"Remélhetjük, hogy ez a fórum nem finnugrista felmondóverseny?"
Nem, dehogy! Sőt! Megnyugtatlak, itt viszonylag kevés a tudomány eredményeit elfogadó, a különféle igazolatlan,délibábos, áltudományos teóriákhoz szkeptikusan viszonyuló hozzászóló.
Ha megengeded, segítek kicsit, mert látom problémás számodra bizonyos szavak helyes értelmezése, megfelelő használata. Szóval az van, hogy egy kérdést feltenni és a "toporzékolni" az nem szinonimák. Eme két tevékenység egymástól meglehetősen eltér. Analógiát sem fedezhetünk fel köztük. Ez nálad valahogy rosszul rögzült. Érdekes, hogy miközben jelenlegi nyelvállapotunk is így kifog rajtad, még van kedved beleártani magad nyelvünk történetébe.
Igen létezik Túrony település, de elnevezése nem köthető sem a túr igéhez, sem a torony főnévhez.
RÁZ-REZ(zen) ROZ(oga) de a RÉZ anyag is nem rokonai a ZÚG, ZUHan szavaknak, közös pontjuk hogy a Z mint hang mindnek részese a valóságban is mint hallható hang. De a RáZ-REZ-ROZ formák már tényleg közeli rokonok. Sőt a REZ továbbfejlődve már RESZket lesz ha valaki reszket, hát ennek köze van erősen a REZgésnek. De a zúgásnak nem sok köze ehhez.
RÉZ szó is REZgő értelmű, mert REZONÁL az RÉZ-ZENÉL fordíthatjuk le, és valóban hiszen a RÉZ az egyik legfontosabb hangszeralapanyag. Nem véletlen hiszen jó REZgő anyag, jól RÁZkódik ha épp így mondom.
1: De közvetlen a KÖR származékai a szavak, azt jelenítik meg az új szavakban is. Ezért mondom hogy elbeszélünk egymás mellett és elnézel a közölt tények mellett is. Nem úgy értendő, hogy mindenre válaszolni kell, azt én sem tudom megtenni, egyszerűen az idő végett, nyilván nem írhatunk non-stop.
Arra gondolok, hogy leírom X hangalak régen használt változatát, és figyelembe se veszed, mikor azok TÉNYEK. A KER a KERING szóban KÖRt jelent. Nem csak pusztán némiképp kapcsolatos vele, hanem jóformán egyenlő vele. mert a K_R a KÖR gyöke. De a K_L is sokszor, a KOLOSVÁR, a KOLOZSVÁR, KÖRÖSVÁR, és ha utánanézünk, akkor ténylegesen egy körös várnak épült és ez lett megnevezve.
Családnevekben is van KÖRÖS(KÖRÖSSY, meg van KOLOS/KOLOSSY is. Egyjelentésű dolgok több formában.
Mint a TORONY is van TORNYA, TERENYE, TORNA, TORMA, TOROMA, TÚRONY, TORNYI, TIRNYES-TORNYOS kifejezés is van. Ezek akkor is egy dolgok, ha tetszik ha nem, mind volt használatban, persze ma a TORONY szót használjuk, de ugyanakkor a településeink és családneveinkben megőrződtek a régebbi verziók is.
A KÖR fogalmát elődeink sem pusztán csak és kizárólag egy 360 fokos önmagába záródó vonalú dologra értették csak. És ma sem csak így értjük, még egyes valódi KÖR kezdetű szavunkban sem. Az autóbuszok KÖRjáratai sem fognak 360 fokban körözgetni, mégis a KÖR szót használjuk rá. Pedig ez kevésbé KÖR, mint a KERing KERje, mert ez utóbbi egy KÖRmozgást kifejező szó. Aki bizonyos ügyekben KÖRültekintően jár el,ma már az sem úgy értendő hogy kiáll az utcára és 360 fokban körbenéz, hanem odafigyel mindenre.
De akkor is a KÖR az alapja az egésznek, ami K_R és nem csak a pontos KÖR hangalak. A K_R adja meg a körértelmet megannyi más nem pontosan KÖRként indított szóban is.
