abban nem vagyok biztos, h nem tilos (és főként nem túl ésszerű), de nem ellenőrizték a kannákat a felhajtáskor. értelme, hacsak nem ukrajnától viszed a naftát, sok nincs, izlandon alig kerül többe, mint dániában. kút az 1-esen ("nagyobb" településeken biztos, de max. 70-80 km) van elég, a de mielőtt elindulsz befelé, tölts tele mindent és számolj is... 2005. júl. 1-től úgy tudom a gázolaj árába van beépítve az adó, bár hosszútávon teljesen meg akarnak szabadulni a dízeltől. ps. kutak jórésze önki és kártyás!
Végig olvastam a fórumot, én jövőre tervezek egy kb. 10-15 napos túrát.
Volna néhány kérdésem a tapasztalt topic lakókhoz.
Azt már eldöntöttem, hogy a saját autós kompos utazás lesz.
Kell-e ill. érdemes-e tartalék üzemanyagot vinni? Felengedik-e a kompra a kannákban lévő gázolajat? Milyen sűrű ill. ritka Izlandon a benzinkút hálózat?
Mintha valaki írta volna, hogy v.milyen adót kell fizetni a dízel autók után. Ez még mindig így van?
igazából szerintem egy útlevél nem jelent nagy problémát (amennyiben van és érvényes). el kell vinni magaddal, hátha szükség lesz rá. reptereken tapasztalatom szerint nem kellett, sőt, Keflavikban Izlandról elfele olyannyira nem, hogy csak egy fényképes igazolványt kértek és mivel épp fényképes bankkártya volt a kezemben, beérték azzal is. bár igaz, hogy a kompos gyakorlat számomra ismeretlen. jó utat =)
Nagyon köszönöm az információkat, sokat segítettél. A csatolt képet egy német Izland-rajongó honlapján találtam, 2003-as kép. Esetleg Rólatok készült? Ezen a lapon kereshetsz rá: http://www.isafold.de/. A linket mindenkinek ajánlom, aki gyalogosan készül barangolni a szigeten, mert fantasztikus utakat tett a bajor túrázó. Várnám még a GPS-adatokat, előre is köszönöm. Üdv!
Ez a gyalog út szerencsés esetben, jó kondícióval 5-6 nap alatt teljesíthető. Egyéb, de sok ok miatt ez akár 10 nap is lehet. Útközben sok a szép hely és látnivaló, kár végigrohanni az úton. De szólók, hogy igen kemény az út. A sprengisandur úton folyamatos a homokvihar, vannak szakaszok, mikor "folyékony" homokon kell gyalogolni, illetve messze a környéken nincs víz. Kistufell-i menedékháznál van víz, illetve hófoltok, ahol szivárognak hólevek. Illetve az Urdalhalls pajzsvulkán tövénél erednek az olvadékvizek a Vatna alól. (persze ez nem iható). Ez egy akár km. széles olvadékvíz rendszer, amin át kell kellni. Ez több helyen mély és gyors sodrású is lehet. Illetve a víz kb. 1 Celsius fokos. El kell menni a Jökullsá á Fjöllum folyó hídjáig, mert csak ott lehet átkelni a folyón. Persze, ha nem az utat követitek rövidebb is lehet. Pl.: a Vadalda pajzsvulkánt délről kerülitek, rövidebb és vizetek is lesz.
Ha az időjárás közbeszól, akkor hosszabb lehet az út. Persze a kverkföll-i jégbarlangokig még ezen kívül fel kell kapaszkodni tenger szint feletti 1700-1800 m magasságig. Ahol kezdődik a Vatnajökull platója ott van egy hőforrásvidék. S ott lesznek a jégbarlangok. De szép firnbarlangok vannak közel Nídalurhoz is, a Jökulldalur forrásvidékén. Tulajdonképpen útba is esik.
A Langjökull átkeléshez meg a társamnál vannak a GPS pontok, majd ha összefutok vele, elkérem.
Az előbb elrontottam, a Sprengisandur utat akartam írni, ahonnan a Kverkfjöll lehetne a másik cél. A Nyidalur-menedékházat néztem ki, ahol a buszok megállnak. Tehát onnan indulva gyalog hány nap? Köszönöm előre is.
Szevassz Atco! Persze emlékszem és köszönöm, de szerintem az én GPS-készülékem azzal nem működne (persze ki kéne próbálni). Azért lehet, hogy majd élek vele! Üdv: burekecso
Köszönöm az útvonalat, ha megvannak a GPS-adatok, akkor arra megyünk, nagy segítség lenne. Másik kérdés: a Kerlingarfjöll útról (legközelebb eső pontról, ahová még menetrend szerinti busszal meg lehet érkezni) hány napig tart gyalogosan eljutni a Kverkfjöll-i jégbarlangokig? Üdv: burekecso
Hát, próba, szerencse! Hivatalos helyekről annyira megnyugtattak, hogy nem volt okom kételkedni, de aztán a 2005-ben kiadott Skandinávia útikönyv olvasgatása során, bekattant, hátha mégsem elég a személyi. Sajnos, már gyorsított eljárású útlevélre sincs idő.
