"Latinul eleve semmit sem jelent az egész hangalak még megközelítőleg sem, a magyar nyelv meg éppen tökéletesen megmagyarázza ezt. Ja, véletlen.)) Ühüm, persze, világszerte rengeteg sok hasonló "véletlen" van"
Ha a tengert a sárga színéről nevezték el, akkor kellet egy magyarul tudó, aki ezt a nevet adta neki. Ez az ember a kapitány kellet, hogy legyen, történetes Kolumbusz, vagy Kolompos(?) vagy Kolompár(?) Kristóf, aki tudhatott magyarul ás ő adta a a tenger nevét... Elképzelhető ez?
Ilyen véletlenek nagyon ritkák, mert matematikailag igen kicsi az esélye. De itt egy példa, hogy előfordul:
Igen ám, de a jelentése is megfelel a magyar szlengnek: Seggfej.
Még egy példamondat is van mellékelve jamaikai kreolból angolra fordítva: "Don't have any dealings with that guy. He's a real asshole." (Ne foglalkozz azzal a sráccal, igazi seggfej.)
Befejeztem az értelmetlen vitát, Sargasso neve magyarul van megnevezve, és SÁRGÁS csak rá kell nézni képekre. Igazolják a képek. Latinul eleve semmit sem jelent az egész hangalak még megközelítőleg sem, a magyar nyelv meg éppen tökéletesen megmagyarázza ezt. Ja, véletlen.)) Ühüm, persze, világszerte rengeteg sok hasonló "véletlen" van, de nyugodtan higgy a latin mesékben...
Honnan került a görögbe maga a szó, és vajon eredetileg milyen jelentéssel bírt?"
Végig le van írva. lásd 1985
És még arra is van válasz, hogyan lett a sumer kereszt alakból (a kiejtése és jelentése PÁR) KER-eszt.a 2002-ben.
"A körbekenés jelentése jóval későbbi fejlemény kell, hogy legyen."
Nem tudom, hogy ez a jelentéstartalom mikori, az biztos, hogy a felkenés rituáléjáról irásos bizonyíték tanúskodik a sumer korból.
"Nem állítom, hogy biztosan körosztó a kereszt jelentése, de ténylegesen kört oszt az egyik elsődleges szakrális rajzolatban, ami a körkereszt. Ez pedig tízezer évekkel megelőzi a késői ókort."
Én az első kereszt jelet, - mint írásos emlék - a sumerektől ismerem, s az nem volt körbe rajzolva, valamint az ebből kifejlődött ékjel sem, de még az isteni szimbólumként használt Dingír-csillag sem. A kör-kereszt tudtommal a keltákhoz fűződik.
Ha van tudomásod korábbi körkeresztről, engem is fölöttébb érdekel, Persze, bármilyen 5-6000 évnél idősebb is...
Én mindent elhiszek, amit írsz, de lásd be, hogy egy ötletet - bármilyen jó is az - valahogy igazolni kell. Ha nem tudod elfogadható érvekkel alátámasztani nem lesz több egy ötletnél.
Járj utána, hogy a SARGASSO valóban SÁRGA jelentésű szó. Ha találsz rá bármilyen utalást, akkor Te nyertél, vagy legalább olyan személyt keress, aki tudott magyarul és közrejátszott a moszat elnevezésében, különben hajítófát sem ér az egész teória, mert egyébként egy véletlen egybeesése a tenger színének és a hasonló hangsornak.
"Persze mindig is van és lesz aki nem látja a fától az erdőt. Szinte orrba veri az embert a SÁRGÁS dolog."
Hiába ver orrba, NEM a színéről kapta a nevét a tenger, hanem a benne lévő moszat nevéről.
Hiába sárgás színű a tenger felszíne, a benne lévő moszat BARNA moszat akkor is ha neked ez nem tetszik.
Amúgy, ha mindenáron ragaszkodsz a sárga-sargasso azonossághoz, igazold, hogy a névadó tudta, hogy ez (a sargasso) egy magyar szó, és tisztában volt azzal, hogy ez sárgát jelent.
Ennek eddig semmi nyomát nem találtam.
Akár a latin nevű moszatot nézzük, (Sargassum) annak nem lehet sárga a jelentése, mert a latinban a sárga=flavens,
akár a portugál névadókat nézzük, azok nem tudtak magyarul, az ő nyelvükön a sárga: amarelo.
