hááát bekapcsoltam (mert kézzel is lehet nyomni hogy menjen egy kicsit) hangosabb jóval a pc-nél. de mivel a lakás túlfelén van így már elnyomja a pc-hangja, de kint hangosabb jóval. persze én tudtam aludni 1 méterre a páramentesítőtől is szóval engem nem hozott lázba a 60 000 ft-os full halk venti. nálam a lakás összes ablaka egy oldalra néz a másik oldalon csak a wc-ből nyílik egy ablak egy lichthófra. azt szoktam kinyitni ill ha nincs ez a -7 C meg ilyenek akkor általában nyitva van és ennyi elég. nem kapcsol a venti, de ha főzök és bekapcsolt akkor is halkabb mert a többi tevékenység elnyomja a hangját. és igazából úgy vettem, észre hogy nem maga a venti a hangos hanem a szélzaj amit kever. hát számold ki mit bír a család idegrendszere.
nem tudom neked mi a "sima" fürdőszobai venti, de sanszos hogy ez olyan. sima 19 wattos csőventillátor amiben van páraérzékelő és időkapcsoló is. mind2 tetszés szerint állítható egy csavarhúzóval. a hangos ugye egy jó kérdés. én elhülve nézem hogy emberek úgy nevelnek gyereket hogy állandó kussolás van aztán mikor felnő akkor neki minden hangos. nálam a konyhában van a venti és kb annyi hangja lehet mint egy átlag pc-nek. ezt döntsd el hogy neked hangos e vagy sem. de a vicces hogy ha nem főzök be sem kapcsol soha (összel az esős időben ment volna a lelkem de akkor kikapcsoltam) szal nem hangos pláne hogy sosem megy :-)))
zvolij-nak:
egy páramentesítő igencsak jó cucc, csak kb 50 ropi + havi 3000 áram és állandóan lehet tili-tolizni, ha napokra elmész akkor ugyan rá lehet kötni a csatornára de akkor ugye nincs tili-toli, és nálam a dohos szag megmaradt, csak a pára+penész tűnt el. (az viszont igaz hogy félelmetes mennyiségű vizet tud összeszedni)
Sziasztok! Sajnos mi is penészesedéssel küzdünk, fél napja olvasgatom a topikot és bújom a netet. Látom a penésszel kapcsolatosan 2 fő irány van, az Aereco és a páramentesítő készülék vásárlása. Elkezdtem mindnkét irányba az érdeklődést, így szeretnék segítséget kérni. Tudjárok, hogy ki szerel (nyilván korrektül és korrekt áron) Aerecot Szegeden?
hogy gondod van a céggel az persze egyéni vélemény, de lehet alapja. csak ugye mi a csodás magyarországon élünk, ahol egy vállalkozón (sem) lehet semmit behajtani ha simán átvert, hazudott. simán eladják a sima hypót full extrás penészirtónak ötszörös áron. mindig mindenki mindent megígér aztán eltűnik évente céget cserél stb... namost hogy szeptemberben nagy a pára ez a kb kit érdekel kategória hiszen szeptemberben nem igazán van penész. az ablaknyitásról meg annyit hogy nem így neveltek hanem bűz van a lakásban ezért megszokás az ablaknyitós szellőztetés. de ha reggel úgy kelsz fel hogy üde friss a levegő (vagy este) akkor mi a fenének nyitogatod az ablakot? én van hogy 5-6 napig nem nyitom ki mert tök felesleges. én 20 centiről érzem hogy jön be levegő egyébként nem. per pill 44% a páratartalom a szobában a tavalyi 78-82% hoz képest. nyitogattam az ablakot aztán 10 perc alatt megint felment a páratartalom. most ez nincs a párátlanítót is eladtam mert nincs rá szükség. és megszűnt az a rettenetes dohos szag is. namost aki ilyennel küzd(és sokáig próbált mindenféle vackot ami nem ér semmit)és valaki tudja garantálni a végleges megoldást, akkor az azért örülni szokott. én sk csináltam meg az aktív rendszeremet és cakli pakli 41-42 000 ft-ba került (két fali légbeeresztő van ami drágább mint az ablakra tehető, egy pára és időszabályzott ventivel, 50 nm-s társasházi kecó, műanyag ablakok turbós cirkó, nuku természetes szellőzés) ráment kb 4-5 óra a szerelésre, meg ugye a 4x 000 ft. és megszabadultam attól a rémes büdös dohos közegtől. szóval én nem bántam meg hogy nyomulós a cég (persze az igaz hogy egy műanyag szar nem tudom mért kerül 15 000 ft-ba, illetve de, mert ennyiért is el lehet adni, sztem előállítása nincs 1000 ft sem)
hja és a havi 3000 ft villanyt is megspórolom amit a páramentesítő evett.