Egy szócsoport a RÁZ, REZEG, ROZOGA, ez is hangváz, már ránézésre is látszik ezen szavak közelisége. Pedig a R_Z közt is láthatjuk hogy megváltozhat a magánhangzó, megőrzi a szó ezt a RÁZós értelmét.
Ezt már sokszor írtam, de úgy látszik még sokszor le kell: figyeljünk és koncentráljunk a sorrendre.))
Tehát 1. állomás, mint alapvető szükséges feltétele a beszédnek: Az ember már ki tudja ejteni a hangjait.
És ebből, mint alapvető feltételből születhet csak meg a 2. állomás: Elkezd beszélni.)) ugye milyen logikus?... Ez fordítva nem megy, mert csak így működhet...
"Kár adnod az értetlent! Az egész topik erről szól és ennek a tagadásáról."
Nem világos számomra, hogy mit értesz az "erről" alatt. Lehet, hogy számodra sem, különben megpróbáltad volna szabatosan körülírni. Javaslom is, hogy próbáld meg. Ha ez sikerül, akkor máris közelebb kerültél ahhoz, hogy érdemben is véleményt nyilváníts, okosan érvelj. Ha már mindez jól megy, máris nem érzed majd szükségét az indulat-vezérelte minősítésnek.
"K_R egy hangváz gyök, a gyökök/gyökerek lényege hogy összefoglalnak. De mégis egy szóval kifejezhető a dolog, azt mondjuk hogy KÖR."
Ez a különbség a kettőnk álláspontja között: Te egyetlen szóval (kör) fejezed ki a különböző gyökök jelentését (mindre ráhúzod, hogy KÖR értelműek), én meg azt mondom, hogy csak a KÖR gyöknek van 'kör' jelentése, a többi ennek a jelentésnek (és egymás jelentésének is) a rokonai. Más szóval egyikük sem körjelentésű, hanem csak KAPCSOLATOSak a körrel. Tudom, hogy ez neked furcsa, de a kört nem szerelheted a kocsi kereke helyére. Ez két külön fogalom, két külön jelentésű gyök, ugyanakkor egymással rokonok.
Mások a görbeséget, kerekséget látják a K_R vázban...
"De a nagyjánál még ma is teljesen egyértelmű a KÖR kapcsolat."
Így helyes.
"A KERÍTÉS nevű dolog is volt egykor KÖRÍTÉS, a KERÍT szót még KÖRÍT is mondták."
Nem kell ragaszkodni a 'kör' szóhoz, mert attól nem lesz kör, a szögletes kerítés, hiszen itt egy elvont dologról van már szó, amivel arra képre utalunk, hogy valamilyen területet egy folytonos kerítéssel elválasztunk a környezetétől. (elkezdjük építeni, majd visszatérünk oda, ahol elkezdtük, más szóval 'körbe' kerítettük.)
"Akkor ott van az hogy ÉNEKKAR, ami ÉNEKKÖR is. Vagy a tanári KAR tanári KÖR formában volt használatos."
Igen, vannak ilyen egykor azonos hangzású kapcsolatok, ahol mindegyiknél elfogadható a kör jelentés (pl. a görbültség már nem) de nem mindenütt.
Azért ragaszkodok inkább ahhoz a megoldáshoz, hogy ezeket a gyököket a 'kör' jelentés rokonaiként tartsuk számon, mert ez jobban fedi a valóságot.
A legnagyobb probléma, mikor a kör értelmet a K_R hangvázzal kötjük össze, mintha ez a váz adná a körértelmet. Lásd az egyéb "körértelmű" gyököket: GUR, PÖR, FOR, SER, TOR.
Mert ugye, a TÉR is körértelmű hiszen, ha körbenézünk akkor a magunk körül látjuk a teret. Hovatovább mindenre ráhúzhatjuk a körértelmet, még a TÉVed szó gyökére is, mert aki téved az eltér a helyes iránytól, tehát elgörbül az útja...
"3: Z hangos hangutánzatok : valahogy ki kell mondani, így van épp ZIZ, meg RE-ZZ, meg Zümm, Zúú, és egyebek. Itt még magas szintű filozófiát szerintem kár keresni, valahogyan ki kell mondani őket és kész."
