Hát szerinem nem :) Ha újra kell rajzolni a házat felmérés alapján, akkor szerintem a tervező elkérheti majdnem egy komplett tervezési díját, nem? Vagy ilyen átalakításkor elég csak az adott részletet megrajzolni? De abból meg sok nem derül ki. Egy komplett alaprajz, meg az adott oldal homlokzati rajza és metszet szerintem kell ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön, hogy miröl is van szó. Én így gondlom legalábbis.
"megvalósulási stb. tervet készíthet e az ember. "
"egyszerűbbnek tűnő tervet sem készíthetsz el, ha nincs rá jogosultságod."
Ezek szerint egy vizhálózati nyomvonal tervet, egy fűtéstervet és sorolhatnám nem készíthet el magának az ember ?
A terv nem csak a 'hatóság ' tájékoztatására kell . az kell nagyon sok célból, pl. anyag beszerzésre a melósok tájékoztatására stb.
mint írtam ismerve a magyar emberek pöcsét mániáját, meg szemellenzős magatartását - eleve megkerültem a problémát - csak nem fogok egy kb. 1 óra munkáért 20 eft - ot fizetni.
megrajzoltam, elkészítettem a tervkészítés szabályai a szerint, majd egy bt. pöcsétjét rányomtuk - még azt ismondtam a bt sok - 15 - tevékenységi körében szerepe egy olyan , hogy " műszaki szolgáltatás " hát ebben nagyonsok minden belefér, de akkor a szarkezelő vállalat bürokráciáján akartam túl lenni és megoldottam.
Ez a mentalítás nagyjából olyan, mintha ezek után beadványokat, szerződéseket csak ügyvédek készíthetnének.
Sokan nem tudják - még a szerintem pofátlanul kierőszakolt - ingatlan átruházásoknál sem kell ügyvéddel készítettni az adásvételi szerződést - csupán az ügyvédi ellenjegyzés kell hozzá. Természetesen aki nem ért egy szerződés szerkesztéséhez, az bizzon meg ügyvédet.
Sok szerződést lehet ügyvéd nélkül készíteni pl. gépkocsi adás -vételnél stb.
A terv" kell " nagyon sok célból. Pl. azért, hogy lássa a megrendelő mit is fog megvalósítatni, az anyagot beszerezzék, a melósok ne a saját kényük kedvük szerint dolgozzanak. Amikor kész a "projekt" összelehessen hasonlítani az eredeti elképzeléssel, hogy vita ne legyen később. Ami ennek ellenére lehet még így is.
Aztán ha valakinek sok pénze van , készíthet - készítetthet un. megvalósúlási tervet is. Ezt sok "túlterjeszkedő szolgáltató" néha kéri is.
Ja az én gáztervem , mint mondtam. Lett egy engedélyezett a kazános - kéményes megoldásra és egy szintén engedélyezett a konvektorosra , mind kettő szabályos.
Igaz ezek nem megvalósulási tervek. De hát a gázszolgáltató sem örzi az idők végezetéig az általuk engedélyezett saját példányt -irattár, majd selejtezés.
Már miért bnekészíthetne az ember terveket. Mi tiltja ?
Azt írtam, hogy nem üzeletszerűen készülne.
Az emberek egyébként nagyonsokat terveztnek - jól - rosszul !
A jogosultság csak azt jelenti .a piacon nem árulhatom ezt a tevékenységet.
Egyébként nem valami fergeteges dologról beszéltem - egyszerű információ közlésről, amit lehet szöveggel , de néha a rajz jobban fejezi ki. Sajnos aki nyeregben van nagyon szemellenzős. Vagy félti a bizniszt. Ami sokszor nincs is.
A példáim : egy szerelt kémény eelhelyezése egy családi ház kiválasztott helyén - igaz már terv se kell.
Aztán : egy kapu elhelyezés. egy nyomorult tetőtéri ablak. Milyen felelőség kell ehhez. Tudni kell a hatóságnak erről, megnézi ha megfele a formai követelményeknek - érthető, akkor vizsgálja szabad e oda vagy sem - engedélyezi vagy sem.
Más - most téma a klima kültéri engedélyezése.
Valami olyant hallottam csak rejtve lehet bizonyos helyeken.
Amennyiben a Magyar Építész Kamara tagja vagy és rendelkezel az adott építmény tervezéséhez szükséges jogosultsággal, akkor tervezhetsz. Egyébként nem.
Mellékesen megjegyzem, hogy nagyon sok olyan építész van, akinek semmilyen díj nem lóg a nyakában, mégis jól tervez.