Sosem jó ha felfelé viszed ki az elszívót levegőt, a szigetelés csak lassítja az áthűlést meg nem szünteti 24 óra alatt így is úgy is áthűl.
Azt kellene tudni van-e visszacsapó/pillangó szelep a ventilátorban. Az ha áll ventilátor nem engedi a meleg-levegőt felszállni a hideg padlás térbe.
De a legegyszerűbb gyors megoldás tegyél fent a csőre egy 90fokos könyököt arra meg egy túlnyomás kibocsájtó zsalut. Pl.: http://www.parafalo.hu/opg_120/
Hogy én miről maradtam le!!! Hiába, így jár, aki éjjel alszik!
Így utólag azért én is írnék néhány gondolatot, illetve a tapasztalataimat.
Nekem legfőbb gondom ezzel a céggel az a (számomra) gusztustalan, erőszakos nyomulás, ahogyan próbálják a termékeiket, szolgáltatásaikat eladni. Ha valaki azt bizonygatja, hogy csak az általa kínált megoldás a jó, az számomra nem hiteles.
Az pedig külön bájos, hogy az ablaknyitásos szellőztetés ellen érvelnek. Persze, biztos rosszul vagyok kódolva, vagy csak így neveltek, de számomra az ablaknyitásos szellőztetés alap dolog, akkor is az volt, amikor penészes házakról még csak nem is hallottam. Nem szeretném ezt hosszasan fejtegetni, aki esetleg nem érti, miért, annak elárulom, hogy a vízzel való tisztálkodásról sem mondanék le (peig azzal is sokat lehetne spórolni), hiába van 24 órás dezodorom.
Ettől függetlenül kétségtelen, hogy van áldásos hatása a szellőző rendszernek, de a páratartalom alakulásában legalább ilyen fontos szerepe van az időjárásnak is.
A szeptemberi, folyamatos szellőztetés melletti, nappal is 70% körüli páratartalom helyett mostanság 55-60% a jellemző. Ma reggelre pl. a problémás szobában is csak 62% volt, pedig némi ruhaszárítás is bejátszott. Ez a 10-15 százalékpontos csökkenés anélkül jött létre, hogy bármit változtattunk volna. Az éjszakai fagyok nagyon pozitív hatással bírnak.
Légbevezető (vagy mi a neve) nekünk csak egy van, a konyhában a kötelező. Húz rajta a hideg. Persze mivel oldal irányba szellőzik, ez többnyire nem zavaró (néha viszont igen), de észrevettem már akkor is, amikor még egyáltalán nem foglalkoztam ilyen dolgokkal.
Szerintem a magasabb páratartalmú lvegőt nem melegebbnek, hanem hidegebbnek érezzük.
Hogy egy kicsit OFF is legyek, Szalkára én is be szoktam ugrani nyáron egy kofolára.
Gyengébbek kedvéért mégegyszer leírom. NEM ERRŐL írogatunk itt firemanus topiktárssal. Jó lenne, ha figyelmesebben olvasnád a hozzászólásainkat, ha már reagálsz rá. Te a párátlanító készülékről irsz, mi pedig a topiktársnál kiépített páraszabályzott szellőzőrendszerről cseréltünk eszmét.
Válaszom előtt itt egy Németországi tanulmány (páraszabályozott szellőzés kontra hővisszanyerős központi szellőztetési rendszer...)