ha jól emlékszem, hansthölmben valóban elvették az útlevelet is a jegy mellé, de sztem csak az azonosítás miatt (mint a reptéren). izlandon röpke volt a kontroll, persze belenéztek a passokba. megbízható világ, úgyhogy, ha a hivatal azt mondja, elég a személyi, val el lehet hinni (ha nem egyszerűbb útlevelet csináltatni). mindenesetre a magyar külügy szerint pl malawiban a határon fel lehet venni a vízumot, de ha nem csináltatjuk meg előtte, nem jutottunk volna be. izland persze nem afrika (még:)
Köszi a választ, ha nem is nyugtat meg! Most, a téli időszakban nem teszi ki az utasokat a komp a Feröernél. Lehet, hogy Dániában, Hanstholmnál már fel sem engednének a hajóra!?
hát én meglepődnék, ha innen bárki is elindult volna 1 szál személyivel, mi biztos útlevéllel mentünk... és dánia + faröer? minket ott sokkal jobban ellenőriztek, mint izlandon, meglepne, ha csak úgy rábólintanának a flepnire. izgalmas időpontot választottál:), jó utat.
Nagy örömmel olvasgatom a hozzászólásaitokat, mivel már nyár vége óta készülök Izlandra. A jövő héten indulnánk komppal Hanstholmból Seydisfjördurba. Egy óriási gondom viszont van: minden hivatalos magyar weblapon azt találtuk, - még Utassy úr is megerősítette ezt- hogy nem kell Izlandra útlevél. A Smyril-line honlapján azonban azt írják, hogy vízum nem kell az Unió polgárainak, de útlevél igen.
Segítsetek! Mi a gyakorlat? Kérik vagy nem kérik az útlevelet Izlandra utazáskor?
talán olvastad, nekem megvan a 3 digitális térkép windows-os cd-n (íslandskort, atlaskort, sérkort), gps kompa mind. én laptoppal és bluetoothos gps-szel mentem, hibátlan volt. ha kell szólj. az lmi.is-en a mapsalesban találod őket, de mostanság nem működik (+ van 1 4., amolyan repülővel izland fölött, jó játék. azóta meg megjelent a térképeksorozat 4. része is, ez viszont engem érdekelne)
GPS pontokkal még nem tudok szolgálni. Megvanak, de majd, ha ez az útvonal tetszik, akkor elküldöm.
Hveravellir felé is le lehet jönni. Mi onnan mentünk Husafell, Reykholt irányába. Érdemes megmászni a Hrútfell-t is, annak a déli-délnyugati oldaláról lehet feljutni.
Köszönöm a lehetőséget, majd megpróbálok élni vele, bár szerintem ez a kimentés nem biztos, hogy sikerülhet. Hová valósi vagy (már csak a végrehajtás miatt)? Üdv!
Nagyon köszönöm ezt a tartalmas tájékoztatást. Nem egyedül vágnék neki, hanem hárman vagy négyen leszünk. A probléma az, hogy időhiány miatt nem kívánunk sok időt tölteni a jégmező nyugati peremi részének elérésével, de buszos megközelíthetőség csak Reykholt városáig van, onnan meg a Langjökull legjobb esetben is 60 km - légvonalban. Keleti oldal "barátságosabb", ott viszonylag közel, Hvitarvatn-nál már buszra lehet szállni. Tudsz-e esetleg erre a problémára megoldást? A felsorolt eszközök szerencsére rendelkezésre állnak, természetesen használni is fogjuk ezeket. Esetleg nem tudnál-e egy (részletesebb) térképet mellékelni a Ti túrátok Langjökull-t érintő részéről? Az meg maga lenne a Kánaán, ha GPS-adatok is lennének.
Először is egyedül szerintem ne is indulj el. Sőt jó, ha kettőnél többen vagytok. A jégmezőknél két szakasz esetében le- és felmenetelkor különösen figyelni kell. Az egyik a közvetlen jég határ zóna. Ez akár km széles is lehet. Jég természetétől függ, hogy ez milyen hosszú. Ez a jég és a moréna elegye. Ha már a tiszta jégen állsz, az egy biztos pont. A másik rész a hóhatár zóna. Amíg nincs hó a jégen, akkor látod a felszínt. A veszélyes részeket ki tudod kerülni. De a hóhatáron már eltakarja a repedéseket a hó, de még nem elég vastag, hogy megtartson. Szóval kötél az elengedhetetlen. Jégcsákány, hágóvas - mert lefújhat a szél a jégről - hólapát szintén fontos kellék. Ha több napot akartok a platón tartózkodni, akkor egy tuti sátor is elengedhetetlen és egy szán sem utolsó. Bár egy nap alatt is lehet keresztezni a Langjökull-t. Érdemes térképről és majd indulás előtt egy magaslati pontról felmérni a jégmezőt, hogy a nagy repedésmezőket kikerüljétek. Bekeveredni nem csak, hogy veszélyes, de igen nehéz belőle kikecmeregni.
