„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
A "folyamat" leg érthetetlenebb része, amit az Istenük kitalálóival műveltek a keresztények, Jézus imádói!
Már a 4. és 5. században zsinagógákat égettek fel a keresztények. A mészárlások száma ismeretlen. Az első zsinagógát a negyedik század közepén a dertonai Innocentus püspök parancsára pusztították el Észak-Itáliában. Az első ismert elpusztult zsinagógát az Eufrátesz folyó mellett égették le, 388-ban Kallinikon püspökének parancsára. 17. Toledoi Gyűlés, 694-ben: A zsidókat rabszolgásították, a javaikat elkobozták, gyermekeiket erőszakkal megkeresztelték. Limoges (Franciaország) püspöke 1010-ben elűzte és megölette a város zsidóságát. Első keresztes hadjárat: 1096-ben zsidók ezreit mészárolták le, kb. 12000-et összesen. Helyszínek: Worms 1096. május 18. ; Mainz 1096. május 27. (1100 halott); Köln, Neuss, Altenahr, Wevelinghoven, Xanten, Moers, Dortmund, Kerpen, Trier, Metz, Regensburg, Prága és más helyszínek. Második keresztes hadjárat: 1147. több száz zsidót ölnek meg (Ham, Carentan és Rameru (Franciaország). Harmadi keresztes háború: 1189-1190-ben angol zsidó közösségeket fosztanak ki. 1235, Fulda, Németország: 34 zsidó férfit és nőt mészárolnak le. 1257-1267: London, Canterbury, Northampton, Lincoln, Cambridge, és más városok zsidó lakosságát irtják ki. 1290-ben, Lengyelországban (akkor Bohémia) 10.000 zsidót öltek meg. 1337-ben kezdődött zsidó-gyilkos őrület a németországi Deggendorfban, mely kiterjedt Bajorország, Ausztria és Lengyelország 51 városára. 1348-ban a svájci Bázel és a franciaországi Strasbourg minden zsidó lakosát elégették (2000 halott). 1349-ben több mint 350 németországi város teljes zsidóságát megölték, többségüket élve égették el. (Csak ebben az évben több zsidót öltek meg keresztények, mint ahány keresztényt 200 évvel ezelőtt a római üldözésekben elpusztítottak). 1389. Prága: 3000 zsidót mészároltak le. 1391: Martinez püspök vezetésével zsidókat mészároltak le Sevillában. 4000-et öltek meg, 25.000-et eladtak rabszolgának. Könnyen meg lehetett őket különböztetni a világos színű “szégyenjelek” miatt, amelyet minden 10 éven felüli zsidónak viselnie kellett. 1492, az év, amelyben Kolumbusz felfedezte Amerikát: több mint 150.000 zsidót üldöztek el Spanyolországból, sokan az úton pusztultak el. 1648-as Chmielnitzki mészárlás: Lengyelországban 200.000 zsidót ölnek meg.
A történet folytatódik egészen az Auschwizti krematóriumokig....