Hatékony lakásszellőzés az energiatudatosság jegyében
A korszerű építmény: zárt doboz
Az építőipari fejlődés az utóbbi évtizedben hazánkat is elérte, így egyre több jó minőségű alapanyag, termék felhasználásával építhetjük fel házainkat, vagy varázsolhatunk a meglévőkből korszerűbbet. A manapság alkalmazott nyílászárók hőátbocsátási képessége pedig, a régen alkalmazott falszerkezetek „U” értéke közelében mozog. Ha mindez jó kivitelezői képességgel is párosul, akkor nemcsak esztétikai, hanem műszaki szempontból is minőségi épület létesül, vagy alakul újjá. Amikor a korszerű anyagokból épített építmény a hatályos jogszabályoknak megfelelően felépül, általában szellőzéstechnikailag egy „zárt doboz” készül el. Gondolhatnánk, hogy a „nyugaton” már bizonyított épülettechnológiákkal párhuzamosan, átvettünk minden jónak mondott gépészeti gyakorlatot is. Sajnos ez nem így van. Mint ahogy már megszokhattuk, az épületek nagy részénél csak a kötelező minimumot építik be, mivel a szellőztetési gyakorlatban is ragaszkodunk a szabványokhoz. Mivel a lakások szellőztetésénél még mindig csekély szabvány, előírás hatályos Magyarországon, sok esetben az alkalmazott szellőzés nem elégíti ki a majdani lakók, sőt az épület állagmegóvási igényeit, ezért a nem megfelelően kialakított szellőzés később komoly problémák forrása lehet.
A gazdaságtalan szellőztetés
A hazánkban elterjedt ablaknyitásos szellőzés egyértelműen se nem gazdaságos, se nem komfortos. Még mindig ragaszkodunk a fürdő és mellékhelyiségben elhelyezett zörgő kis ventilátorhoz, már amennyiben az a helyiség ablakkal nem rendelkezik, mert ha igen, akkor még az is kimarad többnyire az épület terveiből. A komfortérzethez legközelebb a hőérzet áll, melynek két legfontosabb pillére a levegő hőmérséklete és páratartalma. Tehát a benn tartózkodó személy komfortérzetét e két tényezővel lehet a legjobban befolyásolni. A levegő hőmérsékletének és páratartalmának helyiségeken belüli szabályozásához megfelelően megválasztott és méretezett szellőzési rendszert kell alkalmazni. Tehát egy lakásban, legyen az akár társasházi lakás, vagy családi ház mindenképpen szellőztetni kell, de nem mindegy hogy hogyan. Egy korszerű szellőzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb kritérium az energiatakarékosság és a beruházás megtérülése. Természetesen szorosan követi ezeket a komfort, megfelelő levegőmennyiség biztosítása, valamint a csendes üzemmód. Fontos szempont továbbá, a kis karbantartási igény, az alacsony üzemeltetési költség, valamint az igény szerint változó légmennyiség biztosítása. Lássuk be, hogy itt eleve kizárhatjuk az ablaknyitásos szellőztetést, és az egyedi, kapcsolóra kötött ventilátoros megoldást, mivel több kritériumnak sem tesznek eleget. Mellékesen jegyzem meg, hogy a hatályos szabályok szerint ennek a kettőnek az alkalmazásával akár már teljesítettük is az előírásokat. De jelen esetben nincs összhang az igény, komfortosság, állagmegóvás, egészséges életkörnyezet és a szabályok szerint történt szellőztetés között… Aki például csak a szabványok előírásait tartja szem előtt, az ablaknyitásos szellőzéssel sokat fizethet fűtésre, vagy szellőzési elégtelenségből következően páralecsapódással, penészesedéssel kell számolnia. Mit tegyen az ezek után, aki nem elégszik meg a szabvány által biztosított feltételekkel? Természetesen más szellőzési módszert kell választania.
Két rendszer, két lehetőség – magyar viszonylatban A fenti feltételeknek két különböző, méretezhető megoldás képes talán megfelelni, ezek a központi ventilátoros gépi, páraszabályozott szellőzés és a hővisszanyerős központi szellőztetési rendszer. 2008-ban a németországi Fraunhof-i Épületfizikai Kutatóintézet tanulmányt készített, egy hővisszanyerős szellőztető rendszer és az Aereco páraszabályozott szellőzési rendszer összehasonlításával kapcsolatban. A tanulmány a filtrációs hősszükséglet és a rendszerek üzemeltetési költségei szerint osztályozta azokat.
A továbbiakban a németországi tanulmányra alapozva, egyszerű számításokkal vizsgálom a két rendszer közötti különbségeket magyarországi viszonylatban.