A Z hangot simán ki lehet ejteni magánhangzó nélkül is, éppen úgy, mint egy magánhangzót. Ha egy szúnyogot utánoz valaki, csak Z hanggal teszi.
Ha nagyon precíz akar lenni, akkor résnyire nyitja ajkait, s ettől a Z hang kap egy kis Í színezetet, de ekkor sem mond valós I hangot.
"De a REZZ forma már érdekesebb, mert ez a RÁZkódás gyökszava lett"
Nnnna, megint ez a "ráhúzok valami jelentést a gyökre"... Egyik sem lett a másik gyökszava! Csak rokon jelentésük van.
"Komoly hangutánzó gyökké vált a R_Z és a fordítottja a Z_R is."
Igaz, de ezzel a gondolatmenettel csak eddig lehet eljutni.
A ZÚG, ZAJ, ZAVar, ZENe, ZOKog, ZUHan, ZÚZ gyökök is hasonlóak, ugyan az az utánzó Z hang van bennük, és még a jelentésük is hasonló, pedig más a hangvázuk. Ja, és egyik sem a RÁZkódás gyökszava. Itt már csak a hangok önálló jelentése segít: A felsorolt gyökökben (+ a ZÁR, ZÚZ...) ez az egyetlen közös hang, aminek a jelentése is ott van benne mindegyik gyökben.
"Hangutánzással indul el ennek a karrierje. És mint korábban is írtam, sokszor egy hangjelenség nem csak 1 hang, hanem hangpár, vagy hanghármas, időnként több is."
Ez első mondat telibe talált. A másodikhoz: A hangutánzás a hamis mássalhangzóknál (z, sz, s, r, f, h, ahol egyedül is kiejthetők) nem volt szükség semmilyen "segéd" hangra ahhoz, hogy egy természetes hangot utánozzanak. Később persze megtették, a pontosítás, a jobb beazonosítás okán.
"Ahogyan egy CSORgó víz sem csak CSét hallatt, ott is valósan párhuzamos vele az R is, csak nyissunk meg egy CSAPot, és hallani fogjuk."
Csakhogy, amikor a természet hangjait kezdtük utánozni még nem tudtunk beszélni. Mert a beszéd úgy kezdődött, hogy nem tudtunk beszélni, szavakat (hangsorokat) kimondani.
A testrészeken való számolás az ősi, ez adja a hattal való számolást, ami a mai napig él.
A számok nevei több nyelvben megmaradtak töredékesen a testrészek neveivel a tizes számrendszerre való áttérés után is.
Aztán, egyszer, amikor valaki rájött, hogy a számok, a számolás az egy elvont valami, egyben arra is rájött, hogy számolhatunk akár az ujjainkon is. (Mivel az emberek többsége jobbkezes, így azzal mutat, természetszerűleg a bal kéz ujjaival kezdi a számolást., rámutatva.
A hatos szám így a jobb kéz hüvelykujja lett.
(Úgy néz ki, hogy nem mindenki tudta ezt a számolási módot megérteni, azaz nem értette meg a számok lényegét. Ebből néhány kifejezésünk fennmaradt:
„Nem jut ötről a hatra”. „Ötöl-hatol”. „Összehord hetet-havat” (de nem hatot)
Pl.:
Mongol: doloovor : index finger [OM dolughabhuri < dolugha-; see dolooh]
............. doloo : seven num [OM dolughan < dolugha-]
Érdekesek ezek az "átvettük" c. csasztuskák... (A lengyel is tele van orosz "átvételekkel" a szisztéma szerint...)
Maguk a csuvasok is agyalnak a múltjukon:
Csuvasokról ókori és középkori írók:
Elkerülte őket, hallgatott róluk a VI. századi gót történész, Jordanes … (amikor a gót király Germanarichról ír)… (amikor a mai) csuvas nép szomszédait említi a Volga-vidéken –mordvinokat és cseremiszeket, semmit nem mond a csuvasokról.