Nunatakok közelébe nem biztos, hogy érdemes menni, inkább tájékozódási pontnak jók. Körülöttük a jég mozgása megváltozik és sok repedés lehet a környékén.
Jó, ha viszel olyan készüléket, amivel segélyhívást tudsz kieszközölni. Persze, ha csak egy napos keresztezés a terv, akkor minden kockázat kisebb.
De előtte az izlandi hegyimentőkhöz - Landsbjörg - érdemes bejelentkezni, hogy tudják az útvonaladat és az ütemezésedet.
Önmagában a Langjükull a barátságosabb jégmezők közé tartozik. Érdemes megkeresni azokat az útvonalakat, amiken a túristákat viszik hójárókon.
Illetve még fontos, hogy vigyél GPS-t. Azon előre be kell táplálni a pontokat, amiket követni fogsz. Ködben csak ez az egyetlen eszköz, amivel haladni lehet.
Nem tudom, nem vagyok jártas benne. Ha kimenthető, mentsd ki, ha nem, kölcsön adom, kaúcióként kérem a vételárat, de amint visszaérsz vele, azt visszaadom. Nem regisztráltam, egyszerűen vettem egy RAM-on, a garmin izlandi képviselőjétől, és a seydisfjörduri postán vettem át a megfelelő pénz letétele után.
Kedves Péter! Köszönöm a bíztatást. Addig is, amíg a honlap elkészül, írnál vmit a lehetőségekről ill. a körülményekről? Gondolom, nem egy Landmannalaugar-Porsmörkben kell gondolkodni. Üdv!
Üdv, kedves "CZY"! A digitális kártya anyaga - az Izland topotérkép - nem menthető ki CD-re? És mennyibe kerülne? Gondolom, kellett regisztráltatni. Szervusz: burekecso
no lám, ilyen az én formám... mások hallanak magyar szót és találkoznak magyarokkal...
én összesen egy svájci magyarral találkoztam, aki a szüleivel 56ban hagyta el az országot és semmit nem beszélt magyarul... meg... egy franciával és egy osztrákkal, akik annyit tudtak mondani magyarul, hogy köszönöm... persze hallottam helyiektől, hogy sok a magyar és itt is meg ott is laknak és kinek hol szomszédja egy magyar, de ez számomra már csak falusi legenda maradt =)
helló, sztem mi találkoztunkis izlandon, mégpedig landmannalaugarban, miután leértetek a vatnajökullról, már a buszt vártátok, én 3 csajjal voltam, s meghallottuk a magyar szót. hát volt vmi a szemetekben... aszem emlegetlek is titeket valahol.
Akkor az a Geldingafell-i ház volt. Mi is 2003-ban voltunk ott. Elég nevezetes volt az a hely nekünk. Egy - izlandon nagyon ritkaságszámba menő - nyári vihar ért utol minket. Zuhogó esővel, széllel és villámlásokkal. Körülöttünk csapdostak le a villámok. Úgy döntöttünk, hogy sátrat verünk az esőben, s kivárjuk a végét. De a sátorrudak is szikráztak. Szóval a vihart ruhástól a földön fekve vártuk ki, míg az összes vasat messzire elhajítottuk.
Ezután mentünk be a házba szárítkozni.
A Grímsvötn-t kétszer volt alkalmam látni. A 98-as kitörés erősebb volt, mint a 2004-es. A 98-as kitörés helyén látszott a tó 2003-ban. De a 2004-es kitörés egy kicsit átrajzolta a kalderát. Látszódtak a jökullhlaup nyomai is. 2005-ben mentünk el szinte a kitörés helyéig. Már csak pár száz méter hiányzott, de lehetetlen lett volna tovább menni.
Amúgy az egész egy mély tó, amit alulról fűt a vulkán és ezért nem fagy be. De szinte az egészet vastag, néhol 100 m jégtakaró fedi, s csak néhol látszik maga a folyékony víz.
De rendkívül izgalmasak a kigőzölgések, rengeteg jégbarlang, és a kilátás, fantasztikus jégtenger végtelen érzése! De egyben félelmetes is volt. 2003-ban az egyik társunk is majdnem odaveszett egy gleccser hasadékban...
Jött velünk egy hivatásos operatőr is, szóval a honlap mellett a film is készülőben van. De minden csak lassan. Hiszen amikor van egy kis szabadidőnk, akkor tudunk foglalkozni az üggyel. A honlap első érdemi változatát szerintem egy hónapon belül elkészítjük. De nem az lesz a végső.
Kapcsolatban vagyunk az izlandi geofizikai intézettel. Mikor a tanszékvezetőnek beszámoltunk a látottakról, neki is leesett az álla. Sőt még tudományos szempontból is tudtunk neki érdekeset mondani.
Még sok-sok érdekes helyen voltunk a Felföldön. Inkább olyan helyekre mentünk, ami egyáltalán nem is ismert vagy csak kicsit.
Szia!