A működési költségek összehasonlítása
A hővisszanyerős szellőzésben résztvevő hőcserélő – a kivitelétől függően – 50-95 % hatásfokra képes. Az alacsonyabb tartomány a keresztáramú, a középtartomány a síklemezes ellenáramú, a legmagasabb érték pedig a rács-csatornás ellenáramú berendezésekre vonatkozik. Összehasonlításképpen az egyszerűség kedvéért egy 90 m2-es családi házat vizsgálunk (társasházi lakásban nem jellemző a hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása), melyben megtaláljuk a szokásos helyiségeket: fürdő, WC, konyha, nappali, szülői háló, gyerekszoba. Tudnunk kell, hogy a központi ventilátoros páraszabályozott rendszernél egy fordulatszám szabályozott alacsony energiaszükségletű központi ventilátor üzemel, a légbevezetés pedig az ablakokon elhelyezett, vagy fali páraszabályozott légbevezető elemeken keresztül történik meg. A hővisszanyerős rendszernél egy központi szellőző gép két ventilátora biztosítja a légutánpótlást, ill. a szennyezett levegő elvezetését. Ennél a rendszernél a központi gép tartalmazza a hőcserélőt is. Ennek megfelelően az alárendelt helyiségekbe az elszívó elemeket helyezzük el, a tartózkodási terekbe pedig légbevezető elemek, illetve a befúvás került tervezésre. A páraszabályozott rendszernél az elszívott légmennyiségek az adott páratermelésnek megfelelően folyamatosan változnak, összegük a páratartalomnak megfelelően, egy fent említett méretű épület esetében 108 m3/h-ra adódott. A lakásban lévő helyiségek átlaghőmérséklete 20 °C. A téli átlag külső hőmérsékletet 4°C-ra vettük fel (ld. 2008.10 hó – 2009. 3. hó). A szellőzési hőveszteség a páraszabályozott rendszernél, ahhoz hogy biztosíthassuk a 0,3-0,4-szeres légcserét a lakásban, közel 5 000 Ft/hóra jött ki (2,50 Ft + áfa / 1 MJ árat figyelembe véve). A ventilátor villamos áramfelvétele a fordulatszám változtatásból adódóan folyamatosan változik, mely érték a kiszámolt átlagos 108 m3/h légszállításnál, 25 Wh-ra adódik. Ez havonta a mai magyarországi energiaárakat tekintve 810 Ft/hó költséget jelent. Tehát az üzemeltetési költség összesen a páraszabályozott rendszernél 5 810 Ft./hó-ra jön ki, amely egy átlagos fűtési idényben 34 860 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve). Ugyanezek az adatok a hővisszanyerős rendszernél, figyelembe véve egy korszerű ellenáramú hőcserélőt (hatásfok 90 %) a rendszerben adódik, hogy csak 500 Ft/hó a szellőzési hőveszteség. Az elektromos áramfelvételt pedig egy alacsony áramfogyasztású hővisszanyerőre vonatkozó értékkel vettük figyelembe, amely 2 x 0,055 kW 250 m3/h-nál, melyet arányosítva a megadott léghozamra, adódik 47 Wh elektromos áramfelvétel, mely körülbelül 1 520 Ft/hó költséget jelent.
Tehát a hővisszanyerős rendszernél az üzemeltetési költség átlagosan 2 020 Ft/hó, azaz az átlagos fűtési idényben 12 120 Ft-ot jelent (6 hónapra vetítve). A számítás egyszerűségéért, mindkét rendszer esetében folyamatos üzemmel számoltunk.
Hatékony lakásszellőzés az energiatudatosság jegyében
Ez azt jelenti, hogy a páraszabályozott rendszer üzemeltetése egy fűtési idényben ~34 820 Ft-ba kerül, míg a hővisszanyerős rendszer ~12 120 Ft költséget jelent. A számításba nem számoltuk bele a hővisszanyerős rendszer folyamatos karbantartási igényeit, így pl. a rendszeres szűrőcseréket. Hozzátesszük, hogy a hővisszanyerős rendszerben állandó térfogatáramokkal lehet kalkulálni, mivel ezekben az ágakban a változó igényeket csak kézi beavatkozással lehet lekövetni, emellett fontos az ágankénti beszabályozás. További probléma, hogy nem megfelelő zajcsillapítás esetén, a hővisszanyerős rendszernél a hálószobai és szobai levegő befúvásoknál gond lehet.