Semmit nem mond Chuvashiáról a kazár kagán, József, az ő híres levelében a spanyol méltóságnak, a zsidó Hasdai ibn Shafruta-nak. Felsorolja a Volga (Itil) folyó mentén élőket, a burtaszokat, bolgárokat, suwar-okat, az arisz (erza), tsarmis (cseremisz), venentit, szever, és szláv népeket (X. sz.)
[csuvasokat nem említ ő sem]
Hallgat róluk az Elmúlt Idők Krónikája (PVL) 859-ből, ahol ezt olvassuk:
"És íme a lényeg, más nyelvűek, akik tisztelik Oroszországot: csúdok, merják, vesz nép, muromák, mescserek, cseremiszek, mordvinok
Nem tesznek említést a csuvasokról az arab írók és geográfusok, Ibn Fadlan, Mukadessi, Istahri, Jakut, stb.
Обошел их полным молчанием готский историк VI в. Иордан, отметивший в числе народов, плативших дань готскому королю Германариху, сопредельные
Nem a bekezdések sorrendjében reagálok, de számozom.
1: Nem tudom már lekövetni a K_R KÖRrel kapcsolatos meglátásaidat, és az ezzel kapcsolatos pálfordulásokat, amelyek akár 24 vagy 48 órán belül is bekövetkezhetnek. Tényleg ember legyen a talpán, aki ezt nyomon tudja már követni. Egyszer tagadod az egészet, aztán mintha átlátnád az egészet, majd jön egy újabb pálfordulás egy köztes állásponttal.))
K_R egy hangváz gyök, a gyökök/gyökerek lényege hogy összefoglalnak. De mégis egy szóval kifejezhető a dolog, azt mondjuk hogy KÖR. Ez utóbbi a ma pontos térformát, alakzatot jelöli meg. Természetesem vannak már megváltozott értelmű szavak, amelyek távol kerültek az eredeti értelmüktől. De a nagyjánál még ma is teljesen egyértelmű a KÖR kapcsolat.
A KERÍTÉS nevű dolog is volt egykor KÖRÍTÉS, a KERÍT szót még KÖRÍT is mondták. Ugyanazok voltak azok is, csak másik hangalakban. Csak változnak a szokások, meg új fogalmak is születnek, indokolt hogy különbségeket tegyünk. A nyelv is újít, rendez. A KÖRÍTÉS szó ma is használatban van, csak ma nem a kerítésre van mondva, hanem az egytálételek KÖRETére, a hús köré teszik a tésztát, salátát és miegymást.
Sok ma KAR-KER-KOR stb. kezdetű szavunk még az írott történelmünk emlékeiben is KÖRként vannak leírva,
tehát a nyilvánvaló logikusságon felül még konkrét tárgyi bizonyítékok is alátámasztják ezt, és ez KERÍT szóra is igaz. CZ-F KÖRÍT cikk. De sok más szövegben is fellelhető.
Akkor ott van az hogy ÉNEKKAR, ami ÉNEKKÖR is. Vagy a tanári KAR tanári KÖR formában volt használatos. Ezen nincs mit megmásítani, egyértelmű hogy ugyanarról van szó itt, ha KAR ha épp KÖR. Mert itt ez egy.
De arra is van konkrét bizonyíték hogy a KORSZAK az egy KÖRSZAK, mivel így van használva pontosan ugyanilyen értelmű szövegkörnyezetben mint ma. Tehát ezek már rég túlmennek azon, hogy vita tárgyai legyenek. KÖRértelmű szó, a KOR is, de ebben a formában már egy pontos jelentéssel, ez az idő KÖRE.
2: ŐZ akkor kipipálva, ez sínen van.
3: Z hangos hangutánzatok : valahogy ki kell mondani, így van épp ZIZ, meg RE-ZZ, meg Zümm, Zúú, és egyebek. Itt még magas szintű filozófiát szerintem kár keresni, valahogyan ki kell mondani őket és kész.
