" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azt tudja valaki, hogy lehet a pawpaw-ot tartósítani? 2 fáról ami lejön, egyedül képtelen leszek azon nyomban elfogyasztani. :) Idén már mind a két fám teremni fog.
Sikerült szereznem 3 tő kivit, 2 Hayward és 1 Tomuri, egy budapesti kertészetből. A kivik hatalmasak, ember magasságúak (!), egy vastag bambuszra vannak ránövesztve. Nem csak egy hajtás megy végig, hanem van második hajtás is kb a magasság 2/3-áig, illetve van több kicsi (30-40cm-es) vessző a tőből kiindulva. Azt mondta a kertészetes ember, hogy ez akár már idén teremhet, legalábbis Olaszországban, ahonnan hozták, biztos teremne.
Mit javasoltok, hogy ültessem el? Úgy értem, mit és hogyan kellene vágni belőle? Úgy gondolom, eddigi ismereteim alapján, hogy jobban járok, ha idén nem terem, hanem csak gyökeresedik és növekszik. Kérdés még, hogy tudok-e kezdeni valamit a levágott hajtásokkal (szaporítás?).
Ha nem is gyümölcs, de fagytűrő, eddig legalábbis.
Eucalyptus niphophila, a légfagytűrőbb eukaliptuszok közül. Az 1 hetes hideg miatt izgultam, de végül -13 fok volt az alja, a növény jól megdermedt, elsötétült a levele, de enyhülés után semmi problémát nem mutat. Még a januári melegben megindult pici hajtásai sem sérültek. Olyan -17-18 fokot írnak neki, majd meglátjuk bírja e a hidegebb teleket.
3 mm-es átmérőt is oltottam tavaly angolnyelvessel. Persze kinek mi fekszik jobban, a pawnál nagyjából mindegy hogy oltjuk. Ha meghajtatod bent, akkor korábban oltható, de akkor már kénytelen leszel sokáig bent tartani, ha nem akarsz fagynál ki-be pakolni.
Várom a válaszod különben, szeretném elküldeni neked (is) a megbeszélteket mert még most van időm....amíg ilyen sár van.
Nem is nagyon érdemes, mert csak nagyvárosi környezetben, vagy dombokon marad meg jól, csak azért írtam mert elég masszív azért a növény -15-16 fok után nem volt komoly ágsérülés, csak inkább levél. (sztem fajtától is függhet azért). Viszont a virágrügyek fejlődésének nem túl jó a hideg.
Olyan -15 fokot bír egy bokrosabb növény kutatásaim alapján, de sajna a virágzás csak enyhe telek után várható. Tehát enyhébb területekre, nagyvárosokba elég jó eséllyel kiültethető. Viszont örökzöld révén, a gyökerét érdemes vastagon takarni, hogy a hírhedt örökzöld betegséget, a talaj komoly átfagyását csökkenteni lehessen.
Várj még az oltással Gyula! Bőven ráérsz akkor amikor már hajt az alany. Akkor ered ez is a legjobban. Én március utolsó napjaiban oltottam tavaly és 100%ban megeredtek. 14 oltásból 14. Én angolnyelves párosíttassál oltottam.
2017 március 27-én oltott paw . Szabadban tartott, nem hajtatott 3 éves edényes alany, kb 3 mm-es vastagságú volt, ékoltással berakott nemes, jól megeredt.
Egyelőre cserepes, később dézsás lesz és az is marad.
Állítólag - 10 fokot bír ki csak, a fiatalabb példányok még annyit se. Nem tudnám olyan alaposan letakarni őket, ami megvédené őket a -15, -20 fokoktól.
Most van először fidzsoám, így én se tudok róla semmit, csak amit a neten olvastam.
Ma reggel megmetszettem a "nagy" "tavi" Monty kivimet. A létra még megállt a jég tetején. A babérról leszedtem a cefréshordót. Szép zöld! Pénteken kipakolom a leandereket. :)
Visszaolvastam a negatív hozzászólásokat a DMkertről. Én most rendeltem tőlük először össz. 35 ezer ft értékben.
Ma, pontosabban tegnap érkezett meg a rendelés. Nagyon szép, erős Fidzsoákat küldtek. Mindegyik fajtából rendeltem kettőt, csak 1550 ft volt darabja. Tekintve, hogy ezek elvileg oltványok és nemes fajták, ez nagyon korrekt ár.
Az Issai kivi drága volt (3500), de nagyméretű, szűk 1 méteres példányokat küldtek. A másik 2 fajta kopasz kivi feleannyiba került (1850 ft), persze méretben is feleakkorák, de egészségesnek tűnnek.
A Paw-paw magoncok föld feletti része nem nagy, de a karógyökerük igen. 2500 volt darabja, ennyiért nem is vártam csodát.
Minden növény cserepes volt, tehát nem szabadgyökerű. A cserepek viszonylag nagyok, a gyökérzet erős, sok esetben a cserép alján ki is bújt.
Hogy mennyire lesznek fajtaazonosak a növények, az majd kiderül pár év múlva.
Egyelőre csak annyit tudok mondani, hogy szép, erős, egészségesnek TŰNŐ növényeket küldtek.
A Fidzsoákon rajta vannak a levelek is, ez meglepett. Nem tudtam, hogy örökzöld.