Meséld el, ki adta a 'sárga' nevet a tengernek, vagy az egyébként barna moszatnak?
"A "boszorkány' szó mitológiai párja a 'sárkány'. A hagyományok szerint úgy tűnik, a két lény egymással szoros kapcsolatban állt, a boszorkány vagy a felesége, vagy az anyja a sárkánynak. (Írja ezt Buji Ferenc)"
Buji is a tipikusan áltudományos módszer szerint jár el. Nem ad meg (nem adhat) forrást a képzelgéseihez. Ugyan milyen hagyomány társítja a boszorkányhoz a sárkányt?
"Avval egészítem ki, hogy inkább a felesége lehetett, mert így alkotnak az istenekre jellemzően férfi-női párost. (A boszorkány és a sárkány is ebbe a kategóriába sorolható)"
Te is dettó! Elképzelsz valamit, és máris közlöd. A boszorkány a sárkánnyal!? Isteni kategória?
"Viszont a SÁR- és a BO- gyök a sumer és a mi nyelvünk sajátja, így a szavak déli eredete joggal tételezhető fel."
Az a rossz hírem, hogy mindazon holtnyelvek hangzásáról, melyek nem hangjelölő írást használtak, nem sok fogalmunk lehet.
Hozzászólásod elején szlávnak a következőt adtad: szl. skrz. - Melyik az igaz?
Ennél érdekesebb, hogy a Komi-Zyrian 'piris' közelíti meg leginkább a magyar hangalakot, mert nemcsak a gyök hasonló, hanem a toldalék is sejlik a szó végén: PIR-ISz.
További vizsgálat tárgya, miért van a gyök elején P a magyar K helyén?
A hindiben a kereszt पार करना (paar karana) szószerinti jelentése: át-csinál. A sumer kereszt alakú ékjel kiejtése és jelentése is PÁR és 'más'... azaz kettő (átvetve egymáson a két ékjel).
Így a P-nek vélhetően megtaláltuk az okát, de mi a helyzet a K-val?
A KER gyök párja a szinte azonos jelentésű PER.
Lásd: Pereg, perdül, peresz(len) karika forma pergő eszköz, különösen a fonók orsójának alján, orsó aljára függesztett karika, nehéz gomb: orsópergető. (C-F)
Vesd össze PER-ESZ vs. KER-ESZt. - A toldalék is azonos alakú és jelentésű.
Úgy tűnik e két gyök egymás szinonimái, s mindkettő él a magyar nyelvben.
Lehetséges, hogy korábban a velük alkotott két szó is egyaránt ismert és használatos volt nyelvünkben, de az utóbbi kiszorította az előbbit. Ezt támasztja alá a sumer PÁR (kereszt alakú ékjelek) általunk ismert kiejtése és jelentésbeli azonossága. Ti. az ékjelek jelentése is pár...
Az igazi neve JÉZUS és később KRISZTUS is, azaz JÉZUS KRISZTUS egy egység, nem véletlen mondjuk ezt párban. Aztán vannak más, ettől eltérő megnevezések.
A körben ábrázolt KERESZT az emberiség egyik legősibb jelképe. Ezért is lehet ez KÖR-OSZT (ó), mivel éppen 4 egyenlő részre osztja fel a kört. Ez még sok évezreddel Krisztus előtt osztott kört, elég csak a Tatárlakai leletek korongjaira gondolni, ezen is találni ilyet.
A "felkent" kifejezés eléggé sok mindenkivel kapcsolatos a Bibliában is, tele van felkentekkel az egész írás. Mondhatni elég általános kifejezés ez benne.
A KERESZTES szentségnév még jóval a hadjáratok előtt is létezett. A KERESZT(ény) hitet jelölő kereszt, az erőt és az örökkévalóságot jelképező KÖR így együtt a menny és Föld egységét is képezik. Pogány időkig visszanyúlik ennek az egésznek a története, termékenység és az élet szimbóluma is egyben.
A "PAR karna" nagybetűvel írt része valóban a PÁR szóra hajaz, de így is megközelíthető a kereszt szó. MÉLYHŰTŐ és FAGYASZTÓ példája, megközelítés kérdése.
