Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Hiszen az optimalizóval ellátott az optimalizált egész panelt illeszti a teljesen benapozottakhoz . Az osztottcellás és a zsindelyes viszont azokat a szakaszokat optimalizálja , amelyek árnyékban vannak az egyes panelokon . Tehát egy több részre osztott félcellásból , ha egy szakasz árnyékba kerül , a többi rész teljes üzemben termel az adott panelon . Ezért van a párhuzamos - soros kötés .
A szolgáltató döntött úgy , hogy csak a végeredményt nézi és az általam feltöltött mennyiséget . Tehát , ha 4000kWh a ház fogyasztása , amiböl mondjuk 1200kWh-t helyben fogyasztok , akkor ugye marad 2800kWh . Ebböl a 3 kWp elöállít plusz 2400kWh-t , akkor azért a 2400kWh-ért számlázza csak az RHD-t és a maradék 400kWh lesz számlázva teljes áron .
Megkérdezhetem , hogy szerinted (a többiektöl is szívesen olvasnám a véleményt ) az osztott cellás panel , vagy a perc zsindelyes technológiás az nem ugyan azt tudja mint a SE optimizér ?
Én amit megrendeltem rendszert , abban az osztott cellás panel lesz , mert nálam nincs árnyék a tetön .
Miért is ?! csúsznának szét egymástól a napelemek az újkori arányokhoz képest. De ha mégis, a solaredge akkor sem lesz érdemben ügyesebb arányaiban rendszer szinten.
Ahogy az áram drágulása okán sem lesz, hisz mindkettőre hat az is.
Ne dőlj be a marketing dumáknak...
A szovány HMKE méretben, árnyékmentes napelemek esetén nincs a solaredge-ak pénzügyi előnye és nem is lesz a jelenlegi árazás alapján.
Egy valami nem volt leírva a tesztnél. Mégpedig az,hogy amikor levág az inverter akkor azt milyen teljesítménynél teszi.
Nem mindegy,hogy ez 100W vagy 200W plusz termelést jelent.
igaz ez minimális plusz hozam de így tiszta egy verseny.
A fronius 100W plusznál már vág,a többiről nincs pontos infóm. Viszont valahol olvastam,hogy vannak inverterek típusok amik jóval az elvi teljesítmény fölött vágnak.
Legyen a manapság TIPIKUS 15x400Watt >> 6 kWp napelem és kerüljön mellé.
Egy SE7K rendszer. Aminek cirka 2000 EUR x370x1,27=940 eFt az inverter+egyebek anyagára.
Kontra
Egy HUAWEI SUN2000-6KTL rendszer. Aminek cirka 1070 EUR x370x1,27=500 eFt az inverter+egyebek anyagára. Bonusz: az akku előkészítés IS :-)
Van tehát kb. 440 eFt árelőny...a huawei megoldás javára.
Osszuk el 25 év elvárt élettartammal >> 17600 Ft/év amit az SE-nek be kell hoznia.
A 6 kWp termeljen 6x1200=7200 kWh napáramot (árnyékmentes déli/délies rendszer átlaga a 25 évre)
Ennek a 4%-a (legyünk urak! az SE javára) 288 kWh/év >> ~10 800 Ft/év
Vagyis a bukta 17600-10800=~7 eFt/év >> 25 évre 170 eFt mai pénzben Kamatos kamattal (csak 2% reál) 170x1,64=287 eFt mai pénzben ... ÚGY, hogy az SE érdemi előnyt kapott a 4% többlettel.
Avagy pénzügyi alapon ~10% a várható bukta a SE rendszeren.
Megj: FRONIUS SYMO-6K esetén ~50 eFt a felár a HUAWEI-hez képest. Vagyis a fronius-solaredge meccs kicsit szororosabb, de így is érdemben pénzügyi bukta marad az SE.
----
De legyen mindkettő csak 5 kW-os inverterrel.
SE5K >> -170 eFt HUAWEI >> -145 eFT
A különbség 25 eFt, nem módosul érdemben a matek, az SE bukta.
