Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ha már Pjotr szóba került, lesz augusztus végén náluk egy csemegeszőlős rendezvény, ő is előadó:
2022. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT, 10:0016:00 I. Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny PTE Szőlészeti És Borászati Kutatóintézet
A magyar csemegeszőlő termesztés fejlődése mindannyiunk érdeke, egyre nagyobb az érdeklődés, a csemegeszőlő fogyasztás nagy része azonban importból származik. Az I. Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny a Kutatóintézet kezdeményezése, melynek célja a termelők szakmai támogatása, a csemegeszőlő, mint egészséges gyümölcs népszerűsítése, új fajták, új trendek bemutatása. Génbankunk és a korszerű nemesítési eredmények, a borszőlő fajtákhoz hasonlóan, a csemegeszőlő fajták esetében is jelentős sikereket hozhatnak. Nemcsak Kiállítás, hanem Verseny is lesz, a szakmai zsűri mellett számítunk a közönségszavazatokra is! Program: - Megnyitó 10 órakor A program fővédnöke Nagy István agrárminiszter, védnöke Rittlinger József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnöke, házigazda Madaras Zoltán PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke - Előadások 10.15 10.30 Dr. Teszlák Péter: Nemzetközi trendek, új fajták a csemegeszőlő nemesítésben 10.30-10.50 Rittlinger József: Agrárgazdasági pályázati lehetőségek 10.50 11.15 Pernesz György: Szőlő fajtahasználat Magyarországon - Kiállítás és Verseny 11.00 16.00 - Eredményhirdetés 16 órakor Részvételi regisztráció: borbirtok@pte.hu A program INGYENES és regisztráció köteles. Regisztrációnak a borbirtok@pte.hu-ra érkezett e-mail számít (elérhetőség, létszám megadásával). Köszönjük!
Részletesen: A csemegeszőlő termesztés szakmai támogatására az utóbbi években egyre nagyobb igény jelentkezett és a csemegeszőlő iránti érdeklődés országos szinten is fokozódik. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének célkitűzései között szerepel, hogy támogassa a magyar csemegeszőlő termesztés fejlődését. Hazai és nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy a csemegeszőlő fogyasztás egy főre jutó éves mennyisége folyamatosan növekszik. Napjainkban a fogyasztás nagy része importból származik, a jelenlegi termőterületünk 1000 ha körül van (viszonyítási alapként: a teljes hazai fogyasztás ellátása ~14000 ha termőfelületből biztosítható). A fogyasztói igények nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is változtak, egyre kifinomultabbak lettek, az új trendek kizárólag magas minőségi elvárások mentén alakulnak. A csemegeszőlő termesztés sikeressége, jövedelmezősége főként a termésbiztonságon alapul, amelynek legfontosabb pillérei a szőlőfajták, másnéven a genetikai alapok. A Kutatóintézet génbankja, illetve a korszerű nemesítési eredmények, a borszőlő fajtákhoz hasonló módon, a csemegeszőlő fajták esetében is jelentős sikereket hozhatnak. Az I. Országos Csemegeszőlő Kiállítás és Verseny megrendezésével a Kutatóintézet, mint házigazda egy olyan kezdeményezést indít útjára, amellyel szakmai támogatást biztosítunk az árutermelők, családi gazdálkodók számára, kiemelve a háztáji termesztés jelentőségét. Továbbá feltett szándékunk a rendezvénnyel, a csemegeszőlő - mint egészséges gyümölcs - népszerűsítése, új fajták, új trendek bemutatása a fogyasztók számára. Nemcsak Kiállítás, hanem Verseny is: a rendezvény ideje alatt a kiállítók között versenyt indítunk többféle kategóriában (legszebb fürt, legnagyobb fürtméret, legnagyobb bogyóméret - magvas, és magvatlan kategóriában -, legfinomabb íz, illetve közönségszavazat alapján. A kategóriák értékelését a Kiállítás alatt 3 tagú szakmai zsűri végzi, nyilvános eredményhirdetés a kiállítás zárása előtt.
30 éve keresem a viszonylag könnyen termeszhető fajtákat, talán eljutottam arra a szintre, hogy kapisgálom ezt a tudományt. Nagy fajtákat selejteztem, Szőlőskertek királynője, Hamburgi muskotály, Favorit, Attlia, és az összes orosz ukrán eredetűfajtát ami megfordult a kezemben. Miért is? Növényvédelem, fürtrothadás(orosz-ukrán). bogyórepedés stb. Volt olyan eset, hogy a Csiri-csurit napjában permetezte mégis levél és fürtproblémák voltsk. Nem azt mondom, hogy a fajtaleírások rosszak, hanem azt, hogy minden terület más. Megoldás rezisztens fajták keresése, ültetése, de ezeket is kell permetezni, ha úgy esik. Vannak itt is meglepetések, vagy lehetnek. Az Eszter kék szőlő és kora. Mindig voltak madárkás szemek, de a hideg májusnak köszönhetően a madárkás bogyók alkotják a többséget. Erősen gondolkodom, hogy ettől is megszabadulok.
Milyen fajtáim vannak? Bolgár rezi, Dunav, Pölöskei muskotál, Palatina, Vénusz, Otelló, Fanny, Moldova és még néhány ami nem rezisztens.
Nekem nem célom a piac, hanem az hogy népes családom számára szőlő futószalagot biztosítsak július végétől november végéig.
A főlia alatti termelés egészen más mint szabadföldi, nem csináltam nem is fogom.