"Hozz a Bibliából egy olyan verset, ahol a neve, vagy jelzője KERESZTES (Jézus)"
Eltekintenék most attól, hogy mind az 532 db. verset, ahol ez szerepel, közöljem itt hirtelen egyszerre.)) Ugyanis a nevében van, nem kell ezt a neve elé írni, mivel ő maga a KERESZTES. Ahogyan egy bizonyos A. Attila "viszkis" lett, őt sem duplázzuk be és nem lesz "viszkis-viszkis".
Krisztus neve 532 helyen szerepel, Jézus 940 alkalommal. Persze hiszen a kis Jézus még nem volt keresztes. Később viszont Krisztus már gyakran együtt írva mint Jézus Krisztus szerepel.
Eleve már van a KERESZT szó tulajdonnévként a Bibliában másnál is, hiszen KERESZTelő János már ilyen, mindig nagybetűvel írják, tehát tulajdonnévként értendő. A KERESZTEL és KERESZTSÉG szavak további 100 írásban jelennek meg...
"Szófejtések alkalmával ajánlott az alkotó ős szemével látni a dolgot."
Ez bizony aranyszabály...
"Annak a valaminek, amihez hasonlított, annak már létező fogalomnak kellett lennie, saját névvel."
Ezt most "jól megaszontad..." Ezt úgy képzeled, hogy őseink találtak egy kezdetleges értelmező szótárat amiből megtanulták az alapvető szavakat, aztán azokhoz hasonlítgatva bővítették szókincsüket? Tréfát félretéve, a gondolat helyes, de azoknak a szavaknak is ki kellett valahogy alakulni, amelyekhez a későbbiekben hasonlítottunk.
Az első, valaminek a közlésére, azonosítására alkalmas szavaink, pontosabban szókezdemények nem lehettek mások, mint a beazonosítani kívánt dolog hangját utánzó emberi artikulációk, azaz valamilyen, az adott dologra jellemző hangok, illetve érzelmeket, szándékot, figyelemfelhívást kifejező hangok.
"T.i. nincs olyan, hogy véletlenül került volna a mongolban és a mandzsuban a -G csak úgy.
Oda vagy átadás, vagy areális módon kerülhetett."
Az előbbi gondolatmenet választ ad erre a kérdésre: Egy bizonyos természetes hang - legyen az bárhol a világon - csak hasonló hanggal utánozható.
Pl a repülő rovarok hangját a Z (vagy ehhez közeli) hang adja vissza. A K, P, T... hangok erre nem alkalmasak.
Ugyanakkor a K hang a Kemény tárgyak egyszeri (nem folyamatos, mint a Z hang) Koppanó hangja,
Az R pedig a gyorsan ismétlődő eRőteljes mozgás, történés kifejezője: Recseg, Ropog, göRdül, peReg súRol...
Nem sorolom a többit, mert hosszú lenne a lista...
Ezek a hangok (és a többi is) mindvégig megtartották ősi, eredeti, hangutánzó jelentésüket, és ennek megfelelően épültek össze más hangokkal új szavakká, éppen úgy, ahogy ma is tesszük ezt az új fogalmakat jelentő összetett szavak alkotásánál. A képlet ugyan az: Fejfa, sámfa, talpfa, támfa, gyámfa, puhafa, újjafa, kopjafa, kaptafa, parafa, tűzifa, vállfa, ölfa, szélfa, félfa, karfa, épületfa, szarufa, keresztfa, kapufa, gyufa, aprófa, bitófa....stb.
Ezek mind fából készült dolgok, kivéve 'családfa', 'életfa' mert ezek az általad is említett alaki hasonlóság (képzettársítás) alapján születtek.
Még a szavak (a gyökökben a hangok) helye is fontos, mert más lesz a belőlük összerakott szó (gyök) jelentése attól függően, melyik szó (hang) lesz az új szóban (gyökben) a második tagra jellemző, s az fog előre kerülni:
Pl: piR- (tűz) és a Rop-(og). A PIR gyökben az R hang a ropogás hangja, de hátul van, mert a tűzre inkább a pattogó-ropogás jellemző, ellenben a ROPog esetében az R hang fogja a jellemző tulajdonságot hordozni. Megint úgy, mint az összetett szavaknál:
"A származást lépésről-lépésre kell levezetni, és bizony az első lépcső a görög Khrisztos..."