De a REZZ forma már érdekesebb, mert ez a RÁZkódás gyökszava lett igen komoly szómennyiséggel és ide tartozhatnak ennek fordítottjai is, a Z_R ZÁR, ROZoga, ZÖRej, REZZen, REZeg, ZERGE ZÖRGETI a RÁZkodó bokrot, REZZen és ZERREN is egyszerre.)) Komoly hangutánzó gyökké vált a R_Z és a fordítottja a Z_R is.
Hangutánzással indul el ennek a karrierje. És mint korábban is írtam, sokszor egy hangjelenség nem csak 1 hang, hanem hangpár, vagy hanghármas, időnként több is. A REZgő hang egyszerre Z és R hangok váltakozásai. Ahogyan egy CSORgó víz sem csak CSét hallatt, ott is valósan párhuzamos vele az R is, csak nyissunk meg egy CSAPot, és hallani fogjuk. Még P is bekeveredik néha, csak figyeljünk. A CSAP is hangutánzó eredetre.
4: Az ÍV-ÖV-ÉV esetén is a gyök "képlete" ez lehet: X bármely magánhangzó + fix V hang ebben a sorrendben. Persze ez a forma közel sincsen "betelve" , ezzel a 3 magánhangzóval így az ÍV vezérletével mégis látszik egy közös értelem.
A SZÍV szó az más lehet, szintén hangutánzó elemből építve mint ige, a SZI formából, ami egy sziszegős valós hang ami ihlette a SZÍV igét. A SZÍV főnév meg már azért az ami, mert az meg a VÉRT SZÍVJA és pumpálja, a SZÍVVERÉS szó a SZÍVást és a pumpálást kifejező VER igét is tartalmazza egyszerre...
"Látszólag nincs, amennyiben önkényesen válogatsz, hogy a rögeszmédhez keress érveket."
Mindkét nyelvben az azonos jelentésű gyököket válogattam össze, nem is tehettem mást. Te itt olyan szavakkal rukkoltál elő, amiknek a magyarban nincs alaki megfelelője/hasonmása. Ebben az esetben fel sem merülhet az átadás lehetősége.
Amúgy, ha van egy szócsoportban alaki stabilitás, akkor az azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az a szóbokor valóban ősi lehet abban a nyelvben.
"Nem erről van szó, úgy figyeltem meg hogy a neked nem tetsző részeket úgy átléped ,mintha ki se lett volna mondva, elnézel mellette, ha a hangelméletedbe bekavar."
Nem kavar be, csak túl hosszúra nyúlna egy-egy hozzászólásom, ha minden mondatra tételesen válaszolnék, mivel vagy úgy ítélem meg - lehet, hogy hibásan - azokra is válaszoltam érintőlegesen, vagy egyszerűen egyetértek vele.
"Egyik nap még a KERing mögött sem látsz kört, sőt körömszakadtáig ellene mész, aztán meg írsz egy ilyen 1848-at, ami meg egy egészen jól sikerült összefoglaló lett, és ebből meg az látszik, hogy mégiscsak érted ezt a dolgot."
A KERing mögött természetesen ott a körmozgás, nem is ezt vitatom sosem, csak azt, mikor minden hasonló gyökre ráhúzod a KÖR jelentést: Ez is KÖR értelmű, az is KÖR értelmű.
Ha figyelsz, így fogalmaztam az 1848-ban:
"A jelentése a kör jellegzetes alakjához kapcsolódik." - Tehát nem KÖR értelmű, hanem rokonítható vele. Ennyi a különbség, de ez elég nagy.
"Biztos hogy egy ember ír a neved mögött?..."
Biztosítalak, bő 16 éve ezen a néven írogatok erre a fórumra...
"De ez az 1848. egész jó lett..."
Örülök, ha így látod... Illetve annak, hogy valahol mégis közös nevezőn vagyunk, ha a részletekben nem is mindig értünk egyet... De így legalább van miről vitatkozni...
toral, torari, torarius ugyan annak a szónak különböző változatai, mint a torony, tornyos, tornyoz
torcula, torcularis, torcularius, torculo szintén azonos szavak toldalékolva.
Nem sorolom tovább, a felsorolt 18 szó valójában 5 (alap)szó, a többi ezek toldalékolt változatai.