Megtérülés: a különbség óriási
Vizsgáljuk meg végül, hogy a két rendszernél azonos működési tartományban (hasonló légcsere) milyen megtérüléssel számolhatunk egymáshoz viszonyítva. A két rendszer bekerülési költségeit tekintve, nagyjából háromszoros szorzót láthatunk. A páraszabályozott rendszernél az anyagköltség kivitelezéssel együtt, egy fenti méretű lakóépület esetében kb. félmillió forintos nagyságrenddel, míg a hővisszanyerős rendszernél kb. másfélmillió Ft-tal kalkulálhatunk. Természetesen a rendszerek bekerülési költségei az épületek egyediségéből adódóan ennél lehetnek alacsonyabbak és magasabbak is. Ennek alapján látható, hogy a két szellőzési rendszer között mintegy egymillió Ft. a különbség. Ezt, ha elosztjuk a kiszámolt üzemeltetési költségek különbségével (22 700 Ft.), a megtérülési idő 44 év. Több mint negyven év megtérülés a két rendszer között? Elgondolkodtató. A Kutatóintézet által készített tanulmányban a németországi viszonyok, ill. energiaárak mellett, hasonló eredményre jutottak. Megállapítható, hogy a hővisszanyerős rendszer magas beruházási ára a páraszabályozott szellőző rendszerhez viszonyítva, szinte egy soha meg nem térülő többletköltség. Most már csak egy dolgunk marad, hogy racionális, ár-értékarányos döntést hozzunk a két szellőző rendszer között ahhoz, hogy mi is jól érezzük magunkat a lakásunkban.
Király Tamás aereco@aereco.hu
Az eddigi tapasztalataim:
Ha a kinti hőméséklet 7 C foknál magasabb akkor ventillátor nélkül is jól müködik a rendszer. Megfigyeltem ilyenkor mindig 2 fokozatban dolgozik a venti és a páratartalom alig csökken vagy éppen 1-2%-al nő. Természetesen ha fokozott páratermelő tevékenységet folytatunk akkor van úgy hogy többel is nő.
65-73 %-s páratartalom most 45-50 % !!!!
7 C fok alatt általában csak nagyobb páratartalom termelésnél (főzés,mosás-teregetés,fűrdés) kapcsol 2 fokozatba. (24 h-ból úgy 22-23 h-t müködik alapjáraton)
erős szélnél sem érezhető durva levegőáramlás, és a szoba se hűl le. Normál körülmények között sem érezhető a levegő áramlása, nincs huzat. egyedül csak a ventinél a fürdőszobában van némi érzékelhető levegő áramlás.
elvileg a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, az alacsonyabbat pedig hidegebbnek érezzük
kinti minuszokban úgy 1 C fokkal kevesebb a benti hőmérséklet, a tavalyihoz képest
a légbevezetőket a radiátortól felfelé áramló hő is szabályozza, megszokott állapot a szobákban hogy 21 C fokon 45 % páratartalomnál milliméterek hillyán lezárnak a "lamellák"...
gázfogyasztás több vagy kesebb- erről még nem tudok nyílatkozni, a fűtési szezon után okosabb leszek. De legtöbbet fával tűzelünk! Szerintem biztos van valamennyi töblettköltsége, mint ahogy az a fenti cikkben is olvasható.
Még annyit, hogy a tavalyi penésztelenítés, az állandó tisztitás is felemésztett több mint 3 ezer forintot....
Ha belegondolok, hogy már nem parázok azon -már megint ki kell húzni az ülőgarniturát, belenézni a szekrénybe, megnézni a sarkokat és a lakásba belépve undormány szag fogad-
mellékhatása: -este jobban alszunk :) ahol eddig vizesedettek a falsarkok, most jól kiszáradtak, repedt a vakolat. A parketta csak úgy recseg-ropog jól kiszáradt az is!
Olyan problémám van, hogy a wc-ben van egy szellőzőventillátor a plafonba építve és a napokban észrevettem, hogy vizes a környékén a palfon. Egyszerű pvc csőben van kivezetve apadlásra. Kérdésem, ha egy könyökkel és egy darab csővel megtoldanám ezt a kivezetést és ezt leszigetelném a pára azon acsőszakaszon csapodna ki a padláson és nem lenne nedves a plafon?
Ja es mi egy klimaval paramentesitettunk (egy vodor viz per 12 ora, teli benti nagymosas teregetesekor), es durvan meleget csinalt kozben (a hideg es a meleg venti iranyilag ugyanoda ment, de a meleget ereztuk belole). Szoval gyanitom, hogy a normal paramentesitonek is hasonlo lehet az egyenlege.