Jó, de vajon mi volt az első lépés valójában?
Honnan került a görögbe maga a szó, és vajon eredetileg milyen jelentéssel bírt?
"Mivel az átadást-átvételt csak közel azonos alakú és jelentésű szavak esetében tekinthetjük igazoltnak, így született az a következtetés is miszerint a KERESZT nem lehet KÖR-OSZTó, mert a jelentése nem a kör osztásával kapcsolatos, hanem körbekenéssel, egy körkörös mozdulatsorral."
A körbekenés jelentése jóval későbbi fejlemény kell, hogy legyen.
Nem állítom, hogy biztosan körosztó a kereszt jelentése, de ténylegesen kört oszt az egyik elsődleges szakrális rajzolatban, ami a körkereszt. Ez pedig tízezer évekkel megelőzi a késői ókort.
"A hindi nyelv sem egyféleképp mondja Krisztus nevét, ahogyan mi sem."
Mi valóban többféle néven szerepeltetjük Jézust: Krisztus (Felkent), Megváltó (ez ugyan helytelen, de most lényegtelen) Messiás, Emberfia, Istenfia, Názáreti, Zsidók királya...
A hindi nyelvben
Jézus: ईसा (eesa, azaz Ísza) :
Jézus Krisztus: ईसा मसीह (eesa maseeh, azaz Isza maszí)
Ez utóbbi név a héber Messiah kifejezést vette át.
A kereszt pedig: पार करना (paar karana, azaz par karna)
Ez a szó semmiben sem hasonlít a KERESZT-hez.
Ellenben van egy érdekessége, hogy az első szó alakilag (paar) megegyezik a sumér kereszt magyarul is érthető jelentésével: PÁR (azaz két darabból van)
"Hogy Jézus ne lett volna keresztes?...)) Ez biztos valami kabaré lesz... "
Nem kabaré. A lovagok voltak keresztes -ek, és Ildikó...:D). Jézusnak sem neve, sem titulusa nem volt Keresztes. Volt ő minden, Bárány, Rabbi, Próféta, de Keresztes az nem volt.
Hozz a Bibliából egy olyan verset, ahol a neve, vagy jelzője KERESZTES (Jézus)
"Nem fogom a HRISZTO-ból származtatni, ha van ennél jobb magyarázat."
Sajnos nincs jobb bizonyítható magyarázat. A származást lépésről-lépésre kell levezetni, és bizony az első lépcső a görög Khrisztos...
Az egy más lapra tartozik, hogy a görög szó honnan származik, ezt is letisztáztam már: A latinból.
Megint más kérdés, hogy a latinba hogy került a szó eredetije... Erre is adtam választ: "Sanszos, hogy a latin CIR-, különösen a CR- gyökhöz kapcsolt toldalék (-UST) megfelelője a magyar -ESZT-nek,"
Ez a mondat pedig azt jelenti, hogy a gyök a toldalékkal együtt valószínűleg a magyarból került a latinba.
Mivel az átadást-átvételt csak közel azonos alakú és jelentésű szavak esetében tekinthetjük igazoltnak, így született az a következtetés is miszerint a KERESZT nem lehet KÖR-OSZTó, mert a jelentése nem a kör osztásával kapcsolatos, hanem körbekenéssel, egy körkörös mozdulatsorral.
"A KÖRÖSZT verzió okán ez a szó vége inkább lesz OSZT ige, mintsem az --aszt --eszt stb. képzőnk."
Jó, akkor meséld el (igazold is) hogy a latinban, görögben nem a kenéssel, hanem a kör osztásával hozható kapcsolatba ez a szó, sőt, azt is igazold, hogy Jézus hol és mikor osztott köröket...
Idézetek 1: "A legendás Sargasso -tengernek nevet adó SÁRGÁS-barna színű algafajok az elmúlt évtizedben egyre nagyobb kiterjedésű ..."
2: " A Sargasso nevet a benne bőségesen tenyésző Sargassum algáról kapta, amely SÁRGÁS pázsitként lebeg rajta." ------ a cikk ismeretet terjeszt, nem firtatja a szavak amúgy nyilvánvaló kapcsolatát.