Megj: ez esetben a fronius felára már ~100 eFt a huaweihez képest. Ez már számottevő arány változás, így kisebb az SE bukta, de azért így is pénzügyi bukta marad.
*****
Nyilván bármely párosra kiszámolható a pénzügyi rész. Azonban a szokvány 3,5-12 kWp HMKE méretben aligha nyer pénzügyileg az SE rendszer.
Vagyis a kérdés, hogy az egyéb előnyök megérik-e az SE felárát?
Pláne pl, hogy a huawei optimalizáló, ami szintén monitorozható - olcsóbb ~6 eFt-al >> 15x6=80 eFt és - nem is kell feltétlenül az összes napelemre rakni! HA csak a felére nem kell, akkor az 10x22+10x6=~280 árelőny pl.
Megj: a TIGO is hasonló árelőynt jelent, mint a huawei csak alapben nem monitorozható. Ja és a MAXIM rendszer is kb. mint a TIGO ...
************
Valóban megéri az SE a felárat, ha árnyék/tájolás okból egyébként szükségtelen? Mert a többi előnye nem túl izgalmas a jelentős felárárt cserébe, szerintem.
Megj: úgy 15 kWp fölött már másként alakulnak a dolgok... DE az egy eléggé másik műsor, nem a szokvány HMKE méret >> ami mostanság csak (4)-5-7-(8) kWp
"Azért a "maradi fejlődni nem képes" telepítők ezt jól belesulykolták a köztudatba, ha nincs árnyék nem kell optimalizált rendszer. "
volt olyan teszt (többéves) ahol egy full árnyékmentes tetőre raktak ugyanannyi panelt 3 db inverterre külön-külön és az SE gyakorlatilag semmivel nem tudott többet mint a growatt v fronius...
Azért a "maradi fejlődni nem képes" telepítők ezt jól belesulykolták a köztudatba, ha nincs árnyék nem kell optimalizált rendszer.
Pedig egy optimalizált rendszer 1 magasabb szint a napelemrendszerek közt, annál sokkal többet tud, hogy kezeli az árnyékhatást.
Mindenki maga dönt, meg a pénztárcája, de egy újabb fejlettebb rendszer azért egy olyan világban ahol a ma forgalmazott termékek 3 év múlva elavultak lesznek, nekem speciel megéri a felárat.
A megtérülés, meg csak egy valószínűségszámítás, senki nem tudja mi lesz 5 vagy 10 év múlva, mennyi lesz a villanyár, mennyire degradálódnak a panelek, stb....
Persze autót is vesznek olyan szempont szerint, hogy legyen rági megbízható technika, bevált sok gond nem lehet vele, de van akinek meg a legújabb kell mindenféle extrával, ha már beleül, legyen kényelmes.
Az attól függ, hogy milyen az az árnyék.... Mikor-meddig van jelen, hogyan mozog, mi a hatása.
- néhány kisebb napközbeni vonuló árnyék és/vagy - csak ősz közepétől tavasz elejéigig tartó kisebb árnyékok és/vagy - csak reggel/este rövid ideig tartó kisebb árnyékok
hatása jellemzően kicsi az éves összes termelésre. Ezért pénzügyileg nem érdemes a teljes rendszert optimalizálni.
Mindig mérlegelni kell, hogy a gondot
1. Megoldják a naplemekbe gyárilag!!! eleve beépített by-pass diódák és az inverter "okos" munkapont vezérlése együtt. A fronius és huawei igen ügyesen vezérli a munkapontot ehhez. Ami marad veszteség azt pedig tudomásul venni...
2. Szükség szerint rakni néhány napelemre optimalizálót ahová muszáj. A TIGO minden sztring inverterhez jó, de nem monitorozható alapban. A HUAWEI-nek van saját optija is, az monitorozható is.
3. Muszáj optimalizálni a teljes rendszert, mert - TÖBB tetősíkon is van és akadnak "túl rövid" sztringek és/vagy - olyanok az árnyék viszonyok
TIGO okés, de nem monitorozható alapban, felárért igen HUAWEI okés, monitorozható SOLAREDGE okés, kiválóan monitorozhatő és van más bonusz is
Ha muszáj optizni mindent, akkor már leginkább a SOLAREDGE. Plána, ha igény a komoly monitoring.