Hat ha a paramentesito is mint kis futotest mukodik, akkor a futeskoltseg maga nem igazan novekedhet. Egy specialis eset jutott eszembe: a paras meleg melegebbnek hat, mint a normal meleg, tehat elvileg ha valaki atallitgatja a normal paranal a termosztatot mert mas a hoerzete, akkor novekedhet. De erre en azt mondom, hogy egyreszt 20 fok kornyeken me'g inkabb nyirkos hideg benyomasom lenne, az inkabb 25 fok korul lehet; masreszt meg a normal paratartalomra mindenkinek szuksege van, az "a" normal futeskoltseg ami ahhoz kell, szoval nem a mentesites miatti tobbletnek hivnam.
A paramentesito aramot hasznal, de boven le is ad homennyisegben (hutes-futes egyenlo lenne "elvileg", de a para -> viz atalakulasbol tovabbi energia jon).
Köszi a választ. Már csak az érdekelne, hogy a rendszer üzemelése csökkenti-e érezhetően a hőmérsékletet, vagy a hőérzetet a lakásban, vagy növelte-e esetleg a fűtésköltségeket? Szóval van-e egyáltalán bármilyen "mellékhatása"?
Tegnap megjött a páramentesítő (a tipust nem merem beírni mert reklámnak minősítenék esetleg) szépen dolgozik kapcsolgat le és indul újra, jelenleg 60%-ra van állítva. Vizet kb 2l szedett össze ma, igaz nem is olyan nagy a pára 65% körül, inkább megelőzésre vettük. Majd mérem az áram fogyasztást is, csak a nyáron a villám szétvágta a mérőt és venni kell másikat, már ki van nézve.
tud nekem segíteni valaki abban hogyha olyen aereco légbevezetőt szeretnénk berakni akkor melyiket kell mert elég sok fajta van.és hogy kell be rakni de ennyi gondolom nem elég
14nm a háló és nagyon penészesedik fa ablakaink vannak ha oda eggyet berakunk akkor az úgy elég vagy kell még hozzá valami?
A fűtési szezon kezdetén (az idő is esős volt) a gyerekszoba penészedett mint "állat", 83% páratartalom, és klassz penész volt a gyerek játékain, bútorain.
Betettem az Aereco-t (egy darabot a kérdéses szoba ablakára) és megoldottam a ház átszellőzését (mivel az elrendezés hosszanti) a cirkó kéménye felé.
Most ott tartok, hogy a fürdőben 37% a pára napközben (itt a cirkó kéménye) a kérdéses szobában pedig ma 47%.
Itt azért jól látható hogy a páratartalom csökkenésével hogy csökken a teljesítmény ... igaz ez mellé kellene az elektromos fogyasztás is de olyan adatom sajnos nincs Így csak megérzés.
Ezért lenne jó egy mérő, mert mint tudjuk, minél magasabb a páratartalom, annál hatékonyabban dolgozik a gép, tehát könnyen meglehet, hogy azt a 10 litert mondjuk 3*5 óra működéssel is ki tudná szedni.
Ez a baj az 50%-os értékkel is, szerintem inkább 60-ra állítsd majd.
hogy miért? Azért, mert amint írtam a helyiségek nagyon durván penészesek voltak, a bútorok és falak pedig csurom vizesek. Amíg napi 10 liter felett szed ki és a falak meg a bútorok nem lesznek csont szárazak, addig úgy döntöttem, hogy folyamatos üzemben fog menni. Remélem, hogy ez két hét üzem után bekövetkezik. Onnatól már csak valamilyen értékre beállítva szeretném használni (kb. 50 % RPT).
Emelkedőn, nagy teherrel az autóval is alacsony fokozatban (praktikusan 1-esben) és nagyobb gázzal indulsz, aztán a megfelelő sebességre gyorsulás után kapcsolsz csak feljebb.
Milyen típusú a készüléked? Nekem is egy 600W-os készülékem van (Fagor DH-22), átlag napi 1 órát megy, persze az elején 3-4-et, kb. egy hétig, éjszakánként.
Mennyit fogyaszt, ha nem párátlanításra van állítva, hanem csak keringeti a levegőt?