3: " A barnás-SÁRGÁS algatípus általában a tenger felszínén lebeg" ----- másoknak is feltünt a SÁRGÁS.))
4: " Large-scale Sargassum blooms, known as golden tides, have been occuring along the coast of the
YELLOW SEA in recent years " ------ tényleg ezen kell vitázni?...)) Baromságokon és az egyértelműn?...
Olyannyira SÁRGÁS a dolog, hogy egyenesen SÁRGA tengernek nevezik meg a helyet !...
Engem nem érdekelnek a hülye leírások, több tucat van belőle és én meg olyat másolhatok épp be többet, ami meg úgy írja le ezt hogy SÁRGÁS. Na akkor kinek van igaza?... Kicsit mindenkinek, de jobban a SÁRGÁSoknak. Be is tud épp barnulni, de a legtöbb esetben SÁRGÁS a színe.
De a leírás egy dolog, a másik meg hogy beírjuk SARGASSO és megnézünk sok sok képet erről. Aki akarja még statisztikázhatja is hogy hányszor barnás inkább és hányszor SÁRGÁS, egyértelműen ez utóbbi lesz a győztes. Magától értetődő hogy itt a SÁRGA magyarul érthető megnevezés van SÁRGÁS formában a szóban, a latin SARGASSUM már e szín által jött létre mint szó.
Hiszen a SÁRGÁS szó magyarul adja meg az alga/moszat értelmét , hiszen ez a legjellemzőbb színe. A latin nyelv nem tudja felépíteni a szót, a magyar meg igen, és látszik is hogy miből van.
Persze mindig is van és lesz aki nem látja a fától az erdőt. Szinte orrba veri az embert a SÁRGÁS dolog.
A vita szintje kábé olyan, mintha a zöldségből valaki ki akarná tagadni a zöldet, mert épp a paprika piros is lehet...
"Nem kell trükközni a barna szóval, csak elég beírni hogy SARGASSO és megnézni erről több tucat képet, látszik hogy a SÁRGÁS színe lesz a sokkal gyakoribb a dolognak."
Nem, a tenger nem a színéről kapta a nevét, hanem a benne lévő Sargassum nemzetségbe tartozó moszatfélékről, melyeknek valószínűleg barna a jellemző színe:
"Az utóbbi tizenegynéhány évben robbanásszerűen szaporodik az egyik barna alga faj, a saragssum, az Atlanti-óceáni Sargassum-öv az űrből is látszik. [...] A barna alga telepek alapvetően a Sargasso-tengerben, az Észak-Atlanti-óceán közepén találhatók."
Szófejtések alkalmával ajánlott az alkotó ős szemével látni a dolgot.
Ez vagy sikerül, vagy nem. (Általában nem...)
Mégpedig, hogy mihez hasonlította az adott újdonságot. Annak a valaminek, amihez hasonlított, annak már létező fogalomnak kellett lennie, saját névvel. Ez lehet névszó is és ige is. Vagyis esetünkben a "bor-" tőnek valamit jelentenie kellett volna, amit tovább képzett az -os, -es, -ös, s még tovább az -ú, -ű képzőkkel. Mint pl.
Kül-’s-ű > külső, bel-’s-ű > belső, stb.
Nyelvemlék nincs, marad a tárgy vizsgálata. (A borital ugye szóba sem jöhet.)
Ha úgy látta az ős az újonnan felfedezett növényt, hogy az olyan, mint az eddig is ismert
„bog” (> bogy-ó) akkor az volt a névadás oka, de akkor meg kell magyarázni az -’R képzőt (ha már volt a „bog-ár”, pláne), vagy!, a növény azon jellegzetessége a névadó, hogy bokor-ban terem. (V.ö.: bokorbab.) Van aki ma is így últeti. (Én zsinegre futtatom.)
Bokor-os-ú > bogor-só > bo’orsó > borsó
T.i. nincs olyan, hogy véletlenül került volna a mongolban és a mandzsuban a -G csak úgy.
A CHRIO meg a CHRÍSI még nem oszt kört, senki sem mondott ilyet, az körző mozdulat, a kenetek, kenőcsöket így kell a bőrbe dolgozni még egy mai használati utasítás szerint is gyakorta. Vannak leírások olívaolajos kenegetésekről, viszonylag hétköznapi szokás is lehetett ez.
