az 'érzés', amit virtuális! gyorsulásként érezhetünk pl. egy járműben kanyarodáskor akkor is, ha a jármű sebessége nem változik... !
Tehát az "egyenletes körmozgás"-nál nincs!valódi gyorsulás, csak virtuális! gyorsulás 'érezés'. ;-)
"de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása."
Ez csak a te halandzsád.
Virtuális gyorsulás nem létezik, centripetális gyorsulás viszont nagyon is. Olyannyira létezik, hogy éppen azt okozza a centripetális erő, amit mérni lehet.
"A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya. Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát. Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása."
Aha, 'éértem' !
;-/
Tehát a hivvattallos túdommány szerint, ha valami 'pillanatnyilag' 'nem megy sehová', 'áll', akkor is lehet gyorsulása, de ha halad valamerre, akkor meg nincs -'virtuális'!- gyorsulása.
Háát... ha ez tényleg így 'igaz', akkor örülök, hogy csak a "bölcsészfiziká"-hoz 'értek'... ! (mert az 'állva-gyorsuló'-tól, és a 'haladva-álló'-tól, már nincs messze a 'muszáj-dzseki'... ! ;) ;-/
A "felé" jelentése az adott szövegkörnyezetben egy vektor iránya.
Nem teszi helytállóvá az előadott bölcsészfizikát.
Az továbbra is gyenge nyelvészkedés.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától akkor is, ha a sebességvektor nulla, például egy inga szélső állapotában.
A gyorsulásvektor különbözhet nullától abban az irányban is, amiben a sebességvektor is nulla, meg az elmozdulásvektor is nulla. Ilyen például a körmozgás radiális gyorsulása.
(jó, akkor most 'nekimegyek' a Construkt 3883-as h.sz. második felé-nek... ;)
" Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul."
Úgy gondolom, a fenti idézetben kétszer is előforduló "felé" szó jelentése, továbbra is 'helytállóvá' teszi a 3885-ban leírtakat... ! ;-)
Ha kicsit alaposabban olvasnád amit írtam, és pár percnél többet gondolkodnál rajta, nem pedig hirtelen felhorgadásból replikáznál, akkor talán értelmesebb választ tudnál írni.
" Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se."
Hát erre most mit mondjak... ?! ;-/
Nekem továbbra is 2+2 = 4. (és a háromszög befogóinak összege,
mindig! hosszabb mint az átlója. ;) ;-)
De mégis ! ;-)
A "gyorsulást" nem csak "idő"-vel kell mérni, hanem "hely"-el is ! Mert a "gyorsulást" 'úgy kapjuk meg', hogy a test sebességét megmérjük 'A' helyen, aztán pedig megmérjük 'B' helyen. Ha 'B' helyen több a test sebessége mint 'A' helyen, akkor a test gyorsult az 'A' hely, és a 'B' hely között.
Szóval nem értem, miféle 'relativitáselméletesminkovszkiterestérgürbületes' képlettel lehet 'kiszámolni' egy test gyorsulását a "hely" 'paraméter' nélkül.. ?! (mert 'úgy rendesen', a 'gyorsulásképletben' benne van a "hely": 'méter'-ben... ;)
"És tessék mondani!': hova? "gyorsul" a test, ha nincs "elmozdulás"... ?!"
Egy pillanatnyi gyorsuláshoz nem szükséges semmiféle hely. Akármilyen nagy pillanatnyi gyorsuláshoz se.
Például az egyenletes sebességű körmozgás minden pillanatban más centripetális gyorsulást mutat a kör középpontja felé. De a körmozgó test soha semennyit se mozdul el a kör középpontja felé. Pedig mindig a kör középpontja felé gyorsul.
A saját elméletemből következik, hogy a Hold nem forog.
Utána néztem, és egyetlen egy megfigyelés, vagy mérés sem utal arra, hogy a Hold forogna.
Semmi olyasmi, ami viszont a Földön megfigyelhető, a Föld forgása miatt.
A Hold alakja körtére hasonlít, de nem forgási ellipszoid, sőt nem is forgástest. Így az egyenlítője mentén nem mutatható ki olyan kidudorodás, amely forgásból származna.
A Holdon a Foucault ingának el kellene fordulni, amennyiben a Hold forog. Azonban ingás kísérletet még nem végeztek a Holdon, tehát nincs bizonyíték a Hold forgására.
A Holdon nincsenek tengerek, így az Eötvös effektus kimutatását célzó hajós kísérlet a Holdon nem végezhető el.
A Holdnak nincs dipól mágneses mezeje. Valamiféle helyi mágnesség kimutatható, de ez nem dipól jellegű, mint a Föld esetében, vagyis ez sem utal forgásra.
A Holdnak nincs légköre, vagyis nincsenek a forgásra utaló légköri jelenségek, nincsenek uralkodó szelek, ciklonok, hurrikánok, tornádók.
Vagyis semmi de semmiféle jele nincs a forgásnak.
Ezzel szemben a Föld valóban forog, és ennek több jele is van:
"Én azért nem hiszek neked , mert az asztal körüli fordulónál is megbuktál"
Csak te hiszed, hogy megbuktam, de valójában nem.
Amint már írtam, te használod a józan eszedet, és így majd el fogsz jutni oda, hogy megérted, miért mondom, hogy a Hold ténylegesen nem forog.
De ez egy kissé bonyolult magyarázatot igényel. Szerintem erre még nem felkészülve.
"Én nem tudom , hogy a te komlikát rendszereid szerint hol hibázol, de itt biztos,hogy nem látsz jól."
Megnyugtatlak, hogy jól látok. Értem azt is, amit te mondasz, ezzel az asztalos példával. Ebben nem is tévedsz. De a Hold esete bonyolultabb. Olyan előzetes ismereteket igényel, ami miatt csak nagyon hosszan tudnám elmondani. Olyan ismereteket igényel, amelyeket a "modern" fizikusok sem tudnak.
Én azért nem hiszek neked , mert az asztal körüli fordulónál is megbuktál , Ezt lehet komplikáltan ragozni. Én nem tudom , hogy a te komlikát rendszereid szerint hol hibázol, de itt biztos,hogy nem látsz jól.