----
Megj: piacon van még a MAXIM rendszere. Aminél minden napelem gyárilag optimalizálós, nem monitorozható. Azonban nem tűnik túl sikeresnek eddig...
A reszleges arnyekolas napelemnel a belogo faagak/drotok/stb miatt van, nem a felhok miatt. Ha az elkerulhetetlen akkor erdemes!
HA netan megis a felhok miatt, akkor se tul gyakran szerintem!
Tetelezzuk fel hogy ez elofordul az ev 10%-aban az neked ~35e veszteseget general evente, szoval ~20 ev mulva a szabalyozas vissza is hozza a befektetett penzt...
Viszont az extra lehetseges hibaforrasok valoszinu generalnak extra koltsegeket, szoval a megterules kitolodik...
Ez csak magan velemeny, de szerintem nem jarok messze a valosagtol!
P.s.: Ha napelem kereskedo lennek akkor termeszetesen meggyoznelek, hogy erdemes megvenni a legjobbat, mert az a legmodernabb es az a gazdasagos es .... (Azon van a legnagyobb profitom)
Köszi ezt már láttam, de ez még mindig nem ad választ arra a dilemmára, hogy a felhők esetleges árnyékhatása miatt érdemes-e extra pénzt beleinvesztálni a szabályozásba, vagy nem. Vajon mekkora jelentőségű a gyakorlatban, hogy a felhő csak a napelem egy részét takarja el... Illetve ha a szükséges napelem mennyiség az elmúlt évi fogyasztásom alapján van számolva a településen lévő besugárzási adatokkal kalkulálva, akkor érdemes-e ezzel egyáltalán foglalkozni...
Jó reggelt, műszaki jellegű kérdésem lenne, előre is köszi a válaszokat, meglátásokat.
8 kw-os napelem rendszert szeretnék telepíttetni családi házon lévő dny-i és dk-i fekvésű árnyékmentes tetőfelületekre. Van ilyen esetben értelme a panelszintű optimalizálásnak? Nagyjából 5-700e ft a felára, nem tudom megtérülhet-e ez valaha, vagy ilyen esetben válasszam a "hagyományos" (nagyon tetszik a névhasználat) rendszert? Nagyon szórnak az ajánlatok és telepítői vélemények.
Bakker, A napelemes HMKE-t tutira a MÁK50%-ból raknám teljesen, ha módom van rá!!!!
Mivel a MÁK50% egyelőre még kWh szaldós elszámolású :-) Nem a szivatós brutto Ft rendszerű, mint amilyen 100%-os lesz.
Az ár fele el ugyan a saját zsebemnek fáj ez esetben... de! - olcsóbb, JÓVAL mint az ingyenes !!! (azonos cucc esetén) - gyorsan elkészül (~3 hónap max) - onnantól pedig már spórol 100%-ban (esetleg némi pénzt is termel, ha plusszos lesz eleinte) - NINCS fenntartási időszak
Én továbbra is próbálok a 100%-os pályázatban indulni (olvasva a fórumot sokan már letettek erről). Technikailag kérdeznék egy-két dolgot. A pályázatban maximalizált műszaki tartalom (5 kw inverter +20% és 5 kwp napelem + inverter 20%) ami jelenti, hogy 6 kw inverter és 7,2 kwp napelem telepíthető maximálisan? Mivel ez csak a tervezett hőszivattyú beépítés fogyasztását tervezett kiváltani műszakilag megoldható saját erőből további napelemek és inverter telepítése? Kaptam olyan infókat, hogy bővítés címszóval az áramszolgáltatónál megoldható. Ebben az esetben egy 2. invertert (a 100%-os pályázat miatt szükséges) és szükséges napelemeket kell telepíteni. Esetleg ez utóbbi akár elszámolható lehetne az 50%-os pályázatban is?