A hindi nyelv sem egyféleképp mondja Krisztus nevét, ahogyan mi sem. Az egyik az KRAIST, ez is a magyar kereszt szóra hasonlít. Eleve a görög ezt H hanggal mondta ki és nem is K-val, HRISZTOSZ azaz ők voltak ennek nem az átadói hanem az átvevői, hiszen a világ jóval nagyobbik része ezt K hanggal ejti ki beszédben. Ez sem lehet véletlen, nyilván K hanggal lesz ez eredendően.
Hogy Jézus ne lett volna keresztes?...)) Ez biztos valami kabaré lesz... Bizonyos KERESZTEL-Ő Jánosról már csak hallottunk, biztosan az ő nevének sincs köze a KERESZTHEZ.)) Már igen fiatalon megtörtént a KERESZT-elése a Jordán folyóban, talán hallottunk már vízKERESZTSÉG szóról, na az ez volt amit másképp bemerítésnek is neveznek. Innentől ő már KERESZTES lett, meg biztosan hallottunk már a KERESZTES szentekről, meg a KERESZT-ségről, KERESZT-énységről amihez emberünknek mintha volna némi köze, és akkor ehhez meg adjuk hozzá KRISZTUS nevét is. Nem olyan bonyolult ez, itt minden a kereszt körül forog. Ott a nevében. Ebben az egész hitvilágban alapfogalom a KERESZT. Nem fogom a HRISZTO-ból származtatni, ha van ennél jobb magyarázat.
Akkoriban, sőt őt sokkal megelőzően is már eléggé elterjedt dolog volt ez a "felkenősdi", aztán még sincs tele a világ híres Krisztusokkal, a név hallatán nagyjából mindenki egyre gondol minden földrészen.
Amúgy a görög nyelvben is van egy halom KÖR gyökös szó, ezt a olajos kenegetős dolgot, ami akkoriban eléggé divatozott hétköznapi értelemben is, így fejezik ki. Nyilván a körkörös kenegetés okán. Egyébként minél régebbi a görög, annál jobban magyarosabb. Még a maiban is sok szónál meglátszik a magyar benne.
A KÖRÖSZT verzió okán ez a szó vége inkább lesz OSZT ige, mintsem az --aszt --eszt stb. képzőnk. Mert a műveltetős dolognál akkor "KÖRESZT" kéne inkább hogy legyen, ebből viszont alig néhányat találunk meg leírva. A KÖRÖSZT (ritkán KÖROSZT) előfordulása viszont meg tömeges...
"A görög régi CHRIO még nem keresztkenés volt és nem is szertartásos célú először, a szó arról árulkodik hogy ez KÖRbe kenés volt és a juhok, bárányok gyapját kenték be KÖRBE védelem gyanánt a rovarokkal szemben olajjal. Később lett a "hriszto" dolog, na az már keresztkenés."
Lám, Te is hoztál egy bizonyítékot arra nézve, hogy nem KÖROSZTásról szól a történet, hanem egy körszerű mozgásról....
"Szinte már ordítanak a szavak, hogy HELLO, FIGYELEM: ezek itt szintén KERESZT-EK..."
Nem. Ezek a szavak a görögből átvett 'felkent' jelentésűek. Pl a hindiben a kereszt: नाराज़ (kiejtve: naaraza)
Még egyszer, mert látom, nem világos amit eddig írtam:
- Jézus soha nem volt KERESZTES semmilyen értelemeben...
- Jézus FELKENT volt.
- A FELKENT görög nyelven Χριστός (Khrisztosz)
- A Khrisztosz nem jelent keresztest semmilyen nyelven.
Most lépjünk tovább, mert a görög szó KR-gyöke azonos a latin CR- (kiejve: KR-) gyökkel és valóban rokonítható a mi K_R (KER) gyökünkkel is.
A latinban is és a magyarban is egyaránt a KÖR jelentéshez köthető.
Viszont a görögben NINCS ilyen jelentésű gyök!!!
A KERESZT a latinban CRUX (kiejtve kruksz) és sem a gyöke nem egyezik (csak rokona) sem a toldaléka a magyar megfelelőjéhez.