Nincsenek én nékem előítéleteim, mert új nekem sok minden. Kulicz László fajtabemutatóit (majdnem) végignéztem, hasznosak is, különösen mert több éves tapasztalatokat is közread. Volt konkrétan fajta, amiről szőlőszemnél érdeklődtem, segített is, illetve igyekszem használni az ő oldalán elérhető információkat. Éppen ezek alapján vannak ciril betűs és nem ciril betűs fajtáim is, igyekszem egy jó kis sort összerakni amit folyamatosan ehetek. Még egy oltványt tudok ültetni és van lehetőségem 6-7 tőke átoltására. Nem akarom túlragozni, csak érdekelnek a vélemények és lehetőségek. Ha minden összevetek, akkor is legfeljebb 10 fajta még amit jelenleg kipróbálhatok, szóval igyekszem minél több véleményt meghallgatni. Butább (remélhetően) nem leszek tőlük :-)
Nem csak Borisz van a világon, bár azt is tudni kell, hogyneki is van szőlője szabad földön, jó sok. És azon sem Zalagyöngye terem. De sorolható tovább is, tudok még néhányat, csak egy példa Kulicz Laci, akit láthatsz is, ő például egyáltalán nem fóliázik. De vannak még, sokan mások is. És ha jobban megnézed, van ott is minden. Olyan is van, ami kiesik pár év után és olyan is, ami jól teljesít, marad.
Azt akarom kinyögni, hogy NEM a cirill betűvel van baj. Ez alapján válogatni lehet, de baromság. Akár "csak azt", akár "csak azt ne".
A probléma a viszonylag kevés és rövidtávú ismeret.
És egy nagyon fontos szempont, hogy ezt a kevés ismeretet is torzítja még az, hogy sokan pénzt akarnak csinálni a szaporítóanyagból (ez még nem baj) és kozmetikázzák a valóságot (ez már baj). Elhallgatnak és kiemelnek tulajdonságokat máskülönben nem vennék meg sokan. Más kérdés, hogy sokakat nem is érdekel túlságosan, ők belevágnak mert tetszik a kép.
Amíg várod vártán fajtasorát, szerintem olvass vissza, keresővel is próbálkozz, szőlőszem sanci édeske Pjotr is leírt legalább 5-10 esetben olyan fajtákat amiket hosszabb távon jónak tartanak. Kiindulási alapnak nem rossz. Hogy melyik, miben jó, az már egy elvi kérdéskör, a ma ismert fajták egyike sem tökéletes. Legfeljebb egyes szempontoknak jobban megfelel mint más szempontoknak.
Üdv.! Kérdezném, hogy a Vénuszon az a pirosodott levél milyen betegség jele? Nekem is van, csak jóval több ilyen fertőzött levél látható és ez már zavar. Ahány "szakit" kérdezek, annyi magyarázat van, de valójában érdemi még nem volt köztük.
Nincs én nékem semmi bajom a fóliás szőlővel, gondolom ez egy intenzív termelési irány, illetve klimatikus oka is lehet a használatának. Bírálni sem szeretnék semmit és senkit, nincs hozzá tudásom. Csupán a számomra megfelelő fajtákon gondolkodom. Te mit ajánlanál, ami problémamentes, vagy kevés gonddal termeszthető a tapasztalataid szerint?
Itt a Dunántúl legnyugatibb részén nincsen igazán aszály, kivéve egy-két foltot. Legutólján tegnap előtt volt 6 mm. Előtte pár nappal 17 mm. Sajnálom azokat ahol minden kisült, bár szárazság miatt kipuztult szőlőt meg nem látta. Csendes esőt kívánok minden aszály sújtotta gazdának.
A szándékkal és a hangnemmel sem volt gond, ő sem válaszolt sértő hangnemben, szerintem egy alapvető nézetbeli különbség, hogy ki, hogy látja az aknázómoly jelentőségét.
Az "idióta" viszont már sértő és egy nézetkülönbség megléte nem indokolja. Véleményem szerint differenciálni nagyon fontos mert jár itt időnként olyan is (pl a legutóbbi zeneszerző) aki megérdemli, de ha a normális tagokat és törzsközönséget atommal lőjjük, mi marad Kim-nek?
Amúgy nekem tök mindegy, lehet, hogy kár is beleavatkozni, de ma olyan napom van, hogy elmondtam.
Az a moly szokásos moly elleni szerekkel nem irtható, ha fölszaporodik, akkor igenis tud komoly károkat okozni, ezért az elején kell elkapni a grabancát, nem akkor kapkodni, amikor már késö.
Pont, hogy az öreg néne reakciója nem kellett volna, én teljesen normális hangnemben adtam neki tanácsot, de úgy látszik, idegbeteg a szentem.
Nem tévedsz, amit mondasz igaz. A nagy "ász" Borisz is fólia alatt termeli a ciril betús fajtáit!
Sikerült olyan fajtasort kialakítanom, amelyeknél a heti egy két zápor mellett is hibátlanok a bogyók. Orosz ukrán fajtákat tapasztalti alapon teljes mértékben mellőzöm.
Akár az is lehet, de hogy sok évekkel ezelőtt melyik áruda forgalmazhatott ilyesmit Mo-n? De az az egy biztos, hogy nem a megszokott belföldi fajtakör.
Más. Másnál is ennyire brutális idén a darázs kártétel? Én még ilyet nem láttam, mindent esznek ami nem labrusca és színesedni kezd. Ma már zsákoltam a Hamburgit is, mert ami bogyónak kis színe van már eszik is. Pedig még van 3 hete legalább. Csak azoknak jelzem, akik ritkán járnak ki szemlézni.