Már 385-ben a spanyol Priscillanust és hat követőjét fejezték le a németországi Trierben. Manicheai eretnekség: egy őskeresztény szektát, amely gyakorolta a születésszabályozást, óriási hadjáratok során mészárolták le szerte a Római Birodalomban 372 és 444 között. Több ezer áldozat. Albigensek: Az első keresztes hadjárat során más keresztényeket is lemészároltak. Az albigensek jó keresztényként tekintettek magukra, de a római katolikus szabályokat, adókat és a születésszabályozás tiltását nem fogadták el. Az erőszak kezdete: III. Ártatlan pápa parancsára 1209-ben. Bezirs-t (ma Franciország területén) 1209. június 22-én elpusztították, minden lakóját lemészárolták. Még olyan katolikusokat is megöltek, akik nem voltak hajlandók eretnek barátaik, szomszédjaik ellen fordulni. 20.000-70.000 halott. 1209. augusztus 15-én Carcassonneban ezreket mészároltak le. Több más város is hasonló sorsra jutott. A következő 20 évnyi háború során majdnem minden Kathart (Languedoc, a mai dél-Franciarország akkori lakosságának felét) kiirtották. A háború végezte (1229) után pár évvel (1232) megalakult az Inkvizíció, hogy felkutassa és elpusztítsa a megmaradt és bujkáló eretnekeket. Az utolsó Kathart 1324-ben égették el máglyán. Csak a kathar eretnekek kiirtása 1 millió áldozatot számlál. Más eretnekségek: waldéziai, paulkiánus, runkárianus, jozsefita és sok más. Legtöbbjüket kiirtották. Legalább százezer áldozat. Torquemada, spanyol inkvizitor egyedül 10.220 ember elégetéséért felelős. John Huss-t, a pápai esendőtlenség és bűnbocsánat kritikusát 1415-ben égették el máglyán. B. Hubmaier egyetemi professzort 1538-ban máglyán égették el Bécsben. Giordano Bruno, dominikánus papot hét évnyi rabság után égették el máglyán, a római Campo dei Fiori-n, 1600. február 17-én.
A kereszténység kezdeteitől 1484-ig több ezer embert gyilkoltak meg boszorkányság miatt. A boszorkányüldözés korában (1484-1750) a modernkori adatok szerint több százezer embert (80%-ban nőket) égettek el máglyán vagy akasztottak fel.
Első keresztes háború: 1095-ben II. Orbán pápa parancsára. 1096. június 24-én Magyarországon, Zimonyban ezreket mészároltak le, 1096. június 12-én Mosonban ezreket mészároltak le. 1096. szeptember 9 és 26 között Nikaibán ezreket mészároltak le. 1098 januárjáig 40 fővárost és 200 erődöt foglaltak el (a mészárlás adatai ismeretlenek). 1098. június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le. 1098. június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nők és gyermekek is). Itt a keresztények “mást ártalmat nem okoztak a nőknek, mint hogy a kardokat átdöfték a hasukon” – mondja a keresztény krónikás a chartres-i Fuclher. 1098. december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt “a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit” – írja Albert Aquensis krónikás. 1099. június 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, több mint 60.000 embert öltek meg (zsidókat, muszlimokat, férfiakat, nőket, gyermekeket). Egy szemtanú szavai szerint: “Salamon temploma előtt akkora mészárlás volt, hogy az embereink bokáig gázoltak az ellenségeink vérében”, aztán pedig “boldogan és örömtől könnyezve meneteltek embereink a Megváltónk sírjához, hogy dicsérjék és leróják tiszteletüket.” Tyre érseke szemtanúként ezt írta: “Lehetetlen volt borzalom nélkül nézni a mészárlást; mindenhol emberi testrészek feküdtek, és az egész talajt a lemészároltak vére fedte. Nem csak a minden irányba szétszórt fejetlen testek és megcsonkított törzsek látványa keltette a borzalmat azokban, akik látták ezt. Sokkal szörnyűbb volt rámeredni a győztesekre, akikről tetőtől talpig csöpögött a vér. Bárki aki rájuk nézett, elborzadt. A jelentések szerint csak ebben a templomban egyedül tízezer hitetlen pusztult el.” Aurai Eckehard, keresztény krónikás megjegyezte, hogy “még a következő nyáron is a rohadás szaga szennyezte egész Palesztina levegőjét.” Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
Ahogy a kereszténység törvényes lett (315-ben), egyre több pogány templomot pusztított el a keresztény gyülekezet. Pogány papokat gyilkoltak. 316 és a 6. század között pogány hívők ezreit mészárolták le. Példák az elpusztított templomokra: az aegaeai Aesculap szentély, a Golgotai Afrodité templom, a libanoni Aphaka és a Heliopolisz. Keresztény papok, mint a helipoliszi Cirill és aretúziai Márk “templomrombolóként” híresültek el. A pogányság 356-ban lett halállal büntetendő. Teodóziusz, keresztény császár (408-450) még gyermekeket is kivégeztetett, csak mert pogány szobrok maradványaival játszottak. Keresztény krónikák szerint “betű szerint követte a keresztény tanításokat…” A 6. században a pogányokat minden joguktól megfosztották. A negyedik század elején a filozófus Szopratoszt kivégezték a keresztény hatóságok követelésére. 415-ben a világ leghíresebb női filozófusát, alexandriai Hypatiát egy Péter nevű keresztény képviselő által vezetett, feldühödött keresztény tömeg üvegcserepekkel szabdalta darabokra.