A görögben pedig ez a két szó felel meg a KERESZTnek: σταυρός (sztavrosz), διασχίζω (diasízo). E szavak és a krisztosz között sem alaki, sem tartalmi kapcsolat (pláne azonosság) nincs.
Valamit mégiscsak kell kezdeni a görög KR- gyökkel, mert a hasonlóság nyilvánvaló. Kutasunk tovább:
A latinban a görög KRisztosz (bemázolt, bekent, (átv. értelemben: fölkent)) megfelelője: CIRcumlitus, illetve:
a cukormázas sütemény=crustum [crusti] (kiejtve: krusztum, kruszti)
Ez már alakilag is egészen közel áll a görög krisztosz-hoz, és még jelentésében is kvázi azonos vele.
Úgy tűnik bizonyítható a görög szó latin eredeztetése.
Most már csak a magyar kereszt-tel való jelentésbeli rokonságát kell földeríteni, s egyben választ kapunk arra is, mi a magyar szó eredeti jelentése: kereszt, vagy köroszt...
Nos, ha valamit mázolunk, akkor azt keresztbe-hosszába tesszük, vagy körkörös mozgással az egyenletes elosztás (takarás, vastagság) elérése okán.
Tehát a kereszt szavunk is egy ilyen mozdulatsort jelenít meg, ami nem igazán körmozgás, de nem is a KÖR gyökkel alkotott ez a szó.
Ezért van a KER- gyök -ESZT 'csinál' jelentésű igeképző toldalékkal ellátva: KER-t CSINÁL.
Sanszos, hogy a latin CIR-, különösen a CR- gyökhöz kapcsolt toldalék (-UST) megfelelője a magyar -ESZT-nek, viszont ebben a latin-magyar szórokonságban körosztásról szó sem lehet, így az előbbi megoldás látszik helyesnek.
Egyértelműen a magyar SÁRGA szóval rokonítható a SARGASSO, mivel SÁRGÁS valójában is a leggyakoribb színe, Nem kell trükközni a barna szóval, csak elég beírni hogy SARGASSO és megnézni erről több tucat képet, látszik hogy a SÁRGÁS színe lesz a sokkal gyakoribb a dolognak. Még árnyal is a szó első 6 hangja azzal, hogy nem SÁRGA, hanem SÁRGÁS.
De tényleg csak meg kell nézni képeken, lehetőleg több tucat különböző képen...
"A hivatalos narratíva szerint ezt portugál hajósok fedezték fel, és nevezték meg.)) Jó poén."
Kínaiak nem nevezhették el, de még magyarok sem... Csak azok, akik akkor ott jártak, a portugálok. Ők meg valószínűleg nem kértek tőlünk tanácsot a névadást illetően...
"Akkor viszont kiválóan értették a SÁRGÁS szó jelentését,"
Nem a színéről nevezték el a tenger azon részét, mert akkor a portugál "sárga" azaz amarelo lenne a szó alapja, hanem arról a moszatféléről, ami a felszínen lebeg, és náluk is honos, és ők sargaço (kiejtve kb: szargaszo) néven ismerik. Ez a szó kétségkívül latin a Sargassaceae névvel jelölt barna moszatfélének családjához tartozó Sargassum nemzetség nevéből ered.
Sem a latinban, sem a portugálban semmi köze a sárgához.
"Pedig lehet érdemes lenne megbolygatni most már ezt a PORTUGÁL kifejezést inkább."
E név eredetének megfejtésében jóval közelebb állsz a valósághoz, mert a név első fele a PORTO- a latin portus=kikötő szó származéka, ami valóban rokonítható a PART-tal, A név másik fele pedig a gall-kelta népnévre utal.
A görög régi CHRIO még nem keresztkenés volt és nem is szertartásos célú először, a szó arról árulkodik hogy ez KÖRbe kenés volt és a juhok, bárányok gyapját kenték be KÖRBE védelem gyanánt a rovarokkal szemben olajjal. Később lett a "hriszto" dolog, na az már keresztkenés. KRISZTUS neve még így is előfordul:
A LIMBURGI nyelvben KÉRSTÖS. MANX nyelven CREEST HINDI : KRAIST PERZSA: KEREST-US
Szinte már ordítanak a szavak, hogy HELLO, FIGYELEM: ezek itt szintén KERESZT-EK...