Nem mellesleg én is felsoroltam néhányat, köztük vannak az általad citáltak egy része is....:
"Latin 'tórus'=tekercs, kiemelkedő rész 'tortus'= sodrott, 'torquis'=sodrott, forgatag. 'torno'= esztergályoz, kerekít, 'torculo'=bort sajtolni.
'turris' =torony, négyszög alakú csatarend.
Tehát a latinban a TOR gyök leginkább a kör-alakhoz/mozgáshoz kötött, de a négyzet alakú csatarendnek is ez a gyöke." (1770)
Ha megnézzük a felsorolt magyar és latin szavak jelentését, azt látjuk, kevés "átfedés" van közöttük a torony-t leszámítva, ami azt jelenti, hogy ez a gyök mindkét nyelvben egymástól függetlenül jöhetett létre, vagy maradt fönn korábbi, akár közös elődjéből.
Ami a német átvétel lehetőségét illeti: Mi a bizonyíték arra nézve, hogy az átvétel iránya németből magyar? És nem fordítva?
csakis érveket adok elő, méghozzá tényadatokkal. ha nem érted, olvasd át újra és gondolkozz.
váll : kar (illetve annak töve)
az IE etimológia is a kar értelmű arm-ot, a latin váll értelmű armus-ból származtatja (lásd etymonline)
a kar-tő hangtanilag a finn hartia és a lapp ardee, a karéliai hardii (a tő finnugor alapszó, szóval létezett náluk mint külön szó) váll jelentésű hangalak eléggé világosan követhető, h a váll (hartia és ardee) utótagja az tő jelentésű hangalak, mivel a váll az kartő.
ahogy a türk kol bash (és a csuvas хул пуҫҫи) jelentése szó szerint kar fő.
jobban nem lehet elmagyarázni, a hibát magadban keresd.
a japán váll szóalakot már csak érdekességképpen teszem be:Japanese 肩 kätä
....
+
azért lehet azt valószínűsíteni (a többi érv mellett), h az eredeti a kar hangalak,
h tényszerűen a türk nyelvek többségében kol kul lett, de azért néhányuknál megmaradt, ahogy a mongolban is a kar hangalak
főleg, h az etimológiai szótár okfejtése eléggé furcsa
karó [1395 k.] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. ujgur qazuq, oszmántörök kaz¡k, tatár qazďq: ’karó’. Ezek előzménye a török *kaz- ’ás’ lehetett. A magyarba *qaruq vagy *qarďq alakban került.
"ZIZEG dolog: hangutánzó, nincs mit ragozni rajta."
Senki nem is vitatta, s ezen valóban nincs mit ragozni. Viszont ez a Z hang számos más szóban is szerepel melyek nem hangutánzóak. Vajon miért?
Ne tévesszenek meg a mai összetett hangutánzó szavak, eredetileg csak a Z hang volt a hang utánzására "kitalálva".
"Ilyenkor hangutánzás esetén pofon egyszerű a történet, valahogy illusztrálásra kerül a hangjelenség, ami egyébként az esetek többségében nem is egy hang lesz, hanem több is."
No, ezt a "valahogy" dolgot kell megfejteni, különben hajítófát sem ér az egész.
Az egyetlen hang után a két hang következik, nem a több.
Nem a ziz(eg)-ből lett a zú-g, hanem a ZÚ, immár kéthangú gyökből, az meg az egyhangú Z-ből.
"ÖV: A CZ-F az ÍV szóval hozza összefüggésbe, szerintem ez stimmelhet."
Igen, ez szerintem is helyes megoldás lehet.
"És akkor ismét egy hangváz előttünk. Mivel gyanítom az ÉV is idevaló szó, az idő körÍVE ez,"
Jó meglátás, viszont ez egy kéthangú gyök(váz), amiből háromhangút lehet alkotni: IV-HÍV/DÍV/MÍV(el)/SZÍV, ÉV-TÉV/CSÉV/DÉV/HÉV/KÉV/LEV/NÉV/RÉV
És ugye, ezekben a gyökökben az általad váznak nevezett két hang van (ÍV és ÉV) Ezek szerint mégis van magán- és mássalhangzóból álló gyökváz?