Kerdes, hogy mihez kepest szamoljak a modosulast? Van egyebkent keritestervunk, akar be is adhatnank hogy ilyen lesz, csak ugye feleslegesen dobtunk ki ra 50e-t, mert mint engedely mar nem kell. A telekrol az epitkezes elott is volt 1 "nagy" kapu, most latszolag nincs (drotkerites van a lathatoan arra kihagyott helyen), ha lesz ra penz es megcsinaljuk akkor megint lesz. Erre mi vonatkozna elvileg?
Ha a helyi szabalyozas nem rendelkezik rola kulon, akkor a kapu epitese/modositasa nem engedelykoteles - ahogy a kerites epitese sem (most mar).
Azonban a kozut fele gepjarmucsatlakozas kiepitesehez (uj kijarat) vagy modositasahoz (szelesebb kijarat) hozzajarulast kell kerni a kozut kezelojetol (jellemzoen a helyi onkormanyzattol). Ehhez muszaki tervet szoktak kerni.
"E rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése."
Ez azt jelenti, hogy a csatornaárkot megásathatom még mielőtt lenne építési engedély? Azért kérdezem, mert jövő héten bontják a telken található felépítményt, és ha már ott van a munkagép kedfvezményesen megcsinálná (ebben menne a talajregiszter csöve is). A csatornabeállás és a ház között van kb. 30 m, ide jönne egy 2m mély árok.
Építésztervezést csak megfelelő végzettség és gyakorlat után az ezt engedélyező szerv engedélye alapján (Kamara vagy egyéb .. nem részletezem ) lehet üzni.
OK.
Na de :
Nekem korábban volt egy fűtéskorszerűsítésnél egy gáztervezés. Az ezt gyakorló szakembert megkerestem ( a szolgáltató tervellenőre volt - maszekban megcsinálta - ép. gépész) Engedély Ok.
Aztán jöttek a problémák. Ő ugye a szerelt kéményt mint tartozékot kiírta - akár a tűzhelyt a kazánt szerelvényeket stb.
No gondoltam - vásárolok egy engedélyezett külső un. szerelt kéményt, amit szállítanak, felszerelnek és adják a megfelelőségi papírt a szokásos szöveggel : ilyen és ilyen előírások alapján készült a megfelelő agyaggal. Ez az un. kivitelezői nyilatkozat .
Gondoltam sima ügy lesz.
Nem lett.
A kéményseprők játszották az agyukat. Ők szakvéleményt akartak csinálni, na de minek. A tervező ha kiírta a kéményt elvileg kiválasztotta - méretezte ( a táblázatból való kiválasztás is méretezés szerintem). Tehát ők szakvéleményt akartak készíteni - jó mondom csináljanak. Jöttek , de ehhez építési engedély kell, addig hozzá sem kezdenek.
Bemegyek az ép. előadóhoz, elmondom a problémát. Mondja őket különösebben nem érdekli a dolog - ha szomszéd fel nem dob - nem foglalkoznak vele. ) Ok. de a kéményesek kötötték az ebet a karóhoz, addig nem is kezdenek hozzá, amíg nincs építési engedély. N aaz építési engedélyhez ugye terv kell.
Volt egy elég jó engedélyezett homlokzati rajzom. Rá rajzoltam a kéményt, mérettel tipus megjelőléssel stb.. M 1:100 lépték. A gond az volt , mivel gépész tervező, konstruktőr voltam, tehát jogosultságom eleve nem volt .
A kérdésem : saját magának viszonylag egyszerűbb, mondjuk engedélyezési /megvalósulási stb. tervet készíthet e az ember.
Véleményem szerint igen - elsősorban a tartalmi dolgokat kell nézni, ami szerintem megfelelt. Milyen indokkal utasítaná el az önkormányzat ?
Végül a kéményből nem lett semmi, mivel kiderült, túlméterezett az egész rendszer.
Kazános kéményes fűtés helyett lett 1 db parapet konvektor
Bevált.
A gáztervező előkapott egy darab rajzot, kihúzta a kéményt, a kazánt, és bele rakott/rajzolt 1 db. konvektort - ráírta javítva - engedélyezték kivitelezték - a kéményesek elfelejtve.
Más : Korábban egy szennyvízrendszer használatba vételénél csak un. megvalósulási terv benyújtásánál adták meg az engedélyt - kötöttek szerződést a szolgáltatásra.