Károly császár (Charlemagne) 782-ben 4500 szászt fejezett le, akik nem akarták felvenni a kereszténységet. Steding parasztjai megtagadták a fojtogató egyházi adók fizetését: kb. 5000-11000 férfit, nőt és gyermeket mészároltak le közülük 1234. május 27-én a németországi Altenesch közelében.
A 15. századi Lengyelországban 1019 templomot és 17987 falut raboltak ki a Rend Lovagjai. Áldozatok száma ismeretlen. A 16. és 17. századi Írországot angol csapatok “pacifizálták és civilizálták”, ahol “vad írek”, “oktalan bestiák éltek az isten és a jómodor ismerete nélkül, a javak, marhák, nők, gyermekek és egyebek közösségében.”Ennek hatására az írek úgy civilizálódnak, hogy “az emberekre hat a nagy terror, mikor meglátják az út mellett a halott apáik, testvéreik, gyermekeik, szomszédjaik és barátaik fejeit.” Kelta írek tízezrei estek áldozatul a mészárlásnak.
Egy könyörtelen mészárlás. A francia François Dubois festménye az 1572. augusztus 23-24. éjszakáján, vagyis Bertalan-nap hajnalán végrehajtott tömeges mészárlást ábrázolja, mikor is katolikus nemesek vezérletével több ezer hugenottát, azaz francia protestánst öltek meg előbb Párizsban, majd vidéken is: az öldöklés hulláma elért Rouentől Bordeaux-ig.
A volt spanyol gyarmatokon ma 4 országban van fehér többség: Argentína, Chile, Uruguay, Kuba. Plusz Dominika és Puerto Rico, ahol fehér-néger a többség.
Mindenhol máshol indián vagy indián-fehér többség van.
Egyetlen egyházi személy halála elég volt tehát ahhoz, hogy a kereszt nevében keresztes háborút hirdessenek keresztények ellen. Európa első olyan szentnek titulált háborúja kezdődött meg, amely nem a hitetlenek, hanem saját keresztény társaik legyőzésére irányult.
.....
.....
majd szabályos mészárlás vette kezdetét, amelyben a keresztesek vallásra, nemre, korra való tekintet nélkül megölték a lakosok legalább 90 százalékát, kb. 15-20 ezer embert. A legenda szerint Simon de Montfort megkérdezte Arnaud-Aumaryt, aki az egyházat képviselte, hogy mégis miként különböztessék meg a katharokat a katolikusoktól, és azt a választ kapta, hogy „öljétek meg mindet! Isten majd felismeri az övéit.”
Miféle népirtás, ha ma is tele van indiánokkal Latin-Amerika?
Itt is éppen a kereszténység pozitív szerepe látszik.
A felfedezés után valóban elindult egy kemény népirtás. S ezt a spanyol katolikus papság állította le, végül kikényszertíve a spanyol királynál az 1542-es indiánvédelmi tv. kiadását.
Tulajdonképpen ma csak ott nincs indián, mely a legelején lett kolonizálva, lásd karibi szigetek. A kontinensen egy csomó helyen indián vagy indián-fehér keverék többség van.
Persze csak a spanyol és portugál gyarmatokon maradt meg sok indián, a brit és más területeken nyilván nem hatott a katolicizmus.
Szentpétervár nem állította le a deportálásokat. A népirtás következtében a kaukázusi nép 650 ezres emberveszteséget szenvedett, csupán 30 ezren maradhattak a cári birodalomban mezőgazdasági tanácsadóként, de ők a kozákok folyamatos vegzálásának voltak kitéve.