"De én meg nem ezzel, mert hallottam már többször is őzet, és majd biztos vagyok benne, hogy a saját hangja a neve alapja. Az egyik kiadott hangja egy jó hangos ŐŐŐ, és valóban ez. A Z már igeképzőként viselkedik."
Megnéztem/meghallgattam egy-két videón az őz hangját, s valóban az Ö-höz hasonló hangot ad ki az őzbak. Így ez elfogadható, sőt jó magyarázat.
"De még az első lépcsőfoka is a dolognak valamiért érthetetlen nehézséget okoz számodra, amikor a legkézenfekvőbb."
Nekem ugyan nem, viszont továbbra sem érted azt, amiről beszélek: A K_R vázú gyökök közül egyedül a KÖR-nek van kör-értelme, a többinek a jelentése csak rokona, vagy áttételesen rokona a KÖR gyök jelentésének. Itt a rokonság és az azonosság közti különbség a vita tárgya.
"Ez éppenséggel bizonyíték az egykori gyökökre épülő ragozó ősnyelv maradványára ezekben a nyelvekben.
És, melyik az amelyik ma is ezt a rendszert követi, de sokkal nagyobb szóbokrokat képezve?
Csak nem a magyar?"
Ezt esetleg igazolnád hiteles statisztikai adatokkal? Mondjuk a beszélők száma szerinti első 40 nyelvet vizsgálva. Mert tudod így eléggé délibábosnak tűnik a dolog.
Aztán, ha egy nyelv történetesen nem ragozó-toldalékoló, akkor annak nyelvi előzményei nem ugyanolyan régmúlt időkre nyúlnak vissza?
"Sem a latinban, sem a németben nincs a gyöknek olyan stabil formai azonossága, mint a magyarban"
Látszólag nincs, amennyiben önkényesen válogatsz, hogy a rögeszmédhez keress érveket. Ám ha bárhol felütve a latin, vagy akár a német szótárt, becsületes tárgyilagossággal vizsgálod az azonos tövű szavakat, ilyesmikre lelhetsz.:
Nem erről van szó, úgy figyeltem meg hogy a neked nem tetsző részeket úgy átléped ,mintha ki se lett volna mondva, elnézel mellette, ha a hangelméletedbe bekavar. Egyik nap még a KERing mögött sem látsz kört, sőt körömszakadtáig ellene mész, aztán meg írsz egy ilyen 1848-at, ami meg egy egészen jól sikerült összefoglaló lett, és ebből meg az látszik, hogy mégiscsak érted ezt a dolgot.
Nem tudlak hova tenni bassz.))
Biztos hogy egy ember ír a neved mögött?... Mert az egyik nem érti miről beszélek, a másik meg igen...Hétfőn érti, kedden nem. Ilyen nincs.
Az 1848 írásban úgy kampányolsz a KÖR mellett, hogy én se biztos jobban tenném ezt meg.))
És az az igaz, körök az alapfogalmak ezekben, úgy látom érted ezt mondjuk hétfőn. Kedden meg nem érted miért KER a KER. De ez az 1848. egész jó lett...
"A torony a túr fogalmából alakított szavak, azaz a szóbokor egy szava."
Akkor miért nem túrony?
"Ugyanez áll a kar szavunkra is, amit átvételnek mondasz,..."
Nem én mondom, hanem a nyelvészek. Nyelvészeti kérdésekhez meg leginkább ők konyítanak. Ha fáj a fogam, a fogorvost keresem fel, nem a patkolókovácsot.
Igen, mert én igyekszem bizonyítani amit állítok, Te pedig jószerével külsőségekből, látszatból indulsz ki, amiket nem tudsz igazolni, alátámasztani, magyarázni.
Az igaz, hogy a látszat már önmagában is sokszor elegendő, de csak arra, hogy megsejtsük a gyökök közti összefüggéseket, viszont bizonyítékként csak igen ritkán állja meg a helyét.
Ezért vannak egészen kiváló meglátásaid és csapnivalók is egy kalapban (bocs' a jelzőért) Te magad is kiszűrhetnéd az utóbbiakat egy kis utánajárással...