Ok. terv kell, legyen. Készítek egy nyomvonaltervet, kiírom a beépített anyagokat, méreteket, tehát rajta van a meglévő állapot .
Egy A3 -ra bőven ráfért. Na de annak a hülye szolgáltatónak csak a pecsétes papír jó .
Magamnak nincs pecsét.
Kapóra jöjj egyik rokon bt. -je. Mondom : írd alá, pöcsételd le. Először problémázik, végül a tevékenységi körében benne volt az un. "műszaki szolgáltatás " megnyugszik. Olvashatatlan aláírás, pöcsét. Be a szolgáltatónak aki egyébként szerintem túlterjeszkedett - nem hatóság a szarkezelő cég - na mindegy elfogadta. lefűzte, azóta is az irattárban porosodik.
Kérdésem : ha a polgár leírja , lerajzolja, benyújtja, van e jogalapja az elutasításnak ?
Szerintem nincs. Aki magának készít tervet - nem üzleti alapon, elviekben nem utasítható el. Azt kéne ezeknek a hatóságoknak vizsgálni, ami benne van - hiszen egy terv egyszerű információ közlő dokumentum. Természetesen a szabályok szerint elkészítve , úgy hogy a terv olvasható legyen.
És most örömmel olvasom : szerelt kéményhez nem kell építési engedély !
Na ez szép.
Megint más: elvileg a tető téri ablakok beépítéséhez is kell építési engedély. OK. előírás..
Mondtam van elég jól kidolgozott un. homlokzati rajzom az épületről. – Rárajzolom, kiírom az ablakok tipusát, beírom a méretet, meg ami kell (tul lap. stb.). Rövid műleírás - mi készül, hogy készül stb. Beadom.
Mivel utasíthatnak el ?
Megállná e a helyét, ha elutasítás esetén pert indítanák a jogtalan elutasítás miatt.
Ennyi !
D.
Építési engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységek:
A temető területén urnasírhely, (kettős) sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
A telek határain, valamint a telek területén kerítés építése. (Természetesen továbbra is érvényben marad a kerítésekre vonatkozó OTÉK 44. §-a, miszerint a telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat is meghatározhatja. Például ha az önkormányzat előírja, hogy tömör kerítés legfeljebb 2,50 méter magasságig létesíthető, akkor ezt a rendeletet ugyanúgy be kell tartani, csak nem kell hozzá engedélyt kérni. Ellenkező esetben büntetést és bontási kényszert von maga után a renitens.)
Telek természetes terepszintjének 1 méteres vagy annál kisebb végleges jellegű megváltoztatása.
Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha talapzatával együtt mért távolsága 3 méter vagy annál kisebb.
Kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút stb.)
Zászlótartó oszlop (zászlórúd és zászlótartó építése).
10 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 méter vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, mozgatható WC) építése.
A 2 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése.
A rendezett terepszinttől számított 1 méteres vagy attól alacsonyabb támfal építése.
Napenergia-kollektor, szellőző, klíma és szerelt égéstermék-elvezető és szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, szelektív hulladékgyűjtő, szőnyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz, 10 m3 vagy annál kisebb űrtartalmú tartály elhelyezése.
A 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése.
E rendelet hatálya alá tartozó közműbecsatlakozási műtárgy építése.
Háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése legfeljebb 10 m2 vagy annál kisebb alapterületig.
Kerti lugas, pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése legfeljebb 20 m2-es alapterületig.
A szerelt égéstermék elvezetőre csak akkor kell építési engedély, ha az épület, amire ki akarod helyezni műemléki védelem alatt áll, vagy műemléki területen található.
Egy dologra még figyelj: az égésterméket a tető fölé vezesd ki, a szomszédra semmiképp.
Nyílászáró csere - amennyiben nem változtatod az áthidaló méretét - nem engedély köteles.
De ha teljesen biztosra szeretnél menni, akkor nyújts be egy kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz, melyben leírod, hogy mit szeretnél csinálni, s hogy ez engedély köteles-e vagy sem.
Vidéki családi háznál fűtésátalakítást tervezünk, a meglévő gázkazán mellé egy vegyestüzelésűt is beállítanánk. A vegyestüzelésűhöz falon kívül szerelt acél kéményt alkalmaznánk. A kérdésem az lenne, kell-e ehhez építési engedély? Utcafrontot nem érinti, nem is látszik.
37/2007: "nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje"
márpedig ez áthidalót nem változtat, tehát ilyesmivel szabadon lehet garázdálkodni, hacsak valami helyi rendelet, vagy pld. műemléki védettség felül nem írja
